Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
Infarktus, infarktus! Mindent SB M*jHBBMMWBMIF díiPiRBi Rohan a mentő, minden perc drága Rohan a mentő szirénázva. Az ember felsóhajt, már megint? . . • Vajon kit vittek? Baleset, szülés, netán infarktus? Utána az első gondolat, vajon rám is sor kerülhet? * A salgótarjáni Madzsar József megyei Kórház belgyógyászatán dr. Gyepes Péter főorvossal beszélgetünk. A téma ismerős. Napjainkban szinte népbetegség, és egyre inkább úgy tűnik, a harminc-negyven éveseket érintő betegséggé váló szívinfarktus. Valóban végzetszerűen következik be? Vagy tudunk tenni ellene valamit? A főorvos nyugodt, kiegyensúlyozott. A cigarettásdobozt elhárítja, nem köszöni szépen, nem dohányzik. — Valóban tömegbetegséggé vált az infarktus? — Ne kongassunk vészharangokat, annak semmi értelme. Egy bizonyos. Hosszú évek statisztikája mutatja, évről évre növekszik a betegek száma. Előfordul. hogy hetekig nem kerül hozzánk beteg ilyen tünetekkel. Utána egy-két nap alatt sokan. — Talán közrejátszik az úgynevezett fronthatás- . . — Minden bizonnyal. Lehet az meleg, vagy hideg „betörés”. Nem kell kinéznünk az ablakon ahhoz, hogy tudjuk, lényegesen megváltozik az időjárás. * A mai rohanó, zaklatott életforma kísérő jelensége a szív- infarktus. A főorvos a következőként magyarázta. Az idegen szóval jelölt betegség tulajdonképpen a szív saját ereinek és a koszorúsereknek a megbetegedése. Valamelyik ág elzáródik, ennek eredményeként ß mögötte levő területen á szívizomzat elhal. Amikor egy fontos ér, orvos-: nyelven úgy nevezik, főág záródik el, akkor történik, hogy valaki megy az utcán, összeesik és meghal . . , Természetesen vannak jellemző tünetei is a betegségnek. Nagyon erős, szinte elviselhetetlen fájdalom, amely a mellkasból indul és kisugározhat a bal karba, a hátra. Ilyenkor nincs más hátra, mint orvost, mentőket hívni. A kórházba szállított beteget azonnal megvizsgálja a belgyógyász- Átesik a szükséges ellenőrzéseken és rendszerint az intenzív osztály szívbetegmegfigyelő részén köt ki. » Dr. Kovács Zsolt ugyancsak a nyugodt emberek fajtájából való. Ezen az osztályon talán nem is lehet másként dolgozni. A betegek, hozzátartozók télnek ettől a szótól, intenzív osztály. A köztudatban elterjedt, hogy aki idekerül, annak vége . . . — Szó sincs róla. Maga az Intenzív szó annyit jelent, hogy többet törődhetünk a betegekkel. Nálunk egy-egy ágyra bőven jut nővér, okos gépek segítik a munkánkat, amelyek állandóan jelzik a beteg pillanatnyi állapotát. Rögvest jeleznek, ha netán megáll a szív, nem elegendő a légzés, vagy egyéb baj támad. Ilyenkor fut az orvos, futnak a 'nővérek, néha a csoda is sikerül, a klinikai halál állapotából is hoztunk vissza embereket. Szoros megfigyelés. Talán így jeUemezhetnénk legjobb ban, ennek az osztálynak a munkáját- A monitor pedig állandóan kattog, megbízhatóan jelzi a szívhangokat. MarDr. Gyepes Péter gó nővér pedig — a társaihoz hasonlóan — nap mint nap sokszor odalép az ágyakhoz. Sokszor a beteg nem is tud róla, hogy megsimogatja a kezét, megigazítja a lepedőt, megnézi, elég-e az infúziós palackban a folyadék. Olyan gépezet ez az osztály, amely — az emberi helytállással, orvosi tudással párosulva — biztosítja az életbenmaradás lehetőségét. * Gyepes főorvos úgy fogalmazott, a szív tulajdonképpen a szervezetben a motor szerepét tölti be. Vagyis, nélkülözhetetlen. Ennek ellenére, gyakran, visszaélünk a szervezetünkkel. A napi negyvenötven cigaretta, a rengeteg kávé, a túlhajszolt életmód, a mindenáron kocsihoz, víkendházhoz, nagy lakáshoz, külföldi drága utazáshoz vezető út megbosszulja magát. Ehhez társul az alkohol, a kevés mozgás és mivel jól élünk, az elhízás. Mindezeket az orvosok veszélyességi faktornak nevezik. Amelyek előbb, vagy utóbb, de a rettegett infarktushoz vezetnek. * A példák gyakran elszomorítóak. A huszonnyolc éves mérnököt, két gyermek édesapját is a mentő vitte a kórházba. A vizsgálatok igazolták a körzeti orvos gyanúját, szívinfarktus. Mi vezetett idáig? Még el tudta mondani néhány mondattal, hogy munkahelyén nagyon sokat dolgozott, mert bizonyítani akart. * K. Istvánnal lábadozása idején beszélgettünk. A negyedik hetet tölti a kórházban. Fizikai munkás. De a munkahelyén állándó konfliktusban van ' a társával. Otthon pedig várta a háztáji, az állatok, a föld- Nemcsak a családja, hanem a rokonság is állandóan kérdezgette, mikor húz emeletet a házára? Harmincöt éves. A kórházi ágyon töltött hetek gondolkodásra késztették. Már most mondja, hogy ml'ndez neon mehet így tovább, lazítani akar . . . Legfeljebb a ház néhány év múlva lesz majd készen. * Dr. Gyepes Péter megismétli: — Mi, orvosok, nem győzzük hangsúlyozni, hogy vannak tényezők, amelyek egyenesén vezetnek az infarktushoz. A teljesítőképességet nem szabad túlbecsülni. Csatal Erzsébet IHiftop lesz víz Ludányholásziban ? Szigeti László, a Ludányha- lászi közös községi Tanács elnöke joggal panaszkodik, hogy nagyon lassan halad a községben a törpevízmű-háló- zat építése. — Milyen tényezők nehezítik a munkák gyorsabb ütemét? — A kivitelező a ludányha- lászi Klimovin Szövetkezet nem volt felkészülve egy ilyen komoly munkára. Az is igaz, hogy a NÓMBER-től elég későn, 1978 márciusában kapták meg az építkezési engedélyt. A fővállalkozó és az alvállalkozók több alkalommal egymásra hárították a felelősséget. Ezt tudják és látják a község párt-, állami vezetői is. Azzal is tisztában vannak, hogy a jelenlegi munka Intenzitása mellett 1980 közepére, a szerződésben vállalt időre, a kutakból nem fog víz folyni. — Az elmúlt napokban megalakítottuk a koordinációs bizottságot, melynek feladata a fővállalkozó és az alvállalkozók tevékenységének összehangolása, a munkálatok folyamatának felgyorsítása. Nap mint nap figyelemmel kísérjük a munka állását és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy jövőre elkészüljön a vízhálózat — magyarázta a tanácselnök. — Milyen összegű beruházással épül a törpe vízmű? — A költségvetés 20 millió forint. Ez az összeg a vízügyi igazgatóság támogatásából, a tanács forintjaiból és az érdekeltek hozzájárulásából jön össze. — A község melyik területet érinti a vízhálózat? — Gyakorlatilag az egé3z község területét. Az utcák két oldalán 150 méterenként helyezzük el a kifolyókat. Megfelelő próbaüzemelés után lehetőséget adunk a lakosságnak, hogy a házakhoz is beköthessék a vizet. — Honnan biztosítják a vízellátást? — A község melletti réten három kútból fogjuk a vízhálózatot táplálni. 'Két 100 mi>-es betontározó építését is tervbe vettük. Mikor lesz víz Ludányhalá- sziban? A lakosság joggal várja el, hogy mielőbb megoldódjon a község vízellátása. Egyrészt a jelenleg használatban levő ásott kutak vízminősége enyhén szólva nem a legjobb, másrészt 1978-tól alakosság fizeti a víztársulást. Jelenleg az építés kb. 30 százaléknál tart. A munkák nagy része még hátravan. Igaza volt a tanácselnöknek, mikor lelkiismeretesebb, felelősségteljesebb és főleg gyorsabb munkát kért a kivitelezőtől. Sz. F. Várják a* észrevételeket NEB-vizsqdlat az Importanyagok sorsáról Az üzemek, vállalatok az elmúlt években tetemes mennyiségű importanyagot, -terméket használtak fel, s számottevő volt a konvertibilis valutáért behozott alapanyagok aránya. A népgazdaság számára létfontosságú, hogy miként történik felhasználásuk. Ennek összegzése végett kezdeményezte a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a nem rubelviszonylatból származó importtermékekkel és -anyagokkal vaió gazdálkodás tapasztalatainak összegzését. A vizsgálatban részt vesznek a nógrádi népi ellenőrök is. A vizsgálat vezetője, Péter Pál. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki-gazdasági szaktanács- adója. öt kérdeztük a részletekről. — Augusztus elején kezdődik a munka. Programunk alapján az idei és tavalyi tapasztalatokat vetjük össze, az 1977-es esztendő tanulságaival. — Hová látogatnak? — Elkészült a vizsgálandó gazdasági egységekről a lista. Igv a néni ellenőrök, a VEGYEPS7ÉR, ZIM, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Nyomdaioa- ri Vállalat, a szécsényi ELZETT, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, az Ipoly Bútorgyár, az ötvözetgyár, a Nógrádi Szénbányák, a Salgó Cipőipari Szövetkezet és a nagybátonyi Pentamer Ipari Szövetkezet gazdálkodását ellenőrzik. — Milyen szempontok alapján? — A vizsgálat minden olyan anyagra kiterjed, amely nem ' rubelelszámolású importból kerül a termelőkhöz, feldolgozókhoz. Importanyagnak tekintjük a hengerelt, hidegen vont és vegyi anyagokat is, az olyan ■ alkatrészeket, amelyeket a vállalatok beépítik késztermékeikbe, a csomagolásra szolgáló anyagokat, síz előállított gépek és berendezések tartozékait. A beruházásokhoz importált eszközöket, tartalék alkatrészeket kihagyjuk a sorból. — A vizsgálat során mi áll majd a figyelem középpontjában? — Ott kezdjük, hogy ismeri-e a vállalat, hogy az általa felhasznált anyagok közül melyek származnak importból, hogyan korszerűsítették, az anyaggazdálkodás rendszerét, vannek-e rendszeresen karbantartott anyagnormák. Azt is nézzük egyebek között, hogy miként alakul a nem rubelelszámolású importanyag felhasználása, az esetleges többletigények miből szármáznák, milyen intézkedések születtek az ilyen anyagok, alkatrészek belföldi vagy szocialista forrásból származó kiváltására.. — A takarékosság? — Nem marad ki a szempontok közül. Arra is kiváncsiak vagyunk, hogy miféle importanyag-takarékossági intézkedéseket foganatosítottak, ezek végrehajtását ellen- őrzik-e. Még a tárolás, kezelés, a társadalmi tulajdon védelme, a készletek ellenőrzése is feladataink közé tartozik. — Ismerve a vizsgálat részleteit: a szempontok között találni, hogy a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetése e területen miként kamatoztatja a dolgozók ötleteit... — A vizsgált gazdasági egységekben erről is meggyőződünk. S kérjük, a felsorolt vállalatok, szövetkezetek dolgozóit, hogy a helyszínen keressék meg a népi ellenőröket, mondják el javaslataikat, vé- leménveiket a témáról. Számolunk az ő segítségükkel! —mszgy— ' | Amit a rendel ételiről tudni kell Kik kaphatnak iövedelemkiegészítést ? A napokban jelent meg a kormányrendelet, amely az árrendelkezésekről adott részletes és sokoldalú tájékoztatót. Arról beszélgettünk Balázs Dezsővel, a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának Nógrád megyei igazgató- helyettesével, hogy mit kell tudni a jövedelemkiegészítésekről. — Milyen kiegészítést kapnak a nyugdíjasok? — Az 1979. augusztus 1. előtt megállapított nyugdíjakat, balesett nyugdíjakat és a havi rendszeres szociális el1 látásokat havi 180 forint jövedelempótlékkal egészítik ki. A július hónapra járó jövedelempótlékot augusztus első napjaiban soron kívül utalják ki. Augusztustól pedig az eddig megszokott időpontban érkeznek az immár kiegészített nyugdíjak. A szünetelő nyugdíjakat akkor egészítik ki jövedelempótlékkal, ha ismételten folyósítják az összeget. Akik részére nyugellátás 1979. július 31-ét követően kerül megállapításra, megkapják a 180 forint kiegészítést. Mindezt a nyugdíjat folyósított szervek hivatalból hajtják végre, külön kérelmet benyújtani nem szükséges. — Milyen Jövedelempótlék illeti az eltartott, házastár* (élettársi után a nyugdíjast? — Házastársi pótlékra az eltartott házastársa (élettár-’ sa) után az a saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő vőlt jogosult, akinek a saját jogú ellátása a havi 2000 forintot nem érte el. Ez az összeghatár 1979. július 1-től havi 2180.— forint. A házastársi pótlék összege június 30-ig az az összeg volt, amely a saját , jogú nyugellátást havi 2000 forintra egészítette ki, de legfeljebb havi 500 forint. A házastársi pótlékra jogosultság szempontjából eltartott házastársnak (élettársnak) továbbra is az tekinthető, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant, és akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme a munkaviszony alapján járó özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. A munkaviszony alapján járó özvegyi nyugdíj legkisebb ősz- szege 1979. január 1-től június 30-ig havi 1110 forint volt; 1979. július 1-től pedig — a havi 180 forinttal együtt — havi 1290 forint. Akinek a nyugdíja ezt az összeget meghaladja, eltartott házastársa után a jövedelempótlékot külön kell igényelnie, úgy mint a házastársi pótlékot. Ugyancsak 180 forinttal magasabbak a saját jogú és hozzátartozói nyugdíjak, rokkantnyugdíjak és a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összegei. Az árvaellátás legkisebb összege 910 forintról 1090 forintra emelkedik. Ä mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka havi 1158 forint, az özvegyi járadék havi 1055 forint. A korlátozás nélkül folyósítható nyugdíjak ösz- szeghatára 1650 forintra emelkedik. Az a nyugdíjas tehát; akinek az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja a havi 1650 forintot nem haladja meg — munkaidejére és keresetének összegére tekintet nélkül — akár egész éven át dolgozhat munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, vagy bedolgozóként, anélkül, hogy ez a nyugdiját érintené. — Szeretnénk néhány szót hallani a családi pótlék emeléséről. — A családi pótlék összege gyermekenként 130 forinttal emelkedik. Így az egyedülálló szülők egy gyermek után 490 forintot kapnak, két gyermek után a családi pótlék 980 forint, három és több gyermek esetében gyermekenként havi 510 forintot. Ha a gyermek tartósan beteg, testileg, vagy szellemileg fogyatékos, az összeg havi 510 forint. Két gyermek esetében, ha egyik tartósan beteg, vagv fogyatékos, a két gyermek után havonta 1020 lorint családi pótlék jár. A felemelt összegű családi pótléKot első ízben 1979. július hónapra folyósítják. Külön igényelni nem kell, mindenki hivatalból megkapja. Azok az egygyermekes szülők, akik eddig családi pótlékra nem voltak jogosultak, ugyancsak 130 forint jövedelempótlékot kapnak gyermekük után. A jövedelempótlék — ugyanúgy mint a családi pótlék, csak 16 évesnél fiatalabb, vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytató esetében, 19 évnél fiatalabb gyermek után jár. Az egy gyermeket nevelő szülők figyelmét felhívom, hogy a munkáltatónál jelentsék be igényüket. Nem jár jövedelempótlék a nevelőintézetekben, javítóintézetben, csecsemő- vagy gyermekotthonban, szociális intézetben, állami gondozásba vett gyermek után. — Hogyan egészül ki a gyermekgondozási segély? — A gyermekgondozási segélyben részesülő anyának ugyancsak 180 forint jövedelempótlék jár. Ez arra a naptári hónapra, amelyre a segélyben részesülő munkabér-kiegészítést kap, nem fizethető. A jövedelempótlékot a gyermekgondozási segéllyel hivatalból külön kérelem nélkül folyósítják. A július hónapra járó összeget augusztus első felében külön kérelem nélkül kifizetik. Pa fi ka Múzeum Egy 1554-ben kelt orosz krónia tesz először említést egy füvesasszonyról, aki az orvos receptje alapján elkészítette a különböző porokat, pirulákat, kanalasorvosságokat, gyógy fűkeverékeket. Az első hivatalos patika 1581-ben nyílt meg Oroszországban, az első „gyógyszer- könyv" pedig 1672-ben jelent meg. Ez felsorolta az az idő tájt ismert valamennyi orvosságot és helyes adagolásukat. Egy évre rá nyílt meg Moszkvában egy nagy patika, amelynek személyzete orvosokból, patikusokból és tanulókból állt. Ekkor kezdték el a füvészkertek telepítését is így már gondoskodhattak a gyógy fűellátásról, és megoldották a 'gyógyszerésztanulók képzését is. | . NÓGRÁD = 1979. ji V. Zsukov leningrádi gyűjtő a patikatörténetre specializálta magát, és gyűjteménye, szinte egyedülálló. A leningrádi Péler-Pál-erődben állították ki a hatalmas patikatörté- neli gyűjteményét — tégelyeket, tubusokat, kancsókat, mérőedényeket, mérlegeket, mikroszkópolzat, patikai szekrényeket, székeket, pultokat stb. Található itt nagy vasalt láda, amelyben a patikus őrizte okmányait, különlegesen drága gyógyszereit. A kiállított tárgyak közölt apró boroshordó is látható. A patikus ebben készítette azokat a gyökereket, füveket, amelyeknek gyógyhatása csak borba áztatva érvényesült. Meg az is lehet, hogy a páti- kus sem vetette meg a jóféle itókát. Persze orvosságként. 28. szombat 5