Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Szeptemberben szakmunkásképző tanfolyam kezdődött Pásztón, a Váci Kötöttárugyár gyáregységében, ahol Dani Zoltánné és Csépe Istvánná is elkezdték tanulmányaikat. Az egyesztendős oktatás befejeződésével újabb lányok és asszonyok kapják meg szak­mai bizonyítványukat, ezzel tovább növekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkájukat minőségileg még jobban, sokoldalúbban végezhetik el. — kj — Akikről keveset beszélünk Revizorok r Bizony, nem tartozik a leg­népszerűbb emberek közé a belső ellenőr, nem rajonga­nak érte se fent, se lent... tartanak tőle a vezetők és be­osztottaik egyaránt. Vala­mennyien úgy érzik, hogy nem bíznak bennük és azért vizsgálgatják, ellenőrizgetik az ő tevékenységüket. Pedig a revizorok fő célja nem a mindenáron történő felelős­ségre vonás, hanem a hibák tők fegyelmi felelősségre vo­nását is. — Miért választotta ezt a felelősségteljes munkát hiva­tásául? — Hosszú sora van annak. Idén, augusztusban lesz har­minc éve, hogy beléptem a mostani cég jogelődjéhez, ki­vitelező technikusként. Nagy- bátonyba kerültem és az ot­tani építésvezetőség irányí­tásával elkezdtük a bányavá­őszinte, részrehajlás nélküli rost építeni. Majd Salgótar­feltárása, a munka javítása, színvonalasabbá tétele. — Persze, azért ellenkező tendencia is tapasztalható — jelenti ki Gubán László, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat főrevizora —, mert ritkán ugyan, de az is előfordul: a vizsgált szak­részleg, műhely avagy telep­hely dolgozói (ha nem is tap­solnak az örömtől) megköszö­nik a segítségünket. Leg­utóbb a szerelőipari főüzem reagált ilyenképpen. — Hány belső ellenőr dol­gozik a vállalatnál? — Nem vagyunk sokan, mindössze három függetlení­tett revizor igyekszik tőle telhetőén megszüntetni a hi­bákat, a kisebb, nagyobb hiá­nyosságokat, és természetesen az ő javaslatukra történik meg a mulasztásokért felelős személyek felelősségre voná­sa is. Fontosnak tartjuk a munkánkat, mert ha nehezen valósulnak is meg a javas­lataink, és ha kissé vontatott is az ügyintézés, azért előbb- Utóbb csak sikerül eredmé­nyeket felmutatnunk. — Itt van a kezemben a legutóbbi vizsgálatunk jegy­zőkönyve — kapcsolódik az előbbi gondolatmenethez Ha­las Elemér műszaki revi­zor —, amiben a nyugatné­met gyártmányú betonkeve­rő gépek gyakori meghibáso­dásának okaira kerestünk választ. Kiderült, hogy nem kezelték az előírásoknak meg­felelően, jóformán alig ér­tettek hozzájuk és ezenkívül a szükséges kenőanyagot sem biztosította a vállalat. így érthetően sokszor felmond­ták a szolgálatot. Nemcsak a termelésből estek ki, ha­nem megjavításuk is költsé­ges volt. Jelentésünkben fel­hívtuk a figyelmet a gépet kezelő személyek beiskolázá­sára, szervizcsoport létreho­zására — egy év múlva újabb ellenőrzést tartunk majd, s megnézzük; az illetékesek be­tartották-e az előírásokat r-, és javasoltuk a mulasz­jánban volt szükség rám, részt vettem az öblös- és a sík­üveggyár, az acélgyár, a me­gyei művelődési központ, a KÖJÁL-székház rekonstruk­ciós és kivitelezési munká­lataiban. A lista, persze kö­zel sem teljes. A műszaki ad­minisztrációval foglalkoztam és az épületek „eladása”, számlázása is a munkakört, feladataim közé tartozott. Ez annyit jelentett: szinte de­kára és centiméterre kiszámí­tottam, mennyi burkolat, parketta, vakolat van a léte­sítményben és ennek alapján fizetett a megrendelő a kivi­telezésért. Ezt tettem huszon­egy évig. — És akkor...? — Műszaki revizor lettem. És kilencedik éve azt ellenőr­zőm, amit azelőtt én csinál­tam. A régi feladataim ked­vesebbek voltak számomra a mostaniaknál, mert több si­kerélményben volt részem, hiszen komoly műszaki prob­lémákat kellett megoldanom. — Meddig tart egy átfogó vizsgálat, és milyen terv sze­rint bonyolítják le? — Két-három hónap alatt túl vagyunk egy részleg át­vizsgálásán, de ez természete­sen közreműködő szakembe­rek — osztályvezetők. ár- elémzők, szakszervezetet és pártot képviselő munkatársak — jelenlétében történik. Min­denki a saját vonalán, a vizs­gálati program útmutatásai­nak felhasználásával vég­zi el az ellenőrzést. A ta­pasztalatokat összegezzük egy értékelő beszélgetés kereté­ben, majd az összefoglaló je­lentést és javaslatainkat el­küldjük az igazgatónak, aki megteszi a szükséges lépése­ket. Kevesen tudják rólunk, revizorokról, hogy mi nem merő rosszindulatból keressük a felelősöket, hanem segítő szándékkal, hiszen mindany- nyiunk közös érdekéről van szó: hibák okát akarjuk meg­szüntetni. Tőcsér Julianna Július HŐI 250 új szabvány A július 1-én hatályba lépő 250 országos szabványnak több mint egyharmada telje­sen új, míg a többi már ed­dig is létező szabványok kor­szerűsítésének eredménye­Az egyre fejlődő technika hozza magával, hogy az éle­tünket körülvevő műszaki törvényeket, az állami szab­ványokat ismételten átdolgoz­zák, illetve az új technikai, technológiai megoldásokat szabványosítják, s ezzel al­kalmazásukat egységessé téve segíti a műszaki-gazdasági feladatok megoldását. A most • «hatályba lépő országos szabványok között is szép számmal vannak olyanok, amelyek teljesen új témákra szálnak. Szabványosították például a légtechnikai be­rendezésekben alkalmazott különféle típusú szűrőket, ezek méreteit, minőségi kö­vetelményeit, az egyre széle­sebb területen alkalmazott, gyémántot tartalmazó fúró- és csiszolóeszközöket. Ez utóbbiak már olyan magyar szabványok, amelyeket a KGST-ben dolgoztak ki a tagországok, s így valameny- nyí országban azonos előírá­sokat tartalmaznak, lényege­sen könnyítve ezzel a gyár­tási együttműködést és a ke­reskedelmet. Űj szabványok­kal bővült a mezőgazdasági gépek sora: ezúttal a szárító- és öntözőgépek. -eszközök léptek be a sorba. A lakosságot közvetlenül érintő új, illetve átdolgozott szabványok is életbe lépnek. A kötött kelmék és készru­házati cikkek, a bútorszöve­tek, a hajlékony PVC padló­burkoló anyagok különféle vizsgálataira, minőségi köve­telményeire születtek új elő­írások. Egy külön szabvány sorolja fel a kötöttáruk szem­mel is látható hibáit, szám szerint 94 félét. Persze a fel­sorolástól a hibák még hibák maradnak, de pontos leírá­suk mégis segíti a minőségi ellenőröket, az átvevőket. Nagyobb teljesítmény — kevesebb energiával Megkezdte szolgálatát az ládi háznál évente ezer kilo- szítették ki néhány üzemben, orenburgi gázvezeték; kétszer gramm fűtőolaj takarítható Az így nyert hulladékhő hasz- annyi földgázt importáltunk meg, ha a falazat Poroton el- nosítása 10—12 százalékkal idén az első negyedévben, nevezésű téglából készült. Eb- mérsékli az ún. primér ener- mint tavaly az esztendő első ben az ún. vázkerámiába pré- giafogyasztást ennél a műve- három hónapjában. A tavalyi seléskor polistirol gyöngyöt létnél, s a beruházás költsége hasonló időszakhoz viszonyít- kevernek; nem csak az ele- egy év alatt megtérül; most va — hosszú és hideg volt a mek súlya csökken, hanem az egész iparágban hasznosí­tél, közrejátszott ez is — nagymértékben javult a hőszi- tani kívánják az eljárást. 1979. januárja és márciusa getelő-képesség is. között az összes energiafel- Világszerte naponta kelnek használás 5,6 százalékkal volt szárny6ra a hírek< hol mi tör_ Példákból szabály nagyobb. A szénbányászat a tervezettnél 460 ezer tonná­val több szenet szállított, a termelés növekedése 1978. kezdő negyedévéhez képest így 700 ezer tonnát tett ki. or energiafelhasználás Az orszáS leetöbb energiát - ® . felhasználó negyvenhat válla­esszerusitese, vagy eppen kor­látozása érdekében. Hiba len­A költségeknél közlegény Több energiát követel a tér­né úgy vélni, ez pusztán a termelőágazatok ügye; az élet valamennyi területén a taka­rékosság szükségszerű útját kell járni, s nem átmeneti­leg, hanem hosszú távon, mi­vel energiabőség egyhamar nem lesz, a gondok viszont lata és trösztje minden évben energiatakarékossági intézke­dési tervet készít. Ennek ke­retében egyebek között a ne­hézipar cégei idén 400 mil­lió forintos energiaköltség­csökkentést kívánnak elérni, bár — természetes — a ter­melés emelkedik. A hőveszte­ségek mérséklésére, a hulla­dékenergiák hasznosítására nehezedhetnek. Ezért van je melés, a közintézmény-háló- lentősége minden lépésnek. , . enereiaésszerűsí­zat, a lakosság. A fejlődés ez- Bekapcsolunk otthonunkban eredményes energiaesszeru. í zel jár, a dolog tehát terme- egy kétkilowattc* fűtőtestet. ^S‘ bf Jéptoarban szeles, de csak addig a határ- Százezer forint értékű nép- a. K®r!° Jff g^PiparDa ? ig, ahol ésszerű és pazarló fel- gazdasági beruházás van mö- ek JS koszo hetoe az ,del használás útja különválik, götte! Meghökkentő, de igaz: növekvő termelést a tavalyi­A szakemberek azt mondják: tizenkét hónap alatt 110 ezer az energia, a legtöbb fel- villamos fűtőkészüléket adtak Ä a használási területen a költsé- el hazánkban! Holott ma már ° danl- Továbbá. a Volán geknél közlegény, nem oszt, ez a legkevésbé gazdaságos nem szoroz, aránya annyira hőhasznosítás, hiszen a villa­szerény, s azért, mert — a mos erőművekben az energia- fogyasztó számára! — olcsó. hordozók tényleges fűtőértéké- Való igaz: sokféle lehetősé- nek 30—40 százalékát tudják günk kínálkozik az ésszerűbb, csak „munkára” fogni, a takarékosabb energiahasz- _ ... , ,, , nosításra. Ezeknek a lehető- SZUKSPgSZerŰ Út ségeknek — ma még — csak töredékével élünk. Markoljunk Szebbet, biztatóbbat említ- bele a példatárba. Talajműve- ve: napjainkban egy kilowatt­lésnél az ekefej és a kor- óra villamos energia előállí- mánylemez megfelelő kialakí- tásához az erőművekben tizen- tásával — ami a vonóerő- két százalékkal kevesebb fű- változtatásokról szükséglet, s vele az üzem- tőanyag kell, mint a hetve- anyag-foigyasztás lényeges ele- nes évek elején. A műszaki me — a megszokott átlagos- fejlesztés kamata nem csekély, hoz mérten 10—16 százalékos ámde: az ipar saját erőműte- energiamegtakarítás érhető el. lepein az előbbi változás mér- Ilyen, energiatakarékos éké- téke mindössze három-négy két azonban csak tavaly kéz- százalék. Az érdekeltség, a Tröszt a takarékos vezetés- technika oktatásától a diag­nosztikai ellenőrzés eszköztá­rának fejlesztéséig — adagoló­szivattyú, porlasztók stb. opti­mális beállítása —, intézkedé­sek sorozatával óhajtja elérni, hogy a tehergépkocsiknál a száz kilométerre jutó fajlagos üzemanyag-fogyasztás négy, az autóbuszoknál két százalékkal csökkenjen. Nem szűkölködünk ésszerű tanúskodó példákban, a nagyobb telje­sítmény, kevesebb energiával elvének gyakorlati érvényesí­tését bizonyító esetekben. Mégis, a példákból lassan for­málódik szabály, általános jel- . lemző. S mert lassan, közben dett el gyártani a hazai ipar. kényszer egyaránt hiányzik energiahordozok tízezer ton- A MÉM Műszaki Fejlesztési ahhoz, hogy többre töreked- nai. fonntok százmilliói pa- Intézetének vizsgálatai szerint jenek. Van már példa arra, triódnak, azaz kerülnek fo­— lásd szervezési tartalékok hogy fűtőerőműhöz kapcsolt losen folhasznalasra; nem va­— a 40—60 hektáros táblákon gyáraknál — 11 üzemnél — gyünk ennyire gazdagok. Ma lóerőnél nagyobb harminc százalékkal kevesebb mar egyetlen ország sincs traktorok fordulási és vándor- energiahordozóval fedezik a lási idővesztesége — az üzem- korábbinál nagyobb szükség­anyag közben fogy! — a mun- letet, s több száz embert — kaórák 25—26 %-át teszi ki. akik a helyi erőtelepeket ke­Mégis, e nagy teljesítményű zelték, a fűtőanyagot szállí­gépek megjárta földtáblák fe- tották stb. — csoportosíthat­le ilyen. tak át a termelőmunkára. A Egészen más területről ki- papíriparban a papírgyártó ., . 088263 sógben emelve az újabb példát: egy gépeknél a szárító hengereket 5a0 millió forintot er. háromszáz légköbméteres csa- hőcserélő berendezéssel égé- Mészáros Miklós mely ennyire gazdag lenne. Be kell állnunk a sorba. A kényszer okán is. S azért szintén, mert az ésszerűség meglelése pénztárcánkat gaz­dagítja, az energiafelhasználás egyszázalékos csökkentése ELZETT*tapa9*ta1a1oh Fejleszteni a dolgozók aktivitását Szécsényben az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyára gyáregységében az üzemi szakszervezeti bizottság ösz- szegezte a múlt évben vég­zett munkát. Megállapították: a szakszervezeti munkában érződik, hogy a legfontosabb érdekképviseleti föladatok egyike a termelési tevékeny­ség segítése. Ám ennek so­rán nem feledkeznek meg a dolgozók közvetlen érdekvé­delméről. A szakszervezeti bizottság titkára szólt a bérfejlesztés­ről. Ezt a célkitűzéseknek megfelelően hajtották végre. A nehéz fizikai munkát vég­zők fokozottabb anyagi meg­becsülésben részesültek. Nem kis eredmény, hogy a szerei­dében — ahol a legtöbb nő dolgozik — sikerült megszer­vezni az egy műszakos mun­karendet, a kismamáknak pe­dig eltérő munkarendet ala­kítottak ki. A szakszervezetben tovább tások egész sora hangzott el: nincsenek meg a politikai képzés feltételei, helyiség hi­ányában, tavaly csak a tiszt­ségviselők és a brigádvezetők oktatását tudták megszervez­ni. Ez az ismétlődő gond viszont azt „eredményezi”, hogy a dolgozók politikai is­mereteinek növelése nem kel­lő mértékű, sőt az alapvető érdekeiket kifejező föladatok­ra való mozgósítás is akado­zik. A gyáregységben folyik köz- művelődési és a tömegsport­tevékenység. A közművelődés területén a tömegeket mozga­tó rendezvények mellett az egyéni és a kiscsoportos te­vékenységnek kellene tovább­fejlődni. Az utóbbi időben a munkahelyi testneveléssel nem foglalkoznak a munka­helyi vezetők és a szocialista brigádok. A szakszervezeti tisztségviselők képességeik­nek, felkészültségüknek meg­felelő munkát végeznek, de fejlődött a kiscsoportos és az nem minden munkabizottság egyéni agitációs tevékenység. A politikai-nevelő munkáról szólva önkritikus megállapí­Irányelvek az ^egészségnevelésre Az Országos Egészségneve- pásztói kórházban, a rétsági lési Intézet munkatársai a járás üzemi étkezdéiben. A közelmúltban kétnapos átfogó hasznos adatokat szolgáltató vizsgálatot tartottak Nógrád felmérés értékelése után egy- megyében. Ellenőrizték a ke- séges irányelveket dolgoztak reskedelmi és vendéglátóipa- ki a megyénkben tevékeny- ri egységeket. Főként az kedő egészségnevelési csöpor- egészséges táplálkozás tér- tok számára, a nógrádi ta- jesztése iránti törekvéseket a pasztalatokat felhasznál"«. és tisztségviselő tevékenysége folyamatos. B’ontos a taglétszám növelé­se, mert a jelen időszakban a megyéi átlag alatt van. Cé­lul tűzték ki, hogy az év vé­gére a jelenlegi 91 százalék­ról 94 százalékra emelik a szervezettséget. A gyáregység dolgozói kö­zül a múlt évben ötvenhárom fő pihent szakszervezeti üdü­lőben. ötvenhat pedig válla­latiban. Ez az összdolgozói létszám mintegy tizennégy százaléka! A beszámoló szólt az ifjú­sági és nőpolitikái határozat végrehajtásának helyi ered­ményeiről, a gazdasági és a társadalmi szervezetekkel va­ló együttműködésről. annak tapasztalatairól. Elhangzott, hogy a munkakapcsolat ja­vításra szorul. A szakszerve­zeti bizalmiakat nem von­ják be az új dolgozók bé­rének megállapításába. Las­sú a benyújtott újítások el­bírálása, nagyobb számban kellene a gazdasági vezetés részéről ellenőrizni a táp­pénzes állomáhyban levő dol­gozókat. A beszámolót követően többen szót kértek: Ispán Zol­tánné információfelelős ki­fogásolta, hogy az 'illetékes, szervekhez továbbított in­formációkkal kapcsolatban nincs visszajelzés. Sági Jó- zsefné főbizalmi a tagépités- sel összefüggően adott alkal­mazható javaslatokat. Zsirai Margit, a budapesti zár- és lakatgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára kiemelte a tömegkapcsolat fontossá­gát. Kovács Zoltán bérfele­lős szóvá tette, hogy a gaz­dasági vezetők némelyike a dolgozókat érintő fontos kér­désekben csak ígérget és nem intézkedik. A bérfelelős utalt arra hogy a bizalmiak jogaikat né­mely munkaterületen nem is gyakorolhatják, mert a mun­katerületi vezetők a bérrel összefüggő kérdésekben nem vonják be őket. Rácz András NÓGRÁD - 1979. június 29., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents