Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

Infarktus, infarktus! Mindent SB M*jHBBMMWBMIF díiPiRBi Rohan a mentő, minden perc drága Rohan a mentő szirénázva. Az ember felsóhajt, már me­gint? . . • Vajon kit vittek? Baleset, szülés, netán infark­tus? Utána az első gondolat, vajon rám is sor kerülhet? * A salgótarjáni Madzsar Jó­zsef megyei Kórház belgyó­gyászatán dr. Gyepes Péter főorvossal beszélgetünk. A téma ismerős. Napjainkban szinte népbetegség, és egyre inkább úgy tűnik, a har­minc-negyven éveseket érintő betegséggé váló szívinfarktus. Valóban végzetszerűen követ­kezik be? Vagy tudunk tenni ellene valamit? A főorvos nyugodt, ki­egyensúlyozott. A cigarettás­dobozt elhárítja, nem köszöni szépen, nem dohányzik. — Valóban tömegbetegség­gé vált az infarktus? — Ne kongassunk vészha­rangokat, annak semmi értel­me. Egy bizonyos. Hosszú évek statisztikája mutatja, évről évre növekszik a bete­gek száma. Előfordul. hogy hetekig nem kerül hozzánk beteg ilyen tünetekkel. Utána egy-két nap alatt sokan. — Talán közrejátszik az úgynevezett fronthatás- . . — Minden bizonnyal. Lehet az meleg, vagy hideg „betö­rés”. Nem kell kinéznünk az ablakon ahhoz, hogy tudjuk, lényegesen megváltozik az időjárás. * A mai rohanó, zaklatott élet­forma kísérő jelensége a szív- infarktus. A főorvos a követ­kezőként magyarázta. Az ide­gen szóval jelölt betegség tu­lajdonképpen a szív saját ereinek és a koszorúsereknek a megbetegedése. Valamelyik ág elzáródik, ennek eredmé­nyeként ß mögötte levő terü­leten á szívizomzat elhal. Amikor egy fontos ér, orvos-: nyelven úgy nevezik, főág zá­ródik el, akkor történik, hogy valaki megy az utcán, össze­esik és meghal . . , Természetesen vannak jel­lemző tünetei is a betegség­nek. Nagyon erős, szinte elvi­selhetetlen fájdalom, amely a mellkasból indul és kisugá­rozhat a bal karba, a hátra. Ilyenkor nincs más hátra, mint orvost, mentőket hívni. A kórházba szállított beteget azonnal megvizsgálja a bel­gyógyász- Átesik a szükséges ellenőrzéseken és rendszerint az intenzív osztály szívbeteg­megfigyelő részén köt ki. » Dr. Kovács Zsolt ugyancsak a nyugodt emberek fajtájából való. Ezen az osztályon talán nem is lehet másként dolgoz­ni. A betegek, hozzátartozók télnek ettől a szótól, intenzív osztály. A köztudatban elter­jedt, hogy aki idekerül, an­nak vége . . . — Szó sincs róla. Maga az Intenzív szó annyit jelent, hogy többet törődhetünk a betegekkel. Nálunk egy-egy ágyra bőven jut nővér, okos gépek segítik a munkánkat, amelyek állandóan jelzik a beteg pillanatnyi állapotát. Rögvest jeleznek, ha netán megáll a szív, nem elegendő a légzés, vagy egyéb baj tá­mad. Ilyenkor fut az orvos, futnak a 'nővérek, néha a cso­da is sikerül, a klinikai halál állapotából is hoztunk vissza embereket. Szoros megfigyelés. Talán így jeUemezhetnénk legjobb ban, ennek az osztálynak a munkáját- A monitor pedig állandóan kattog, megbízható­an jelzi a szívhangokat. Mar­Dr. Gyepes Péter gó nővér pedig — a társaihoz hasonlóan — nap mint nap sokszor odalép az ágyakhoz. Sokszor a beteg nem is tud róla, hogy megsimogatja a kezét, megigazítja a lepedőt, megnézi, elég-e az infúziós palackban a folyadék. Olyan gépezet ez az osztály, amely — az emberi helytállással, or­vosi tudással párosulva — biztosítja az életbenmaradás lehetőségét. * Gyepes főorvos úgy fogal­mazott, a szív tulajdonképpen a szervezetben a motor sze­repét tölti be. Vagyis, nélkü­lözhetetlen. Ennek ellenére, gyakran, visszaélünk a szerve­zetünkkel. A napi negyven­ötven cigaretta, a rengeteg kávé, a túlhajszolt életmód, a mindenáron kocsihoz, víkend­házhoz, nagy lakáshoz, kül­földi drága utazáshoz vezető út megbosszulja magát. Eh­hez társul az alkohol, a kevés mozgás és mivel jól élünk, az elhízás. Mindezeket az orvo­sok veszélyességi faktornak nevezik. Amelyek előbb, vagy utóbb, de a rettegett infark­tushoz vezetnek. * A példák gyakran elszomo­rítóak. A huszonnyolc éves mérnököt, két gyermek édes­apját is a mentő vitte a kór­házba. A vizsgálatok igazol­ták a körzeti orvos gyanúját, szívinfarktus. Mi vezetett idá­ig? Még el tudta mondani né­hány mondattal, hogy munka­helyén nagyon sokat dolgo­zott, mert bizonyítani akart. * K. Istvánnal lábadozása idején beszélgettünk. A ne­gyedik hetet tölti a kórház­ban. Fizikai munkás. De a munkahelyén állándó konflik­tusban van ' a társával. Ott­hon pedig várta a háztáji, az állatok, a föld- Nemcsak a családja, hanem a rokonság is állandóan kérdezgette, mikor húz emeletet a házára? Harmincöt éves. A kórházi ágyon töltött hetek gondol­kodásra késztették. Már most mondja, hogy ml'ndez neon mehet így tovább, lazítani akar . . . Legfeljebb a ház néhány év múlva lesz majd készen. * Dr. Gyepes Péter megismét­li: — Mi, orvosok, nem győz­zük hangsúlyozni, hogy van­nak tényezők, amelyek egye­nesén vezetnek az infarktus­hoz. A teljesítőképességet nem szabad túlbecsülni. Csatal Erzsébet IHiftop lesz víz Ludányholásziban ? Szigeti László, a Ludányha- lászi közös községi Tanács el­nöke joggal panaszkodik, hogy nagyon lassan halad a községben a törpevízmű-háló- zat építése. — Milyen tényezők nehe­zítik a munkák gyorsabb üte­mét? — A kivitelező a ludányha- lászi Klimovin Szövetkezet nem volt felkészülve egy ilyen komoly munkára. Az is igaz, hogy a NÓMBER-től elég ké­sőn, 1978 márciusában kapták meg az építkezési engedélyt. A fővállalkozó és az alvállal­kozók több alkalommal egy­másra hárították a felelőssé­get. Ezt tudják és látják a köz­ség párt-, állami vezetői is. Azzal is tisztában vannak, hogy a jelenlegi munka In­tenzitása mellett 1980 köze­pére, a szerződésben vállalt időre, a kutakból nem fog víz folyni. — Az elmúlt napokban megalakítottuk a koordinációs bizottságot, melynek feladata a fővállalkozó és az alvállalko­zók tevékenységének össze­hangolása, a munkálatok fo­lyamatának felgyorsítása. Nap mint nap figyelemmel kísérjük a munka állását és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy jövőre elkészüljön a vízhálózat — magyarázta a tanácselnök. — Milyen összegű beruhá­zással épül a törpe vízmű? — A költségvetés 20 millió forint. Ez az összeg a vízügyi igazgatóság támogatásából, a tanács forintjaiból és az ér­dekeltek hozzájárulásából jön össze. — A község melyik terüle­tet érinti a vízhálózat? — Gyakorlatilag az egé3z község területét. Az utcák két oldalán 150 méterenként he­lyezzük el a kifolyókat. Meg­felelő próbaüzemelés után lehetőséget adunk a lakosság­nak, hogy a házakhoz is be­köthessék a vizet. — Honnan biztosítják a víz­ellátást? — A község melletti réten három kútból fogjuk a víz­hálózatot táplálni. 'Két 100 mi>-es betontározó építését is tervbe vettük. Mikor lesz víz Ludányhalá- sziban? A lakosság joggal várja el, hogy mielőbb meg­oldódjon a község vízellátása. Egyrészt a jelenleg használat­ban levő ásott kutak vízminő­sége enyhén szólva nem a leg­jobb, másrészt 1978-tól ala­kosság fizeti a víztársulást. Jelenleg az építés kb. 30 százaléknál tart. A munkák nagy része még hátravan. Igaza volt a tanácselnöknek, mikor lelkiismeretesebb, fe­lelősségteljesebb és főleg gyorsabb munkát kért a ki­vitelezőtől. Sz. F. Várják a* észrevételeket NEB-vizsqdlat az Importanyagok sorsáról Az üzemek, vállalatok az elmúlt években tetemes mennyiségű importanyagot, -terméket használtak fel, s számottevő volt a konvertibi­lis valutáért behozott alap­anyagok aránya. A népgazda­ság számára létfontosságú, hogy miként történik felhasz­nálásuk. Ennek összegzése vé­gett kezdeményezte a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság a nem rubelviszonylat­ból származó importtermé­kekkel és -anyagokkal vaió gazdálkodás tapasztalatainak összegzését. A vizsgálatban részt vesznek a nógrádi népi ellenőrök is. A vizsgálat ve­zetője, Péter Pál. a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek mű­szaki-gazdasági szaktanács- adója. öt kérdeztük a részle­tekről. — Augusztus elején kezdő­dik a munka. Programunk alapján az idei és tavalyi ta­pasztalatokat vetjük össze, az 1977-es esztendő tanulsá­gaival. — Hová látogatnak? — Elkészült a vizsgálandó gazdasági egységekről a lis­ta. Igv a néni ellenőrök, a VEGYEPS7ÉR, ZIM, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Nyomdaioa- ri Vállalat, a szécsényi EL­ZETT, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, az Ipoly Bútorgyár, az ötvözetgyár, a Nógrádi Szénbányák, a Salgó Cipőipari Szövetkezet és a nagybátonyi Pentamer Ipari Szövetkezet gazdálkodását el­lenőrzik. — Milyen szempontok alap­ján? — A vizsgálat minden olyan anyagra kiterjed, amely nem ' rubelelszámolású im­portból kerül a termelőkhöz, feldolgozókhoz. Importanyag­nak tekintjük a hengerelt, hi­degen vont és vegyi anyago­kat is, az olyan ■ alkatrésze­ket, amelyeket a vállalatok beépítik késztermékeikbe, a csomagolásra szolgáló anya­gokat, síz előállított gépek és berendezések tartozékait. A beruházásokhoz importált eszközöket, tartalék alkatré­szeket kihagyjuk a sorból. — A vizsgálat során mi áll majd a figyelem középpont­jában? — Ott kezdjük, hogy isme­ri-e a vállalat, hogy az álta­la felhasznált anyagok közül melyek származnak import­ból, hogyan korszerűsítették, az anyaggazdálkodás rendsze­rét, vannek-e rendszeresen karbantartott anyagnormák. Azt is nézzük egyebek között, hogy miként alakul a nem rubelelszámolású import­anyag felhasználása, az eset­leges többletigények miből szármáznák, milyen intézke­dések születtek az ilyen anyagok, alkatrészek belföl­di vagy szocialista forrásból származó kiváltására.. — A takarékosság? — Nem marad ki a szem­pontok közül. Arra is kiván­csiak vagyunk, hogy miféle importanyag-takarékossági in­tézkedéseket foganatosítot­tak, ezek végrehajtását ellen- őrzik-e. Még a tárolás, keze­lés, a társadalmi tulajdon vé­delme, a készletek ellenőrzése is feladataink közé tartozik. — Ismerve a vizsgálat rész­leteit: a szempontok között találni, hogy a vállalatok gaz­dasági és társadalmi vezetése e területen miként kamatoz­tatja a dolgozók ötleteit... — A vizsgált gazdasági egységekben erről is meggyő­ződünk. S kérjük, a felsorolt vállalatok, szövetkezetek dol­gozóit, hogy a helyszínen ke­ressék meg a népi ellenőröket, mondják el javaslataikat, vé- leménveiket a témáról. Szá­molunk az ő segítségükkel! —mszgy— ' | Amit a rendel ételiről tudni kell Kik kaphatnak iövedelemkiegészítést ? A napokban jelent meg a kormányrendelet, amely az árrendelkezésekről adott részletes és sokoldalú tájékoztatót. Arról beszélgettünk Balázs Dezsővel, a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának Nógrád megyei igazgató- helyettesével, hogy mit kell tudni a jövedelemkiegészí­tésekről. — Milyen kiegészítést kapnak a nyugdíjasok? — Az 1979. augusztus 1. előtt megállapított nyugdíja­kat, balesett nyugdíjakat és a havi rendszeres szociális el­1 látásokat havi 180 forint jövedelempótlékkal egészítik ki. A július hónapra járó jövedelempótlékot augusztus első nap­jaiban soron kívül utalják ki. Augusztustól pedig az eddig megszokott időpontban érkeznek az immár kiegészített nyug­díjak. A szünetelő nyugdíjakat akkor egészítik ki jövede­lempótlékkal, ha ismételten folyósítják az összeget. Akik részére nyugellátás 1979. július 31-ét követően kerül meg­állapításra, megkapják a 180 forint kiegészítést. Mindezt a nyugdíjat folyósított szervek hivatalból hajtják végre, kü­lön kérelmet benyújtani nem szükséges. — Milyen Jövedelempótlék illeti az eltartott, házastár* (élettársi után a nyugdíjast? — Házastársi pótlékra az eltartott házastársa (élettár-’ sa) után az a saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkant­sági nyugdíjban részesülő vőlt jogosult, akinek a saját jogú ellátása a havi 2000 forintot nem érte el. Ez az összeg­határ 1979. július 1-től havi 2180.— forint. A házastársi pótlék összege június 30-ig az az összeg volt, amely a saját , jogú nyugellátást havi 2000 forintra egészítette ki, de leg­feljebb havi 500 forint. A házastársi pótlékra jogosultság szempontjából el­tartott házastársnak (élettársnak) továbbra is az tekint­hető, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort be­töltötte vagy rokkant, és akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme a munkaviszony alapján járó özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. A munkaviszony alapján járó özvegyi nyugdíj legkisebb ősz- szege 1979. január 1-től június 30-ig havi 1110 forint volt; 1979. július 1-től pedig — a havi 180 forinttal együtt — havi 1290 forint. Akinek a nyugdíja ezt az összeget meg­haladja, eltartott házastársa után a jövedelempótlékot kü­lön kell igényelnie, úgy mint a házastársi pótlékot. Ugyancsak 180 forinttal magasabbak a saját jogú és hozzátartozói nyugdíjak, rokkantnyugdíjak és a mezőgaz­dasági szövetkezeti járadékok összegei. Az árvaellátás leg­kisebb összege 910 forintról 1090 forintra emelkedik. Ä mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkakép­telenségi járadéka havi 1158 forint, az özvegyi járadék havi 1055 forint. A korlátozás nélkül folyósítható nyugdíjak ösz- szeghatára 1650 forintra emelkedik. Az a nyugdíjas tehát; akinek az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyug­díja a havi 1650 forintot nem haladja meg — munkaidejére és keresetének összegére tekintet nélkül — akár egész éven át dolgozhat munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként, anélkül, hogy ez a nyugdiját érintené. — Szeretnénk néhány szót hallani a családi pótlék emeléséről. — A családi pótlék összege gyermekenként 130 forint­tal emelkedik. Így az egyedülálló szülők egy gyermek után 490 forintot kapnak, két gyermek után a családi pót­lék 980 forint, három és több gyermek esetében gyerme­kenként havi 510 forintot. Ha a gyermek tartósan beteg, tes­tileg, vagy szellemileg fogyatékos, az összeg havi 510 fo­rint. Két gyermek esetében, ha egyik tartósan beteg, vagv fogyatékos, a két gyermek után havonta 1020 lorint családi pótlék jár. A felemelt összegű családi pótléKot első ízben 1979. július hónapra folyósítják. Külön igényelni nem kell, mindenki hivatalból megkapja. Azok az egygyermekes szü­lők, akik eddig családi pótlékra nem voltak jogosultak, ugyancsak 130 forint jövedelempótlékot kapnak gyerme­kük után. A jövedelempótlék — ugyanúgy mint a családi pótlék, csak 16 évesnél fiatalabb, vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytató esetében, 19 évnél fiatalabb gyer­mek után jár. Az egy gyermeket nevelő szülők figyelmét felhívom, hogy a munkáltatónál jelentsék be igényüket. Nem jár jövedelempótlék a nevelőintézetekben, javítóintézet­ben, csecsemő- vagy gyermekotthonban, szociális intézetben, állami gondozásba vett gyermek után. — Hogyan egészül ki a gyermekgondozási segély? — A gyermekgondozási segélyben részesülő anyának ugyancsak 180 forint jövedelempótlék jár. Ez arra a nap­tári hónapra, amelyre a segélyben részesülő munkabér-ki­egészítést kap, nem fizethető. A jövedelempótlékot a gyer­mekgondozási segéllyel hivatalból külön kérelem nélkül fo­lyósítják. A július hónapra járó összeget augusztus első felében külön kérelem nélkül kifizetik. Pa fi ka Múzeum Egy 1554-ben kelt orosz krónia tesz először említést egy füvesasszonyról, aki az orvos receptje alapján elké­szítette a különböző porokat, pirulákat, kanalasorvosságo­kat, gyógy fűkeverékeket. Az első hivatalos patika 1581-ben nyílt meg Oroszor­szágban, az első „gyógyszer- könyv" pedig 1672-ben jelent meg. Ez felsorolta az az idő tájt ismert valamennyi orvos­ságot és helyes adagolásukat. Egy évre rá nyílt meg Moszk­vában egy nagy patika, amelynek személyzete orvo­sokból, patikusokból és tanu­lókból állt. Ekkor kezdték el a füvészkertek telepítését is így már gondoskodhattak a gyógy fűellátásról, és megol­dották a 'gyógyszerésztanulók képzését is. | . NÓGRÁD = 1979. ji V. Zsukov leningrádi gyűj­tő a patikatörténetre speciali­zálta magát, és gyűjteménye, szinte egyedülálló. A leningrá­di Péler-Pál-erődben állítot­ták ki a hatalmas patikatörté- neli gyűjteményét — tégelye­ket, tubusokat, kancsókat, mé­rőedényeket, mérlegeket, mikroszkópolzat, patikai szek­rényeket, székeket, pultokat stb. Található itt nagy va­salt láda, amelyben a patikus őrizte okmányait, különlege­sen drága gyógyszereit. A kiállított tárgyak közölt apró boroshordó is látható. A patikus ebben készítette azokat a gyökereket, füveket, amelyeknek gyógyhatása csak borba áztatva érvényesült. Meg az is lehet, hogy a páti- kus sem vetette meg a jóféle itókát. Persze orvosságként. 28. szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents