Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

A Borsodi Szénbányáknak készítenek kötélpályái szállításhoz szükséges szorítókarokat a Nógrádi Szénbányák nagyb^to nyi gépiizemében. Ebből az alkatrészből egy műszak alatt több mint tíz darabot csinál Volek Ferenc, aki szakközépiskolai érettségivel a „zsebében”' all nap mint nap a marógép elé és végzi a nagy figyelmet és pontosságot igénylő mun­káját. _ báb — Jo termek — ja pénz Nem jó dolog a váratlan vannak, amelyek kiaknázása- safe mutatói. Ráadásul me- pénzzavar, hát még, ha az hoz több idő, fáradtság, ké- ilyesmi állandósul, krónikus nyelmetlenség, és munka adóssággá válik. Az ilyen ház- szükséges, ám hosszabb tó­tartás állandó _ deficitjének von és nagyobb, biztosabb jö- rabja lesz, minden beruházá- vedelmet hoz. sát, tervét ez fogja meghatá­rozni, amíg utol ném éri ön­Fontos persze a gyors, egy­- szeri bevételjavulást kínáló magat. E helyzet kialakulása- lehetöse k kihalása is. t. Hyen például a készletek az, hogy az illető család, va lamikor, valamiért túlkölteke­zett s á pénzzavarból nem a gazdálkodás átalakításával csökkentése a felesleges anya­gok, alkatrészek eladásával. Ez azonban egyszeri akció. nél többet faragnak le vala­hol a veszteségidőkből, annál nehezebb lesz újabb megta­karításokat elérni. A haté­konyság növelése pedig folya­matos feladat. Az eredményt, nemcsak 79-ről, 80-ra kell ja­vítani, a hazai ipar verseny­képességének növeléséért. „Pénzt kell csinálni” a követ­kező években is, szüntelenül. És van itt még egy lényeges összefüggés. Nevezetesen, hogy péládul egy ideg szigorú ta- ott néznek messzebbre ahol karékosággal — akar kilábal- az egész* eddigi készletgazdái- a hatékonyabb munka, a mi­ni, hanem kölcsönökkel, lé- kodás korszerűsítésén fára- nyegében a holnapi jöyede- doznak, az anyagielhasznalá­nőségi munka bővítését jelen­ti. Az intenzív fejlesztést. lemre felvett újabb és újabb sj normáktól kezdve a nyíl- Kérdés azonban, hogy ha va előlegekkel. vántartásig, s a szállító válla-* lahol a veszteségidők lefana­, . . latokkal kialakított kapcso- Sása révén 10 százalékkal A népgazdaságnak nem kis jatoklg; ahol nemcsak a je- csökken a termékek előállítási gondöt okoz — bogy az ilyes- lenlegi készleteket akarják 'beje, s ezzel, ennyivel nő­ié e gazdálkodásra a vallala- csökkenteni, hanem 'általában- tok, gyárak haztartasaban 1 megszüntetni a készletek fel­akad példa. A jelenség haj- halmozódásának okait azért s“lra. ®nos,1íarte(fI k?l* hogy jövőre ne kelljen - újból értelmű javulását jelenti-e? csonokbol előlegekből, elő, készletcsökkentési kampány- Tudniillik tartóé és valósá- eladósodott, vállalatot nezunk, ba £o j akár egy örökösen túlkölte- ö kező háztartást, az ok is min- vagy például a rentabilitást ból — csak akkor származik, dig ugyanaz prolongoljak, el- növelő lehetőségek sokasá- ha ennek révén csak a kor- halasztják a hiányzó pénz elő- „át kínaija a munka-. és szerű, jól értékesíthető gyárt- teremtését. üzemszervezés javítása is. Itt mányok termelése növekszik. is szembe kell nézni azonban hét, azonos kapacitás mel­lett a termelés, akkor ez a gazdálkodásnak vajon egy­Tudniilidk tartóé és valósá­gos haszon ebből, általában a kapacitás jobb kihasználásá­hazai marbanbnőtt^'pénzhi- azza1, hogy az intézkedések származó hasznon ugyanis an^al P küszködő vállalatok' egy resze egyszen hasznot csak a jól eladható gvártmá- annyal kuszkoö hoz a szervezés feilesztésé- i, v. „, a , A ráfordítások csökkentéséből nyok esetében váltható több- ;tbevételre. Az a vállalat halad tehát jó irányban pénzügyi helyzeté­nek tartós megszilárdítása fe- Ott, ahol ma, a munkaidő- lé, amely elsősorban tennék­. _.__, ___, hoz, a szervezés fejlesztésé k ésnek az egymás közötti fi- nek feladatát tehát nem lehet letbevételre. az általában előirt 8-10 pa- e^egi'***" pon belül az alkatrész- és leg seglt0 mtezkeüessei. nyersanyag-szállítmányokat. E helyzet kialakulásában nek a 25 százaléka esetleg választékának korszerűsíté- rzerepet játszik a banknak veszendőbe megy, nem nehéz 8ét szorgalmazza, s csak ez- az év eleje óta megváltozott, V°—15 százalékos^ látványos zel összefüggésben igyekszik magatartása is: egyre nehe- Javulást elerm. Tudni kell javítani a munka, a vezetés, zebben ad hitelt, keveset ad, azonban, hogy akkor még a készletgazdálkodás, a rövid időre . és drágábban mindig marad 10 százalék vezettség (több kamatért), adja mint veszteségig,, s Mezőgazdaság és felelősség... EGY országot járó ember mondta a kö­zelmúltban: „A száraz május elle­nére Nógrádban nagyon szép a gabona, ösz- szehasonlítva az ország más vidékén látott terméskilátásokkal...” Valóban igaz, nem szólhatunk semmit, mert akár Kalló környé­kén, akár Tolmács határában, vagy éppen Cereden jár az ember, a nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére szép a kalászos. Legyünk azonban tárgyilagosak: viszonylagos ez, mert a vetés megsínylette a meleget, de nem ment tönkre. Annak a tsz-elnöknek lett igaza, aki néhány héttel ezelőtt nagyon határozottan jelentette ki, hogy készülni kell az aratásra mint rendes időjárási viszonyok között, mert a mi hegyes-völgves vidékünk klímája más mint a. száraz Alföldé, és a kalászos növény­nek is természete, hogy igazodik az időjárás­hoz, szívósan tud ellenállni minden kedve­zőtlen körülménynek. Ez a valóság a mi megyénkben és a ter­melőszövetkezetekben, A napokban végbe­menő munkákból arra lehet következtetni, hogy ez a nézet vált elfogadottá a dolgozó emberek körében. Ez tűnik ki a háztáji gaz­daságban végbemenő nagy erőfeszítésekből is. Es éz így helyes! Mindenütt, ahol a felelős­ség áthatja a mezei munkásokat, nagy körül­tekintéssel végzik a szárazság elleni védeke­zésül a lombtrágyázást. Az elmúlt hetekben tízezer hektáron végzett ilyen munkáról ér­kezett jelentés, újabb tízezer hektáron pedig lomb- és kártevők elleni védekezésről. De az is valóság, hogy a közös és az állami gaz­daságok valamennyi dolgozója készenlétben áll, ha kell kapával a kezében gyomnövényt irtani, öntözni, hogy mentse, ami menthető. Örhalom határában a Fekete patak vizéből e napokban kezdték meg a burgonyaföld ön­tözését. Arról is lehetne beszélni, hogy a megyénkben jelentős háztáji gazdaságokban a tűző napon családok, rokonok összefogva kapálnak, hogy megőrizzék a föld nedvessé­gét. Igazán ószántén elmondható, hogy ilyen gondosan megművelt, ápolt nem volt még a termőföldünk. És ez azt bizonyítja, hogy az emberek megértették, mit jelent a föld ter­méke a népgazdaságnak, mit jelent a csalá­doknak és milyen a mezei munkásember fe­lelőssége. Gondoljunk csak vissza a kora ta­vaszi, vagy őszi mezőgazdasági munkákra. A földművelő embereket nem érheti szemre­hányás, hogy nem szíyvel-lélekkei dolgoztak. Elvégezték a munkát időben, jó minőségben, tudásuk legjavát adva. Mostoha lett az időjárás az idén. A ke­mény télben kifagyott közel ötezer hektár gabona és repce. A mezőgazdaság dolgozói azonban pótolták a hidegtől kipusztult nö­vényt olyan növényfélével, amely helyette­sítheti a veszteséget. Aztán a telet a száraz meleg tavasz követte, amely napjainkig fe­szültségben tartja a mezőgazdaságot. De mint jeleztük, nem hátra, hanem előre néznek a földművelők. Idézzünk • egy közelmúltban Hajdúböszörményben lezajlott or^ágos érte­kezleten elhangzott beszédből, amelyet Ro­many Pál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott: „Nincs időnk arról be­szélni, hogy mi lett volna, hogyan lett volna, ha az időjárás és a többi. Most előre kell te­kinteni, a természet okozta nehézségeket le­küzdeni. Most erre van szükség. A múltba- tekintés semmi egyéb, mint üres fecsegés...” Kemény, határozott, mély igazságot tartal­mazó beszéd volt a hajdúböszörményi. Mert nincs más út csak egy, előre haladni, okosan gazdálkodni, a körülményekhez igazodni és a mezőgazdasági feladatokat végrehajtani, hogy a fejlődésben előre léphessünk. Nagyon nehéz, igen nagy felelősséggel járó munka ez. Az vállalkozzon rá, aki erőt érez magában, hogy a nehéz körülmények kö­zött sem veszti el önbizalmát, hanem meg tudja keresni a közös gazdaság számára leg­megfelelőbb utat. A múltkoriban a káliói ter­melőszövetkezet elnöke mondta, hogy 'bizony károk keletkeztek a szárazság miatt. És azt is hozzátette, hogy egyes növényekben egé­szen nagy károk. De nem a veszteségen ;í- ránkozött, hanem szorzott-osztott és készítet­te gondolatban a kiesést pótló tervet, nagyon nagy hangsúllyal szólva a takarékosságról! Valahogyan így fogalmazott: „Sok-sok lehe­tőségünk van még, amit nem tudtunk kihasz­nálni. Most ezt kell feltárnunk és hasznosí­tani. ..” A betakarításra való felkészülést illetően rossz szót nem szólhatunk a termelőüzemed­re. Nem lesz könnyű feladat a több mint harmincnyolcezer hektárról betakarítani a termést. Nem, mert a szakemberek számítása szerint is az érésben a fajták szerint nem sok eltérés várható. Ügy kell tehát dolgozni, hogy ne legyen szemveszteség. Ne maradjon szalma lehúzatlan a földeken. És ami min­dennél fontosabb, az aratás után se legyen vetetlen föld, hanem hasznosuljon a nyár még hátralevő idejében a szántó a legalkal­masabb másod vetéssel. Nagyon oda kell erre figyelni, mert az sem lenne jó, mint volt az elmúlt években, hogy az egyik tsz-ben másodvetésnek csupán spenótot vettek, amely az egész ország ellátását biztosító mennyisé­get hozott. Nem erre van szükség. Hanem olyan ha­szonnövényre, amely a veszteséget pótolja, jól hasznosítható, a megnövekedett termelési költséget egyenlegbe hozza. De .ki tudná ezt jobban mint a mezőgazdaságbeliek? Bízzunk tehát bennük, hogy ezt is megoldják. nehéz feladatot oldottak már meg a közös gazdaságban dolgozó föld­művelő munkások. Mint a hajdúböszörményi országos tanácskozás is leszögezte; most is bízik az ország a korszerűen felszerelt, kiváló szakemberekkel ellátott mezőgazdaságban. Bízik, ment ismert az eddig elért sikerük, ismert a felelősségérzetük. Bobál Gyula SOK szer­színvonalát. Soha el nem feledve, hogy jó pénzt g. f. Sokfelé komolyan el is- kezdtek gondolkodni, hogy miképp lehet feltölteni a sa­ját pénztárukat, a saját kere­setükből, hogy egyre ritkáb­ban kényszerüljenek a folyó kiadások fedezésében a bank­ra támaszkodni, ötletet, le­hetőségeket a vállalati saját pénzforgások" bővítésére a Vállalatok jó részénél nem nehéz találni. Jó lenne azon­ban, ha a kínálkozó lehe­tőségeket a Vállalatok — leg­alább a maguk számára — osztályoznák is. Vannak ugyanis aránylag gyorsan, ám csak rövid időre ered­ményt hozó megoldások, s korábban. Ezt az új helyzetet rű. nemzetközi veszteségidő- csak jó termékkel 'kereshet, a vállalatok persze Nógrád- szmtek 3 4 százalék korul ban sem fogadták osztatlan mozognak. Ezek a versenytar- egyetértéssel. A korábbi hely­zet kényelmesebb volt: ha jöttek a számlával, és nem­volt „otthon” pénz, adott a bank. Most nem ad, vagy a hitelt szigorúbb feltételekhez köti. Azért,, hogy ezzel is az eddigi gazdálkodásuk felül­vizsgálatára késztesse a vál­lalatokat. FUgáz a Kara-Kam- sivatagban X Kara-Ktmn-sivaiagban (Türkménia) a satliki gáz kondenzátum-lelőhely alapján hatalmas komplexumot hoz tak létre. Évi 35 milliárd köb­méter kék fűtőanyag — ez az új komplexum kapacitása. Két nagy teljesítményű ter­melőüzem 80 gázelőkészitő berendezés, vízgyűjtő létesít­mények, sok száz kilométer hosszúságú gáz- és vízvezeték villamos távvezeték és közút’ teszi a komplexumot. A „Satlikgazsztroj” tröszt­nek több mint 3000 ötvenfé­le nemzetiségű építője van, akik eljöttek a sivatagba, hogy részesei legyenek az országos fontosságú építkezésnek. A dolgozók sikeresen birkóztak meg feladataikkal és a komp­lexum határidő előtt elérte a tervezett gáztermelési kapaci­tást. Hogyan élnek a falusiak ? Ä modem bolgár falu szép. szított a családok életszínvo- san egyébként egy paraszt­komfortos, gyakran emeletes naláról. Eszerint az elmúlt család évi átlagos jövedelme lakóházai mellett nem nélkü- évben az iparban dolgozók át- 4245 leva. lözi a gyermekjóléti intézmé- lagos jövedelme 2061 leva A falusiak jövedelmük 39 nyékét, a könyvtár- és klub- volt, a falusiaké pedig 1757 százalékát élelemre, 10 száza- házat sem. Például Plovdiv leva. De amíg városon a csa- lékát ruházkodásra. 7 százalé- megye falvaiban az egykori Iádnak egy vagy két tagja kát házépítésre, 5,7 százalé- falusi házak 95 százalékát újí- dolgozik, falun szinte az egész kát bútorra, 4,7 százalékát tották fel, modernizálták, család részt vesz a munká- kulturális célokra. 2,1 száza- hogy megfeleljenek a mai fa- bari, a nyugdíjasok ugyanúgy, lékát higiéniai kiadásokra. 6,5 lusi ember igényeinek. A bol- mint — ha időszakosan is — százalékát postai és szállítási tok jól felszereltek, és a fa- a diákok. Ez a család jövedel- költségekre, 8.1 százalékát ci* lusi lakosság öltözködése sem mét falun jelentősen megnő- garettára, dohányra, italok- sokban különbözik a városi- véli. Így egy parasztcsalád ra. 6,3 százalékát adókra, ille- akétól, egészségügyi ellátásuk átlagos jövedelme ezen a vi- tékekre és nem sokkal több is egyre kielégítőbb lesz. Tíz- déken eléri az évi 4531 levát. mint 10 százalékát egyéb ki­ezer lakosra 47 kórházi ágy Ennek az összegnek 59 szá- adásokra fordítják. Hét em- jut. Minden lakost évente leg- zalékát teszik ki a munkabé- bér közül hatnak van taka- alább egyszer megvizsgál a rek, 15,9 százalékát a háztáji rékbetétje a falusiak körében, körzeti orvos. kisegítő gazdaság produktu- Az egy falusi lakosra jutó ta­A plovdivi statisztikai híva- mai és több mint 10 százaié- ‘ karékbetét összege megközelí­tői szociológiai felmérést ké- kát egyéb bevételek. Országo- ti az 1000 levát. Kevesebb abrakkal Mi ösztönöz a csökkentésre ? Állattenyésztésünk jellemzője,a túlzott abrakfel­használás. Akkor sem térnék el az igazságtól, ha azt állíta­Nálunk a többletabrak-fel- használás' körülbelül 50—60 kg-ra tehető a sertéstartás­nánk, hogy pazaroljuk a drá- ban. Mit jelent ez? Alapvetö- ga abraktakarmányt, pocsé- en azt, hogy a felsorolt hi- koljuk az importfehérjét. A báknak kb egyharmadát min_ tényék önmagukért beszel- „ nek. Az abrakfogyasztás faj- den allatteriyeszto-, vagy ál­tagos mutatói nálunk 10—12 tattartótelepen elkövetik, százalékkal rosszabbak, mint az élenjáró nemzetközi szín­vonal. Mi más ez, ha nem pa­zarlás? Hiszen 'Ugyanannyi abrakkal több húst, tejet ter­melhetnénk. Az abrakkal va­ÉRDEMES a konkrét körül­mények ismeretében megvizs­gálni, mit lehetne tenni! Mert, hogy lehet, az elvitat­hatatlan. Íme egy példa: az ló takarékoskodás számottevő állattartásban, ezen belül a takarmányozásban különösen fontos a gondos, lelkiismere­tes műnké, a jó munkafegye­lem. Amint már szó volt ró­la. a takarmányköltségek az állattenyésztés összes költsé­geinek 60—70 -százalékát kép­költségcsökkentést is jelent. Gondoljunk csak arra, hogy az állattenyésztési ágazatok­ban a költségek 60—70 száza­lékát éppen ez a tétel adja. Egy takarmányozással fog­lalkozó külföldi szakfolyóirat viselik. Ugyanakkor a bér­figyelemre méltó összeállítást költségek aránya csupán 3—5 közölt az indokolatlan több- százalék körüli. Mégis a bérek lettakarmány felhasználása- alakulását sokkal szigorúb- ról. Eszerint: ha a hizlalótér- ban vizsgálják. A takarmány­ben nagy a zsúfoltság 12 kg; elégtelen a szellőzés: 20 kg; túl nagy a hizlalási csoport: felhasználást lényegesen la­zábban kezelik. Másrészt a dolgozók anyagi elismerésé­nek' alapja a súlygyarapodás. 16 kg; rossz a higiénia 32 kg; a tejhozam, a szaporulat, és gyakori az áltatok áttelepíté­se: 24 kg; nem jó a genetikai képesség 20 kg; rossz az ál­még más hasonló mutatók, de vajon hány gazdaságban ké­pezi az anyagi elismerés alap­jait a gazdaságos termelés, a tategészségügyi helyzet: 28 kg fajlagos takarmányfelhagzná­többlettakarmány-felhasz- nálást okoz sertésenként. Ha egy üzemben a felsorolt összes hibát élkövetik, úgy 180 .kilogramm takarmánnyal többet használnak fel egy hí­zott sertés előállítására, mint amennyi valójában szükséges lett volna. lás? Mi ösztönzi Nógrádban a dolgozókat az értékes abrak­takarmányok felhasználásá­nak* csökkentésére? Érdemes ezeket a felvetett kérdéseket — jóformán minden mezőgaz­dasági nagyüzemünkben — alaposan megnézni, és ami változtatásért kiált, azon vál­toztatni! Dr. Virányi Sándor NÓGRÁD - 1979. június 20., .szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents