Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

KAJAKOSOK Üdülők Javában tart a nyári mező- gazdasági munka csúcsszezon­ja — a gépészek, szállítók, sze­relők ilyenkor nyújtott műszak­ban dolgoznak - a termelőszö. vetkezeti üdülőkben azonban ezekben a napokban is telt ház van. Azok üdülnek most, akik­nek munkája nem függ össze az aratással. Az idén mintegy 50 ezer termelőszövetkezeti dol­gozó vesz részt kedvezményes üdülésben, mintegy öt száza- lékkai többen, mint egy évvel korábban. Az elmúlt időszakban jelentő­sen fejlődött a termelőszövetke. z éti parasztság intézményes, szen/ezett üdültetése. A Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csa megállapodásra jutott a SZOT-tal; ennek keretében éven­te a nagyobb üdülőkben mint. egy 6000 szövetkezett dolgozó pihenhet. A tsz-ek a SZOT-üdü- iökben részjegyekkel jutottak hozzá az üdültetési lehetőségek­hez. A következő időszakban a gazdaságok közös összefogás, sál nagyobb üdülőket is építe­nek, mindenekelőtt a termelő­szövetkezeti tagok, alkalmazot­tak évi pihenésének biztosítá­sára. Egyelőre még csak Deb. recenben működik nagyobb, 200 személyes tsz-üdűlő. Viszont sorra újabbak épülnek. Har­kányban szövetkezeti gyógy­üdülőt adnak át az év végén. A korszerű létesítményben egy­szerre 200-an pihenhetnek, szá­mukra orvosi ellátást is bizto­sítanak. Mindenekelőtt azok a szövetkezeti dolgozók jutnak majd el Harkányba, akik reu­matikus, vagy egyéb mozgás- szervi meabetegedésben szen­vednek. Gyógyüdülő építését tervezik Gyulán is. A létesít, meny beruházásához részje­gyekkel járulnak hozzá a ter­melőszövetkezetek; egy-egy részjegy meghatározott számú helyhez juttatja beruházásban részt vevő gazdaságokat. Üdü­lő építését tervezik Balaton. Zamárdiban, közel 300 lérőhely- lyel. A szocialista országok mező- gazdasági szövetkezet központ­jaival, tanácsaival jó kapcsola­tot alakított ki: ennek kereté. ben nemzetközi csereüdülte­tésre van lehetőség. Évente több száz termelőszövetkezeti dolgo­zó él a lehetőségekkel. Közlekedésbiztonsági hetek Ezerszer és mégsem elég­szer leírt, hangoztatott mon­dás: „A közlekedés veszélyes üzem”! Megyénk közútjain az idei első fél évben körülbelül annyi baleset történt, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában. Ezek kimenetelét tekintve azonban csökkenő tendenciát mutat a halálos kimenetelű, illetve súlyos sé­rüléssel járó szerencsétlensé­gek száma. A szabályokat je­lentős részben magángép jár­mű-vezetők, járművezetők és gyalogosok szegik meg. Min­den ötödik balesetnél szere­pet játszik az alkohol. A Nógrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács július 23-tól augusztus 18-ig nyári közlekedésbiztonsági heteket szervez. A széles társadalmi alapokon nyugvó akció célja a közlekedés biztonságának fokozása, a balesetek csökke­nő tendenciájának erősítése, különös tekintettel a súlyos kimenetelű esetekre. Az akció résztvevői igyekeznek befo­lyásolni a közlekedők balese­ti kockázattal járó magatar­tásformáit, csökkenteni a nyári idény fokozott baleseti forrásainak hatását. Remél­jük, hogy tevékenységük kö­vetkezményeként szilárdul a közlekedési morál, jobban ter­jednek a szabálytisztelő, fe­gyelmezett, kulturált, előzé­keny közlekedési magatartás- formák. A közlekedésbizton­sági hetek során ellenőrzik és segítik a közúti forgalom lebonyolítást, felülvizsgálják, megvannak-e a gyors baleset- mentes, biztonságos közleke­dés személyi- és tárgyi felté­telei, s az idevágó rendeletek alapján ellenőrzik a járművek műszaki állapotát, világítóbe­rendezéseit. Az ellenőrzés fo­kozottabban terjed ki a gyors- hajtők, ittas járművezetők, az elsőbbség, az előzés, a kanya­rodás szabályait megszegők, az engedély nélküli vezetők kiszűrésére, lakott területek gyalogosforgalmára, a bizton­sági öv kötelező használatára, az objektív veszélyforrások felszámolására, a gyermekek és időskorúak, s tágabb érte­lemben véve, az összes közle­kedő védelmére. Segíti vendégeinket Könnyíti a tájékozódást A' napokban Salgótarján központjában nagy méretű, szé­pen festett táblát helyezett el az idegenforgalmi hivatal. Egyik oldalán a megyeszékhely vázlatos térképe található, a főbb utcák hevének feltüntetésével és a fontosabb in­tézmények, látnivalók helyének megjelölésével. A tábla másik oldalán a hivatal szolgáltatásaira hívják fel a figyel­met. A régóta igényelt tájékoztatótáblának társai is akad­nak. Nemcsak Salgótarjánban, hanem Balassagyarmaton is élni kívánnak a hozzánk látogatók ily módon történő tájé­koztatásának lehetőségével. Az Ipoly-parti városban a kö­zeljövőben állítják fel a térképtáblákat. Mai számunkban: O Igazodni a változó igényekhez O Nyári bohóságok Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVF., 170. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979. JÜLIUS 22. VASÁRNAP Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról O Ha elindulsz a rallyen O öregember a hídnál O Tudomány technika Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július 23-tól emelkedik a fo­gyasztási cikkek jelentős ré­szének ára és egyes szolgál­tatások díja. A Miniszterta­nács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjától, a Miniszterta­nács elnökhelyettesétől. KÉRDÉS: a hazai árak, kü­lönösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk? VÁLASZ: Az Országos Terv­hivatal rendeltetésének meg­felelően folyamatosan figye­lemmel kíséri gazdasági éle­tünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem, a terme­lés, a beruházás, a fogyasz­tás, az életszínvonal alakulá­sát. Mint az Országos Tervhi­vatal és az Állami Tervbizott­ság elnöke — és természete­sen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a követ­kezőket mondhatom a Minisz­tertanács határozatáról. Az áraknak szocialista vi­szonyok között is fontos sze­repe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk terv­szerű alakításában. Az árak­nak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a mun­kaerő, az anyagok, az ener­gia ésszerű és takarékos fel- használására, gazdaságos fej­lesztésére, a kereslet jobb ki­elégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás ala­kításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szo­ciálpolitika figyelembevételé­vel lehetővé teszik az életszín­vonal gazdasági lehetőségeink­kel összhangban álló alakítá­sát. E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülmé­nyeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagy­mértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelye­ken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük. Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyará­nyú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és leg­nagyobb országai sem függet­leníthetik magukat az árak mozgásától. Azon országok szá­mára pedig, amelyek sok szál­lal kapcsolódnak a világgaz­dasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós vál­tozásait belföldi áraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költ­ségek is növekednek. A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltéte­leket teremtett gazdasági munkánkhoz. E nehezebb kö­rülmények közepette is bebi­zonyosodott népgazdaságunk életereje, de ugyanakkor a ko­rábbinál jobban megmutatkoz­nak gazdasági munkánk fo­gyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és ver­senyképességünk gyengeségei iS. További gazdasági fejlődé­sünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékossá­gok felszámolásával hogyan és milyen mértékben tudunk megfelelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek. Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítél­nünk a termelői és fogyasz­tói árakat. Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy ál­lami döntés kérdése, azt vég­ső soron szigorú gazdasági tör­vényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények kö­zött kormányzatunk fő fel­adatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának nö­velését és ezen belül a haté­kony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsósorban azért, hogy ez­zel is védje népgazdaságun­kat az inflációtól, a spekulá­ciós árak hatásától. Eddig is megtette és a jövőben is meg­teszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelti • és Fél év a könyvesboltokban Forgalom Pásztóit és Kistercnyén A balassagyarmati és rét­sági szövetkezeti könyvesbolt után újabb két ÁFÉSZ-üzlet- ben jártunk, hogy tájékozód­junk az idei esztendő első hat hónapjának könyvesbolti forgalmáról. A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ pásztói üzlete a múlt évben 2 millió 251 ezer forint értékben for­galmazott könyveket és hanglemezeket. A korábban tapasztalható vá­sárlási kedv növekedésének hatására az idei tervet 49 ezer forinttal magasabban állapí­tották meg. Egyelőre azon­ban a bolt a féléves tervét sem tudta teljesíteni. 82 ezer forinttal maradt alatta a vá­rakozásnak. Pohl Gáspárné boltvezető véleménye szerint azért, mert az első féléves terv meghatározása a múlt évi teljesítmény figyelembevételé­vel történt, s az akkori ered­mény pedig az ünnepi könyv­hét országos szövetkezeti meg- hyitója miatt kivételesnek te­kinthető. Az idén sokkal csen­desebb körülmények között zajlottak a tavaszi könyvhét eseményei, s lám a forgalom­ra is hatott. A pásztói könyvesbolt 44 bizományossal tart fenn rend­szeres kapcsolatot; ők a bevé­tel 40 százalékát forgalmaz­zák évek óta. A boltvezető számítása szerint az év végé­re behozzák hátrányukat és teljesítik a 2 millió 300 ezer forintos tervet. Elképzeléseit az őszi tan­évkezdés, az őszi könyv­hetek, a decemberi ünne­pek folyamatosan tapasz­talt, kedvező hatásaira ala­pozza. A kisterenyei Zagyvavölgye Egyesült ÁFÉSZ kisterenyei könyvesboltjának forgalmáról Mag Gyula kereskedelmi osz­tályvezető tájékoztatott. A bolt 490 ezer forint forgalmat bonyolított le, ami tervének 105,5 százalékos teljesítését je­lenti. A múlt évben — a 23 könyvbizományossal együtt — 1 millió 508 ezer forintot for­galmazott az üzlet, az idén B2 ezer* forinttal megtoldof- ták. A szövetkezet a könyvek forgalmazásának kultúrpoliti­kai fontosságot tulajdonít, ezért is öztönzi a rendelkező­ére álló eszközökkel. Az álta­lános iskola vezetése is kez- deményezőleg lépett fel, s új iskolai könyvtár alapításának anyagi támogatására hívta fel a szülőket — mint azt Király Andrásné boltvezető elmond­ta. A könyvek, hanglemezek árusítása mellett a bolt papír- és írószer-értékesítéssel is fog­lalkozik. Ez azonban csak 20—30 százalékát adja az ösz- szes forgalomnak. Kisterenyén a vásárlók elsősorban a szép­prózai műveket és az ifjúsági kiadványokat keresik, míg az ismeretterjesztő művek, a ké­zikönyvek és lexikonok iránt jobbára a diákok vagy a ta­nulmányokat folytató felnőttek érdeklődnek. Mind a két szövetkezeti könyvesbolt — a kistere­nyei és a pásztói is — meglehetősen mostoha kö­rülmények között végzi munkáját. Kirakatuk parányi, raktárhe­lyiségük rendkívül szűk. Egy új, korszerű bolt építése va­lószínűleg mindkét települé­sen további lendületet adna a könyvárusításnak. mérsékli. Súlyos következmé­nyek nélkül viszont nem te­heti meg, hogy tartósan figyel­men kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. . Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelésben ■és a fo­gyasztásban egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyi­be kerül. Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági kö­rülmények változta*: meg, amelyekhez az áraknak iga­zodniuk kell. A Miniszterta­nács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat és a tar­tós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel. KÉRDÉS: mi indokolja a most bejelentett árintézkedéseket, ho­gyan függnek össze ezek a kül­ső és belső gazdasági feltéte­lek változásaival? VÁLASZ: a világpiacon né­hány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrá­gultak az importált energia- hordozók, a nyers- és alap­anyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkész ter­mékek és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnö­velte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazdasá­gi termelésben, a közlekedés­ben és a szolgáltatások terü­letén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyan­ilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves ter­vünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előre­haladás azonban nem elegen­dő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A mi­nőségi változások a termelés­ben, a gazdálkodásban, a gaz­daságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javí­tásában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben. E helyzetet figyelembe véve foglalt állást a múlt év ápri­lisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Mi­nisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése ér­dekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költsége­ket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tud­ja reálisan megítélni a ráfor­dítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni. KÉRDÉS: miért vált szükséges­sé most a megszokottnál na­gyobb mértékű fogyasztói ár­rendezés? VÁLASZ: a belföldi árszín­vonal védelme érdekében ed­dig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesí­tettük a tartós világpiaci ár­változásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költ­ségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az ál­lami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — in­tézkedéseink ellenére — ár­rendszerünk a maga egészé­ben még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyo- (Folytatás a 2. oldalon.) iW.y-ift mft .t'O

Next

/
Thumbnails
Contents