Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

\ Megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi bizottság 23. üíésszaka A Parlament delegációé ter­mében kedden plenáris ülés­sel megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztan- tyin Katusev miniszterel­nök-helyettesek, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezetik. A delegációk tag­jai között van Simon Pál ne­hézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, illet­ve Leonyid Kosztandov vegy­ipari és Jefim Novoszjelov építő, útépítő, és kommuná­lis gépgyártási miniszter. Részt vesz a tanácskozáson Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Üdvözlő beszédében Mar­jai József emlékeztetett a kö­zelmúltban lezajlott, számunk­ra kimelkedő fontosságú ta­lálkozókra: másfél hónappal ezelőtt hazánkban üdvözöl­hettük Leonyid Iljics Brezs- nyevet, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökét, és viszonylag rövid időn belül kétszer találkozott Lázár György és Alekszej Ko­szigin miniszterelnök. Bár más jellegű, de a kétoldalú együttműködésben szintén meghatározó a KGST XXXIII. ülésszaka is. Ki­emelkedő jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy ezeken a tárgyalásokon olyan elvi meg­állapodások is születtek, ame­lyeknek alapvető szerepet kell kapniuk kapcsolataink for­málásában, ezen elvek alap­ján válhat még hatékonyab­bá a kormányközi bizottság munkája is. Konsztantyin Katusev vá­laszában arról szólt, hogy a magas szintű párt- és állami vezetők találkozói nagy je­lentőségű feladatokat jelöltek meg a szovjet—magyar gaz­dasági együttműködés fej­lesztésében is. A mostani ülésszaknak tehát sajátos jel­leget kölcsönöz, hogy intézke­déseket hoznak a magas szin­tű találkozókon megjelölt fel­adatok minél eredményesebb megvalósítása érdekében. A két küldöttség ezután megkezdte a napirendi pon-s tok megtárgyalását. Az ülés­szakon áttekintik a kormány­fői találkozókon, az együtt­működési bizottság legutóbbi ülésszakain és a bizottság társelnökei megbeszélésén ho­zott határozatok, megállapo­dások teljesítését. Ennek alapján megvizsgálják egye­bek között a Dunai Vasmű oxigénkonverteres üzemének építési együttműködéséről kötött egyezmény megvalósí­tására tett eddigi lépéseket, továbbá azokat a lehetősége­ket, amelyek szerint a ma­gyar fél részt vehetne a szovjet ércdúsítóművek kapa­citásának bővítésében, s így magasabb ' vastartalmú im­portércet kaphatna kohásza­tunk. A budapesti ülésszakon áttekintik az 1979. évi ma­gyar—szovjet árucsere-forga­lom alakulását és különösen nagy teret szentelnek azoknak a programtervezeteknek és ja­vaslatoknak, amelyek a két ország gazdasági ágazatai kö­zött hosszú távra irányozzák elő a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését. (MTI) Mégis működnek Az iszlám forradalmi bí­róságok központjának szóvi­vője kedden a teheráni rádió­ban közölte, hogy a forradal­mi bíróságokat kizárólag a forradalom vallási vezetője, Khomeini ajatollah számol­hatja föl. Ellentétben az igazságügy­miniszter vasárnapi bejelenté­sével, amely szerint a kor­mány feloszlatja a forradal­mi bíróságokat, s szerepüket az igazságügy-minisztérium alá rendelt különleges törvény­székek veszik át, az iszlám bíróságok képviselője rádió- nyilatkozatában azt hangoz­tatta, hogy sem a kormány­nak, sem az Iránban nagy befolyást gyakorló titkos isz­lám forradalmi tanácsnak niftcs joga a testületek felosz­latására. Bejelentette: a for­radalmi bíróságok vezetői Qumban tanácskoztak Kho- meinivel, aki felhatalmazta őket arra, hogy „továbbra is teljesítsék megbízatásukat, addig, amíg valamennyi elé­jük utalt ügyet le nem zár­ják”. (MTI) it Somoza hadserege csatát vesztett" „Somoza hadserege csa­tát vesztett: talán két-há- rom hétre fútja még a lőszer­készletekből, a Guatemalán és Salvadoron át érkező szál­lítmányok egyre jobban aka­doznak, megsemmisült a gár­da harci morálja és a sandi­nisták elvágták egyes csa­patok utánpótlási vonalait. A Masaya elleni támadás egyet­len eredménye az volt, hogy több mint 200 gárdista életét vesztette, mintegy 300 pedig megsebesült. A tisztek közül egyre többen állnak át, má­sok pedig amerikai víziumért folyamodnak” — mondatta egy magát megnevezni nem kívánó külföldi katonai szak­értő Managuában. A Radio Sandino bejelen­tette: a sandinisták csapa­tai minden irányból Mana­gua felé indulnak. Egyes jelentések szerint Somoza készen áll a távozás­ra és azt várja, hogy az Egyesült Államok határozza meg lemondásának idejét. A Radio Sandino beszámolt arról, hogy az Egyesült Álla­mok a cél érdekében több vasat tart a tűzben. Washington szerette volna elérni, ha a kormány fel­vesz a tagjai közé néhány „mérsékelt” politikust. A sandinisták azonban nem tár­gyalnak sem Julio Gutierrez tábornokkal (aki 1965-ben az amerikaiak oldalán Domini­kába behatoló nicaraguai csa­patokat vezette), 6em pedig Ernesto Fernandez Hollmann polgári politikussal (aki So­moza kormányzó pártjának a pénzügyi titkára.) A felkelők rádióadója, ugyanakkor beszámolt pírról is. hogy —! miután egyre csökken a kilátás, az Észak- Amerikának kedvező tárgya­lásos rendezésre — az Egye­sült Államok puccsot próbál szervezni a nemzeti gárda, harminchét magas rangú tiszt­jének részvételével, hogy So­moza letartóztatása és íjának megölése után elismerhesse majd az új katonai juntát. Szandzsaf Gandhi letartóztatása öt mandátumra csökkent az Indiát kormányzó dzsanata párt képviselőházi többsége: újabb tizenkét párttag jelen­tette be kilépését és csatlako­zását az ellenzékhez. Átállásuk után a parlament alsóházának 544 helyéből már csak 277-et foglalnak el dzsanata-törvény- hozók. Delhiből érkezett jelentés szerint kedden ismét letartóz­tatták Szandzsaj Gandhit és 30 hívét. Az egykori minisz­terelnök-asszony fia Bihar szövetségi államban az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt if" júsági szervezetének nagygyű­lésére igyekezett, amikor a gyülekezési jogok megsértésé­re hivatkozva kísérőivel együtt őrizetbe vették. Be^in Alexandriában Keieszty András, az MTI tudósítója jelenti: Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök kedden megérke­zett Alexandriába, ahol Egyip­tom és Izrael újabb csúcsta­lálkozójára kerül sor. A megbeszélések előtt az egyiptomi sajtó csak rövid írásokban foglalkozik a vár­ható eseményekkel. Az Al- A.hram leszögezi, hogy a ma- gas szintű megbeszélések ed­dig mindig hoztak előrelépést a két ország viszonyában. Az izraeli rádió kommentárja re­ményét fejezte ki, hogy Egyiptom és Izrael ezúttal megoldja a megszállt terüle­tek autonómiájával kapcsola­tos tárgyalások ügyrendi kér­déseit (érdekes módon az egyiptomi sajtó már az élmúlt héten azt írta, hogy ezek a kérdések már megoldottak.) Begin látogatása csütörtök délelőttig tart. Az izraeli miniszterelnök látogatását igen szigorú- biz­tonsági intézkedések kísérik. A városrész, ahol a tárgyalá­sokat tartják és ahol Begin lakik, katonailag megszállt övezetre emlékeztet. Mindenütt katonai teherautók, fegyvere­sek láthatók és különleges igazolvánnyal lehet csak be­lépni a lezárt területre. Mongólia ünnepén TEGNAPBÓL A MÁBA BÉCS - ENSZ-VÁROS A REKORDOK HÁZA Hogyan lehet tizennégyezer ablakot tisztán tartani ? Kér­dezzünk meg egy háziasz- szonyt, el fog borzadni e számtól, hiszen három-négy gyei is eleget bajlódik. Pedig ilyen temérdek üveg borítja azt az óriás épületcsoportot, arhelyet az osztrák népnyelv ENSZ-városnak nevez, hiva­talos címe pedig a Bécsi Nem­zetközi Központ. Válaszolandó a kérdésre: a jóval több mint száz méter magas tetőperemre felfüggesztett gondolákban dolgoznak majd az ablaktisz­títók és mossák-mossák a vég­telen üvegfelületet. Mint hír­lik, egy életre szóló hivatás lesz ez, mert amint befejezik a tizennégyezrediket, kezd­hetik újra az eísöt. Koránt­sem ez ennek a központnak egyetlen érdekessége. Még különösebb az a közlés, hogy az osztrákok egy (nem sajtó­hiba!) egvetlen schillingért adják bérbe az egészet, ki­lencvenkilenc esztendőre az ENSZ-nek. Hogy miért, erre hadd térjünk vissza később. Repülőgépen közeledve, fe- lülnézetből több Y alakot for­mál ez az épületrendszer. De ha ott áll az ember lent, négy kilométerre a városközponttól a Dunaparkban, nyomasztó­vá válik ez a gigantikus be­tontömeg. Aki tehát ember­közeli, derűs, hangulatos