Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
\ A karbantartásokon, javításokon túl sokrétű munkát végez a megyei kórház műszaki osztályának téemkás Béke Szocialista Brigádja. A 19 tagú kollektíva az elmúlt évben teljesített eredményes fáradozása elismeréseképp megkapta az aranykoszorús szocialista brigád címet. A képen Bóna Vilmos brigádvezető, Hajdara László és Péter Jenő lakatosok a melegvizes bojler karbantartását végzi. , Itt az ideje, készülnek az aratásra Tervszerűen megindult a munka az idei gabonabetakarításra és felvásárlásra. A mezőgazdasági üzemekben befejezéshez közeledik a nyári munkát végző gépek javítása. A felvásárló vállalatnál pedig megkezdték az emberek kioktatását, a raktárak előkészítését, a gépek karbantartását. Mint arról egy legutóbbi tanácskozáson nyilatkozott a megyei gabonafelvásárló- és malomipari vállalat kereskedelmi igazgatója, ebben az évben különböző beruházásokra ötvenhárommillió forintot fordítanak. Természetesen ebben új létesítmények is szerepelnek, például Balassagyarmaton gabonaraktár építése és ehhez hasonló, nagyobb jelentőségű munkák. Az aratásra való korai felkészülésnek oka van az idén. A közelmúltban Pelle János, a nagyoroszi tsz elnöke egy határjárás után kijelentette, hogy a korábbi évektől eltérően ebben az esztendőben lényegesen előbb kell elkezdeni az aratást, mert a száraz időjárásban korábban érik be a termés. Boross Béla, a varsányi tsz elnöke pedig, amikor éppen a gabonabetakarításra való felkészülésről tárgyaltak kereskedelmi szervek és termesztők, azt mondta, hogy a tsz-eknek is és a felvásárlóknak is minden eddiginél nagyobb gonddal kell készülni az aratásra. Ezt azzal indokolta, hogy a szárazság miatt gyors munkára lesz szükség a szemveszteség elkerülése miatt, de ha addig megjön az eső, akkor a munkát is annak megfelelően kell előkészíteni. Mindenképpen nehéz megpróbáltatás előtt állnak a termesztők, felvásárlók egyaránt. Nagyon komolyan ösz- szehangolt munkára van tehát szükség a betakarítás idejére. Az előzetes számítások szerint a felvásárló vállalat étkezési búzából közel hatvanöt tonna termés felvásárlására készült fel. A mezőgazda- sági üzemek ezt a mennyiséget néhány tonnával már megemelték, a megkötött termékértékesítési szerződés közel hetven tonna étkezési búza felvásárlását igazolja. Étkezési rozsból is 320 tonna eladását tervezték a termelők. Felvetődött a kérdés a szakemberek körében: ha az időjárás nem változik, számíthatunk-e ilyen mennyiségű termésre. Az volt az egyértelmű válasz, hogy ez majd a betakarításkor tűnik ki, de hozzátették: a búza az a növényféleség, amely sok minden megpróbáltatást kibír. Érthető hát, hogy időjárás ide, időjárás oda, az illetékeseknek most mindennél legfontosabb a betakarításra a termény tárolására gondosan felkészülni. Régi visszatérő gond például a tárolás megoldása. Nincs elegendő raktára a felvásárlónak. Ezért szükséges, hogy a termelők, a megfelelő raktárbér ellenében a saját raktáraikat is bocsássák a kereskedelem rendelkezésére. Gondosan ki kell munkálni a munka gyors elvég zése érdekében a termelők és átvevők közötti kooperációt, hogy az átvevőhelyeken ne torlódjanak a szállítójárművek. És ez azon múlik, a két Tenger a sivatagok alatt A tudósoknak az a feltevése, hogy a kazahsztáni föld mélyén 1,8 millió négyzetkilométer területű édesvizű tenger rejlik,' nemcsak igazolódik, hanem már gyakorlati hatással is jár. Minbulakban nemrég üzembe helyeztek egy árfézi kutat és a rizil-ordai területen levő „Zsalagasszkij” ka- raküljuh-tenyésztő szovhoz állatgondozóinak rendelkezésére bocsátották, A létesítményt a Kazah Tudományos Akadémia hidrológiai és hidrofizikai intézetének tudósai valósították meg. Elektromos folyó A Szovjetunió első hidroakku- mulációs állomása, amely Moszkvának az eddiginél zavartalanabb áramellátását oldja majd meg, Zagorszk környékén, a Hunyja folyón épül. A főváros a legtöbb áramot a reggeli és az esti órákban fogyasztja. Éjszaka a fogyasztás szintje jelentősen csökken. A felesleges áramot kénytelenek máshová irányítani, ami meglehetősen gazdaságtalan, hiszen útközben a villamosenergia tekintélyes része kárba vész. Az épülő állomáson nagyteljesítményű szivattyúkat állítanak majd üzembe, amelyek az éjszakai órákban az áramfelesleg fel- használásával 22 millió köbméter vizet emelnek át a telep alsó medencéjéből a felsőbe. Azokban az órákban pedig, amikor Moszkva áramfogyasztása tetőzik, megnyílnak a rendszer zsilipjei és a víz fentről hat hatalmas csővezetéken át az alsó tárolóba zuhan vissza, mozgásba hozva a turbinákat, amelyek így pluszként 1,2 millió kilowatt villamos energiát termelnek a moszkvai áramhálózat számára. Ez a mennyiség megfelel annak, amit például a szaratovi erőmű állít elő. érdekelt fél hogyan tudja okosan megszervezni a munkát. Az elmúlt évi tapasztalatok is igazolják; ahol egyeztették a feladatokat, gyorsan fordultak a járművek, ahol viszont nem, ott torlódás volt, de csak a napnak egy bizonyos szakaszában. Később már üres volt az átvevőhely. Sokoldalú munkát igényel a gabonabetakarítás és tárolás, ha annak zavartalanságát biztosítani kívánják az érdekeltek. És zavartalannak kell lennie, mert az esztendő egyik legfontosabb munkájáról van szó. Erre kell most felkészülni termelőknek, felvásárlóknak nagyon körül te- kintőn. Legutóbb a termelők, felvásárlók egy megyei szintű tanácskozáson is teljesen egyetértettek ebben. Következzék tehát a cselekvés. — B. — Szabó Lajost, a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének főművezetőjét az üzemben és a nagyközségben csaknem mindenki ismeri. És ami ennél is több: becsüli és tiszteli. A róla szóló írás egy dolgos szorgalmas ember életútjának csupán néhány villanása. Ám beszéljen valamit magáról Szabó Lajos is. — Életem és munkám semmiben sem különbözik másokétól. Jóllehet, vannak izgalmas és emlékezetes epizódok. Legalábbis számomra. Egy biztos: nem volt könnyű az út az esztergapadtól a főművezetői beosztásig. Az élet dolgai közül a kellemetlenek is idővel megszépülnek. Így vagyok én is ezzel. A jóból nekem is j-utott, de az én életem sem volt egyértelműen diadalmenet . . . Rövid szünetet tart, arcán látni, hogy rendezi gondolatait, az emlékezések nagy csokrából a leglényegesebbeket kívánja kiválasztani. Kisvártatva így szól: — Tízéves voltam, amikor édesapámat az egyik nagybátonyi aknához helyezték át. Öt követte a család is. Későbbi sorom úgy alakult, ahogy sok más munkásfiatalé. Az általános iskola után kitanultam az esztergályosszakmát a zagyvapálfalvai bányagépgyárban. Onnan vonultam be katonának és oda jöttem vissza dolgozni, a megszokott gépemhez. Mi jelentette a fordulópontot életemben? — kérdi, majd így folytatja: — Azt hiszem, a gépipari technikum elvégzése. Ekkor már nem a bányagépgyárban, hanem a FÜTÖBER nagybátonyi gyárában dolgoztam. Előbb, mint esztergályos, később oedig, mint művezető a forgácsoló- és Segíts magadon ha. Exportképesség-növelés saját erőből Mivel sem a FIM-nek, sem a romhányi WIDENTA-tele- pet irányító Gránit-, Csiszolókorong- és Kőedénygyámak nincs fejlesztési alapja, így hát a segíts magadon, ha más lehetőséged nincs alapon igyekeznek olyan feladatokat elvégezni, jórészt saját erőből, amelyek segítik a romhányi kollektívát abban, hogy az itt előállítható 7500 csiszolókorogból — amely 12 cikkcsoportot jelent — a lehetőségekhez képest a legjobb minőséget adják, és a leggazdaságosabban termeljék. Nincs könnyű dolguk, mert a munkaigényes termékek száma a jövőben sem csökken, sőt inkább nő, ugyanakkor a növekvő exportkövetelményeknek olyan gépparkkal kell eleget tenni, amelyiknek döntő többsége nulla értéket képvisel. Mindezt azonban csak átmeneti állapotnak tekintik, mert hosszú távú stratégiai céljaik között új piacok meghódítása és a jövő fejlődését jól szolgáló 30 millió forintnyi bankhitel megszerzése szerepel. De addig is tenni keli valamit! Nem várhatják, hogy majd az égből az ölükbe hull a siker. Erre figyel- mezette őket, a múlt évi exportnál bekövetkezett kellemetlenség, aminek káros hatását még most is érzik. Hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi rossz példa s együtt haladjanak a kor követelményeivel, ezért házilagos műszaki fejlesztést hajtanak végre. TERMELÉKENYSÉGET, MINŐSÉGET, \ •— Más lehetőségünk nincs, mint az, hogy kisgépesítéssel segítsünk magunkon, mivel a korszerű gyártógépek megvásárlására szóló hiteligényünket a bank elutasította. — vélekedik Gyökér István, a romhányi telep vezetője. A munkaigényesebb termékek iránt jelentkező exportkívánságok teljesítése érdekében alkotta meg a műszaki kollektíva a tmk szakembereivel együtt a csapos, megmunkálógépet, amelynek segítségével az exportra szánt kisméretű művészkorongoknál javítani tudják a minőséget. A nyersgyártásnál alkalmazott tablettázógépet pedig félautomatává alakították át. Ezzel kettős célt értek el: Növelték a termelés hatékonyságát, ugyanakkor javították a minőséget. Az exportképesség további növelését szolgálja a nyersgyártásnál alkalmazott vibrációsgép. valamint a tolmá- csi testvérüzemmel közösen elkészített nyéltörő gépek beállítása. A termelékenységet növeli, a szaporátlan kézi munkát, kiküszöböli, ugyanakkor garantálja a méretarányok betartását, a fejlesztési alapból vásárolt, sűrített levegővel működő pneumatikus gép, amelyet a Bakony Művek készít v el a romhányialcnak. Nem kerül nagy á összegbe, de minden tekintetben hasznos és gazdaságos, elsősorban a kisméretű műszerészkorongoknál „a géppel történő zsugorfóliás csomagolás. Az elmondottakon kívül változtatnak még a szerszámkonstrukciókon, hogy a kisebb méretű termékeket is termelékenyebben tudják előállítani. Főleg energiamegtakarítást jelent a bakelitkötésű ragasztóanyag műanyaggal történő helyettesítése. Alkalmazása révén feleslegessé válik a másodszori, égetés, ami munkaidőt és munkaerőt takarít meg, ugyanakkor a termék minősége sem csökken. VAGY Jó, VAGY ROSSZ, — Tavaly, sőt még az idén az első negyedévben is a minőségi ellenőrök a művezetők és az üzemvezetők hatáskörébe tartoztak. A tavalyi exportnál bekövetkezett minőségi kifogások arra kénv- szerítettek, hogv felülvizsaál- jam a meó-szervezet eddigi tevékenvségét. Ennek során kiderült, hogv a rosszul értelmezett és alkalmazott érdekek miatt a meósok a művezetők és az üzemvezetők tudomásával gyengébb minőségű termékek kerültek ki az üzemből, jutottak el tőkéspiacokra. mondván: hátha nem veszi észre a megrendelő. A külföldi észrevette, vissza is küldte. Április 1-től ezért a meó-szervezet irányítása hozzám tartozik. A függetlenített meó-vezetőn keresztül ott vannak a gyártás minden fázisában, ellenőrzik a kiadóit technológiai utasítások betartását. Az eltelt rövid időszak eredményei azt mutatják, hogy a szervezeti változtatás meghozza a kívánt eredményt. Ugyanis, a gyártás kezdő fázisában, csaknem minden rossz termék kibukik, nem megy végig az egész gyártási folyamaton, — állítja határozottan a telep vezetője. A minőség javítását szolgálja a jelenlegi anyagi ösztönzés is. — Nálunk nincs osztályostermék. csak jó. vagv rossz. Az utóbbiakért nem fizetünk. Igen, a dolgozók megértették ennek szükségességét. A mostani anyagi elismerés arra kényszeríti őket, hogv jobban odafigyeljenek munkájukra, szigorúbb mércével mérjék önmagukat, mert a leganróbb mulasztás káros következménye jelentkezik a fizetésiborítékukban — mondja Gyökér István. NEHÉZ MEGMARADNI Szükség van a nagyobb követelményeket előíró intézkedésekre, mert a nyugatnémet, osztrák, és az egyesült államokbeli versenytársak korszerűbb technikai felszereltséggel ugyan, de jobb minőségű termékeket gyártanak. mint a romhányiak. Ezért a piacokon csak jóáruk sokaságával, pontos határidővel lehet, de még ekkor is nehezen, megmaradni. A minőségi követelmények emelését indokolja, továbbá az is, hogy hazánkban a műszaki feilesztés eredményeként újabb, korszerűbb gépek érkeznek be. amelyekhez a csiszolókorongokat ugyancsak a romhányiaknak kell jó minőségben biztosítani. Így hát kétszeresen indokolt a piaci igényekhez való gyors, rugalmas, igazodás, még akkor is, ha a saját erőből tellő műszaki fejlesztések csupán segítenek a gondok megoldásában. V. K. Az elismerés nem jön magától lángvágóegységben. Ezt a megbízatást eddigi munkám megbecsülésének fogtam fel. Eleinte szokatlan volt a munkaköpeny és a művezetői feladatkör. Később, ahogy megismertem ennek lényegét, belejöttem, biztonságot és jártasságot szereztem, úgy kezdtem megszeretni új beosztásomat. Azért is vállalkoztam erre, mert úgy éreztem, itt még többet tehetek munkástársaimért, akik jóban-rosszban ott álltak mellettem. Segítettek, biztattak, akiknek- köszönhetem hogy a holtpontokon mindig átjutottam. Ezt nem tudom sohasem elfelejteni! A köszönőszó pedig nem fejezi ki azt, amit érzek Máté László, Nagy László és a többiek iránt. Támogatásuk nélkül nem tudtam volna megbirkózni a feladatokkal, amelyek egyre gyarapodtak és jelentősebbek lettek. Élete tanúsítja, hogy a fel- jebbjutás lépcsőfokán nem lehet megállni. A művezetői beosztás után egymást követik a meghatározó események. Az öthónapos pártiskola elvégzése után főművezető lett és az előkészítő üzem irányítását bízták rá. Ekkor már száz dolgozó munkájáról gondoskodott, vállalt érte felelősséget. — Mit csinált jól, és mit kevésbé? — Nehéz erre válaszolni. Úgy gondolom, hogy alapjaiban elláttam feladataimat. Csak én tudom, hogy ez menynyi törődéssel, vívódással járt együtt. Talán nem túlzók, ha azt állítom: most már sínen vagyok. Nemcsak a gyároan, hanem otthon, a családban és a közéletben is. Négy év telt el a főművezetői beosztásban, mikor megnősült. Gyorsan gyarapodott a család is. A kislányt követte a kisfiú. Mivel felesége is dolgozik, hazamenve tovább folytatja a munkát, csak más jellegűt, mint a gyárban. Mindezt úgy kellett megoldania, hogy közben a gyarapodó társadalmi megbízatásoknak is eleget tegyen. Felvették párttagnak, maguk közé fogadták a munkásőrök. A szakszervezetben pártmegbízatásként a szakszervezeti bizottság titkárhelyettese lett. Ott találni őt a KISZ-ben. Néhány éve pedig a járási párt- bizottság információs bizottságában is dolgozik. A sokirányú, eredményes, sokszor áldozatkész munxát a Kiváló dolgozó, a Kiváló művezető, valamint több munkásőri kitüntetés és a Kiváló propagandamunkáért érem fémjelzi. Bár az előbbiek önmagukért beszélnek, de idekívánkozik még közvetlen munkatársa, Sándor János, a szakszervezeti bizottság titkára, és felettese, Homoki László üzemvezető véleménye is. — Olyan ember, akire mindenkor és mindenben lehet számítani. Azt keresi, miként lehet a feladatot végrehajtani, Egyaránt tisztelik a vezetők és dolgozók. Szívesen keresik fel családi problémákkal is. Agilis, sok ötlettel és javaslattal rendelkező műszaki, aki mély embersége és közvetlensége mellett közismerten igényes, a követelményeket szigorúan számon kérő vezetők közé tartozik. — Mi foglalkoztatja jelenleg? — Elsősorban termelési, szakmai kérdések, a tervtelje- sítés feltételeinek biztosítása, az újítások bevezetésének gyorsítása . . ; — És mint magánembert? — Egyre jobban érlelődik bennem a gondolat, hogy régi vágyamat megvalósítsam. Ez pedig a műszaki egyetem, vagy a főiskola elvégzése. De ezt sem elég akarni. — mondja határozottan Szabó Lajos. Szavainak igazságát eddigi életútja bizonyítja. Tóth István NÓGRÁD — 1979. június 6., szerda á l i
