Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
Tanulságot történetek (2.) Egy lámpa ára — Mi van ezzel a gyerekkel? Az apa türelmetlen volt. Délben két óra. után. amikor megjött a műszakból elengedte a fiát kerékpártúrára a srácokkal. Négyen indultak a somoskői várhoz. Máskor is megtették ezt az utat. Oda egy óra, vissza valamivel gyorsabban jöttek. És, ha két órát időztek a várban, a környéken, a romoknál, akkor is megjöttek világoson. — Most meg már elmúlt nyolc óra — zsörtölődött az apa — ilyenkor már régen ágyban volna a helye. Csak jöjjön haza. Ez volt az utolsó kirándulása a nyáron . . . Nemcsak ezen a nyáron. Kilenc órakor az anya sírni kezdett és kiállt az erkélyre, onnan figyelte az utat: mikor tűnik fel a fia. Nemsokára megjött a, másik három szülő is. A négy fiú sehol. — Én nagyon rosszat sejtek — fakadt sírva ismét az édesanya. — Egyszerűen elcsavarog- •tak,, mert azt hiszik, hogy nagy fiúk, mert már tizennégy évesek. Az apa egyenesen neheztelt fiára, amiért nem nézhette meg a tévét. Igaz, nem is volt kedve hozzá, mert egyre inkább a gyerek járt a fejében. Százszor is végigmérte a nagyszobát, amikor kopogtat* tak. A három fiú állt az ajtóban, lehorgasztott fejjel és nagyon-nagyon bánatosan. — És ő? — sikoltott az anya, aztán összeesett és csak az orvos térítette, magához. Az apa keményebb'volt. : — Mi történt vele? L — Meghalt . 1 Kimondani könnyebb a szót, mint meghallani. A történet látszatra nagyon egyszerű volt. Somoskőről indultak hazafelé, közben elszakadt az egyik kerékpár lánca. Visszaballagtak a faluba és kerestek egy szerelőt, aki azután any- nyira megjavította a láncot, hogy elindulhattak vele lassan, óvatosan hazafelé. Csakhogy az idő elrohant, rájukesteledett. Mindig választottak magúk közül irányítót, szervezőt,- aki vezette a túrát. Mindig mást, hogy valamennyien megtanulják a módját, hogyan kell az igazi túrát irányítani. Most Bandi volt a főnök, akire hallgattak. Ez megállapodás volt közöttük. Bandinak ez volt az első igazi túrája, ö hajtott elöl. a többiek utána. És hátul Péter, mert neki nem volt lámpája. Úgy okoskodtak — sajnos roskzul —, hogy elöl fontos a fény, hogy a szemből érkező járművek vezetőit kell figyelmeztetni. Mindent megtanakodtak, a bal oldali sávban haladtak, szorosan az út mellet, sőt Bandi időnként az útpadkán hajtott, ahol ezt a padka minősége megengedte. A többiek hűségesen követték. Péter is, akinek nem volt lámpája, de még macskaszeme sem elöl, hogy valami jelt adhatott volna az érkező jármű vezetőjének. A fiúk csattanásra lettek figyelmesek és egy elnyújtott, hosszú sikolyra. A mentő elvitte Pétert. Azt mondta: „semmi srácok, már jobban érzem magam!” Aztán jött a rendőrség és a helyszínelő főtörzsőrmester közölte a szomorú hírt: Péter a mentőautóban meghalt. Belső sérülések . . . Deháf hogyan történt a halálos végű baleset? Erre keresték a választ a helyszínelők. A személygépkocsi vezetője azt mondta, hogy már messziről jól látta a gyerekek kerékpárjának lámpáit. Szemből nem volt forgalom. Fékezett, mindig ezt teszi, ha járművek érkeznek vele szemben. Olyan hatvan kilométeres sebességgel mehetett _ és magában megszámolta a lámpákat. — Világosan emlékszem, arra gondoltam, hogy a három kerékpárost kikerülöm, jó messzire és visszatérek a jobb oldali sávba, az útpadka mellé. így is cselekedett és csattant valami a kocsija elején. A főtörzsőrmester megvizsgálta a kerékpárt. Nem volt rajta lámpa. Világos a helyzet. *A személygépkocsi vezetője ösztönösen cselekedett. A harmadik lámpa elhagyása után visszavette a volánt jobbra és akkor ütközött Péterrel. Lehet, hogy látta a negyedik kerékpárost is, de a cselekvési idő olyan rövid volt, hogy az egész kép nétn jutott el a tudatáig.. Előbb cselekedett, és úgy, ahogy ő eltervezte. Ami más esetekben jó, az most tragédiához vezetett, dé nemcsak a gépkocsi vezetője volt a hibás, hanem az édesapa is, aki megvette a kerékpárt lámpák nélkül. „Minek az, sötétedés után úgy is itthon a helyed”. Tévedett! Akadt egy helyzet, amikor sötétedés után kellett volna hazatérnie fiának . . . —r. (Folytatjuk) Szocializmus | Viták ÉS áhfiták ' Az utóbbi években külföldön mindenütt vita folyik a forradalmi harc és a szocialista építés tapasztalatairól, továbbá arról, hogy a tanulságok miként alkalmazhatók a forradalmi élcsapat gyakorlatában. Ami a legszembetűnőbb: az imperializmus ideológusai soha nem sajnálták és ma sem sajnálják az energiát a szocializmus elleni küzdelemre. Ennek a harcnak egyik legfontosabb irányát az jellemzi, hogy megpróbálják befeketíteni az új társadalom tapasztalatait, kétségbe vonják azok értékét. Az efféle kísérleteknek se szeri se száma, kezdve 1917-től'. napjainkig. • Ma, amikor a Szovjetunió átlépte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom .61. évfordulójának küszöbét, a szocializmus burzsoá kritikusai számára- már kényelmetlen dolog egyszerűen letagadni a szovjet tapasztalatot. Most, amikor a szocializmus olyannyira különböző országokban győzött, nehéz lenne e tapasztalat hatásának földrajzi korlátozottságáról is beszélni. ' Ellenfeleink már arra is hajlandók, hogy elismerjék — kifejezésükkel élve — a szocializmus meglevő modelljének hitelességét azon országok számára, ahol létrejött: hajlandók elismerni, hogy október volt századunk egyik legnagyobb eseménye. Ami viszont a'jelent illeti... Az imperializmus ideológusai előálltak egy elmélettel, ameiynek értelmében a mai kapitalista világban a helyzet még a viszonylag, közeli múlthoz képest is annyira megváltozott, hogy a jövő, elsősorban a fejlett kapitalista országok jövője már nem a forradalmi szocializmus útjain keresendő. Sőt, egyes elméletekben még azt is lehetségesnek tartják, hogy országukban a távoli jövőben megjelenik valamiféle, szocializmus, pontosabban szólva a szocializmus elemeinek, a kapitalizmussal való bizonyos kombinációja. Szerintük azonban semmi esetre sem lehet beszélni ' ugyanolyan típusú szocializmusról, mint amilyen már létezik, a reakciós pártok és szervezetek cselekvési szabadságát nélkülöző szocializmusról. Jellemző, hogy nemcsak a burzsoá ideológusok, hanem a szociáldemokrácia is tesz hasonló kísérleteket arra, hogy elvonja a tömegeket a régi és az új világ közötti döntő választástól. A szociáldemokrácia eszmei fegyvere a „demokratikus szocializmus” elmélete, amelyet régebben, a húszas években a „harmadik út” elméletének, később pedig, a háborút követő években a „harmadik erő” elméletének neveztek. Elsősorban a kispolgári rétegek körében ma is gyakran felbukkannak olyan szocializmuselméletek, amelyek lényegüket tekintve inkább a kapitalizmus liberalizálásához hasonlatosak. Szerzőik, bármit mondjanak is, voltaképpen a régi társadalom magántulajdonosi alapjának sérthetetlenségét hirdetik, csupán a legszembeötlőbb, egyértelműen negatív oldalaitól szabadítják meg. Márpedig tarthatatlan minden olyan kísérlet, amely a töke világában végbement „legújabb változásokra” hivatkozva próbálja „megindokolni” a szocialista perspektíva elutasítását. A különböző országok marxista tudósai mélyrehatóan vizsgálják a tőke világában kialakult mai helyzet sajátosságait. Meggyőzően bizonyítják, hógy noha a kapitalizmus, fejlődése valóban tömegesen szült olyan jelenségeket, természete elvben nem változott. A kapitalizmusnak megmaradtak a régi alapvető ellentmondásai, amelyek az utóbbi időben még jobban elmélyültek. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy ebben a helyzetben a kommunista pártoknak, a munkásosztálynak nem kell elgondolkozniuk a szocializmusért vívott harc új útjairól és formáiról. Lenin szavaival : „A társadalom és a hatalom szerkezetében végbemenő változások mindig megkövetelik a forradalmároktól harci stratégiájuk és taktikájuk tökéletesítését”. Hasonlóképpen helytelen lenne azt állítani, hogy a szocializmusnak, a szocializmus építésének konkrét formái, az új társadalom konkrét arculata Ny ugat-Európa, Amerika országaiban (vagy az afrikai, ázsiai, latin-amerikai országokban) azonosak lesznek azokkal a formákkal, amelyek a Szovjetunióban, vagy más szocialista országokban léteznék. A szocializmusért küzdő, vagy a szocializmust ténylegesen már megvalósító erők hadállásainak bővülésével óriási mértékben gazdagodnak a tapasztalatok. KGRMI a minőség védelmében Szőnyegek statikus terhelése Hazánkban már a múlt század nyolcvanas éveiben megalakult ^ Magyar Technológiai Intézet, mely elsőként vizsgálta az ipari termékek minőségét. Ennek jogutódja az 1952-ben alakult KERMI — Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Cipőtalp tartósságának vizsgálata ÉVENTE 6000 VIZSGÁLAT A minőségellenőrzés: fogyasztói érdekvédelem. S mivel az élelmiszerektől kezdve az iparcikkeken keresztül naponta sokféle közszükségleti vagy tartós fogyasztási • cikket vásárolunk, a KERMI munkája is rendkívül összetett. Az intézet a vendéglátóipari készítményeket éppúgy minőség- vizsgálatnak veti alá, mint a bútort, a textiltermékeket, a cipőket, a különböző gumikat, műanyagokat, a mosógépeket, centrifugákat, gépjárműveket, a mezőgazdasági kisgépeket, a rádiókat és magnókat. A Belkereskedelmi Minisztérium rendeleté érteimében a ruházati cikkek többségének kivételével a fix és maximált árú termékeket előzetes minőségi vizsgálatra kell beküldeni a KERMI-hez. Ennek a kötelezettségének az ipar és a belkereskedelem, importáruk esetében pedig a külkereskedőin»« általában eleget tesz, s nemegyszer olyan cikkeket is ellenőriztetnek, melyek vizsgálata ném lenne kötelező. Ez megnyugtató a gyártó, a keSzakítóerő-vizsgálat reskedelem és a fogyasztó szempontjából is, mivel így a reklamációk nagy része megelőzhető. A szabadáras termékekből is előzetes vizsgálatra kell beküldeni a viszonylag magas árkategóriájú cikkeket és az olyan készítményeket, melyek az élet- és vagyonbiztonság, valamint egészségügyi szempontból fontosak. PANASZ A CIPŐKRE A vizsgálatok igen összetettek és mindenre kiterjedőek. A szöveteknél például végez«fosri tanácsadó BEDOLGOZÓK FIZETETT SZABADSÁGA K. Ottóné pásztói olvasónk közel tíz éve dolgozik bedolgozóként, fizetett szabadságot azonban mind ez ideig nem kapott. Más vállalatnál ugyancsak bedolgozóként foglalkoztatott ismerőseitől hallotta, hogy náluk megkapják a fizetett szabadságot. Valóban van olyan jogszabály, amely ezt előírja, kérdezi olvasónk. Jogszabály eddig is volt, annak alapján azonban csak szerződésben meghatározott feltételek esetén lehetett fizetett szabadságot adni. A bedolgozók foglalkoztatásáról legutóbb új rendelet jelent meg, amely szerint ez évtől kezdve az eddigieken túl azok a bedolgozók is jogosultak évi tizenkét munkanap alapszabadságra, akik nem a biztosítás szabályai szerint vannak foglalkoztatva, ha az előző naptári évben elért teljesítményük alapján számított keresetük, havi átlagban az ötszáz forintot eléri. Az alapszabadságon felül pótszabadság is jár a bedolgozónak. Ehhez azokat az éveket kell számításba venni, amelyekben a teljesítés alapján számított kereset évi ösz- szege a hatezer forintot elérte, illetve az azt megelőzően munkaviszonyban töltött éveket. Az így összeadott évek minden két éve után egy nap pótszabadság jár, de az évi, tizenkét munkanap pótszabadságot nem haladhatja meg, az évi összes fizetett szabadság napjainak száma tehát huszonnégy napnál több nem lehet. A szabadság idejére az előző naptári évben elért kereset figyelembevételével számított átlagkeresetet kell. fizetni. Az 1978. december 23- án hatályba lépett új rendelkezés szerint a kollektív szerződéshez függeléket kellett készíteni. A függelékben meghatározott szabályok szerint pedig a bedolgozókat a keresetük és a bedolgozói munka- viszonyban eltöltött idejük alapján év végi részesedés is megilleti. Üj szabály az is, mely szerint azokat az éveket, ‘amelyekben a bedolgozók évi munkabére a hatezer forintot elérte, a munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvbe is be kell jegyezni. KORÁBBI NYUGDÍJ VISSZAKÉRÉSE P. Sándor diósjenöi olvasónk nyugdíját a nyugdíjasként elért keresete alapján pár éve emelték fel, az ez évben el; rendelt nyugdíjemelések így reá nern vonatkoztak olyan mértékben mintha semmit sem emeltek volna. Kérheti-e; hogy a nyugdíjemeléssel megnövelt régi nyugdíját adják vissza, kérdezi olvasónk. A kérelem előterjesztésének és teljesítésének törvényes akadálya nincs. Az a nyugdíjas ugyanis akinek a korábbi nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíját, a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő, illetőleg a nyugdíjasként három év alatt elért kereset alapján újabb rendszerű nyugdíjra cserélték át, kérheti a korábbi nyugdíj emelt összegben való visszaadását. A kérelmet a törzsszámra hivatkozva közvetlen a nyugdíjat folyósító szervnek kell megküldeni. Ez lehet a nyugdíjfolyósító igazgatóság, de lehet más szerv is. A nyugdíjat folyósító szerv, a kérelem alapján határozatbarf dönt akkor, ha a visszakért nyugdíj összege magasabb mint a jelenleg folyósított nyugdíj, és értesítést küld, akkor ha az esetleg kevesebb lenne. Ez esetben ugyanis visszacseré- lésre nem kerül sor. Dr. J. S. nek szakításpróbákat, ellenőrzik az anyag összetételét, a fonás sűrűségét, azt, hogy hogyan reagál a színtartósság a fényre, nedvességre és mosásra. Bár az utóbbi évek köny- nyűipari rekonstrukciója lehetővé tette a textil- és szövetipari termékek minőségének javulását, nem mondható el ez viszont sajnos, a cipőipar készítményeire. Az élelmiszereknél elsőrendű szempont az anyagösszetétel, a zsír és a hús aránya, a készítmény színe. A bútoroknál ellenőrzik többi között az összeépítés minőségét, a lábazatot,’ a polcok, ajtók használhatóságát és a kárpitosmunka mi-, nőségét. . A megelőző ellenőrzéseken kívül a KERMI rendszeresen látogatja a bolthálózatot — évente általában 2000 kereskedelmi egység kerül a „mikroszkópjuk” alá. Minden évben országos ellenőrzést tartanak három-négy megyében — ezeken általában részt vesznek a megyei kereskedelmi felügyelőségek és a megyei népi ellenőrzési bizottságok képviselői is, utóbbiak jobban ismerik ugyanis a helyi adottságokat. A KERMI szűrőjén szinte alig-alig csúszzik át olyan termék, mely ne felelne meg a kívánt minőség-, nek. MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JEL Az Országos Piackutató Inu tézet felkérésére a KERMI vizsgálja a Kiváló Áruk Fórumára benevezett árukat és figyelemmel kíséri minőségük további alakulását. Ezenkívül az intézet önálló KERMI-ta- nusító védjeggyel látja el azokat a termékeket, melyeknek minőségét ellenőrizte. Hozzávetőlegesen eddig 80—90 termék viseli ezt a megkülönböztető jelet, mely biztonságot ad a gyártónak, a kereskedelemnek és a vásárlónak egyaránt^ á. f. j NÖGRÁD m, 1979. június 20., szerda
