Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

/ ®S burgonyáról Híresek Segítik a tanulást, Nagy területen, közel hét­ezer hektáron gazdálkodik az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet. Kile'nc település — örhalom, Hu- gyag, Csitár, Nógrádgárdony, íliny, Patvarc, Balassagyar­mat, Üjkóvár és Ipolyszög — a „vonzáskörzete”. A közös gazdaság ezerkétszáz tagja — köztük az ügyes kezű asszo­nyok — tevékenykedik a föl­deken, a kertészetben, állat- tenyésztésben. Az őrhalmi burgonyának országos híre van. Az elnök, Bállá István úgy fogalmaz: „az őrhalmi krumpli jobb a hústól • . Vagyis jó a bur­gonya, de ha hús is van mel­lé. akkor még jobb. Három­százhatvan hektáron növek­szik a burgonya. Száztíz hek­táron a vetőgumókat, kettő­százhetvenen az étkezési bur­gonyát termesztik. Eljut az ország minden részébe. A leg­korábbi fajtát esztendőnként már Budapesten várják. KISZORÍTOTTA A KAPÄT Évente többféle holland burgonyafajtával kísérletez­nek. Elvetik, aztán gondosan elemzik, melyek felelnek meg leginkább a magyar ízlésnek. A Grácia nevet viselő burgo­nyafajta pillanatnyilag a slá­ger. Nagyon jó termőképessé­gű, kiváló ízű, ránézésre is szép formájú burgonya. Az meg külön jó tulajdonsága, hogy például a múlt eszten­dőben hektáronként négyszáz­kilencvenöt mázsát takarítot­tak be. A burgonyatermesztést gé­pek segítik. Ha jól megszá­moljuk, majdnem száz száza­lékban — vetés, kiszedés, tá­rolás — okos és nagy telje­sítményű masinák a segítő­társak. A százpyolcvan vago- nos tárolóban az időjárásnak megfelelően hűtenek, vagy fűtenek. Száz szónak is egy a vége, a burgonyával való tö­rődés már nem kizárólag asszonyt munka — az volt évtizedekig —, a vele járó gondok megosztódtak- Főként a Herkules felszedőgép jóvol­tából, amely kiszorította a kapát. DOHÁNY ÉS SIROKKÓ A közös gazdaság ötven hektáron termel dohányt, amelyet Szolnokra szállítanak a magyar dohányiparnak. A munka kezdetén három kom­bájn segédkezik a palánták ültetésében, a műtrágyázás, permetezés, törés ugyancsak a gépek dolga. A dohánylevelek a szárítóba kerülnek, ahol kilenc Sirokkó dohányszárító kamra fogadja be a termést. Mindez azt jelenti, hogy egy­szerre kilencszáz mázsa do­hányt tudnak szárítani. A gép magyar konstrukció, a termelőszövetkezet szakembe­rei elégedettek vele. MELEG EBÉD, AUTÓBUSZOK Az NDK gyártmányú 671/1 típusú burgonyakombájn főjaví­tását végzi Gyalog József, Csikány László és Rózemberg János mezőgazdasági gépszerelő Még egy utolsó ellenőrzés és indulhat a tárcsa az aratás utáni talaj-előkészítés elvégzésére A termelőszövetkezet melléküzemágában a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat részére különböző 'nyomtatványok fűzését végzik 6 NöGRAD — 1979. július 28. szombat j Az őrhalmi termelőszö­vetkezet mindig híres volt ar­ról, hogy 6ok gondot fordít a . jó munkakörülmények meg­teremtésére. Hogy a gyakor­latban ez mit jelent, talán azok a parasztasszonyok, em­berek tudják leginkább, akik tűző napban, szélben, ősszel csatákban dolgoznak a földe­ken. A termelőszövetkezet há­rom saját autóbusza hozza és viszi munkába menet, illetve onnan vissza a dolgozókat. Gyakori a kirándulás, a kö­zös gazdaság tagjai bejárták már Magyarország hagy ré­szét, de a külföld sem isme­retlen. Üdülésre mindig soka jelentkező. Csereakció kereté­ben például a Magas-Tátrá- ban pihenhetnek az emberek. Már az ebéd sem gond. Ba­lassagyarmatról szállítják ko­csival, a Balassa étterem sza­kácsai főzik a kiadós menüt- Mindez melegen, étvágyger­jesztőén kerül a munkahe­lyekre. A kombájnosok, a traktorosok, a mezőn dolgozó asszonyok, a gépjavító szere­lői jó étvággyal fogyasztják. Az ebéd nyolc forintba kerül a dolgozóknak, mindehhez a közös gazdaság hozzátesz még adagonként 4.40-et. A GÉPEK ORVOSAI A gépesítési ágazat fontos szerepet tölt be a gazdaság­ban. A gépműhely, a sóder­bánya, az építőbrigád, az esz­tergályos, tűzoltókészülék-ja- vító műhely nélkülözhetetlen. Mindezekhez szervesen csat­lakozik a két hónapja üze­melő papíripari részleg. Az itt dolgozók csak nyomdának emlegetik. A balassagyarmati nyomdával kötöttek szerző­dést, innen hozták a gépeket. Jelen pillanatban tizenegy asszony nyomdászkodik. Nyomtatványokat raknak ösz- sze, levágják a szélét, hogy az egyforma. legyen, majd összetűzik. A műhelyt azért. szervezték, hogy az ismerete­sen rossz időjárás okozta ki­esést valamikéit pótolják a- közösnek. Olyan asszonyok dolgoznak itt, akik a mezőn végzett munka mellett eddig nem találtak teljes elfoglalt­ságot a közösben. Két hónap betanulási idő után a napok­ban kezdenek teljesítmény­bérben dolgozni- Azt tervezik, hogy a téli hónapokban lega­lább huszonöt asszonyt fog­lalkoztatnak a „nyomdában”. A szerződésnek olyan pontja is van, amely lehetővé teszi, hogy a burgonyaszezon — au­gusztus közepétől november végéig — idején az itt. dolgo­zó asszonyok a burgonyaföl­dekre mehessenek, szorgos kezükre ott van szükség. Az elmúlt év végén adták át az ötszáztizénkét négyzet- méter alapterületű új gépja­vító műhelyt, amely közel két és fél millió forintos beruhá­zással épült. Ugyanis olyan új, nagy teljesítményű gépe­ket vásárolt a. termelőszövet­kezet, amelyek már a mére­teiknél fogva sem férték be a régi, elavult műhelybe. Mind­ez azt jelentette, hogy egy csapásra megváltoztak az ott dolgozó szerelők munkakörül­ményei. Mindezt jól mutatja, a szakmaszerzé A Sirokkó dohányszárító kamrák hogy a csarnokban most ti­zenöt traktort is bevihetnek egyszerre, azelőtt kettő-három ha befért. Még egy újítás. Szakítva az eddigi hagyományokkal, a gé­pesítési ágazatban új munka­rendet vezettek be. Ennek lé­nyege, hogy a szerelők egy órával korábban kezdenek, mint a közös többi dolgozója. Ily módon az előző este ja­vításra behozott gépeket a munkába álló traktorosok, vagy kombájnvezetők már ki­javítva tudják ismételten ki­vinni. Jó ez a gépjavító dol­gozóinak is, mert korábban kerülnek haza és még a ház­tájiban is „bütykölhetnek”. Sok a fiatal a gépesítési ága­zatban, az átlagórabérük meghaladja a 16 forintot. Jó „hasznát” vennék a gépesí­tésben egy építésztechnikus­nak — az építőbrigádhoz — na ,meg villanyszerelőknek, mert a stabil gépek nagy ré­sze villanymotorral működik. hétszAz forint ÖSZTÖNDÍJ A termelőszövetkezet veze­tősége szívén Viseli a fiatal szakemberek nevelését, támo­gatását, segítését. Az állatte­nyésztést és növénytermesz­tést tanuló' jövendő szakmun- kásoknaK, a szakközépiskolá­ba, agrártudományi egyetem­re járó fiataloknak a terme­lőszövetkezet ösztöndíjat biz­tosít havi hétszáz forint ösz- szegben. Ha megszerezték a végbizonyítványt végzett­ségüknek megfelelően láthat­nak munkához a közös gaz­daságban. Aki már elvégezte a szakközépiskolát, technikusi minősítő vizsgára küldik, ösz­tönzik a magasabb végzettség megszerzésére. De tanulnak az itt dolgozók közül a leve­lező gimnáziumban, sokan vesznek részt politikai kép­zésben. A termelőszövetkezet minden eszközzel támogatja a továbbtanulást. Ami pedig a családalapí­tóknak nem mindegy, a fia­tal tsz-tagoknak a lakásépí­téshez, otthonteremtéshez a közös gazdaság huszonötezer forint kamatmentes kölcsönt nyújt. A lehetőséggel sokan élnek, eddig kilencvenhatan építettek lakást a segítség igénybevételével. A segítség a jövőben sem marad el. SERTÉSTENYÉSZTÉS A termelőszövetkezet tagja HUNGAHIB sertéstenyésztő- társulásnak, amely országos „cég”. Százhúsz anyakocát ne­velnek a sertésgondozók, év végére ez a szám eléri a százötvenet. Most kezdődött és a jövő esztendőben fejező­dik be a sertéstelep re­konstrukciója, amely annyit jelent, hogy a kibocsátható tenyészsüldők száma meghá­romszorozódik. Arra különö­sen büszkék a termelőszövet­kezetben, hogy jó fajtájú — nagy magyar sertés — sok húst adó állatokat tenyészte­nek, amelyek mindenféle be­tegségtől méntesek. Az ország nagy állami gazdaságaiba szállítanak, ahová az állatok kerültek, mindenhonnan ked­vező vélemények érkeztek, így az elismerés sem maradt el­A leszedett dohányleveleket szárításhoz készítik elő Szokolóczi József üzemegység-vezető és Pajer Jenő dohány­termesztési brigádvezető ellenőrzi a szárítókamrában levő dohány nedvességét

Next

/
Thumbnails
Contents