lát­nivalót keres az osztrák fő­városban, inkább a Grinzing kisvendéglőit keresse föl. No, de nem is a derűteremtés vplt itt az építéssel a cél, ha­nem az, hogy Bécs — New York és Genf után — a har­madik ENSZ-központtá vál­jon. Mikor Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével má­jus végén erre jártunk, még javában dolgoztak a munká­sok a belgő kiképzésen, de már látni lehetett, milyen lesz e központ: irodák,■ dolgozószo­bák, tanácskozótermek, szol- gáitatóhelyiségek — több mint 4500 tisztviselő számára. . Ide költözik az a két ENSZ- szervezet, amely eddig is — szétszóiva — Becsben dolgo­zott: a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (amely egye­bek között az atomsorompó- szerződés megtartását ellen­őrzi) 1500 és az Ipari Fejlesz­tési Szervezet 1200 tisztvise­lővel. Néhány kisebb osztály is átteszi székhelyét a New York-i palotából, például a kábítószerek illegális ter­jesztése ellen küzdő testület, amelynek munkájában Ma­gyarország is részt vesz. Bécs nagyon büszke e mű­re, s a „rekordok házának” nevezi. A rettentő sok abla­kon át a magasból kitekintő rettentő sok tisztviselő már maga is csúcsteljesítménynek nevezhető. De ezzel még. nem fejeződik be a technikai kü­lönlegességek felsorolása. Csaknem öt méter átmérő­jű föld alatti alagúton át ve­2 NÓGRÁD - 1979. július 11. szerda zetnek ide minden szolgálta­tást, az áramot, a vizet, a gázt, a hideg és a meleg le­vegőt. Ha valami hiba törté­nik nem kell felásní az utcá­kat, csak lemennek a szerelők az alagútba — s már ez is nagy előny. Minden hibát komputer jelez, s tüstént in­tézkedik; riadóztatja az ille­tékeseket és gondoskodik a megoldásokról. íme égy pél­da: rövidzárlat esetén tarta­lék áramforrásra kapcsol, minden liftet elvisz a követ­kező emeletig és udvariasan kinyitja az utasok előtt az ajtót. Ilyen körülmények kö­zölt nyilván szívesen dolgoz­nak majd itt az ENSZ-alkal- mazottak augusztus 23-tól — terv szerint ugyanis ekkor ad­ják át az épületet a felhasz­nálónak. De miért fektetett Ausztria ilyen tömérdek oénzt ebbe a létesítménybe? És miért adja bérbe jelképes összegért, vagy­is insven? Elsősorban politi- ^kai oka van ennek. A kis, ‘semleges Ausztria fővárosa igényt tart arra. hogv meg­tartsa és növelje nemzetközi ranaiát. Mint katonai vagy gazdasági hatalom, ezt ter­mészetesen nem érheti el, de mint fontos ' találkozók színtere, nemzetközi szerveze­tek székhelye, igen. Az elmúlt két évtizedben már számos nemzetköri jelentőségű ta­lálkozó és konferencia zajlott le itt, legutóbb a Brezsnyev— Carter eszmecsere idején te­kintett az egész világ Bécs- re. Ezt az állapotot mintegy intézményesíti majd az ENSZ- város felavatása. Gazdasági­lag se ráfizetéses, ha egy vá­ros a nemzetközi politikai ér­deklődés középpontjában van — a Brezsnyev—Carter talál­kozó mintegy kétezer újság­írót. s megfelelő mennyiségű készpénzt vonzott ide. Amikor Losonczi Pál meg­látogatta az átadásra készülő központot, az építkezés igaz­gatója elmondta, hogy a hat- milliárdos költség 'előrelátha­tólag a tervezettnél egymil- liárddal alacsonyabb lesz. Saj­nos, a magyar küldöttség nfogramja olyan szoros volt, hogy nem futotta az időből le­ülni az osztrák énítőkkel és részlegesen kikérdezni őket: miként lehat határidőm és mé"is az előirányzottnál ol- r-mm-iTn tető alá hozni egy épületet. Tatár Imre Középkori viszonyok, val­lási béklyók, több évszázados függőség — ez jellemezte a huszadik század fordulóján Mongóliát. 192Í-ben, amikor a szovjet Vörös Hadsereg se­gítségével az antifeudális és imperialistaellenes forrada­lom győzedelmeskedett és megszületett a népi hatalom, az ország a legelmaradottab­bak közé tartozott a világon. Szuhe Bator csapatai július 11-én foglalták el a fővárost, Urgát (ma Ulánbátor) — e napot azóta is Mongólia nem­zeti ünnepeként tartják nyil­ván. A hazánknál tizenhatszor nagyobb (viszont csak másfél millió lakosú) ország élete a félszázadnál alig hosszabb idő alatt gyökeresen megvál­tozott. A mongol forradalom eredményei az elmúlt 58 év­ben világtörténelmi jelentő­ségű példaként elsőként bi­zonyították: a kapitalizmus kihagyásával, a fejlődés egy alácsonyabb fokáról közvet­lenül is lehetséges a szocializ­musba átlépés. Megtörték a lámák uralmát, kulturális for­radalom zajlott le — az írás- tudatlanság ma már a múlté — kialakult a munkásosztály. Egységes szocialista gazdasá­gi rendszert hoztak létre, s jelenleg agrár-ipari ország­ként már a szocializmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését tekintik köz­ponti feladatuknak. Ezt ír­ják elő a Mongol Népi Forra­dalmi Párt utolsó, 1976-ban megtartott XVII. kongresszu­sának határozatai is, ame­lyeknek valóra váltása azóta is sikeresen folyik. A közép­ázsiai szocialista ország nemzeti jövedelme 1970 óta másfélszeresére bővült, az ipar fejlődése pedig még en­nél is dinamikusabb volt; az elmúlt 30 évben a tizenötszö­rösére nőtt. Változatlanul dön­tő fontosságú az állattenyész­tés. (Mongólia az egy főre jutó állatállomány terén vi­lágelső!), a mostani, hatodik ötéves tervben viszont fontos feladat lett belterjesebbé té­tele. Ennek hozzá kell járul­nia az évszázados nomád, pásztorkodó életforma átala­kításához is. Mongólia ma már csak föld­rajzilag számít távolinak; az ország 1962-ben csatlakozott a KGST-hez, s azóta hazánkkal is évről évre bővülnek kap­csolatai. Magyar szakembe­rek (például geológusok, tér­képészek és hidrológusok) szá­zai vettek és vesznek részt számos gyár üzembe helyezé­sében, az ásványkincsek fel­tárásában, kutak fúrásában. Az 1971-ben elfogadott komplexprogram különös súlyt fektet Mongólia továb­bi gyors ütemű fejlődésére. Az összekötő szálak erősségét jel­zi, hogy Mongólia külkereske­delmének mintegy 96 százalé­kát a szocialista gazdasági közösség tagállamaival bo­nyolítják le. Fiatal lakosságá­nak erejére támaszkodva (a népesség majd fele még 16. életévét sem töltötte be) Mon­gólia megalapozottan dolgoz­hat nagyszabású, ám reális terveinek valóra váltásáhon. (szegő) Magyar vezetők üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JUMZSAG1JN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökénekl ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének. Ulánbátor Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertaná­csa, a magyar nép és a magunk nevében szívből jövő jó­kívánságainkat és elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri mongol népnek nemzeti ünnepük, a mongol népi forradalom győzelmének 58. évfordulója alkalmából. A magyar nép mély rokonszenvvel kíséri a Mongol Nép­köztársaságban folyó szocialista építőmunkát, és őszinte örömére szolgál, hogy Mongólia dolgozó népe, kipróbált él­csapatának, a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a vezetésé­vel sikeresen váltja valóra a XVII. kongresszus határozatait. Ennek eredményeként gyors ütemben fejlődik a mongol tár­sadalom és * népgazdaság, emelkedik a nép életszínvonala. Mongóliának a testvéri szocialista országokkal kialakított sok­oldalú együttműködése, aktív részvétele a KGST.ben egyre hatékonyabban szolgálja gazdag természeti erőforrásainak kihasználását, mind jobb feltételeket teremtve ahhoz, hogy viszonylag rövid időn belül ipari-agrár országgá váljék. A Mongol Népköztársaság szilárd elvi alapokon nyugvó, békeszerető külpolitikája, cselekvő hozzájárulása a szocialista világrendszer erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységéhez, a nemzetközi béke és biztonság ügyének következetes szolgálata kivívta a haladó és béke­szerető világ elismerését. Megelégedéssel állapítjuk meg. hogy a közös szocialista célok felé haladva mind jobban kiszélesedik, és egyre gaz­dagabb tartalmat kap pártjainknak, országainknak -és népe­inknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internaciona. lizmus elvén alapuló sokoldalú együttműködése, testvéri ba­rátsága. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy érjenek el új, az eddigieknél is na­gyobb sikereket a szocializmus építésében, hazájuk felvirá­goztatásában, a szocializmus és a béke nemes ügyének szolgálatában. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkal­mából táviratban köszöntötte Nyamin Luvszancsültemet, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte mongol partnerszervezetét. %

Next

/
Thumbnails
Contents