Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Czóbel Béla: Virágcsokor

Milyenek a mai fiatalok?

H család mint életmű

Cikksorozatunkban az ifjúság helyzetének néhány időszerű kérdésére keresünk választ. Tulajdonképpen arra: az idősebb nemzedék, a tapasztaltabb generáció — közöttük a legkülönfélébb foglalkozásúak — az ifjúsággal hivatalból és nem hivatalból törődök — hogyan látják a mai fiatalokat, helyi és személyes tapasztalataik birtokában milyennek ítélik meg e nemzedéket. Ezúttal Váradi Annával, a Nógrád megyei Szociálpszichiátriai Központ pszichológusával beszélgettünk.

— Eszmecserénk témája: a család, mint a fiatalok fejlődésének legfontosabb színtere. Elöljáróban hadd idézzem az ifjúsági törvény második fejezetének 6. paragrafusát, amelyben ez olvasható: „Az ifjúság nevelése, a rója történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. A szülők felelősek gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért, ennek feltételeit mindenekelőtt a családban kell biztosítani.” Az egyértelmű megfogalmazás ellenére van egy olyan érzésem, a szülők többsége „elméletileg” egyetért e megállapítással, ám a mindennapok tettei során korántsem ennyire nyilvánvaló a felelősségvállalás.

— Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy koronként más és más szerep, lehetőség jutott a családoknak, s a mai szocialista viszonyok között létező, családi modell kialakításakor ezeket figyelembe kell vennünk. A nemek egyenjogúsága, a társadalom sokoldalú támogatása, az életviszonyok szüntelen javítása, és még sdrolhatnám hosszasan, mind-mind lényegesen hatnak a családok milyenségére. Mert mi az. hogy „gyermeket nevelni”? Tulajdonképpen az egyén testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének tudatos irányítása, a közösségi emberré formálódás első szervezeti kerete.

— Vannak azonban ennek sajátos vonásai is. Például az intézetbe kerülő fiatalok szélsőséges eseteit is ezt példázzák. ..

— Abból kell kiindulnunk, hogy a hozzánk jövő fiatalok nagy része értékes, jóra törekvő. de még nem tanultak meg élni vagy éppen a szüleiktől olyan emlék- és élményanyagot kaptak, amelyek nem elégségesek, sokszor gát- lólag hatnak az életben való eligazodásban. A lelki krízis állapotában levő fiatalok családjának megismerésében szinte minden esetben találunk olyan tényezőt, vagy tényezőket, amelyek elősegítik az említett állapot kialakulását. Ilyen például az alkoholizmus. amely maga a pokol. Elszomorító adat. hogy megyénkben a keresőképes férfiak mintegy húsz százaléka fogyaszt egészségre és család-;

ra káros mértékben alkoholt. Négyezer alkoholista áll rendszeres kezelés alatt. Jelenleg 2200 veszélyeztetett gyermeket tartanak számon.

— Milyen tényezők hatnak még károsan a családi nevelésre?

— A brutalitás, az agresz- szivitás, amely félelmet, szorongást dacot, depressziót, neurózist idéz elő; érzéketlenség, türelmetlenség a fiatalokkal szemben, amely a hideg, elutasító magatartás formájában nyilvánul meg. Gyakran halljuk, hogy' „én ebben a korban” ilyen és ilyen voltam, vajon kire ütött a gyerek ?! Vagy: „mintha nem is az én gyerekem lenne!” Találkozunk a szülői egoizmussal, a nemtörődömséggel, amikor kényelmi szempontból „nem veszik észre”, hogy két-három ember felcseperedett mellettük. s már saját véleményük van, tehát nem lehet őket oly mértékben irányítani mint kisgyermekkorukban. Gyakorta találkozunk a „tehetős” szülők nemtörődömségével, amikor azt halljuk: „mindene megvan, mégsem értjük, mi van vele?” Hamar kiderül „csak” érzelmileg van elhanyagolva.

— És mit lehet tenni?

— A gond az, hogy az emberi kapcsolatok igazi megismerésére, ápolásuk fontosságára nem eléggé, vagy nem jól tanítjuk meg őket. Mert ha ellentmondást észlelnek a felnőttek cselekedetei és „prédikációi” között...? Szentenciák és moralizálgatások helyett fontosabbak a pozitív példák adása. Tilalmak és parancsok helyett elemezzünk előttük egy-egy számukra problémás helyzetet. Tanítsuk meg őket az alternatív feladatmegoldás helyett arra, hogv számtalan más elfogadható megoldás is létezik az élet különböző helyzeteiben. Mi. az. intézetben szélsőséges esetekkel találkozunk, súlyos, esetenként kóros, embertelen, kriminalitást is elérő kapcsolatokkal. Ma is vannak szép számmal anyák és feleségek, akik a család egybentartása végett igen sokat tűrnek részeges és agresszív férjüknek, akik állandó rettegésben tartják őket. Intézetünk munkatársi kollektívája igen érzékeny az említett problémára,

jó kapcsolatot és információs rendszert építettünk ki. Nem a négy fal között dolgozunk, ha valaki hozzánk kerül az egész szocialista háttér mozgósítva van, s közösen próbáljuk rendezni az egyén helyzetét a családban.

— Popper Péter írja a Személyiségünk titkai című könyvében, hogy a felnőttek sokszor nem értik meg. a gyerek számára sokkal fontosabb az a tény, hogy foglalkozzanak vele, mint az, hogy ezt milyen jelleggel teszik, dicsérik-e. vagy büntetik-e, a lényeg: a törődés.

— Gyakran elkerüli a figyelmet, hogy a világra rácsodálkozó gyermek számára a család az első olyan közösség, amelyben az én-tudat kialakul, megtanulja az alá-, mellé-, fölérendeltségi, az enyém-tied-övé viszonyokat. Hangsúlyoznám az érzelmi nevelés fontosságát, amelyet semmiféle iskola nem képes pótolni, s amely hozzásegíti a fiatalt a kiegyensúlyozott élethez, az érzelmi gazdagsághoz. amit az életszeretet az örülnitudás, a kollektivitás, az áldozatvállalás jelent.

Tanka László

Hollókő — gondban

Magától nem megy

tovább

Dr. Román 'Andrással, az luképei. így mentek tönkre a hovatovább az épületek hely* Országos Műemléki Felügye- Fertő-vidék falvai és még so- reállításával is. A megyei ta- lőség osztályvezetőjével foly- rolhatnám tovább. Az, hogy nács által jóváhagyott re- íaíotf budapesti beszélgetés- ma már Hollókő vitathatatla- konstrukciós terv szerint, bői adunk közre részleteket, nul a legértékesebb, annak amelynek keretében 1975-ben A beszélgetés Hollókőről fo- köszönhető, hogy húsz év a megyei tanáccsal együtt egy lyik. A falu jelentősége túl- munkájával az ófalu mintegy' tervpályázatot is lebonyolítot- nyúlik az ország határain. Hi- kivirult szépségében, a legtöbb tunk, például előirányoztuk, szén ugyanaz az urbanizáció pedig elpusztult.

és a falvak átépülése, amely Magyarországon végbement, más országokat is érintett. S ilyen eredeti állapota'» falu Magyarországtól nyugatra nagyon kevés van. Tehát az az

— Jelenleg azonban gondok vannak Hollókő körül. Említsünk ezek közül néhányat.

hogy egy meglevő épület fel- használásával s egy korábban lebontott épület pótlásával megyei továbbképző központ épül Hollókőn. Az Országos Műemléki Felügyelőség eleget

__ Ügy vesszük észre, hogy téve vállalt kötelezettségének

a

kció, amely Hollókőn folyik, mintha bizonyos fáradtság megbízást adott a győztes pá- nyugodtan állítható, hogy volna a megyei szervek részé- lyamű tervező kollektívájának, nemzetközileg is szakmai ér- ről Hollókővel kapcsolatban. a Somogy megyei Tanácsi Ter- deklődésre tart számot és el- Nem állítom, hogy Salgótar- vező Vállalatnak a tervek elismerést vált ki. jánban nem tartják fontos- készítésére. A tervező vállalat

— Kérem, helyezze el nak Hollókőt, de talán éppen azért mondta vissza a meg- Hollóköt a hazai népi építé- a húsz év eredményei nyo- bízást, mert azt az információt szeti emlékek között! mán olyan szemlélet alakult kapta a Nógrád megyei Ta— Ahhoz, hogy Hollókő je- ki, hogy Hollókővel már nagy ,ogy.a megyei tolentőségét értékeljük, rövid baj nincs, most már a fejlő- vabbkepzo központra szűksé- történeti visszatekintést kell dés a dolgok tehetetlensége Suk nincs. Nos, ez a terven, tenni. Amikor az 1950-es évek folytán megy tovább magától a pályázatban szerepelt, mi végén, a 60-as évek legelején is. Hát nem megy tovább ma- ellenkező döntésről értesítést felmerült annak a gondolata, gától! Mert sok minden végül n*m kaptunk. Még folytathat- hogy Magyarországon — más is nem történt meg húsz év nam a gondokat, országokhoz hasonlóan — alatt- Jó, helyreállítottuk az nemcsak a nagy műemléke- épületek többségét, ez igaz. két, templomokat, kastélyo- De ugyanakkor ezek az épü- kat, várakat kell védeni, ha- letek még nincsenek például a nem a népi kultúrának az em- szennyvízhálózatba bekötve, lékeit is, közülük elsősorban Mert ilyen hálózat nincs. Hol- azokat, amelyek összefüggő lókőn a további helyreállitás- együttesként maradtak fenn, nak sarkpontja a közműre- még sok olyan falu volt az konstrukció! Ezt a megyei ta— A védettség 55 épületre, illetőleg portára terjed ki. Van-e gond az épületek vásárlása körül, s még milyen nehézségek adódnak az említetteken túl?

partnerként mellénkálltak és elsősorban megyei kezdeményezésre indulhatott meg Hollókő műemléki védelme. Mi mindig azt mondtuk, nem vé_ . — Jól ismert az az elképzeországban, amelyik védelem- nács vezetői is tudják és el- '®s s ebben nincs semmi re alkalmas volt. Hozzátehe- ismerték, s a tervidőszak ele- va —< h°gy az épületek

tem, akkor — húsz évvel ez- jén kötelezettséget vállaltak része továbbra is lakóház

előtt — e falvak között nem arra, hogy ebben az ötéves Jnara<I, hiszen addig falu a Hollókő volt a legfontosabb tervben a közműrekonstruk- ía*u’ameddig élet van benne, és legjelentősebb. Két évtize- ció megvalósul. Nagyon örül- ameddig emberek lakják, csir- de azonban a Nógrád megyei nék, ha egyáltalán elkezdőd- ***-> 'mák szaladgálnak a há- pártbizottság és tanácsi veze- ne. Miért lényeges kérdés ez? zfk között. Nem szabad sem tői afc országban egyetlen Üj és új közcélú épületekét sí®0’®11 idegenforgalmi, sem

kapcsolunk be községi célok- csur)an múzeumi célra hely- ra és az idegenforgalom rendeltetésébe. Ezek a provizórikus, egyedi derítőkbe nem kapcsolhatók, mert azok túl- letlen, hogy az ország vitat- terheltek. Az új derítők ké- hatatlanul legszínvonalasabb szítése pedig igen nagy ősz- a hollókői ófalu új életét

új építészeti együttese, a sál- szeget igényelne, jóformán megvalósítani. Úgy tudom, a gótarjáni városközpont, s a jelentős részét a végleges vásárlások körül nagyobb gond hollókői falurekonstrukció közműhálózat összegének, s nmcs, bár az épületek köz- egy és ugyanazon megyében ezt ki fogja kifizetni. Tehát, van. Ez a megyei párt- és ta- ha újabb épületeket helyre nácsi vezetésnek olyan menta- kell állítani, ez okból sem litását fejezte ki, amely húsz tudjuk üzembe helyezni őket. évvel ezelőtt az építészeti kul- Egy sor más kérdést is meg túra messzemenő támogatá- kell oldani. Réges rég vajú- sát bizonyította. Nos, együttes dik az, hogy a faluban az munkával akkor megkezdő- utak burkolata korszerűtlen, dött Hollókő rekonstrukciója s amúgy is felújításra szorul, és kisebb-nagyobb buktatók- Ezt a közműhálózat elkészülte Per}zen a tisztasági fürdő, de kai ment, megy a mai napig, előtt elvégezni nem lehet. Ma íjzo'a ,s be van zárva, s nem Közben húsz év alatt a ma- már sokkal kevésbé lényeges U7-emeltetik. Nagy kár, hogv gyár falvak képe országosan helyeken földkábelben futnak P®nzt fordítottunk rá

reállítani a falut, hanem a hármas jellegnek, a lakó- és idegenforgalmi és a falut kiszolgáló közintézményi funkciónak a szintéziséből akarcélra történő átalakítása nem történik meg ebben az ötéves tervben, amint azt terveztük. Azonban az újabb közintézmények céljára való helyre- állítást is akadályozza a közműrekonstrukció. S arról nem is beszélek, hogy legalább öt évvel ezelőtt elkészült nagy

kicserélődött. Azok a Holló- az elektromos vezetékek. Minkénél értékesebb falvak, denki, aki Hollókőn fényképez- amelyek még jobban alkal- ni akar — márpedig sokan masak és méltóak iettek vol- akarnak —, arról panaszkodna a védelemre, népi építé- nak, hogy fényképezhetetlen a szeti szempontból elpusztul- falu a légvezetékektől és a

hiába.

— Mi a várral?

gond a hollókői

A vár szintén a műemlétak. Így mentek tönkre a Ba- vezetéktartó oszlopoktól. E ^j.í^sntőségű terület része, a

laton-felvidék idegenforgalmi kérdések megoldását előirá- szempontból is Oly lényeges, nyoztuk. De nem történt sem- gyönyörűszép jellegzetes fa- mi. Tovább megyek. Gond van

J

IY¥

Művészeti könyvekből gazdag választék áll az olvasó rendelkezésére a Corvina Kiadó jóvoltából. A Magyar Szobrászat új kötete Borsos Miklóst mutatja be. Borsos ma már klasszikusnak számít a magyar képzőművészetben, szobrai, grafikái több hazai és külföldi kiállításon arattak sikert, s valóban itt volt az ideje, hogy művészetét egy összefoglaló kötetben ismerhesse meg a magyar olvasó- közönség. A művészt legkiválóbb régészünk, László Gyula mutatja be, ,aki maga is kiváló grafikus. Borsos egyik nyilatkozatában a természet munkáját tökéletesebbnek vallotta a magáénál, s egy időben — kedves túlzással — legjobb művének a Szepezdi Madonnát nevezte, amelynek mohos kövét egy kőhalomban találta meg. Formavilágára, eszmei, művészeti mondanivalójára hatással voltak a század művészeti törekvései, s mindazok a történelmi, emberi sorsfordulók, melyek átélése segítette őt az emberi humánum magaslataira. Vonalai letisztultak, s a kő antik szépségben ragyog a néző előtt. Borsos közvetlenül a kőtömbben alakítja szobrait, hogy előtte —, mint ahogyan

ez szokás — gipszben megmintázná. Minden szobrát maga faragja, ezért rendkívül jellemző szobrai megmunkálásának változatos gazdagsága.

Ez évben jelenik meg harmadszor a Művészet című évkönyv. A Művészet ’78. napjaink művészeti problémáit, művészeti életünk legjelentősebb eseményeit követi nyomon, kiállításokat, emlékezetes művészeti vitákat, jubileumi emlékezéseket, mindazokat a kérdéseket, amelyek az elmúlt esztendő magyar művészetére a legjellemzőbbnek ítéltek a szerkesztők. Mint minden eddigi kötetben, ebben is van egy fő motívum. Folyóiratok, napilapok hasábjain, elsősorban a Kritika című folyóiratban érdekfeszítő vita zajlott a népművészet és a mai kortárs művészet viszonyáról, s lehetséges kapcsolatairól. Nemcsak elvekről, elméletről lévén szó, hanem

rekek játékaival és a vizuális neveléssel foglalkozik.

A XX. század iparművészetével, legjelentősebb irányzataival, s fejlődési tendenciáival foglalkozik Vadas József könyve: A művészeti ipartól az ipari művészetig. A szerző európai kitekintést ad, legfontosabb tanulmányai mégis azok az írások, melyek a magyar iparművészet legjelentősebb egyéniségeit mutatják be. A mai magyar iparművészet problémái, s eredményei is helyt kaptak a kötetben. Vadas József kötete változatos tematikájával nemcsak a szakma, hanem a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat.

A századforduló művészetét a szecesszióval szokták jellemezni. Az utóbbi néhány évben erősen megnőtt az érdeklődés e művészet’ irányzat iránt, s erre a magyar könyvkiadás is több műve1 reagált. (Champigneulle könyvének fordítása, Szabadi Judit könygyakorlati megvalósításról: ve stb.). A Képzőművészeti

miként lehetne átmenteni a magyar népi fazekasság motívumait, formakincsét a modern formatervezésbe. A Művészet ’78. című kötet második része kapcsolódik a nemzetközi gyermekévhez, a gye^

Alap kiadóvállalata most Koós Judit Steyle 1900 című munkáját jelentette meg e témakörből.

tájvédelmi körzetnek szintén. A várral is gondjaink vannak. Mai napig tisztázatlan az, hogy a várat helyreállítás után milyen intézmény, vagy szerv üzemelteti. Mai napig is úgy végezzük a helyreállításokat, hogy többszöri sürgetésünk ellenére a tanácsi szervektől, az idegenforgalmi hivataltól, a mu íeumtól, vagy attól, aki illetékes, nem kaptuk meg, milyen rendeltetést szánnak a várnak? Az nyilvánvaló, hogy romként kell helyreállítani. De nem mindegy, hogy egy, kettő, vagy három helyiséget kívánunk-e lefedni, amelyekben kőtár lesz. Teremőröknek kell-e helyiség? Kell-e pénztárhelyiség? Nyilvánvaló, hogy a funkció biztos tudata nélkül építészeti tervet készíteni nem lehet. Mi mégis így készítjük, csak azért, hogy dolgozni tudjunk, mert ha várunk a válasz megadásáig, akkor teljesen leáll a munka. Tehát saját kockázatunkra és felelősségünkre dolgozunk. Egyébként, már 1977-ben és 1978-ban is többször kértük a megyei szervek illetékes vezetőit arra, fogadjanak bennünket, hogy beszámolhassunk gondjainkról és a nehézségeinkről. Sajnos, a kért találkozásra nem került sor. Válasz hiányában.

— Köszönöm a beszélgetést.

Tóth Elemér

| NÖGRÁD - 1979. június 24., vasárnap

3

r