Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

A létező televíziók legjobbika? Milyenek a televízió drá­mai- és operaműsorai? Kik és miért nézik, miért szidják, vagy dicsérik? — erről vitat­kozott június végén Veszp­rémben a IX. tévétalálkozó alkalmából több száz alkotó, kritikus és a közönség. A versenyprogramban be­mutattak 22 tv-filmet és -ope­rát. láthattunk 11 hazai ősbe­mutatót, s a nemzetközi fesz­tiválokon díjat nyert külföldi tv-filmekből válogatást. Részt vehettünk szakmai tanácsko­zásokon és közönségtalálkozó­kon. A versenyfilmeket a nagy- közönség az elmúlt évben lát­hatta a képernyőn. S a nagy tekintélyű zsűri döntése után a legjobbnak ítélt alkotáso­kat újra megnézheti. Ha ugyan kíváncsi rá. Mert a zsű­ri döntése, a díjak nem min­dig a közönségnek legjobban tetsző filmeket illették. S ez természetes is. Mert, ha a kö­zönség által legkedveltebb, legnézettebb tv-alkotások kapnának díjat — egészen más kategóriában kellene ki­írni a versenyt is —, mond­juk, krimik, humoros műso­rok. sorozatok, kívánság- műsorok kategóriájában (ami talán nem is lenne teljesen fölösleges)! A tömegkommunikációs kutatóközpont adatai szerint 1978. első felében az alábbi műsorokat nézték meg leg­többen —, az Abigél című magyar sorozatot, a Bűvész amerikai filmsorozat A macs­ka című epizódját, a Kurtizá­nok tündöklése és bukása francia sorozatot, a Nők kér­ték — kívánságműsort, és a Tetthely című NSZK krimiso­rozatot. A legmagasabb tetszési in­dexet elért műsorok ugyaneb­ben az időben a következők voltak: Műkorcsolya VB jégtánc, Frédi és az oroszlán, a Casa­blanca című amerikai, a Me­seautó és a Kölcsönkért kas­tély című magyar filmek. De vajon ki kell-e elégíte­nie a televíziónak a közönség­igényt? Lehet-e cél, hogy olyan műsorok készüljenek, amelyek mindenkinek (?!) tetszenek? Hiszen az olcsó, hatásvadász, kommersz fil­mekkel könnyű lenne kielégí­teni a legalacsonyabb igénye­ket, nagy nézettséget elérni. A művészetnek hivatása, hogy miközben ismereteket közvetít — tesztétikai élményt nyújtson, katharzist okozzon. A jó művek igényeket kelte­nek, ízlést formálnak, új szépségeket láttatnak meg. A televíziós dráma — mint művészeti forma — nem lehet kivétel. Ügy kell mondanivalót közölnie, hogy közben ízlést formáljon, s egyúttal figyelemfelkeltő le­gyen. Az ősbemutatók során, okol kisebb-nagyobb közönség előtt vetítettek filmeket, akkor iz­zóit fel a hangulat, akkor kö­vette figyelem a látványt, amikor többet kaptunk, ami­kor író, rendező, operatőr, színész egymásratalálásából valami új született. Mert, hogy a televízió kollektív művészet, s bizony, hiába a jó forgatókönyv, jó rendező nélkül, s hiába a zseniális rendező, ha nincs mit meg­rendeznie. (Erre is kaptunk példát, Veszprémben is). A televíziós művek alkotói­nak — ha lehet — még na­gyobb a felelősségük, mint más művészetek képviselői­nek. Hiszen ország-világ lát­ja, amit produkálnak. E mil­liós nézőtábor pedig könnyen felemelhet, megdicsőíthet — érdemtelenül. S a nézettség már tekintélyt is teremt, fél­revezetőén művészi ranggal illetheti a silány alkotást. A baj csak akkor kezdő­dik, ha önelégült alkotók és felében-harmadában sikere­dett müvek mindenáron való dicséretet vindikálnak. Ami­kor statisztikákkal, nézőszá­mokkal vélnek minősíteni. Akik hangoztatják, s maguk el is hiszik, hogy a miénk a létező televíziók legjobbika. Műalkotáshoz csak alázat­tal lehet közeledni — taní­tották a régi rómaiak,'De azt is, hogy a műalkotás csak mű­vészi alázat révén születhet. S a művészt csak műve alap­ján illeti tisztelet. Kádár Márta ŰJ KÖNYVEK Az utóbbi két-három év leg­nagyobb sikert elért amerikai regényét jelentette meg az Európa Könyvkiadó. Alex Haley Gyökerek című regé­nye egy évig vezette a siker­listát, közel négymillió pél­dányban jelent meg ez idő alatt. A kirobbanó sikert ha­marosan követte a televíziós adaptáció is. Mi az, ami eny- nyire. lázba hozta az irodalom iránt köztudomásúan közöm­bös amerikaiakat? A regény a négerkérdésröl szól, s nem a hagyományos módon. Haley, Amerikában született néger író elhatározta, hogy felkutat­ja családjának történetét. El­indult s közel tízévi kutatás után elérkezett abba a falu­ba, ahonnan egyik ősét 1767- ben rabszolgakereskedők elra­bolták. Haley regénye család- regény, egy néger család út­ja Gambiától Amerikáig, majd az amerikai kisemmizettség kálváriája a legutóbbi időkig. Egyes kritikusok kétségbe von­ják a család valódi genealó­giáját, s kételkednek a re­gény dokumentum voltában. A vita azonban a regény jelle­gét illetően teljesen mellékes és nem érinti a lényeget, mert a történet a valóságot ábrá­zolja, még akkor is, ha netán vannak „regényes” fordulatai. Robert W. Fogéi neves ameri­kai történész szerint a legjobb történelmi regény, amit vala­ha a rabszolgatartásról írtak. Kritikusai két művel vetik össze: az egyik Tamás bátya kunyhója, a másik Mitchel Elfújta a szél című világhírt megért bestsellere. Haley egy történelmi folya­matot ábrázol, s ezen keresz­tül sorsokat. Az Amerikában született négerekben már hal­vány az „Afrika-élmény”, már nem tudnának őseik évszáza­dokkal ez előtti földjén élni, ugyanakkor kötődnek Afriká­hoz. Haley gyökereket kere­sett, s végül megtalálta nem­csak őseinek földjét, hanem önmagát is, és az ő személyén keresztül minden amerikai né­gerben megcsillanhat a re­mény: talán ő is megtalál­hatná a maga gyökereit. A perui Vargas Llosa nem ismeretlen a magyar olvasó- közönség előtt. A város és a kutyák, a Négy óra a Cated- ralban és a Zöld Palota szer­zője méltán vált népszerűvé és olvasott íróvá Magyaror­szágon is. Most az Európa zsebkönyvek sorozatban Köly­kök címmel elbeszéléskötete jelent meg. A kis kötet hat novellát és egy kisregényt tartalmaz. Ezek a nagy városi, falusi környezetben játszódó novellák hol a kamaszkor lel­ki válóságát, a falusi élet drá­mai összeütközéseit, hol az emberi erőszak vagy gyáva­ság, tisztesség titkai kutatják — meggyőző megjelenítő erő­vel, sodró, utolérhetetlen stí­lusban. Graham Greene-t sem kell bemutatni a magyar olvasók­nak, hiszen csupán legjelen­tősebb műveinek felsorolása is hosszú lenne. Elég ha A Csen­des amerikaira, vagy A kez­det és a végre utalunk. Új, magyarul megjelent művének A szakításnak hőse egy hiva­tásos író, aki kiábrándultán, s cinikusan mondja el egy szerelme, szerinte szokvány nőügye utóéletét. Greene ar­ról tétet vallomást hősével, hogy egy szokványviszony fel­színe alatt mekkora szerelem lappanghat. Greene a látszat­cinizmusok mögött rejlő em­beri igazságok titkait ábrázol­ja a tőle megszokott magas művészi erővel és írói kvali­tásokkal. Heti könyvajánlat CORVINA KIADÓ Passuth Krisztina—Pataky Dénes XX. századi művészet KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Ágh Attila Termelő ember világa. A pol­gári politikai gazdaságtan em­berfelfogásának marxi kriti­kája. MAGVETŐ KIADÓ A képzelgő lámpagyújtogató Fordítások Remenyik Zsig- mond spanyol nyelvű művei­ből. MÓRA FERENC IFJÚSÁ­GI KÖNYVKIADÓ Mándy Iván Csutak és a szürke (Mókus könyvek) Próbáld Ferenc Észak-Amerika (Képes föld­rajz) MAGYAR HELIKON Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde (111. Hincz Gyula) IMPORTALT kiadvá­nyok Zákány Antal Közel a nap arcához (Összegyűjtött versek) Magyar—jugoszláv közös ki­adás Mai lévé aj á ni álunk 15.20: HOGY SZALADNAK A FÁK A televízió Kiás Manyi- sorozatában az 1967-ben Zol- nay Pál rendezésében készült magyar filmet mutatja tfc. Egyikét a sokoldalú, komikai és drámai vénával egyaránt rendelkező művésznő alakítot­ta nagy szerepeknek. A film a faluról kiszakadt fiatal ér­telmiségi fiú drámája, aki már nem tartozik az évek után újra felkeresett, régi közös­séghez. Másrészt a falu drá­mája is, telítve a mai magyar falu ellentmondásaival. Az el­öregedő falu életét tárja fel a kamera, ahol fiatal arcot már csak elvétve lehet látni. Esetleg ha a bálra hazatér­nek néhányan, hétvégeken. Kiss Manyi egy öreg paraszt­asszonyt állít elénk kitűnő alakítással, ebben a különös atmoszféráid filmben. Bár a meteorológia naponta megtréfálja a nyár szerelme­seit, hol felvillantva, hol el­rejtve az időszerű évszakot, a nyári idegenforgalmi csúcs érezteti hatását. Erre enged következtetni a Nógrád me­gyei szálláshelyek telítettsége. Az első fél év statisztikai adatait az elmúlt évivel össze­hasonlítva, érdekes jelenség fi­gyelhető meg. A salgótarjáni, illetve a város környéki szál­láslehetőségek látogatottsága, kihasználtsága bizonyos mér­tékig csökkent. Ugyanakkor jelentős emelkedés tapasztal­ható Hollókőn és Bánkon. A csökkenés okai összetettek. Eresztvényben a turistaszállá­sok egy részét meg kellett szüntetni. Az elöregedett épü­leteket le kellett bontani. Így száz férőhely eleve kiesett. Ugyanakkor az elmúlt évről áthúzódó felújításokat is vé­geztek, ami szintén csökken­tette a vendégek fogadására alkalmas időt. Hollókőn, szemben az el­múlt év első fél évének 26,3 százalékos kihasználtságával — 2286 vendégnap — az idén 33.27 százalék — 2891 vendég­nap — mutatható ki. A javuló kihasználtság gyökere az IBUSZ-szal kötött szerződés, melynek alapján az egész or­szágból toborozzák a csendes, 4> NOGRAD - 1979. július 22. vasárnap A CSIPKE HAZÁJA 3Hk|•;;; í:]'']' üí^ii "jjj !' í :"!I:!:r;^ műm uím s. íjiil ni A halasi Csipkeház Az Alföld is sok látnivalót nyújt a kirándulóknak. S az Alföld déli részének érdekes városa a csipkéjéről híres Kis­kunhalas. Bárhonnan közelít­jük meg, jellegzetes alföldi tájat járunk be, mégis, szinte minden irányban más saját­ságokat láthat a tüzetesebben figyelő szem. A szeged—bajai útról szép alföldi, homoki er­dők közül érkezhetünk; Kis­kun do rozsma felől a zsanai gázmezőkön át A budapest— szegedi főútvönalból Bugac mellett is odajuthatunk. A bu­dapest—bajai útról pedig Pe­tőfi szülővárosán, Kiskőrösön keresztül, esetleg kis kerülő­vel a hajósi pincefalun és a dús Jánoshalmán át érkezünk Kiskunhalasra. SZÉLMOLN ÁROK FÖLDJÉN Régi, híres település Halas, azelőtt a Kiskunság központja. Múltjáról, környékéről hírt ad a helyi múzeum. Ezenkívül egy szépen megőrzött szélma­lom is emlékeztet a „fatenge­lyes” világra — szó szerint érthetjük —, amikor még a műmalmok, a gőzmalmok nem hódították el az őrletnivalót a szél, a víz, esetleg lovak hajtotta malmoktól. Az Alföl­dön a legelterjedtebbek a szél­malmok voltak — Kiskunha­lason és a környékén több tu­catnak forgott a kereke a fa­tengelyen, hajtotta a fa ^ fo­gaskerekek révén az őrlőkö­tették s javították gépezetü­ket, mesterségükhöz tartozott ez éppen úgy, mint bőrköté­nyükhöz a szekerce... A CSIPKE SZÜLETÉSE Van azonban Halason egy másik múzeum is: egy Csip­keház (ezen a néven minden­ki ismeri). Ennek és amit ott láthatunk:1 a halasi csipkének ugyan nincsen olyan messzi múltja, mint a malmoknak például, de a híre nagyobb! A halasi csipke a század elején született. „Apja” egy erdélyi eredetű rajztanár volt, Dékáni Árpád. Különleges, fi­nom csipketerveiből valóság egy halasi származású ■ anyja ápolására oda visszate­lepülő, kiemelkedő ügyességű fehérneművarró-nő: Markovits Mária kezében lett. ö — aki egyebek között a budai várbe­li Mátyás-templom miseingei­nek kézimunkáit is készítette —' nagy találékonysággal és türelemmel, nem kevesebb műgonddal kikisérletezte, ho­gyan lehet kivitelezni a külön­leges csipketerveket. S az el­ső országos sikert 1902 kará­csonyán vívta ki a halasi csipké. CSIPKEVARRÓK A MÚZEUMBAN A Csipkeházban székel a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A mú­zeumi teremben megnézhet­jük a tárlókban bemutatott ré­gebbi és új csipkéket, de azt is láthatjuk, hogyan születik ez a nagy figyelmet és ügyes­séget kívánó kézimunka: a teremben készíti néhány asz- szony, leány, a szemünk előtt: A szövetkezet elnökasszo­nya, Oláh Györgyné legalább olyan becsben tartja ezt a múzeumi bemutatót, mint a csipkéiket. — A halasi csipkét nem tudja másként felfogni a kö­zönség, csak ha látják, ho­gyan készül — mondja —. Így értik meg, miért ezer forint egy tenyérnyi darab. Az a négy-öt csipkevarró azért dol­gozik mindig ott a bemutató- teremben, hogy megismertes­se munkáját az évi húsz-hu­szonötezer látogatóval. Ha megfigyelik e munkát, meg­értik, hogy lehet egy, mond­juk, tízezer forintos csipkének jóformán csak néhány forint az anyagköltsége, a többit az emberi munka teszi hozzá. Jelenleg huszonnyolcán varrják a halasi csipkét — közülük csak tizennyolcán a Csipkeházban. A többi nyug­díjasként vagy mint más vi-' dékre elszármazott, otthon. Az általános iskola után kezdik tanulni e bonyolult munkát —, hogy folytassák egy életen át. Németh Ferenc Szélesedő szolgáltatás Szálláshelyek nyugodt, idilli környezetbe az üdülőket. Bánkon ugyancsak nőtt a vendégnapok száma. Az elmúlt első hat hónapjának 1987 napjával szemben az idén ugyan ez alatt az idő alatt 2063 vendégnapról adhatnak számot. Így jelenleg a kihasz­náltság 51,8 százalékos annak ellenére, hogy ez a szállás­hely a hideg hónapokban — mivel nem fűthető — nem üzemel. Mi Bánk titka? A természe­ti környezeten a főváros kö­zelségén túl a Motel szolgál­tatási szintje. Ez nem marad el a Hotel Salgó színvonalá­tól. Ugyanaz a tisztaság és rend, a folyosón szőnyegek, a szobákban korszerű, szép be­rendezés, egyszóval nyugalom és kényelem. Ki ne áhítozna ide? Az idei idényre külön­ben a létesítmény minden szobáját háromágyasra fej­lesztette az idegenforgalmi hivatal. Balassagyarmat kempingjé­ben délelőttönként nagyon álmos a világ. A forgalom a délutáni órákban indul, esté­csúcsidényben re nem ritkán fél száz ven­dég is összegyűlik. Ha nem esik, akkor azok akik időben érkeztek, általában saját sát­rakban keresik a nyugalmat első, vagy utolsó magyaror­szági szállásukon, éjszaka ér­kezők, esőben betoppanók in­kább a már előre készen fel­vert sátrakat részesítik előny­ben. Ezek közül kisebb és na­gyobb is áll az igénylők ren­delkezésére, szépek, tiszták, ágyneművel ellátottak. Balas­sagyarmat, mint az ország „előszobája” nagy forgalmat bonyolít le, ez érezhető a kemping foglaltságán is. Hét végeken azonban az alkalmi utazókon kívül elszállásolnak itt országjáró csoportokat is. Más a helyzet a salgótarjáni kempingben. Itt is emelkedett az elmúlt évhez képest a mo­tel és a faházak forgalma, 6245 éjszakát foglaltak le a t vendégek az első fél évben, a sátorozóhelyek iránt azonban sokkal kisebb az érdeklődés. A Hotel Salgó öt szobájára, valamint a Domyai turista­szállóra a hollókőihez hasonló szerződést kötöttek az IBUSZ) szál. Július elején a Dornyai- ban gyermeküdültetés volt Ugyanerre használják a fő: idényben a nagymezői turista­házat. A megye szálláslehetőségeit jelentős mértékben növelni fogja az épülőfélben levő di- ósjenői kemping. A vendégek befogadására szolgáló kettő- négy személyes bungalók már állnak, a szakipari munkákat folytatják bennük. A járulékos építmények azonban koránt-i sem állnak ilyen jól. Ott jár­tunkkor a kutat készítették, a épült a fürdőhelyiség kémé­nye. A főzőblokknak a beton­szerkezete, a fogadóépületnek,' melyben a recepción kívül társalgó és büfé kap helyet — az alapozása volt kész. Ugyan­csak a kezdet kezdetén tartott a csatornázás is, jóllehet anél­kül nem működhet a kem­ping. Fentiek ismeretében nem valószínű, hogy a kivi­telező tartani tudja a július 31—i határidőt. Mivel azonban az idegenforgalmi hivatal úgyis a következő szezon ele­jén kezdheti meg a létesít­mény üzemeltetését, még mód van az elmaradások behoza­talára. A diósjenői. különben fekvését, környezetét és ki­alakítását figyelembe véve a megye, sőt a Duna-kanyar egyik legszebb kempingje lesz. «ar=' > # * \ \ i / ■ , « * V t's,­■ t « M t 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents