Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF„ 153. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. JÚLIUS 3., KEDD Határozottan, kezdoményozöen r Nagy jelentőségű tevékenység egy szakaszát tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. junius 29-i. ülésről kiadott közleménynek — amelyet a lapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a része olyan eseményeket foglal össze, mint a hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldött­séggel folytatott tárgyalások, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa megalakulásának harmincadik évfordulója, a Becsben megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s ott e SALT—II megállapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttsstület a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazánkban tett látogatását, aláhúzva: megingathatatlan ala­pokon nyugszik a magyar—szovjet barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonosságára támaszkodik. A két kül­döttség közötti tárgyalások ismételten igazolták a törekvé­sek közösségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításá­ban, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatott küz­delemben, a vitás nemzetközi kérdések igazságos, politikai rendezésében. A Központi Bizottság megítélése szerint a két ország közötti együttműködés további gazdagítását, a sok­oldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban jöttek létre. A Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülésszaka, s az ott elfogadott újabb hosszú távú együttműködési célprogra- mok — így az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vo­natkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította — „pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra • váltásában”. Éppen ezért hazánk párt- és állami' vezetése a_ jövőben is minden módjában állót megtesz annak érdeké-' ben, hogy a szocialista gazdasági integráció hozzájáruljon gazdasági feladataink eredményes megoldásához, a nemzeti es a közös érdekeknek megfelelően. Tájékoztatót' hallgatott és vitatott meg júnus 29-i ülésén a Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehaj­tásának eddigi tapasztalatairól, valamint a további felada­tokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétség­telenül kitapinthatóbbakká váltak a gazdasági életben az előre mutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelmé­nyekhez való. igazodásnak, a célratörőbb, hatékonyabb mun­kának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi fel- használás a térmelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz ké­pest pedig nagyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a népgazdasági terven belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashat­juk — „az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben”. Tegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifejezését az Ismétléssel: a minőségi változások; a szükséges és lehetsé­ges mértékben.” Ebben rejlik teendőink lényege, annak biztosítéka, hogy az 1979. évi népgazdasági terv jó végrehajtása ne csak a jö­vő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, hanem a hatodik ötéves terv időszakát is megfelelően előké­szítse. Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelésnövekedési tem­pó mellett végrehajtandó teendők serege — a készletek csökkentése, a munkaerőigény mérséklése, a termelékeny­ség fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés te­repét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen idő­járás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esz­tendők sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok hí­ján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kí­vánatosnál lassabban alakul ki, a változások üteme, terje­delme sem éri el a gazdaság terepén a szükséges és lehetsé­ges mértéket. Mert ugyan igaz — példáért nyúlva —, hogy a ipari termelés bővülése megközelíti a tervezett mértéket — a négy százalékot —. s a termelékenység ennél gyorsab­ban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk el, a megen­gedhetőnél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyama­tosságát és kiegyensúlyozottságát anyag- és alkatrészellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkereskedelmi forgalom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gyarapodása az év első öt hónapjában, a tavalyi esztendő- hasonló idő­szakához mérten, ám itt is van egy, de, mégpedig az: a nem rubelelszámolású behozatal még mindig meghaladja a ter­vezettet. Folyamatos és az eddigieknél is hatásosabb, konkrétabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak érdekében, hogy eredményesebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás vál­tozó feltételeihez történő igazodását. Ezeknek az erőfeszíté­seknek a sorába a beruházások gyorsabb kivitelezése épp­úgy beletartozik, mint a világpiaci viszonyokat és népgazda­ságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, ázaz. reálisabb — a tényleges ráfordításokhoz közelebb álló — termelői és fogyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem elegendő csak egyetlen területen, egyetlen dologban lépéseket tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyreállítása nem csupán föltételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vezető sok irányát, a fejlesztések meggyorsításától a bérgazdálkodás ésszerűbbé tételéig. Indokoltan mutatott rá a Központi Bizottság: rendelke­zünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1930 márciusára összehívott XII. pártkongresz- szus mai gondjaink enyhüléséről, a további haladás alapjai­nak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást. MAI SZÁMUNKBAN: Bérszínvonal IdBsznríí hóborgósoO újság a szolgáltatásban? Sorsolás a beleli csoportban Tanácskozott a KISZ iNógrád megyei bizottsága Hétszázzal többen Az elmúlt mozgalmi év po­litikai képzésének tapaszta­lata szerepelt napirenden a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának hétfői ülésén. Hasz- nosi András bizottsági tag előterjesztésében hangsúlyoz­ta, hogy a fő feladatot a kongresszusi döntésekből származó feladatok megoldá­sa, illetve az ehhez kapcso­lódó 1978—79-es akcióprog­ramok, feladattervek meg­valósítása jelentette. Az alapszervezetekben el­sősorban a feladatvállalás, az évzárás időszakában foglal­koznak képzéssel. A hosz- szabb ideje dolgozó propa­gandisták általános művelt­sége, elméleti felkészültsége megfelelő. Továbbra sem ki­elégítő módszertani felké­szültségük — 287-en semmi­lyen mozgalmi iskolával nem rendelkeznek —, és alacsony az ifjúsági mozgalom, vala­mint a szervezetek előtt ál­ló aktuális feladatok ismere­te. Propagandisták körében emelkedett az állami, gazda­sági vezető beosztásúak szá­ma, míg lakóterületen* és is­kolákban - jelentős a pedagó­gusok részvételé. Hasznosi András ezután a képzési körök tapasztalatait ismertette, elmondta. hogy az elmúlt évhez képest 41- gyel nőtt a 'körök száma, s csaknem hétszázzal több fia­tal vett részt a képzésben.. Az előterjesztést követő vita után feladattervet fogadott el a testület. Az ülés további részében javaslat hangzott el a KISZ közoonti iskola' hallgatóira, majd egyéb iigveket tárgyalt a megyei bizottság. ■ ». " i'r 1,1'V giS Az őszi árpa betakarításá­val kezdődött e) a Karaites Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben is a kalászosok aratása. Karancslapujtőn és környékén az elmúlt hét csü­törtökétől vágják a rendet, így a 119 hektárnyi ösziárpa- terület termése már a magtá­rakba került e hét elején. Amíg a 600 hektár tavaszi ár­pa és őszi búza betakarítása a hét végén — esetleg a kö­vetkező hét elején — elkez­dődik, a közös gazdaság n>‘gy SZK—5-ös kombájnja a jász­berényi termelőszövetkezet­ben végez segítséget, ahonnan a búzakezdésre az alföldiek ugyanennyi viszontmunkára jövő bctakarítógépével érkez­nek majd vissza. Képünk a Karancskesziben levő gabo­natárolóban készült, ahol He­gedűs Vilmos és Gordos Máté — mindketten 37 esztendeig voltak korábban bányászok —, örömmel végzik az új ar- pa átvételét, tisztítását, zsá­kolását. — kulcsár — tfjűgárctislák megyei szemléje „Utcahosszal” a megyeszékhely Az elmúlt hét végén immár tizedik alkalommal került sor a megyei Ifjú Gárda szemle rendezvényeire. Előzetesen a járások és városok ifjúgár­distái összemérték erejüket, s a legjobb hat szakasz más­fél száz fiataljai vett részt a június 29. és július 1. közöt­ti szemlén. Az első napon ren­dezték meg az alaki és menet­dalversenyt, amelyet a me­gyeszékhely ifjai nyertek meg. A másnapi harci túrán szintén ők bizonyultak a leg­jobbnak, ugyanígy a fegyve­res váltófutás és lövészeti számokban is. Egyedül az úszásban szerezték meg a győzelmet a balassagyarmati­ak. Bállá Árpád táborparancs­nokot, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának munka­társát kértük meg a szemle tapasztalatainak összegzésére. — Célunk az volt .— mon­dotta —, hogy az ifjúgárdis­ták mutassák be képességü­ket, rátermettségüket, s ké­pet kapjunk az Ifjú Gárdá­ban folyó mozgalmi munká­ról. Elégedetten zártuk a há­romnapos eseménysorozatot: fegyelmezett és jól felkészült fiatalok vettek részt, közülük is kiemelném a megyeszék­hely csapatát, amelyet a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola diákjai al­kottak, egyébként őkét ja­vasoltuk az országos szemlén való szereplésre. Szálláshe­lyünk idén először a 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma volt, s an­nak környékén, illetve Pász- tón rendeztük a különböző versenyszámokat. Melyik volt a legszínvonalasabb? Vé­leményem szerint, a harci túra. amelvet szombaton ren­deztünk meg a saigói vár és környékén; (feszesen tizenegy állomáson kellett számot ad­ni a gárdistáknak elméleti es gyakorlati felkészültségükből,- mintegy 15 kilométeres tá­volságon. Sikeres volt még a tömegsportdélután és a sza­badidős-rendezvények Is. Szervezői munkánkban sok segítséget nyújtottak a ha­tárőrség és MHSZ emberei, valamint a díjakat felajánló fegyveres erők és testületek .képviselői. A X. megyei Ifjú Gárda szemle záróünnepségére va­sárnap került sor, s ezen meg­jelent Kutika Károly vezérőr­nagy. a KISZ kb honvédelmi! nevelési tanácsának tagja.' Az ünneoségen, a három nau értékelésén túl átadták a dí­jakat, az elismeréseket. A már említett megyeszékhelyi csapaton kívül kiemelkedően szerenelt Balassagyarmat vá­ros és a salgótarjáni járás szakasza. Andreotti kapott megbízást kormányalakításra Pertinl. olasz köztársasági elnök hétfőn délelőtt ismét Giulib Andreottit, a távozó kabinet vezetőjét bízta meg az új kormány megalakítá­sával. Mint ismeretes, Andre­otti hárompártf kormányától az olasz parlament már az év eleién megvonta a bizal­mat. de az államfő felkér­te Andreottit, hogy ügyveze­tő minőségben maradjon hi­vatalában mindaddig. amíg az idő előtti - választások le­bonyolítása után meg nem alakult az új kormány. Giulio Andreotti a megbí­zatás elfogadása után hétfőn felkereste a parlament két házának kommunista és ke­YB-ülé« Balassagyarmaton Munkát könnyítő határozatokkal Balassagyarmat város ■ Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága hétfőn délután tartotta soron következő ülését, ame­lyen elsőnek a szakigazgatási szervek együttműködésének tapasztalatait vitatták meg. Dr. Vass Miklós tanácselnök előterjesztésében megemlítet­te. hogy a szakigazgatási szer-, vek feladatai egyre nőnek, a város lakosságának gyarapo­dása. az integráció, s az új feladatok nemcsak a ' tevé­kenységi körük, hanem je­lentőségük növekedését is eredményezték. A végrehajtó bizottság rendszeresen beszámoltatta a szakigazgatási szerveket, melynek során a munkát könnyítő döntések is megfo­galmazódtak. Így például a kisajátítási terv, a település- fejlesztést elősegítő feladat­terv, a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról szóló ha­tározat stb. A részletes beszámoló meg­vitatása és kiegészítése után a szakigazgatási csoportok közötti együttműködés to­vábbfejlesztésére • feladatokat határozott meg a testület.' Ezután jelentés, hangzott el a balassagyarmati kórház re­konstrukciójának helyzetéről, az osztályvezető főorvosok megbízatásának meghosszab­bításáról, majd két határoza­ti javaslatot fogadott el a tes­tület: a városban levő, szociá­lis körülményeknek nem megfelelő telepek helyzetérői, s felszámolásuk lehetőségei­ről, valamint a városgazdál­kodási vállalat működésével kapcsolatos ágazati felügye­leti vizsgálat tapasztalatairól, a város kommunális szolgál­tatási helyzetéről.' reszténydemokrata párti elnö­két, majd megkezdte tárgya­lásait a különböző pártok képviselőivel, először a szo­ciáldemokraták, a köztársa­ságiak és a liberálisok kül­döttségével. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy az új kormány létrehozása rendkívül nehéz­nek ígérkezik. A keresztény- demokraták ugyanis közölték, „hogy ezúttal is a kommunis­ta pártnak, az ország második legnagyobb pártjának kizárá­sával kívánnak kormányt alakítani. A szocialisták közölték: nem hajlandók „olyan kor­mányt támogatni, amelytől egyszer már megvonták a bi­zalmat”, s állást foglaltak amellett, hogy „világi” tehát nem kereszténypárti politikus vállalja magára az új kabinet megalakítását. Hasonló értelemben foglalt állást a kisebb pártok többsége is. Berlinguer, az OKP főtit­kára, Pertini köztársasági el­nökkel tartott tanácskozásait követően a múlt hét közepén kijelentette: „az OKP ellenzé­ki magatartást foglal el min­den olyan kormánnyal kap­csolatban. amelynek nem ké* pezi részét”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents