Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

Lálogaiás a telepen

/Vem mellékes a melléküzem

Csak szellő lebben a sám- sonházai dombok között, lejjebb érve, szemem-szám mégis telelesz fűrészporral. Kerítéssel körbevett terület, magas fákkal szegélyezve, kapuja mellett tetszetős kis faházikóval. A nagybárkányi tsz. fafeldolgozó üzeme ez.

A telepen nagy a nyüzsgés, éppen szállítás van. Rönkfa- rakások, fűrészelt fadarabok, fűrészporkupacok. Egy rakodógép rönkfákat emel pótkocsijáról. Teherautón munkások serénykednek, le-lekíált- va a! .szállítótargoncát kezelőnek. Az bólint, és kérésük szerint cselekszik. Keveset beszélnek, óvják tüdejükét az alattomos fűrészportól.

— Most már csak Istenes! — szólal meg mögöttem Ba- csa István. — Én itt vagyok azóta, amióta beindult az

üzem. Most legalább már

benn, a műhelyben nincs az a nagy por, mert van elszívónk. Régen nem volt. öten dolgoztunk akkoriban. A normát nehezen tudtuk teljesíteni. Csináltattak velünk sok mindent- Parkettaszegély- lécet, szőlőkarókat, no, meg azt a szép „Sámsoni garnitúrát”. Tartozott hozzá lóca, szék, meg asztal. Garnitúrát csinálni öt emberrel, meg a mi fáinkból?! Nem jók a mi fáink erre.

*

Ilyen körülmények között került a termelőszövetkezet élére új vezetőség, Tolmácsi Ferenc elnök, és mások. Nagy körültekintéssel, kellő megfontoltsággal láttak a mellék- tevékenységek rekonstrukciójához, és az, újak kialakításához.

A termelőszövetkezetnek nagy kiterjedésű erdeje van, viszont a fa minősége korlátokat szab a fafeldolgozásnak. A faüzemben rejlő lehetőségek adottak voltak. Megkezdték hát az üzem korszerűsítését. Bővítették a létszámot, öt főről harmincra emelték. Javítottak a munkakörülményeken, porelszívót szereltek a műhelybe, a fizikai munka könnyítésére pedig rakodó- és szállítógépeket vásároltak.

Bolcsó Józseffel, a fűrészüzem jelenlegi vezetőjével, a kapu melletti faházikó, az úgynevezett szociális épület egyik irodájában beszélgetünk.

— Az idei zárszámadó közgyűlésen kértük a vezetőséget, hogy biztosítsanak valamilyen tisztáiktodási lehetőséget. Kérésünket teljesítették, most már tudunk naponta zuhanyozni. Van ebédlő az épületben, így kulturált körülmények között étkezhetünk- Hideg-meleg vízzel Is el vagyunk látva.

Majd a termelőmunkára fordítva a szót, így folytatja:

— Mi tulajdonképpen a 75-ös profilváltás óta számítjuk magunkat, üzemnek, én is azóta dolgozom itt. Azt tartottuk szem előtt, hogy ha már egyszer az adottságaink megvannak, akkor haszonnak is többnek kell lennie. A. piaci helyzet és fáink minősége szinte helyettünk döntöttek, amikor a — máig is gyártott — rakodólapok készítését megkezdtük. Több helyre is szállítunk, de a legnagyobb mennyiséget Dunaújváros kapja.

*

A sámsonházai faüzem nem szeretne megrekedni. Üj kézNyári gyakorlaton

Szécsényben a mezőgazda- sági szakközépiskolában csendesek a folyosók, az osztálytermek. Érthető, hiszen a ’ nyár derekán vagyunk, „tombol” a szünet. Az igazgatói es a tanári szobában azonban nyoma sincs a vakációnak.

— Az elmúlt napokban fejeztük * be a leveiezósök vizsgáját — mondta iiacskó Pál, uz intézet igazgatója. — A júniusi csengőszó csak a tanítás végét jelentette. Az oktatáshoz, szakmai képzéshez, neveléshez szervesen kapcso- . lódó tevékenységi formák tovább folytatódnak júliusban is. Tanulóink kötelező nyári termelési gyakorlaton vesznek részt.

Előkerült az eseménynaptár, amelyben különböző színű bejegyzések vannak. A „mindentudó kompjúter”-ből megtudható mindaz, ami a tanárok és diákok nyári elfoglaltságával összefügg.

— Kénytelen voltam ehhez a módszerhez folyamodni, hiszen 38 tanár és szakoktató tevékenységét kell összefogni. Csak bonyolítja a munkánkat, hogy Szécsényben három épületben vagyunk elhelyezve és kihelyezett tagozatunk működik Balassagyarmaton. A nyári összefüggő gyakorlatokat közel negyven helyen végzik diákjaink.

A növény- és állattenyésztő, valamint a gépszerelő szakon tanuló elsőosztályosok négyhetes gyakorlatát, az iskola tanműhelyében oldották meg.

— Hat osztályunk, amely 180 tanulót érint, 29 mező- gazdasági üzemben, 4—5 fős csoportokban végzik gyakorlatukat. • Ennek megszervezése nem kis gondot- jelentett az iskolavezetésnek. Természetesen szaktanáraink figyelemmel kísérik a gyermekek nyári munkáját.

Hagyomány az intézményben, hogy a diákok egy része csereakcióként az NDK-ban és Csehszlovákiában végzik a nyári gyakorlatot. Jelenleg a csehszlovák diákok Szécsényben bővítik gyakorlati tudásukat, Ismerkednek megyénk

nevezetességeivel. A növény- és állattenyésztő szakon tanuló második osztály viszont Csehszlovákiában „ötvözi” elméleti tudását a gyakorlati ismeretekkel. Ezeknek a tanulóknak július 8-án ér véget a tanév. A harmadéves növény- és állattenyésztők, valamint a mezőgazdasági gépszerelők július 1-től 21-ig az NDK-ban Güstrowban Ismerkednek német barátaink mezőgazdasági nagyüzemi termelésével. E2zel szemben a német diákokat a szécsényi intézmény fogadja.

— A cseregyakorlatok jó szolgálatot tesznek abban, hogy az eredményeket a tanulók kölcsönösen megismerjék. Űj technológiai eljárásokat sajátítanak el. Ezek mellett lehetőség adódik egy-egy nép életébe való bepillantásra, kultúrájuk megismerésére — vélekedett Racskó Pál.

A kötelező gyakorlatok nem merítik ki az iskola nyári programját. Az Intézmény Ifjú Gárda raja képviselte a járást a megyei szemlén. Ott lesznek az iskola tanulói a budapesti és szolnoki építőtáborokban. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében Balatonszeme- sen táborozik rríajd a diákok egv része. Az Iskola KlSZ-bi- zottságának tagjai Saigon ismerkednek a jövő év mozgalmi feladataival. Jó módszereket sajátítanak el az Ifjúsági munka fejlesztése érdekében. Augusztusban a'z intézet ad otthont a megyei honismereti tábornak.

— A többrétű nyári elfoglaltság a technikai személyzetet is érinti. Különösen a gépkocsivezetőket és a konyhai személyzetet. A nyári munka során a tanárok és a kisegítő személyzet elfoglaltságát úgy egyeztetjük, hogy a dolgozóknak legyen idejük pihenésre, szórakozásra, üdülésre; hogy augusztus végén pihenten, újult erővel tudjunk munkához fogni — vélekedett Racskó Pál, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója.

Szcnográdi Ferenc

deményezések születnek, az egykori „adottsághaszon” célkitűzések értelmében, mint például az elhasználódott rakodólapok Javítása.

— Árbevételt jelent ez nekünk, kisebb munkaráfordítással — mondja Bolcsó József. — De jól jár a partner is, hiszen használható raklapot kap olcsóbban . . .

A sámsonháziak legfőbb gondja most a piac megtartása, új piacok kutatása.

— Sok helyen foglalkoznak már a rakodólapok gyártásával. és a felvevőhelyek talán nem is olyan sokára telítődnek. Nekünk ezt nem lehet megvárnunk — tépelődik az értékesítés gondjain az üzemvezetőA nagybárkányi termelőszövetkezet sámsonházai faüzemének idei tervezett árbevétele tízmillió forint. Június 30-ig 5,3 millió forintot teljesítettek belőle.

Tolmácsi Ferenc tsz-elnöka következőkben foglalja össze a melléktevékenységek szerepét és jelentőségét:

— Termelőszövetkezetünk a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik, s hogy ezt némiképp ellensúlyozzuk, kiegészítőtevékenységek után'' kellett néznünk, mégpedig olyanok után, melyek bevételt jelentenek termelőszövetkezetünknek. Ilyen a fafeldolgozó üzemünk, melynek dolgozói tavaly tízmillió forint értékű megmunkált faanyagot termeltek ipari ' üzemek számára, a gazdaságnak pedig

2,5 millió tiszta nyereséget hoztak. Vagy megemlíteném a harisnyaválogató üzemünket. Az itt dolgozó 'nyolcvan asszony, hétmillió forint értékű bérmunkát végzett, melyből a mi jövedelmünk több mint kétmillió forint volt a múlt évben. Jelentős még a bérfuvarozásunk és a homokbányánk tevékenysége is.

Azt, hogy, a hágybárkányi termelőszövetkezetben jelentős szerepet játszanak a melléküzemágak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetkezet árbevételének negyven, és nyereségének nyolcvan százalékát ezek az ágazatok adták.

De nem feledkeznek meg a növénytermesztésről, állattenyésztésről sem.

Tuza’ Istvánné

.»"e.t "r-* ; ■ ■ .J

Mind több út kap új burkolatot Pásztón, így nemrégiben az Arany János utcában dől« goztak a gépek, megoldva az itt közlekedők ez irányú gondját.

— kulcsár fotó —

Hogyan állapítják meg a táppénz összegét ?

A táppénz napi összegét a kereset napi átlagából számítják ki, ezt pedig a kereső- képtelenség első napját megelőző, úgynevezett irányadó időszaknak a kereseti adatai alapján állapítják meg. Az irányadó - időszak: a kereső- képtelenség első napját megelőző naptári év első napjától az utolsó napjáig terjedő időszak.

Lehetséges, hogy a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben egyetlen napot sem dolgozott, mert új munkavállaló volt, katonai szolgálatot teljesített, vagy gyermekgondozási szabadságon volt. Ilyen esetben az irányadó időszak a keresőképtelenség bekövetkezését a közvetlenül megelőző naptári (bérfizetési) hónap utolsó napjáig terjedő időszak. Ha a biztosított az "eddig említett időszakban Sem végzett munkát, az irányadó időszak a keresőképtelenség bekövetkezésének hónapjában a hónap első napjától a keresőképtelenség első nap,,, eltelt időszak.

a napi Átlagkereset kiszámítása

A táppénz alapjául szolgáló napi átlagkeresetnek a klszáA Könnyííbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat pásztói perlUfcldoigozó gyárában új beruházással bitumoperlit duzzasztómű épült. A próbaüzemelést már megkezdték. Előreláthatólag havonta mintegy 4000 köbméter duzzasztott perlitct ad a hőszigetelő lapok gyártásához.

mításához — a prémium, a jutalék, az év végi részesedés és a jutalom napi átlaga nélkül — azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak az irányadó időszakban végzett munkájáért járt, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizették ki a dolgozónak. Prémiumként és jutalékként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet ezen a címen az irányadó időszakban fizettek ki, függetlenül attól, hogy a prémium, illetőleg a jutalék mely időszakban végzett munkáért jár.

Év végi részesedésként és jutalékként — változatlanul — azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet ezen a

címen keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben fizettek ki.

Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak csak prémiumot, jutalékot, év végi részesedést és jutalmat fizettek ezek alapján táppénzt megállapítani nem lehet. Az ilyen címen kifizetett kereset vagy keresetrészek csak akkor vehetők számításba, ha alapkeresete is volt a dolgozónak. Ez alól egy kivétel van, az alapkereset jellegű tiszta jutalékos bér.

Ha a biztosított 1979. március 1-től keresőképtelen a közvetlen megelőző naptári évben 1978-ban és azt megelőzően is ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, ahol a keresőképtelensége bekövetkezett, a kereset napi átlagának megállapításához az 1978. év az irányadó. Ez alatt a biztosítottnak havi 400Ü forint1 munkadíj járt éves szinten, tehát 48 000 forint munkabért kapott. Ezenkívül az 1977 decemberében végzett munkájáért 1978. január hónapban 1000 forint prémiumot kapott, ugyancsak kifizették 1978-ban 1000 forint év végi részesedést, a kereset napi átlagát 43 000 -f 1000 + 1000 forint figyelembevételével kell megállapítani.

A kereset napi átlagát — az év végi részesedés és jutalom napi átlaga nélkül — úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetet el kell osztani az irányadó időszakban biztosításban töltött napoknak a következő napokkal csökkentett számával (osztószám) : a heti pihenőnapok, az Igazolt távoliét (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjai, föltéve, hogy a biztosítottnak ezekre a napokra keresete nem volt, az üzem időleges szünetelésének napjai, akkor Is, ha erre az Időre a biztosítottnak ezekre a napokra keresete nem volt, az üzem időleges szünetelésének napjai, akkor is, ha erre az Időre a biztosítottnak csökkentett keresete volt.

Az irányadó időszakra figyelembe vehető kereset és

az osztószám hányadosas adja a napi átlagkeresetet, s ennek 05, illetőleg 75 százaléka a napi táppénz összege.

HA ÖTNAPOS

A MUNKAHÉT

Eltérő szabály vonatkozik arra a biztosítottra, aki a keresőképtelenségkor reá érvényes munkarend szerint a heti munkaidőt rendszeresen, tehát minden naptári héten 6 napnál kevesebb munkanap alatt köteles ledolgozni, pl. 5 napos munkahétben dolgozik. Ilyenkor kiszámított napi ; lagkeresetet meg kell szorozni hattal és a szorzatot el kell osztani 5 napos munkahét esetén öttel. Az így kiszámított összeg a napi átlug. Minden más esetben (ha kéthetenként jár szabadnap, ha a keresőképtelenség a biztosítás megszűnése után következett be) a napi átlagkeresetet az átlagos szabályok szerint kell kiszámítani. Például, ha a biztosított a keresőképtelenség bekövetkezésének naptári hetében olyan munkarendben dolgozik, hogy minden második héten a szabad szombatos és a szabad szombat a betegség bekövetkezésének hetére esik, altkor az átlagkeresetét a 6 napos munkarendben dolgozókra Irányadó szabályok szerint kell kiszámítani, s a táppénz a heti pihenőnapok kivételével 6 munkanapra jár.

Az év végi részesedés és a jutalom napi átlagát az egyéb keresetektől eltérően mindig külön kell megállapítani.

Ha a biztosított 1079. február 1-tól keresőképtelen ezen a héten munkarend szerint 8 munkanapot dolgozott a megelőző évben év végi részesedés és jutalom címén 2000 forintot vett fel, akkor a 2000 forintot el kell osztani az 1979. évösz- szes napjainak, 365-nek a vasárnapokkal (52) csökkentett számával, az osztószám tehát 313.

Ha a biztosított 5 napon ét köteles munkát végezni, mert szombaton nem dolgozik, akkor a 2000 forintot el kell osztani 365 napnak a pihenőnapokkal, vasárnapokkal (52) és a szombati napokkal (53) csökkentett számával az osztószám tehát 260.

Megemlítjük, hogy év végi részesedésre és jutalomra csak akkor jár táppénz, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart, ilyenkor a jutalomra a keresőképtelenség első napjától az év végi részesedésre pedig a keresőképtelenség 31. napjától jár a beteg részére táppénz. Ez érvényes az évenként egy alkalommal fizetett, munkahelyi, illetőleg munkaköri pótlékra és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keret terhére fizetett díjazásra is.

Gy. Gy.

NOGRAD = 1979. július 31., kedd