Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
Kiállítás a Műcsarnokban A hódmezővásárhe őszi tárlatok anyagából Kuruez D. István: Kendösfej Németh József: Évszakok PalóefSU A gyermekekért szól... Szalay Ferenc: Házaspár Huszonöt évvel ezelőtt. 1954 októberében nyitotta meg kapuit először Hódmezővásárhelyen az őszi tárlat. Az elmúlt negyedszázad őszi tár* latainak anyagából retrospektív kiállítás nyílt a Műcsar- nokbarf. . Az alföldi festészet e jelentős és hagyományokban gazdag városa —, amely koráb* ban Is olyan művészneveket vonultatott fel. mint Tornyai, Rudnay vagy Endre Béla — ma is inspiráló mecénása a képzőművészeknek. Művésztelepén, a képzőművészeti fő* iskola nyári művésztelepi gyakorlatán sokan, megfordultak, sokan és sokfélét alkottak. De az őszi tárlatok azzal az elképzeléssel indultak, hogy a vásárhelyi kiállítások sajátos arcéllel, meghatározott profillal rendelkezzenek. Ezért tették a kiállítást meghívásossá, s a meghívás feltétele a tájhoz, a városhoz fűződő kapcsolat lett és maradt mind a mai napig. Az őszi tárlatoknak nem kis szerepe van abban, hogy kialakult, megszilárdult a művészeti irodalomban vásárhelyi Iskolának nevezett művészeti irányzat A vásárhelyi műhely alkotói céljaik azonosságát, szellemi közösségüket nem foglalták semmilyen prokiamációk- ba. Az eltelt negyedszázad alatt munkáikból bontakozott ki; szilárdult meg a műhely Egysége. Közős jellemzőik a hagyományvállalás, az alföldi .realisták etikájának, művészi magatartásának, elköte- lezettségénea követése, valamint a realista látás- és megjelenítési mód. Gyökereik a magyar festészet népi. plebejus vonulatához, Tornyai. Koszta, Nagy István örökségéhez kötik őket. Ügy vélik, nagy elődeik értékeire építeni lehet, a XX. század második felében is. Ez a kötődés azonban nem stiiáns jegyek ismétlésében nyilvánul meg. A humanizmusban és a tái- szeretetben vállalják a foiy-' tonosságot. Humanizmusukból fakad társadalmi érzékenységük és felelősségtudatuk. Nem közömbös számukra a környezet. mely kisebb részük számára a szülőföld vagy lakóhely. a többiek számára azonban „csak” a haza egy darabja, ahol megfordultak, dolgoztak. amely élményt nvújtot számukra, és amelyről van mondanivalójuk. Humanizmusuk nem elvont, hanem korukhoz, környezetükhöz. a körülöttük lejátszódó eseményekhez, társadalmi folyamatokhoz kapcsolódik. Részesei, tanúi, és hű krónikásai voltak a táj és a benne élő ember legnagyobb társadalmi. történelmi méretű változásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az felföld életében olyan változást hozott, hogy ennek kifejezése az ide kapcsolódó művészet, festészet legnagyobb feladatát jelentette. Szurcsik János: Kapálok Az azonos táji, társadalmi, emberi világon és a rokon művészeti-etikai , alapálláson túl összeköti a vásárhelyieket — szintén hagyománytiszteletükből táplálkozva — realizmusuk is. Ez a realizmus azonban korántsem a látott világ lemásolása, hanem valóságélményük újjáteremtése, átírása útján valósul meg. A megyében, a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház indított először szervezett jó- gátanfolyamot. Dely Károly, a „Jógagyakorlatok” című nagy sikerű könyv szerzőjének vezetésével. Túlzás lenne állítani, hogy a megyeszékhelyen ma már minden dolgozó az ősi Indiai légzési és testgyakorlatokkal kezdi a napot, de kétségtelen, hogy az Ifjúsági ház kezdeményezése «feltűnést keltett, s néhány vállalkozó kedvű fiatal jóvoltából, mind többen kezdtek érdeklődni a ma még kissé szokatlannak tűnő mozgalom iránt. Ami szokatlan, az valójá- jaban még ismeretlen, ezért a jógik — saját gyönyörűségük mellett —. a jóga népszerűsítésére. az ismeretterjesztésUgyanakkor csak az átélt valóság nyújt számukra művészileg kifejezhető, tolmácsolható élményt Szinte felüdülés oly sok absztrakt és formabontó kiállítás után ilyen, legjobb hagyományainkat folytató realista műveket látni. A kiállítás július 22-ig tart nyitva. re is gondolnak, mikor időről időre nyilvános bemutatókat tartanak. Hasonló célból rendez jógabemutatót vasárnap este 19 órától a salgótarjáni ifjúsági művelődési ház, Az est vendége Suren Goyái aviyogi professzor, a „jóga- tudományok” világhírű képviselője, akiről egyebek között; az a hír járja, hogy verbális szuggesztió hatására, néhány percre szívverését is meg tudja állítani. Ezzel máris elárultuk a jóga leglényegét; „a szellemi és testi erők egybefogása. összpontosítása, irányítása és azokon való uralom megszerzése egy kitűzött cél érdekében.” Az ősi indiai mondák szerint maga Brahma valósította meg az önszuggesztió legmagasabb fokát. Nem véletlenül 5 a hindu hármas istenség, (Brahma,, Visu, Siva) §lsőTematikailag nem lehet panaszunk a Palócföld legújabb számára. Felsorolni is nehéz szinte, hogy mi mindenről olvashatunk benne. Gyermekév lévén öt írás foglalkozik a gyermekek ügyével, de megtudhatjuk, azt is, hogy menynyire fogadta el Balassagyarmat lakossága a nemrég felállított Petőfi-szobrot, s hogy ugyanott milyen az ifjúság közérzete. Szó van aztán az új számban a helytörténetírás időszerű kérdéseiről, a nógrádi szőtteshagyományokról, egy nemzetközi népmese csillagászati értelmezéséről —, a akkor még nem említettük a szépirodalmi rovat verselt és novelláját, a Körkép irodalmi és képzőművészeti szemléjét. ■ A gazdag tartalomból emeljük ki először azokat az írásokat, amelyek a gyermekév jegyében fogantak. Alaphangjukat Laczkó Pál üti le számindító jegyzetébe:): „Aggodalmunkat magasra szította a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, s annyi egyéb tudományág még, s mindezek eredményeinek mindennapi megjelenési formája sajtóban, tv-ben, rádióban”. A szándék csak dicsérhető. A gyermekvilág feltérképezése rengeteg tanulsággal járhat. De mit is olvashatunk le erről a térképről? Nevelési ismereteink ‘hiányosak. A szülők nem foglalkoznak eleget a gyerekeikkel. A zsenge ifjúság-nem ismeri a szabadság természetességét. Sok gyerek születik kimondottan praktikus célzattal. Katonásdit játszik a gyerek. Üvegházi palántákat nevelünk. Nincs választék a Játéküzletekben. Sok a pátyolgatás —, s régen jobb volt gyereknek lenni. A cikkek szerzői szerint tehát a gyermekvilág térképén csak szakadékok, ingoványok, ártalmas buzgárok vannak. Valamikor bezzeg minden más volt. Ügy tetszik hát, hogy a nemzetközi gyermekév ürügyén panasznapot rendeztek a felnőttek — a Palócföld hasábjain. Félreértés ne essék. Senki serr^ állíthat Ja, hogy minden rendben van a gyermekek körében; hogy a felnőttek és a gyerekek társadalma ideális kölcsönhatásban van. De csak az árnyékokat emlegetni? A fényekről pedig megfeledkezni — a Jó szándékot is a visszájára fordítja. Mert, ha csak a bajokat idézzük, magunk avatjuk természetessé azokat. Mert, ha csak gond van, rá nem érés, Idegesség és aggodalom, lassan nem lesz, aki a gyereket vállalja. Meggyőződésem, hogy az említett Írások szerzői Is többször találkoznak a gyermekkor önfeledtségeivel, örömeivel, szépségeivel, mint annak torzulásaival. Az eltúlzás forrása a műfaj. A Változó valóságunk rovat szinte csak a riport műfaját ismeri. Az pedig a szenzációkból cl. Az iszákos, gyermekeit verő ar.a mindig jobb riporteseí, mint a tisztességes szülő. A tanulással túlterhelt diák mindig személye, a „világ teremtője”. Dely Károly könyvében olvashatunk erről; „Brahma isten megszületett a világmindenséget jelképező lótuszvirág kelyhében, majd gondolkozni kezdett, azon, hogy mi a feladata. Bensejében megszólalt egy . hang: — Gyújtsd össze egyetlen gyújtópontba erőid teljességéti Brahma ekkor magába mélyedt, minőén gondolatát erre az egy feladatra irányította, és lassan elérte az összeszedettség legmagasabb fokát. Határtalan erő töltötte el, tudata mérhetetlenné tágult, értelme vakítóvá világosult. Ezt mind akarattá fogta össze és a be- tölthetetlen térben, s az idő halhatatlanságában megteremtette a világot, annak bonyolult rendszereit és a világrendszerek köreit.” Eddig a monda, a valóságban persze a jóga nem a jóga istenének az alkotása és érdekesebb, mint a normális életvitelű. De van még egy műfaj is. A felmérésen alapuló tanulmány. Amíg a riport a zsurnalisztikát, addig a felmérő tanulmány a tudományosságot képviseli a folyóiratban. Ebben a számban Kovács Eva a gyerekek mozilátogatásáról, Halmai László a balassagyarmati Petőfi-szobor fogadtatásáról készített ilyen módszerű tanulmányt. Mindkét írás nagyon rokonszenves. Igaz ugyan, hogy a témákról, vagy azok kapcsán semmi olyat nem mondanak, amit eddig is — felmérés nélkül is — ne tudtunk volna, de feltétlenül megerősítenek bennünket korábbi meggyőződéseinkben. Régóta gyanítottuk például, hogy a fiúk. többször-járnak moziba, mint a lányok, a városi gyerekek sűrűbben látogatják a filmszínházakat, mint a falusiak, most azonban már számokkal is alá tudjuk támasztani véleményünket. A Petőfi-szobor balassagyarmati fogadtatásáról szóló tanulmány szerzője nem is akart többet, mint „amúgy is valószínűnek látszó sejtéseket” alátámasztani felmérései adataival. Következtetései megszívlelendők. Minél újszerűbb egy műalkotás, annál inkább próbára teszi a közízlést. Van összefüggés az új befogadása és az életkor, illetve az iskolázottság között. Művészeti nevelésünk nem kielégítő. A gimnazisták fogékonyabbak az újra, mint az ipari tanulők. Persze, a kiindulási pont sem hagyható figyelmen kívül. Borbás Tibor alkotását tökéletes remekműnek kikiáltani, a modernség abszolút képviselőjének tartani, s a nemtetszés kifogásait, a kritikai észrevételeket azonnal a hozzá nem értés, a klisék és a maradiság világába utalni, enyhén szólva: gyengíti a végkövetkeztetések hitelét. A- Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg 1 millió diák ismerkedik meg tanulmányai során a gazdasági élet mai problémáival, a termeléssel, a politechnikai, a termelési tájékoztató és a gyakorlati munkaórákon, a 7. és a 10. osztályokban. A népgazdaság szükségleteinek és az egyéni kívánságoknak az ösz- szeegyeztetésében sokat segítenek a pályaválasztási tanácsadók, és az üzemek is. A feladat különösen nagy az idén, amikor 240 000 fiatal hagyja el a 10. osztályt. Közülük a szakmát választóknak már biztosított a megfelelő munkahely. Az NDK felsőoktatási intézményeiben jelenleg R0 műszaki, mezőgazdasági és köz- gazdasági ágazaton van lehetőség a tanulmányok elvégzéséajándéka, hanem a fejlett ősi kultúráé, a távol-keleti indo- árja népek mintegy ezeréves tapasztalatainak eredménye. — Szép-szép, de mindez mire jó? — kérdezhetik sokan. Válasz helyett áiljon itt csupán egyetlen adatl Csak Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság téri gyógyszertárban 27—28 ezer forint értékű gyógyszert forgalmaznak naponta. Ezek között tetemes mennyiség a különböző nyugtatok-, altaióK-, erősítő- es egyéb izgatószer. A jógiknak nincs szükségük a — kémiai összetételüknél fogva eredendően káros — tablettákra. S, hogy az önerőből végrehajtott szellemi és testi felfrissülést eredményező , jógagyakorlatok mennyire5 használnak, arra elegendő bizonyítok a jógik egészségének világraszóló csodája. — P. — Az új szám legrangosabb Írásai a Hagyomány rovatban jelentek meg. Beliczky János olyan könnyedén szól a helytörténetírás égető kérdéseiről,' mintha csak csevegne. Mint, aki már mindent tud a maga 'területén. Aki csak búvárkodott már megyetörténeti munkákban, érezhette a megyei méretezés, s a részletfeltárás közötti ellentmondás feszülését. Aki pedig ma műveli a helytörténetírást, naponta beleütközik a szerző által felsorolt akadályokba: a források, tartalmi kivonatok hiányába, a még élők megszólaltatásának, az egyéni szemléletű életrajzoknak a lebecsülésébe. Kapros Márta tanulmányéban az döbbent meg, ami igazán természetes. A palóc szőttesnyomokat csak a legszűkebb tegnapig tudjuk visz- 8zakövetnl. Mindössze az 1800-as évek elejéig. A textília ugyanis romlandó. S alighogy feltűnnek a jellegzetes nógrádi szőtteshímek, máris irtani kezdi őket a kliséteremtő gyáripar. Kétszáz év mindössze, ami a palóc szőttesek szempontjából számításba jöhet. Mégis „e múlt . . 1 olyan értékeket őriz, amelyek nélkül mai műveltségünk nem lehet teljes". A szépirodalmi anyagból a versek emelkednek ki. Brunda Gusztáv fanyar verssziszJ szenetei jó Ideig bennünk rezegnek. Hideg Antal merész képei először felemelik az olvasót, de aztán visszaereszkedünk: rájövünk ugyanis,' hogy képalkotó szárnyalásában úgysem tudjuk követni.' Huh István, Páhi Péter, Deák László —, mintha csak egymás helyett írták volna al verseket. Mindent összevetve a Pa-j lócföld új száma színes, taH talmas olvasmány. Hogy ítt-j ott vitába szálltunk vele, csak annak a jele, hogy gondolko-4 dásra késztet bennünket. Dr. Szabó Károly j re levelező tagozaton. Ez aa oktatási forma 1950 óta léteJ zik. Azóta több mint 100 000 hallgató fejezte be ily módon munka mellett főiskolai; egyetemi tanulmányait. A levelező oktatás időtartama öt és fél év. A konzultációs központok előadásain, beszámolóin kívül megfelelő szak- és tankönyvek segítik a jó felkészülést. ☆ Az NDK üzemeiben jelenleg 39U0 vietnami fiatal szerzi meg szakképesítését. Legtöbben a fémkohászatot tanulják. A külföldi fiatalok tanulmányaik és üzemi munkájuk megkezdése előtt hathónapos intenzív német nyelv- tanfolyamon vesznek részt. Mai tővéaján latunk . 20.20: LÉDA. Miroslav Krleza a kitűnő drámaíró Glembay trilógia címen ismert drámáinak utolsó részét készítette el, mintegy befejező akkordként Dömölky János tv-rendező. A Glembay Ltd és az Agónia után most a Léda is képernyőre kerül. A jó öt esztendővel ezelőtt bemutatott két drámai részt talán már el is felejtették á nézők, a1 Lédát látva azonban bizonyára felfrissülnek a régi emlékképek. Valamennyi drámai mű a monarchia ösz- szeomlását követően játszódik. A színpadi alkotások egy letűnt társadalmi osztályról szólnak, azokról, akik nem értik meg a történelem változásait, egy feudális állam szétesésének a következményeit. A Léda’ a spártai királynő és a hattyú szerelmének mitológiai története. A figurák valamennyien jelentéktelen képviselői annak az osztálynak, amely már képtelen tartalmasán élni, . s csak cinizmusra, hazugságokra a látszólagos kapcsolatok kialakítására szorítkozik. NOGRAD - 1979. június 22., péntek Megáll a nxiv! Indiai jógaprofesszor bemutatója a salgótarjáni IMH-ban Iskolák és diákok