Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

tflafaondok Tyumenyben Tudomány — technika Globális meteorológia Csapágyak a gépjárműben Minden gép tartalmaz va­lamilyen formában csapágya­kat, így a motorkerékpár és a gépkocsi is, de ezekkel ál­talában nem törődnek mind­addig, amíg valamilyen hiba folytán rájuk nem terelődik a figyelem. A járművek gép­könyve minden esetben tar­talmazza azoknak a golyós- és görgőscsapágyaknak típus­számok szerinti jegyzékét, amelyeket a gyártás során be­építettek. Alkalomadtán nem árt egy-egy darabot tartalék­ként beszerezni ezekből a csapágyakból, s némi kéz­ügyességgel akár magunk is elvégezhetjük a megsérült, „kiszolgált” csapágyak cseré­jét. Annak eldöntéséhez bizony némi gyakorlat kell, hogy va­lamely csapágy alkalmas-e még további használatra, vagy nyomban ki kell cserél­ni. Golyó-, vagy görgőtörés, illetve kosársérülés esetén egyszerű a helyzet, olyankor természetesen csak csapágy­csere jöhet szóba. Ha az ujja- ink között eldörzsölt kenő­zsírban szemcsés anyagokat érzünk —, ami a fokozott ko­pás, netán törés jele —, vizs­gáljuk meg a görgőpályákat. Hibátlan csapágynál azok­nak fényesnek, simának kell lenniök. A matt felületek, durva foltok a közeli teljes elhasználódás jelei. A csap­ágyból kivett zsírminta akkor megfelelő, ha ugyanolyan színű és állagú, mint az új zsír. A csapágyak állapotára az üzemi hőmérséklet és a zaj is jellemző. A túlmelegedő, vagy zajjal forgó csapágy biztosan hibás. A zajok faj­tája egyébként utal a sérülés jellegére is. Időnként, ha al­kalom nyílik rá, nem árt meghallgatni a csapágyak ál­tal okozott zajt és netán ősz- szehasonlítani olyan csap­ágyak zajával, amelyek kifo­gástalan állapotban vannak (pl. vadonatúj gépjárművek­ben). A csapágyak szerelését csak tiszta környezetben sza­bad végezni. Olyan szerszá­mok és anyagok (pl. reszelő, csiszolópapír stb.), amelyektől a csapágy szennyeződhet, ne is legyenek a közelben. A csapágyakat a szerelés utolsó pillanatáig benn kell hagyni az eredeti csomagolásban, s ha valamilyen okból abba kell hagyni a szerelést, akkor via­szos papírral fedjük be a csapágyat. Ha erőt kell alkal­mazni a csapágy illesztésé­hez, arra kell ügyelni, hogy egyenletesen csússzon rá a tengelyre. A sajtolás —, ha van rá lehetőség — jobb, mint a kalapálás, de ha mégis elkerülhetetlen, faalátétet kell alkalmazni hozzá. Van úgy, hogy szoros illesztés el­éréséhez melegen kell fel­húzni a csapágygyűrűt a ten­gelyre. Ilyenkor 80—100 C-fo- kos olajfürdőben kell felme­legíteni a csapágyat és vas­tag kesztyűvel végezni a sze­relést. A csapágy beerősíté- séhez semmiképp sem sza­bad ragasztót’ használni, de erre nincs is szükség, ha az illesztési tűréseket helyesen határozzuk meg. A megszá­radt ragasztó ugyanis köny- nyen bekerülhet a csapágy belsejébe és ott ugyanolyan káros hatást fejthet ki, mint bármely más szennyeződés. A kiszerelt csapágyat ben­zinben vagy vizes szódaoldat­ban kell zsírtalanítani, meg­tisztítani. Letörlés. sűrített levegővel (pumpával) való tökéletes kiszárítás után el­dönthető, hogy visszaszere­lésre kerül-e. Ha igen, a kor­rózió megelőzése érdekében nyomban be kell olajozni, vagy zsírozni (kizárólag az e célra készülő savmentes csapágyzsírral.) B. I. A Hi ran a gyár termékei Csehszlovákiában az egész­ségügyi berendezések 95 szá­zalékát a „Hirana” gyár állítja elő. Ez a hatalmas üzemóriás szoros együttműködést alakí­tott ki a baráti KGST-tagor- szágoty' hasonló profilú üze­meivel. Szerződés szabályozza a kooperációt például a röntgen- berendezések gyártásánál, a Szovjetunióval, Magyarország­gal, Lengyelországgal és az NDK-val, Már a múlt század köze­pén érlelődni kezdett a gon­dolat, hogy az időjárás előre­jelzése nem oldható meg más­ként, mint nemzetközileg szervezett megfigyelőhálózat és gyors Információcsere út­ján. Az első nemzetközi me­teorológiai konferenciát 1853 augusztusában össze is hív­ták Brüsszelben. A konferen­cián 10 ország képviselője foglalkozott a tengeri hajó­zás biztonságának a kérdésé­vel, különös tekintettel az egységes meteorológiai meg­figyelésekre. Történtek is kezdeti lépések, de a nem­zetközi együttműködés az el­ső világháború alatt megsza­kadt. A két világháború kö­zött azonban a technika ha­talmas fejlődése, különösen a rádió és a repülés elterjedé­se forradalmat jelentett a meteorológiában is. A megfi­gyelőhálózat folyamatos bő­Ä számítógépek egyre job­ban mindennapi eszközökké válnak az élet minden terüle­tén, így az orvostudományban is. A számítógépek első orvo­si felhasználására 1957-ben, az USA Michigan Egyetemén történtek az első kísérletek: az 1954-ben bevezetett Salk- féle gyermekbénulás elleni védőoltás több millió ember­re vonatkozó adatait dolgoz­ták fel, amelyek kiértékelése gép nélkül kilátástalan volt. vülése, az egyre tökéletesedő adatcsere és nem utolsósor­ban az elméleti, dinamikus meteorológiai kutatások je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél pontosabban megismerjük a légkörben le­zajló fizikai folyamatokat. A nemzetközi együttműködés igazi fellendülése azonban a második világháború után kezdődött. 1951-ben jött lét­re a Meteorológiai Világszer­vezet, amely az ENSZ kere­tébe tartozik. Évtizedünkben 8500 időjá­rási megfigyelőállomás, 5500 kereskedelmi hajó. az óceá­nokon rögzített helyen lehor- gonyzott időjárási hajók, re- niilőgéDek és meteorológiai műholdak működnek teljesen összehangolt globális rend­szerben. Ezeken felül komoly erőfeszítések történnek újabb megfigyelési eszközök. pl. úszó bóják, automatikus mé­ták el. Igen alkalmasak a számító­gépek a betegségek felismeré­sére és egymástól való elkü­lönítésére is: az első orvosi alkalmazások egyike a „baj­megállapító” komputer volt. A diagnosztika gépesítését több tényező is elősegíti A becslé­sek szerint mintegy 2000 be­rőállomások és az eddigieknél is tökéletesebb műholdak bevonására a megfigyelő- rendszerbe. A jelenleg működő megfi­gyelőhálózat naponként mintepv 100 000 mérési adatot szolgáltat az időjárás talaj- közieli állapotáról és kb. 11 000 adatot a légkör maga­sabb rétegeiről. Ez a hálózat azonban jórészt csak a szá­razföldünk sűrűn lakott ré­szein működik. Igen hiányo­sak a megfigyelések a föld­nek mintegy 70 százalékát borító óceánokon, a sarkvi­dékeken és a szárazföldek eeves területein (sivatagok, fejlődő országok). Éppen ezért a műholdak jelentősége az, hogy közel poláris pályán keringve szinte az egész föld időjárását megfigyelik és erről adatokat továbbítanak a földi vevőállomásokra. netek különböző kombinációi­nak tekinthetők. Az egyes kórformák tüneteit tehát egy komputer memóriaegysége ké­pes elraktározni (egy 25,4 cm átmérőjű magnószalagteker­csen több mint 5 millió infor­mációegység helyezhető eL) A diagnózishoz szükséges adatok is könnyen tefowtfthatűfc a gép nyelvóra, a kettes szám­rendszerbe. A számítógép nemcsak „ki­kérdezi” a beteget, hanem meg is vizsgálja, méghozzá gyorsan és igei alaposan. Bár ma még nem tud minden vizsgálatot elvégezni, de egy­re többre képes, és ezért egyes vizsgálatokat a modern kór­házakban teljesen a számító­gépekre bíznak. Az egyszerű összehasonlító kiértékeléseknél azonban a komputer jóval többet is tud, ha megtanítják rá képes pL a fehér vérsejteket megszámolni és osztályozni. Ez a nagy fi­gyelmet igénylő, fárasztó és időigényes munka eddig orvo­si feladat volt, az USA-ban pl. évi 200 millió dollárba ke­rült az erre fordított munka­bér. Ma az USA-ban legtöbb kórházban számítógép „tapo­gatja le” a vérleletet. Ma már számos más orvo­si területen is hasznos segéd­eszközzé váltak a kisebb-na- gyobb teljesítményű számító­gépek a gyógyítómunkában. Brazíliában a nagy vízi erő­művek építésének egy ag­gasztó utóhatása van. Az óriás ország déli részének folyamaiban robbanásszerű­en szaporodnak a piráják, ezek a veszedelmes ragadozó halak, amelyek pusztítják a többi halat, és veszélyeztetik a főleg hadászatra utalt la­kosság megélhetését. A vízi erőművek megza­varták a biológiai egyensúlyt, a piráják és természetes el­lenségeik, a douradók között A két halfaj szaporodásának feltételei eltérőek. Míg a pi­ráják inkább a part menti csendes vízből élnek és ív­nak, a douradók a folyam kö* Olajkitermelés fagyban A Szovjetunióban csaknem minden második tonna kő­olajat Nyugat-Szi bériában, a tyumenyi lelőhelyen termelik ki. Ez hozzávetőleg napi 730 ezer tonna. Nyugat-Szibéria sík terüle­tein 1965-ben hozták felszín­re az első millió tonna kő­olajat. A kitermelés 1970-ben már elérte a 31 millió tonnát, 1975-ben a 148 milliót, 1980- ra pedig 315 millió tonna ki­termelését tervezik. Míg a le­lőhelyek kiaknázásának meg­kezdése óta az első milliárd tonna kőolaj kitermeléséhez csaknem 13 esztendőre volt szükség, addig a második mil- liárdot körülbelül 3 év alatt felszínre hozzák. A föld mélyébe vezető min­den lépés azonban egyre ne­hezebb és egyre drágább lesz. A tyumenyi kőolaj- és gáz­mezők további kiaknázásának nehézsége elsősorban abban van, hogy be kell - hatolni en­nek a zord tajgavidéknek a mélyébe, ahol a területnek I csaknem a félén mocsarak húzódnak. A kemény téli fa­gyok, a hosszú, két hónapig tartó tavaszi áradások, az óriási távolságok, a mocsarak­ban és tavakban bővelkedő terep — mindez komoly ne­hézségeket támaszt a térség fejlesztése elé; speciális gé­peket és technológiai beren­dezéseket, új hosszú műutak, vasútvonalak, csővezetékek megépítését teszik szükséges­sé. A szokványos módszerek­kel való kitermeléshez itt két­szer-, háromszorannyi ráfor­dításra lenne szükség, mint más körzetekben, s ami a leg­főbb — hosszú esztendőkbe telne a berendezés. A tyumenyi lelőhelyek gyors kiaknázási üteme érde­kében a szovjet olajmunkások tehát kénytelenek az új tech­nikai, technológiai és szerve­zési megoldások egész komp­lexumát alkalmazni, széles méretekben bevezetni az auto­matizálást. Komoly problémát jelent a munkaerő-utánpótlás is. A ki­zepének oxigéndús és sebe­sebb vizét kedvelik. Az erő­művek duzzasztógátjai csök­kentették az áramlási sebes­séget és a víz oxigéntartal­mát. ennek következménye­képpen a douradót a kipusz­tulás fenyegeti, s így a pi- rája túlságosan elszaporo­dik. A falánk pirája terjedését egyébként a vadkacsák is elő­mozdítják. Ezeknek a pirája ikrája különleges csemege. Amikor aztán a vízbe merül­nek az ikrák után, azok egy része a tollazatukra tapad, s termelőhelyeknek nem egy­szerűen munkáskézre van szükségük, hanem szakképzett építőkre, szerelőkre, gépjár­művezetőkre, fúrómunkások­ra' és egyéb szakemberekre. Nekik és családjuknak ké­nyelmes lakásokra, iskolákra, egészségügyi intézményekre, kereskedelmi vállalatokra, szolgáltatóiparra van szüksé­gük. A zord északi viszonyok között méltán számítanak ki­váltságos életkörülményekre. Az utóbbi években ezen a tajgavidéken teljes szociális- jóléti berendezkedésű váro­sok, települések épültek. Eze­ket azonban már bővíteni kell, újakat kell építeni, s az építő­anyag minden köbméterét több száz, sőt több ezer kilo­méter távolságból kell oda szállítani. Az állam egyetlen új telepes munkába állítására az Ob középső folyása men­tén 20 ezer rubelt, Jamal ben kétszerannyit fordít. A jelenlegi ötéves időszak­ban a nyugat-szibériai kőolaj- és gázipari komplexumba 25 milliárd rubelt ruháztak be. Ez óriási összeg. Nyugat- Szibériában azonban az ener­gia és az energiahordozók ki­termelésének fejlesztése, va­lamint onnan való elszállítá­sa egyre * növekvő költségek­kel jár. Egy tonna szovjet kő­olaj önköltsége a közgazdászok számításai szerint az 1976— 1990 időszakban 2,8-szeresére emelkedik. A költségek azonban megté­rülnek. A gazdasági számítá­sok szerint a jelenlegi ötéves időszakban Nyugat-Szi béria mélyéből (kőolajra átszámít­va) 1 milliárd 700 millió ton­na szénhidrogént fognak ki­vonni. Ez 100—150 milliárd rubel bevétellel egyenértékű, vagyis minden befektetett ru­bel öt esztendő alatt öt rubel nyereséget hoz. A nyugat-szi­bériai kőolaj- és gázlelőhelyek kiaknázása még akkor is ren­tábilis lesz, ha az energiahor­dozók önköltsége tovább emel­kedik. ígv magukkal hurcolják más vizekbe. Ezzel magyarázzák, hogy a piráják mindinkább tériednek kelet félé. Immár attól tartanak, hogy rövide­sen feltűnnek abban a duz­zasztott tóban is. amely Sao Paulót látia el ivóvízzel. A szakemberek a piráják elszaporodása ellen eredeti módon kívánnak védekezni. Megfelelő berendezésekkel a folyóvizet oxigénnel dúsítják fel, hogy így a pirája termé­szetes ellenségei, a douradók számára kedvezőbb feltétele­ket biztosítanak. * Csehszlovákiában, a brnói traumatológiai kutatóintézet­ben számítógép (M 6000) raktározza a betegek életműködé­sére (vérnyomás, EKG, hőmérséklet stb.) vonatkozó ada­tokat. A piráják Brazíliában NÖGRÁD — 1979. július 22. vasárnap 11 Számítógép a kórházban Később, ugyancsak ax USA- _ -------„ ban, a szívinfarktust megelő- mány, a tünetek-------­z ő négy gyógyszer hatásának ban ennél jóval kisebb, bt számítógépes elemzését végez- szén a betegségek azonos tü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents