Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

Huszár István nyilatkozata

. (Folytatás az 1. oldalról.)

kai, a végbement változásokat,

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának ősz- szege már meghaladta a 40 milliárd forintot ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az állam forgalmiadó-bevételét.

A költségvetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a következménynyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet.

1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethez célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az állam- háztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energia- hordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek, a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás.

A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne ösz- szegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a termelési költségek változásait.

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igény- bejelentéseket kell tenni.

A nyugdíjfolyósító szerveknek ni'ncs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik után házastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, tsz nyugdíjas esetén 56 éven felüli), vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kiKÉRDES: kérjük, szóljon a béres jövedelemkiegészítésekről is.

VÁLASZ: a Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíró képességét és életszínvonal-politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelemkiegészítésekkel ellensúlyozza.

Bér-, illetve jövedelemkiegészítésben részesül minden kereső és valamennyi társadalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió-kétszázezer fő. Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egygyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak.

Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa.

Tisztában vagyunk 4 azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelemkiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel lehet ellensúlyozni. Tehát minden munkakörben jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkára van szükség, mert csak ezzel teremthetjük meg egész népünk, s benne az egyes családok jólétének anyagi alapjait.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni : pártunk és kormányunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Miniszter- tanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk énti, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük. (MTI)

töltése — különösen a törzsszám gohdos beírása — aláírása és visszaküldése után a nyugdíjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelem- pótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósitószervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges

hatályú.

Magyar vezetők távirata

a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából

Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára,

Henryk Jablonski elvtárs, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke,

Piotr Jaroszewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Varsó Kedves elvtársak!

A Lengyel Népköztársaság nagy nemzeti ünnepén, Lengyelország újjászületésének 35. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek.

A magyar nép magasra értékeli azokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket a testvéri lengyel nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével az elmúlt három és fél évtized alatt a szocializmus építésében elért.

A Lengyel Népköztársaság szocialista építőmunkájának eredményei, növekvő hozzájárulása a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom közös ügyéhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához méltán vívták ki a haladó és békeszerető erők őszinte elismerését és tiszteletét szerte a világon.

A magyar és a lengyel nép hagyományos barátsága és együttműködése, amely a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján egyre szorosabb, tartalmasabb, gazdagabb lesz, jól szolgálja a szocializmus építését országainkban. Pártjaink és országaink baráti kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése mindkét nép kölcsönös érdeke. A jövőben is azon leszünk, hogy lendületesen fejlődő együttműködésünk tovább erősítse népeink kipróbált barátságát, a szocialista közösség egységét, a béke és a társadalmi haladás híveinek közös harcát.

Országuk újjászületésének 35. évfordulója alkalmából szívből kívánjuk önöknek és a lengyel dolgozó népnek, hogy újabb, tartós sikerek gazdagítsák a hazájuk felvirágoztatásáért, a szocializmus és a béke ügyének győzelméért kifejtett felelősségteljes tevékenységüket.

Budapest, 1979. július 22. KÁDÁR JÁNOS,

a Magyar Szocialista Munkáspárt

Közpopti Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

*

A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Stanislaw Guswát, a Lengyel Népköztársaság szejmjének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa táviratban köszöntötte lengyel partnerszervezetét.

A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

Menekültügyi konferencia Genfben

Genfben, a Nemzetek Palotájában szombaton folytatta munkáját az indokínai menekültek problémájával foglalkozó nemzetközi konferencia. Az értekezleten eddig összesen 30 ország képviselője szólalt fel.

A felszólalók többsége, utalva a kérdés bonyolultságára, hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a menekültek problémájára emberséges megoldást találjanak és megakadályozzák a kérdés ürügyén egyes államok elleni propagandakampány kibontakozását. Ennek ellenére több nyugati ország és Kína képviselője azzal a nyilvánvaló céllal érkezett a konferenciára, hogy azt a Vietnam és más délkelet-ázsiai országok belügyeibe való beavatkozásra használja fel.

Genfi körökben rámutatnak, hogy a fent említett államoknak ez a törekvése ellentmond a konferencia előtt álló feladatoknak és csak tovább bonyolítja a menekültek problémájának megoldását.

Iá NÖGRAD - 1979. július 22. vasárnap

0

A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE

a fogyasztói árak és szolgáltatási dijak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdijak és egyéb társadalmi

juttatások kiegészítéséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik; ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül:

— a kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik;

— a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8, százalékkal nő;

— a tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6,- Ft;

— a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— a cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb;

*— a konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára.

2. A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak az élelmiszernyersanyag-árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben

— osztályba sorolásra való tekintet nélkül

— az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek.

fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-i hatály- lyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

I.

3. Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1-től emelkednek.

4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz-, a tűzifa- és a háztartási- tüzelőolaj-árak 30 százalékkal emelkednekj A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifa- rendszere is: a többletfogyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamosenergia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelke-' dik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzeJ lőanyagokat változatlan áron kell leszállítani!

5. Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is:

— az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy mázsa portlandcementi 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó ár-i emelésre kerül sor;

— a bútorok fogyasztói ára átlagosan 19 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— a mos őr, öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— a cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik.

6. A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak.

7. Az ipari szolgáltatások közül az 1979.' július 23-a után elvállalt mosási és vegy- tisztítási munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.'

8. A kulturális szolgáltatások közül a színház-, mozi- és cirkuszhelyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

9. Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelyeken levő árjegyzékek adnak.

II,

A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül:

— a rendszeresen foglalkoztatottak — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 . Ft kiegészítést kapnak;

— a nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak;

— a nyugdíjasok, akik nyugdíjaskorú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 Ft jövedelemkiegészítést kapnak;

— a többgyermekes családoknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik;

— az egygyermekes családok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegészítést kapnak;

— a családi pótlékban, vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 % Ft-ot kapnak;

— a munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak;

— a főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kapnak;

— a gyermekgondozási segélyen levő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik.

Az összes bér-, jövedelem- és társadalmi juttatáskiegészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak júiius 1-ig visszamenőleg. '

A bér-, jövedelem- és társadalmi juttatáskiegészítést levonás nem terheli és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlag- keresetbe.

Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképeskorú háztartásbeliek.

Az építő- és faanyagok fogyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintézkedés nem érinti.

Az építtető lakosság készpénzterheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak:

— a családiház-építéshez nyújtható kölcsö-’ nők felső határa valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik;

— a házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóházépítkezésekhez és a csoportos korszerű családiház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcson nyújtható;

— a felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik.'

A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határait, indokolt esetben meghatározott összegig pótköl- csönt igényelhetnek az Országos Takarék- pénztártól.

A Minisztertanács a fogyasztói árak és a szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi t juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intáfr- kedéseket megtette. (MTI) ,

\