Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

Vücg proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVF„ 176. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979 JÚLIUS 29. VASÁRNAP 99Béke9 barátság, szolidaritás” Az európai gyermektalálkozó megnyitó ünnepsége ünnepi díszt öltött szombaton a budapesti Sportcsarnok. Homlokzatán a több nyelven olvasható „Béke, barátság, szo­lidaritás” felirat hirdette az európai g.vermektalálkozó ve­zérlő gondolatait, s a bejáratnál magasba vont zászlócsokor, — a béke kék színű, a proletár nemzetköziség vörös zász­laja, — a magyar nemzetiszínű lobogó, a nemzetközi gyer­mekév és a CIMEA lobogója — mutatta az utat a nem­zetközi találkozó megnyitójára érkezőknek. SALGÓTARJÁN (Bábel László felvétele) A FÓRUM FÉNYEI A tér úgy épült át, immár végleges formá­jában, a Pécskő és a Meszes között — mi­ként maga a város az évtizedek során. Nem észrevétlenül, nem az emberjárta utóktól távol, nem a külön kijelölt területeken, pusztaságo­kon, városszéli senki földjén. Úgy épült, hogy közben a hátán tapodtunk, hogy min.den kövé­ről, újabb márványdarabjáról, amelyet gondos kezek a helyére illesztettek, tudomásunk volt. Úgy épült meg, hogy csupáncsak a még szá­radó betonaljazatot védték csíkosra festett korlát­jaikkal a mesterek, s amikor az utolsó süttői márványlap is a helyére került, valahol az IBUSZ-iroda tőszomszédságában — már régen i^j- ra élt, elevenen lüktetett ez a sokak által dicsért­szeretett fórum. A szó eredete régmúlt korokból, az első vá­rosok szerveződéséből ismerős mindannyiunk előtt. S bár az évszázadok többféle jeientést adtak a szónak, amely fogalommá is vált, Sal­gótarján főterére mégis illik az első, talán a legelső jelentése, a római korból: szabad tér. Amely helyet nyújtott a politika és a közélet megnyilvánulásainak. Ilyen ez a tér. Ilyen volt felhámló, porladó korában is, ilyen volt első percétől, mert az építészeti hagyományoktól men­tes (lómcsak, ennek is lehetnek előnyei!) egy­kori kisvárosban az újraépítést tervezők érvé­nyesíthették mindpzt a valóságban, umit kö­vetendő elvként minden valamirevaló városépi- tész ismer és vall: a városok terein jelenjenek meg az élet színei, csakúgy, mint egykoron a fórumokon, ugyanakkor a lakosok szó szerint magukénak érezzék, otthonuk részének tekint­sék a város főterét, tereit, hangsúlyos pontjait. Nem mindenütt sikerült ezt megvalósítani, s ezért különösen nagy értéke, jelentősége van a salgótarjáni központi térnek. Az egyutcás Sal­gótarján, a mozgáslehetőséget oldalirányban szinte nem is ismerő városlakó, természetes gesz­tussal vette, veszi birtokába ezt a városképet lát­ványában szervező, hangsúlyozó, annak valósá­gos értékeit meghatványozó emberi léptékű már­ványteret. Egyszerre reprezentálja mindazt, ami itt évtizedek alatt történt, s egyazon formájá­ban képes a színes életet befogadni, még szí­nesebbé, szebbé, ünnepivé tenni, de részeiben és teljes egészében helyszínt - nem mindenna­pit — ad bármilyen kiemelkedő jelentőségű ren­dezvénynek. Vannak (azok a kevésbé sikerültek) csupán „reprezentáló” terek, amelyekre napszám­ra nem lép senki, amelyek távol esnek az em­ber járóvonalától, s amelyeken héba-hóba je­lenik meg az élet, akkor is elsősorban ünne­pibb arcával. Ez a főtér, Salgótarján fóruma nem ilyen. Elég csak egyszer helyet foglalni va­lamelyik pontján, és rövid ideig megfigyelni; mi­ként éli életét a tér, s vele az ember a téren a sajátját. A salgótarjáni, aki még emlékszik a szom­szédos kis tér helyén egykor volt libapáskomra, vagy a mai tér előéletét jelentő földszintes vis­kókra, a belső zsúfolt udvarokra, a fabódékra, amelyben emberek laktak — méltán büszke er­re az újjáépített térségre. Legyen is, hiszen va­lóságos éltékét a megváltozott élet tartalma, s mindaz a ' magasbatörő lendület adja, amely körülfogja a Gorkij-lakóteleptől a Beszterce új lakóterületéig. (T. Pataki) A csillebérci játéknap után ünneplőbe öltöztek a 34 or­szágból érkezett delegátusok: a kisdobosokkal és az úttö­rőkkel együtt 1200-an töltöt­ték meg a sorokat. A falakat díszítő hatalmas méretű gyer­mekrajzok, népszerű játékfi­gurák között otthonosan érez­ték magukat, s itt is ott is felhangzottak a népek nagy családjának úttörő- és gyer­mekdalai. Ezzel köszöntötték az érkező vendégeket, köz­tük Losonczi Pált, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökét, Maróthy Lászlót, a KISZ központi bizottságának első titkárát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjait. Szépvölgyi Zoltánt a Fővárosi Tanács elnökét, valamint ál­lami, társadalmi életünk szá­mos vezető személyiségét. Részt vettek az ünnepi meg­nyitón a Béke-világtanács, a DÍVSZ, a CIMEA, a Nem­zetközi Diákszövetség és a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség képviselői is. Pon­tosan 18 órakor megszólaltak a fanfárok, majd felcsendült az európai gyermektalálkozó dala. Ezután Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára szólt az ünnepség résztvevőihez. Szűcs Istvánná megnyitó beszéde Az úttörőszövetség főtitká­ra szeretettel köszöntötte az egybegyűlt vendégsereget majd így folytatta: — Bízunk abban, hogy sok mindent megismertek országunk, né­pünk és a magyar gyerekek életéből. Sok személyes pél­da és tapasztalat győz majd meg benneteket arról, hogy abban az országban, amelyet felszabadulása előtt a három­millió koldus országának ne­veztek, ma jó' gyermeknek, fiatalnak lenni. A társada­lom gondoskodó törődése, szeretete övezd a felnövekvő nemzedék fejlődését, és egy egész nép vallja, hogy köte­lességünk boldoggá tenni a gyerekek életét. — Valamennyien, akik itt vagytok a teremben, a béke, a barátság diplomatáiként jöttetek el hozzánk — hang­súlyozta Szűcs Istvániié, s hozzáfűzte: — Ezért úgy gondoltuk, hogy a találkozó legszebb, legnemesebb prog­ramját nem kell megszervez­ni. A ti közreműködésetekkel megy az majd magától is. Jól tudjuk, hogy a világon leg­könnyebben a gyermekek ér­tik meg egymást’ Barátko- záshoz, közös játékokhoz alig van szükség tolmács segítsé­gére. Elég egy-egy összevil­lanó mosoly, közösen eléne­kelt dal, kicserélt sapka vagy jelvény, néhány mondat, s máris úgy érzitek, évek óta < barátok, társak vagytok. — A még üres jegyzetfüzet vagy napló lapjaira hónaptól új barátok neve és címe ke­rül, kedves emlékek cserél­nek gazdát, s kerülnek a bő­rönd vagy a hátizsák mélyé­re. Valóságos kincsek ezek, felérnek egy-egy igazi diplo­máciai egyezménnyel, a nem­zetközi gyermekév fontos do­kumentumaival, hirdetik és szerteviszik a világba leg- őszihtébb bókevágyatokat, igaz barátságotokat, a világ más tájain élő társaitokért aggódó, cselekvő szolidaritá­sotokat. Európában 34 év óta béke van, de földünk más ré­szein hol itt, hol ott a fegy­verek dörrennek, veletek egy­korú gyerekek milliói éhez­nek, nem járnak iskolába, a véres és néma erőszak lég­körében nőnek fel örömtele- bül, nyomorban és nélkülö­zésben. — E találkozótól valameny- nyien azt várjuk — hangsú­lyozta Szűcs Istvánná —, hogy a béke a barátság, a szolidaritás nemes gondolatá­val, a ti jelképes és valóságos összefogásotokkal, egyetaka- rásotokkal szolgálja Európa és az egész világ békés, nyu­godt jövendőjét, s minden új generáció boldog, vidám, egészséges gyermekkorát. Védőruha. fürdők, lakások, szállítás, étkeztetés Munkások érdekében — a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál minden esztendőben jelentős összeget áldoznak a munkahe­lyi körülmények jobbítására, a dolgozók szociális helyzeté­nek javítására. Az idei első fél év is ennek szellemében telt el. Mialatt számos olyan nagy jelentőségű intézkedés megtételére került sor, ame­lyek tovább csökkentették az igények és lehetőségek közöt­ti különbséget. Kányáson már a múlt esz­tendőben védőruhává minősí­tették át a munkaruhát (he­tenként egyszer, avagy a kö­rülményekhez igazodva, több alkalommal is, a vállalat által mosatott tiszta ruhát kapnak a dolgozók), s ezt a rendszert áprilisban a ménkesi akna- üzemnél is bevezeték. Hama­rosan, a tiribesi védőruha­raktár és a szorospataki új fürdő megépültével ott is sor kerül ezen intézkedések meg­tételére. Ebben az időszakban adták át rendeltetésének a Nagybá- tonyban levő oktatási közpon­tot és a munkásszállót, ame­lyek működtetésére és felsze­relésekre hat hónap alatt több mint 320 ezer forintot fordí­tottak. A dolgozók egészsége védel­mének szempontjából igen fontos, hogy már valamennyi üzemnél megépítették, s mű­ködnek az orvosi rendelők, ki­véve a kisterényei építési üze­met, ahol hamarosan befeje­zik e munka végzését. Az or­vosegészségügyi szervekkel történő rendszeres kapcsolat- tartás mellett a zajártalom csökkentésével, a tisztaság to­vábbi fokozásával, balesetvé­delmi intézkedésekkel őrköd­nek a dolgozók egészsége fe­lett. Mitöbb, valamennyi ak­naüzemben bevezeték a gumi­csizmák fertőtlenítését is. Az eltelt hat hónap alatt tizenhatan kaptak száz-száz­ezer forintos lakásépítési tá­mogatást, s további tizenhét dolgozónak utaltak ki össze­sen 560 ezer forintot hasonló célra. Méltányossági alapon heten vehettek fel 80 ezer fo­rintos, vissza nem térítendő összeget. Gond viszont, hogy az ütemezett program „erő­teljes csúszása” miatt — vár­hatóan — egyetlen dolgozó sem juthat lakáshoz Salgótar­jánban és Nagybátonyban a ki­emelt bányászlakás-építési ak­ció keretében. A bányáknál dolgozó vala­mennyi személyt már autóbu­szokkal juttatják el munkahe­lyükre, s — onnan. Jelenleg már minden dolgozó étkezhet munkahelyén, sőt, hamarosan megvalósítják a szorospataki utánmelegítős konyhát és a hasonló jellegű létesít­ményt- A Felsőmagyarországi Üzemélelmezési Vállalattal a közelmúltban történt tárgya­lások eredményeként az elkö­vetkezendőkben még tovább javítják az étkeztetési lehető­ségeket­Mindezek csupán, kiraga­dott részei a bányászokról tör­ténő szociális gondoskodás­nak. Hiszen az élet szinte va­lamennyi területén — a védő­ételtől kezdve a díszegyenru­háig — érződik a törődés eredménye. Az úttörőszövetség főtitká­rának nagy tapssal fogadon beszédét követően felolvasták Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak az európai gyerme.Uaiúi- kozó résztvevőihez intézett levelét. Levélben köszöntötte a ta­lálkozó résztvevőit Vaientyina Tyereskova, a szovjet nő­szövetség elnöke, a világ első női űrhajósa is. Kádár János levele az európai gyermektalálkozó résztvevőihez — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott- sága és népünk nevében szívből köszöntöm az európai gyer­mektalálkozó minden résztvevőjét, a felnövekvő nemzedék képviselőit. Megtisztelő számunkra, hogy a találkozó ha­zánkban, a Magyar Népköztársaságban jött létre. — A találkozó résztvevői különböző országokból, külön­böző környezetből érkeztek. Ti fiatalok, más és más nyelvet beszéltek, de sok oiyan dolog van, ami összeköt bennete­ket. Mindannyian szeretitek szüleiteket, és barátaitokat, ha­zátokat, gyermekek vagytok, még, de már nyiladozik az értelmetek a világ dolgai iránt, s úgy tekint rátok a világ, mint a jövő zálogaira, a holnap felnőttjeire. — A jóakaratú felnőttek a világon mindenütt azon fáradoznak, hogy ti békében, nyugalomban, jólétben és biz­tonságban élhessetek és ne ismerjétek meg soha azt a nél­külözést, rettegést, nyomort, amelyet ők a földrészünket súj­tó két világháborúban átéltek, és olyan sok társatok szenved még a világban. A békés jövőért — a magatok módján — ti is sokat tehettek. Járjatok a világban nyitott szemmel, másokért aggódó és tenni is tudó, komoly akarással. Ta­nuljatok szorgalmasan, éljelek becsületesen és vidáman, így készüljetek a felnöttéletre. — Kívánom, hogy érezzétek jól magatokat a mi szocia­lista hazánkban, ahol már az emberek egyenlősége, a tár­sadalmi igazságosság a vezérlő eszme, gazdagodjatok él­ményekben és szép emlékekben. Ismerjétek meg Magyar- országot, az itt élő és dolgozó embereket, a hozzátok hason­ló korú gyermekeket, akik mind-mind szeretettel és gondos­kodással vesznek majd körül benneteket. Kössetek igaz barátságot velük és azokkal a társaitokkal, akik más orszá­gokból érkeztek erre a nagy találkozóra. Tanuljátok meg egymás dalait és játékait, hiszen ezek a találkozók, közös programok kovácsolhatják erősre határokon is átívelő ba­rátságotokat. — A ti barátságotok lehet a jövendő felnőttjeinek leg­nagyobb kincse, s ebből meríthettek majd, ha a ti váltato­kon nyugszik a világ sorsa, békéje, nyugalma és boldogsága. — Sok szeretettel köszöntelek mindannyiótokat. Nektek, s általotok a világ minden gyermekének jó egészséget, a ta­nulmányban jó előrehaladást, boldog ifjúságot, felnőtt korotokra tartalmas, emberhez méltó életet kívánok — hang­súlyozta befejezésül a Központi Bizottság első titkárának levele. Taps, énekszó harsant, s a figyelem a fényújságra irá­nyult, amelyen megjelent a „Moszkva — olimpia” felirat. A vidám, táncos, dalos köszön­tő műsort a Spartacus sport­kör 6—14 éves sportolói nyi­tották meg látványos gya-a korlataikkal. Befejezésül a „Béke, barát­ság, szolidaritás” felirat raj­zolódott ki a csarnok fény­tábláján, s a forró hangulatú megnyitó ünnepség a DIVSZ- induló hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents