Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

I De szép ez a kislány! Utcán járva gyak­ran kikívánkozik belölünk a hangos tetszésnyilvánítás, ha egy bájos gyer­mek megy el mel­lettünk. A megjegy­zésre „nekem mond­ták?” ámuló szemek válaszolnak. Néme­lyik kislány # szé­gyenlősen anyjához simul, de a virgon­cabb huncut kaca­gással fogadja a felnőttek bókját. Ártatlan kacérság, mely ott bujkál az örök nőben. Hogy mikortól vehető ész­re e varázs? Vála­szoljanak a képek, melyek az OKISZ Labor gyermekma- nökenjclről készül­tek. Ha ez a sok ruha mind az enyém lenne...! Az öltözésbe is bele lehet fáradni. Ugye én is ilyen szép leszek, ha nagy leszek? Buczkó György kiállítása * Az 1950-ben született szob­rászművész nem ismeretlen megyénkben, hiszen üveg dísz- kútját a salgótarjáni íőtér parkjában nap mint nap lát­hatják az arra járók. Buczkó György 1974-ben végezte el az iparművészeti főiskola szili- kit tanszékének üveg szakát s fontosabb munkái — az emlí­tett salgótarjánin kívül — a debreceni Aranybika Szálló­ban és a budapesti Hilton Szállóban találhatók. Művel­nek kiállítását mától a buda­pesti Stúdió Galériában ren­dezik meg. Rpsiöurálás helikopterrel Ritka látványnak voltak nemrég t^núi a novgorodi te­rület lakói: Ljubitin járás egyik falujának kis kápolná­ját helikopteren szállították új helyére a novgorodi resta­urátorok. A turbólégcsavaros MI—8- nak 'tízszer kellett felszánnia, hogy átköltöztesse a XVII. században épült Szenthárom­ság-templomot. Gépkocsikon a zötvögős utak végzetes kárt tehettek volna a műemlékben. Az építmény legkényesebb elemeit ezért szétszedték és gondosan becsomagolták, majd légi úton a Novgorod közelében létesített falutörté­neti skanzenbe szállították. A szogd írásbeliség újabb emlékei A tadzsikisztáni ásatások so­rán felszínre került agyagedé­nyek közül néhányon fekete tussal írott szövegekre buk­kantak a régészek. A lenin- grádi keletkutatók vizsgála­tainak tanúsága szerint ezek a szövegek a rég kihalt szogd I nyelven íródtak. A tudósok az ismeretlen írásjelek megfejté­se során a szogd nyelv újabb titkát tárták fel és új bizo­nyítékokkal szolgáltak arról, hogy időszámításunk első szá­zadaiban az írásbeliség széles körben elterjedt volt Közép- Azsiában. A lelet a szakem­berek szerint a VII. század végéről — a VIII. század ele­jéről való. Lakótelepi fásultság C sendes esti morfondíro- Hangszóró mellett zásként hatott a sor- ” rendben 112. rádiós sajtókonferencia (voit jobb) a lakótelepekről. Neves főváro­si (országos) és vidéki lapok újságírói, a tárca képvisele­tében Jandtner Antal ÉVM egész sor lényeges kérdésről, írja Tervek, gondok, gondola­miniszterhelyettes, továbbá új elemről tudósít bennünket, tok című könyvében: „Csak néhány tanácsi, tervező szak- Ez a tájékoztató csupa is- éppen a jváros, az a Bizonyos ember és művelődési munkás mert újdonsággal szolgált, város szűnik meg lassacskán; vitatkozgatott azon, vajon Hogy elmaradnak a telepi já- az összecserélhet«tlen, a saját tényleg szürkék és unalma- rulékos építkezések, hogy a levegőjű érzelmi konglomerá- sak-e lakótelepeink és ha területbiztosítás nem mentes tűm... Pontosan úgy, mint igen, miért? A szakmai zsar- a gondoktól, hogy az építési Kelenföldon, Óbudán, Űjpa- gon lerágott csontnak neve- tilalmak ellenzőivel sok baj lotán, Szegeden, Gyöngyösön, zi a témát, amit már túlságo- van, hogy a kapacitás nem Győrött” — minden nagyon san sokán körülírtak, s ha megfelelő és így tovább, a célszerű, praktikus, demok- meggondoljuk: az ember szí- zöldterületi gorídokig, és le- ratikus stb. — „de valahol vesen hallgatna valódi vitá- hetőség szerint elsősorban Bé- mégis nagyot hibáztunk”, kát az álviták helyett. Mert kásmegyer vonatkozásában, S vele folytatva, most már miről volt szó? ha már ott rendezték a kon- tovább rugaszkodva a kissé Talán a helyszín, az ugyan- ferenciát. Azért hallottunk né- biíony fásult lakótelepi saj- csak egyhangúnak ítélt bé- hány újdonságnak ható hírt tókonferenciától: építésze­késmegyeri lakótelep (nem is: készül a házgyárak re- tünk az eltelt harminc évben jó szó, mondta a miniszter- konstrukciója, a termékváltás nagyot produkált mennyiség- helyettes, legyen inkább lakó- megvalósul és altkor nem csak ben, elfogadhatót minőségben. nyomta rá tíz-, hanem már ötszintes, sőt, De ahhoz, hogy a jelenlegi­tizenhat szintes házakat is nél jóval különb legyen az, kerület, ilyesmi) bélyegét erre a konferenciá­ra. Közös megegyezés alapján építenek. Hát nem fafitaszti- amit ezután építünk — leg­nem éppen megnyugtatónak kus?! ítéltetett az a tény, hogy a A rekonstrukcióban ma felépült lakótelepeken úgy hinni, de nem jelent száz év múlva is laknak majd megoldást-feloldást előbb ismerni kellene, és vi- lehet lúgosabban megfogalmazni eleve sem ártana, a követelmények sem rendszerét. A konferencián emberek. Mi ugyanis ennyire mennyiségben (aminek első- szívesen hallottunk . volna, taksáljuk a vasbeton élettar- sorban mégis csak anyagi ősz- éppen ennek a kívánalomnak tárnát. Sokat építünk, mert szetevői vannak), sem minő- megfelelve arról, hogy milyen bár lényeges szempont a „kis ségben a lakótelepeket illető- új tipizálási elvek alapján lakás, vagy nagy lakás” kér- en. Erre egy példa (nem a tervezik-építik majd a jövő­konferencia anyagából) á győ- ben a lakótelepeket, hogyan ri házgyár rekonstrukciója, valósulnak, meg az dés gyakorlati eldöntésé legfontosabb mégiscsak építési lakás! (Ha eddig nem tudtuk Kisebb-nagyobb hullámokban rendszerek összehangolásá- volna, most mindenesetre jó régen megvalósult, s való- nak, a komplexitást szolgáló hallhattuk.) ban egészen más típusok ké- gyakorlatnak sokat emlege­Egy sajtótájékoztató akkor szülhettek nyomában, mint tett formái? Egyszerűen szól- nevezhető annak, aminek hir- amit külföldi linceneként va —, mikor lesznek olyanok delik, ha valóban tájékoztat, megvettünk. A lakótelep-vá- a lakótelepeink, mint ami­ország rosépítésben jártas, méltán lyennek már ma látni sze- hangszórók mellett” híres Finta József mégis azt retnénk őket? Erről azonban kevés szó esett ezen a sajtó- konferencián. Mint ahogy azt sem említették, «miről a leg­informál, s mivel az „ül a NÓGRÁD - 1979. június 20., szerda „Művészi pszichoíerápian Gyermekgaléria a megyei kórházban Tíz évvel ezelőtt — az or­szág egészségügyi intézményei közül elsőként — nyílt galé­ria, a salgótarjáni Madzsar József megyei kórházában. Az intézmény vezetői elsőként is­merték fel a kiállítások neve­lő-gyógyító hatását. A galéria tárlatai, az akkor fennállásának 100. évforduló* ját ünneplő intézmény „Gyó­gyító munka a kórházban — gyermekszemmel,, című gyer­mekraj zpályázatára bekül­dőt* munkák bemutatásával kezdődtek, s azóta neves kép­ző- és fotóművészek alkotásai találtak otthonra a falak kö­zött. Voltak, és talán még ma is akadnak betegek, akik itt találkoznak először képzőmű­vészeti alkotásokkal. A napokban ismét gyermek­rajzok kerültek a kórház fo­lyosóira. Ezentúl a gyermek ­rajzkiállítások állandó me­gyei fóruma lesz. A mostani — széles korha­tárú — kiállításon, az óvodá­sok játékosan naiv, erőteljes érzelmi fűtöttségű ábrázolá­saitól. az általános iskolások reálisabb rajzain keresztül egészen a gimnázium bonyo­lultabb ábrázolási rendszeré­ig — minden megtalálható. A legkisebbek világáról — a földszinten —, a salgótar­jáni 15. számú óvoda aprósá­gainak rajzai vállanak. A VI. emeleten (urológia) a Mártí­rok úti Általános Iskola ta­nulói által készített rajzok láthatók, míg a VIII. emele­ten (bőrgyógyászat) a Bolyai János Gimnázium diákjai munkáit helyezték el. A lélektani kutatásoknak fontos eszköze a gyermekrajz. Különösen a kisgyermek ad őszinte választ élethelyzetére rajzaival. Nemzetközi kiállí­tások: a megmondhatói, hogy az adott ország gyermekeinek sorsa, nemzeti sajátosságoki szokások, tájképi környezet is leolvasható a gyermekrajzok­ról. A salgótarjáni kiállítás gyermekrajzaiból felszabadult életöröm, természetesség, kö­tetlen játékosság sugárzik: tükrözve azt a pártfogó kör­nyezetet. amelyben születtek: Ha szemünk „ablak a vi­lágra”, akkor ezek az apró képi megvalósulások Is ab­lakot nyitnak a világra. > A kórház zártságából is eltere­lik a figyelmet, tágra nyitják a képzeletet. Megnyugtatva, vagy derűt árasztva; gyógyí­tanak. A salgótarjáni Madzsar Jó­zsef megyi kórház % „gyer­mekgalériája” így szolgálhat­ja az ízlésnevelést és a gyó­gyítást is egyben. Könyv Ho Si Minhről Mai tévéajánl ötünk 17.00; Csehszlovák televízió estje. A Magyar Televízió ismét sort kerített a csehszlovák televízió egész délutánt és es­tét betöltő színes . műsorösz- szeállítására. A gazdag és vál­tozatos adást a prágai televí­zió egyik bemondója vezeti. A vendégest egy színes kisfilm- mel kezdődik, amely egy fara­góművész munkáit mutatja be. A fából faragott világ című rövidfilm után két másik kisfilmet is láthatnak, a Kro- merzst, és az Arany Prágát. A Hanca—Jankó—Lucia a cseh­szlovák folklórvilágába ad ér­dekes betekintést. ízelítőt ka­punk a világszerte elismert csehszlovák pantomimmű vé­szeiből is, a Három bogár cí­mű filmben. Az est főműsora egy tévéfilm; Az Ikarusz bu­kása. A prágai opera világából egy modern hangvételű ope- raíilm-feldolgozás, a Margit és Besná ad képet. Végezetül pedig kitűnő szórakoztató mű­sort láthatnak a nézók Beug­rás címmel, amely az 1979. évi montreaux-i fesztivál Bronz rózsa díját nyerte el. kisebb beosztású tanácsi (be­ruházói) dolgozó is szívesen beszél manapság: várhatóan megszűnik az építők „egyed­uralma”, csökken az építtetők kiszolgáltatottsága, mert ke­vesebb beruházást indít az ország. Több lesz a haszno­sítható kapacitás, amit így, vagy úgy „le kell kötni”. Ellenben jó sokáig elidőz- gettek a kérdésnél — „kicsit odébb van”, miként az egysze­rű ember mondaná —, mikor, s hogyan kell majd felújítani a most felépült lakótelepi panelházakat (!). Szó volt még — természetesen — a lakossá­gi demokratizmus kérdéséről. Arról, hogy számos fórumon mondhat véleményt a lakó­telepi lakó — utólag, többnyi­re. Itt is az, lett volna az iga­zán érdekes kérdés, hogy mi­kor, hogyan valósulhatna meg végre a közösen tervezés: be­ruházó, tervező, kivitelező, érintették képviselőinek cso­portja, iparművészek, kép­zőművészek által is kiegészí­tett munkacsapat csapatjáté­ka, hogy egy divatos szóval fejezzük ki azt, amit magya­rul újabban teamnek szo­kás nevezni. Na, erről aztán végképp szó sem esett ezen a lakótelepi szürkeséggel, jólfé-. sült unalommal megáldott konferencián. E '*’ s a vidék? Az egyórás adás első félórájában kizárólag „pesti sirá­mokat” hallgattunk. A har­minchatodik percben terelő­dött a szó vidékre. S hogy mikor lesz lakható a lakóte­lep — az óra utolsó tíz per­cében. Vagyis túlságosan ké­sőn. Ügy mint az életben. (T. Pataki) A moszkvai „Molodaja Gyargyija”- könyvkiadó gon­dozásában megjelenő „Híres emberek élete” sorozatban nemrég napvilágot látott Jev- genyii Kobelev szovjet kelet­kutató könyve a vietnami nép hős fiáról, a nemzetközi korp- munista és a nemzeti felsza-, badító mozgalom kiemelkedő harcosáról, Ho Si Minhről. . A szerző felhasználta az összes e témában fellelhető anyagot, igyekezvén minél tel­jesebb képet festeni Ho Si Minhről, aki ebben a műben nemcsak mint politikus és ál­lamférfi, mint a Vietnami Kommunista Párt alapítója szerepel, hanem mint újság­író, publicista és költő is, aki­nek ars poeticája a vietnami nép felszabadítása és felemel­A szovjet kutatók nemrégi­ben egyedülálló állati leletre bukkantak az ország északi részében, a Kolima folyó fel­ső szakaszánál. A héthónapos mammutbébi a maga nemében páratlan maradvány; több mint 40 000 éven át feküdt jégbclcsőjében, amely „mély­hűtött” állapotban konzervál­ta a XX; századnak. A bébi hossza 115, magassá­ga 104 centiméter. Ormánya 57 centiméteres. Restaurálása után a leningrádi állattani mú­zeumban állították ki. A „csöppség” nemrég útra kelt. Angliába szállították, hogy bemutassák a londoni szovjet A szegényes, kopott, öreg konyhában, divatjamúlt bú­torok, már semmire sem jó, partvis és a piros-barnán vi­ruló cipókenyér mellett be­szélget Kasparek úr a vackán figyelő okos kutyával. — Ebből baj lesz meg­lásd. .. — mondja figyelmez­tetően Kasparek, azaz Kőmí­ves Sándor a kutyának. Ki ez a Kasparek? Ki ez az ember, akit mindenki jól ismer a kis utcában? Vihorsz- ky kisasszonytól, egészen Habuda házmesterig. Kaspa­rek úr mindenki barátja, mindenhez ért, sokoldalú, kü­lönös és szeretetreméltó em­ber. Olyan, aki mindenféle, alantasnak látszó munkát is elvállal. Például tüzelőszállí- tást, .szemetelést, vagy még kutyákat is sétáltat, ha van rá megbízatása. Ez utóbbi az ami életét, sorsát igen jelentősen meg­változtatja és bonyodalmakba keveri. Miből táplálkoznak eme bonyodalmak életében? Egy furcsának ítélhető, nem mindennapi kutyahistóriá­ból. Abból, hogy két ellentétes előjelekkel címkézett fajkutya egyrnásba szeret. A Kertész Ákos novellájá­ból készülő tv-film témája Kasparek és a kutyák történe­te. Mélységeket felrázó, nagyon emberi história, bár szereplői között a kutyák' is igen fon­tos „szóhoz" jutnak. A magára maradt, fiától el­szakadt Kasparek, — ki tud­kedése volj:. A szerző egy sor új, eddig ismeretlen életrajzi adatot is közöl. A szerző részletesen foglal­kozik Ho Si Minh életútjának olyan szakaszaival, mint pél­dául a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatása a fia­tal hazafi forradalmi tevé­kenységére, munkássága a Kommunista Internacionálé- ban, a Vietnami Kommunista Párt megalakítása. Az ügy, amelynek Ho Si Minh egész életét szentelte, ma is él a szocialista Vietnam népének tetteiben. E nép biz­tos léptekkel halad a szocia-' lizmus útján és mindenkor megvédelmezi hazáját, a for­radalom vívmányait a betoja-; kódokkal szemben. Londonban a mammutbébi A kutyás Kasparek úr kiállításon, amely májusba# nyílt meg. A tudományos szenzáció nyilván nagy érdeklődést vált ki az angol közönség körében is. Tulajdonképpen ez indo­kolja részvételét a kiállításon,' annak ellenére, hogy szállítá­sa komoly nehézségek elé ál­lította a szakértőket. Külön e célra készített széfben tette meg az utat Leningrádból Londonba, s így tér majd vissza is. A felbecsülhetetlen értékű példányt, amelyet jelentős ösz- szegre biztosítottak, leningrá­di tudósok „dajkálják” az uta-í zás és a kiállítás ideje alatt. ja talán a megfogyott szere­tet pótlásaként, — hat korcs kölyökkutya felnevelésének terheit vállalja magára. S ez­zel kivívja az utca tiszteletét, elismerését és becsülését. A tv-filmet Fazekas Lajos rendezi, aki arra törekszik, hogy a minden emberben szunnyadó és felébreszthető jót bizonyítsa Kasparek úr történetével. Hősünket ugyan­is elsősorban az jellemzik hogy saját magában igyekszik elrendezni a világot, harmó­niát teremteni önmagával, ha rhár a körülötte levő világot nem is képes egyenesbe hoz­ni. Érdekessége a tv-játéknak', hogy a főszereplő kettős sze­repet alakít. Kömíves Sándor nemcsak Kasparek, de egyút­tal a „Tanár úr” is,. Ez a fi­gura ugyan eredetileg nem létezett a novellában, de a tv-játék alkotói szükségesnek látták életre hívni Kasparek realista alakját, földönjáró, gyakorlatias emberét egészíti ki intelligenciájával, mi­közben érétkeli, elemzi az eseményeket. Kasparek a körülötte levő világgal vívja meg egyéni küzdelmét, amely végül is győ­zelemmel végződik, mert nem enged sziklaszilárd elképzelé­seiből, elveiből. Kitartása, hite másokat is maga mellé állít. A készülő tv-filmben két szlovák vendégművész is játszik Stano Danciak és Jan Kramár. sz. Jk i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents