Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
Közlemény a Varsói Szerződén tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. május 14—15-én ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladcnov, a Bolgár Nép- köztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emii Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének megbízásából — figyelembe véve a helyzet alakulását — véleménycserét folytatott az európai biztonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről. Ennek során áttekintette a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatkozatában kijelölt feladatok megvalósítását szolgáló intézkedéseket. 1. A miniszterek államaik nevében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alakulása teljes egészében iga, zolta az 1978. november 23-i nyilatkozat következtetéseinek időszerűségét és javaslatainak jelentőségét. Ezek a jelenkor alapvető problémáinak, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a 'leszerelés megvalósításának, a háborús konfliktusok és feszültséggócok felszámolásának a megoldásában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges előrelépést szolgálják. A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok határozott szándékát, hogy szorosan együttműködve . más békeszerető országokkal, demokratikus és haladó erőkkel továbbra is e javaslatok gyakorlati megvalósítására törekednek. A gyakorlati eredményekhez az érdekelt államok konstruktív tárgyalásain, az általánosan elfogadható megoldások célratörő keresésén és kidolgozásán keresztül vezet az út. Ebben a békét szolgáló munkában állhatatosságra, aktív, gyakorlati lépésekre, a felmerülő nehézségek minden késedelem és halogatás nélküli leküzdésére van szükség. 2. Az ülés résztvevői ezzel összefüggésben áttekintették az-európai béke és biztonság r .megszilárdításával kapcsolatos leghalaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények .között fontos előrelépés lenne és teljes egészében megfelelne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának, ha vala- _ -mennyi aláíró állam szerződést kötne arról, hogy elsőként nem alkalmaz egymás éljen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. E szerződés megkötése lényegesen , megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének hatékonyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földré- . gzen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. Jelenleg megértek a feltételek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet Záróokmányának szellemé- . ben. Az ülésen képviselt államok — az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések kiegészítéseként . — készek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen körzetben tervezett nagyszabású légihadgyakorlatokat és az összeurónai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorlatokat. Az ülésen kénviselt országok készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonaipolitikai csoportosulásokat, hogv korlátozzák a hadgyakorlatok szintiét és hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger té’-ségére is. Készek a legna- gvobb figyelemmel mesvizsgál- ni más iavaslatoket is. amelyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irányulnak államok között. A fplariat az, hotv már a 1^-*-"-«lobbi iövőben kozőörl- jék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erősítését az európai államok között, hozzájárulna a katonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követően a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja, csökkentéséhez, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kontinensen. Az ülésen képviselt államok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979-ben sor kerülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és időJ pontját valamennyi érdekelt állam konzultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Varsói Szerződés szervezetének tagállamai készek késedelem nélkül megkezdeni. 3. A miniszterek államaik nevében kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcskérdéseire, széleskörűen figyelembe vették a tárgyalások többi résztvevőjének elképzeléseit, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NATO tagállamai azonban már csaknem egy éve nem adnak érdemi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladásához szükség van a nyugati résztvevők jóakaratának ki- nyilvánítására is. 4. A miniszterek kifejezték továbbá, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentétben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. E vonatkozásban különösen veszélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai ország területén az európai szocialista országok objektumaira irányzott közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyvereket telepítsenek, továbbá a neutronfegyverek létrehozására és elterjesztésére irányuló tervek felelevenítése. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogv valamennyi európai állam biztonságának erősítését nem a fegyverkezési hajsza további fokozása, hanem a nukleáris rakétafegyverek és a hagyományos fegyverzetek korlátozásának útján kell keresni, a teljes kölcsönösség alapján. Véleményük szerint a jelenlegi időszakban adottak az ehhez szükséges feltételek, s amint arra az 1978.- november 23-i nyilatkozatban rámutattak, készek más államokkal együttes erőfeszítésekre ebben az irányban. Ugyanakkor világosan kell látni azt, hogy az ilyen irányú kedvező eredmények eléréséhez mindenki részéről konstruktív magatartásra van szükség., Ezért az ülésen képviselt államok felhívják a NATO tagállamait. hogy az eurónai országok biztonsága érdekéhen ne íegvenek olyan lépéseket, amelvek az európai helyzet romlásához és a katonai feszültség fokozódásához vezethetnek. mondjanak le a fegv- vevkezési hajsza növelésére •iránvuló intézVedéspirről, lépjenek határozottan a katonai enyhülés és a leszerelés útjára. 5. A miniszterek megerősítették államaik azon álláspontját, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek 1980-as madridi találkozójának hozzá kell járulnia az európai enyhülés és biztonság megerősítéséhez, elmélyítéséhez, valamint az összeurópai együttműködés kiszélesítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek konstruktívan hozzájárulni a találkozó sikeres lebonyolításához. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták: a madridi találkozó sikere szempontjából legfontosabb az, hogy alkotó, konstruktív légkörben bonyolítsák le, amelyet mindenekelőtt a részt vevő államoknak a gyakorlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsége jellemez. Ennek megfelelően az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó munkáját olyan konkrét, kedvező lépések egyeztetésére összpontosítsák, amelyek a záróokmány elveinek és megállapodásainak egységes egészként való megvalósítására irányulnak, beleértve mind a katonai enyhülés, mind pedig az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésben megvalósítandó határozott intézkedéseket. Az ülésen képviselt államok szükségesnek tartják a madridi találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tartani, valamint két* és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezlet záróokmányát aláírt minden állammal. E konzultációk témája lehet az államok képviseleti szintjének kérdése is a találkozón, figyelembe véve annak jelentőségét, az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés számára. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentőségű lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia konstruktív előkészítése és eredményes munkája. 6. A miniszterek — kifejezvén államaik elvi álláspontját, hogy szükség van a fegyverkezési verseny megszüntetésére, valamint a leszerelésre, különösképpen a nukleáris leszerelésre irányuló tényleges intézkedésekre való határozott áttérésre, — egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket abból a célból, hogy mielőbb gyakorlati megállapodások jöjjenek létre az alábbiakat illetően: — a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése és hatályba léptetése, valamint áttérés a csökkentésükről folytatandó tárgyalások következő szakaszára; — valamennyi nukleáris fegyverfajta, gyártásának megszüntetésére, és a készletek fokozatos, teljes felszámolását eredményező csökkentésére vonatkozó tárgyalások időpontja és lefolytatásának módja; — a nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltása, ezzel egyidejűleg minden állam lemondása az erőszakról, vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közötti kapcsolatokban; — szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; — a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló intézkedések megtétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, valamint azon államokkal szemben, amelyek területén nincs ilyen fegyver, továbbá kötelezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket azoknak az állaHazánkba érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei Czinege Lajos hadseregtá- Lengyel Népköztársaság nem- delmi minisztere és ■ Martin bornok honvédelmi miniszter zetvédelmi minisztere, Kari— Dzur hadseregtábomok, a meghívására, a Magyar Nép- Heinz Hoffmann hadseregtá- Csehszlovák Szocialista Köz- köztársaság területén végre- bornok, a Német Demokrati- társaság nemzetvédelmi mihajtandó Pajzs ’79. közös kus Köztársaság nemzetvédel- nisztere. A vendégeket Czi- hadgyakorlatra kedden ha- mi minisztere, Ion Coman had- nege Lajos és a Honvédelmi zánkba érkezett Dobri Dzsu- seregtábornok, a Román Szó- Minisztérium katonai tanácsá- rov hadseregtábomok, a Bol- cialista Köztársaság nemzetvé- nak tagjai fogadták. Jelen gár Népköztársaság nemzetvé- delmi minisztere, Dmitrij voltak a Varsói Szerződés delmi minisztere, Wojcziech Usztyinov, a Szovjetunió mar- tagállamainak budapesti nagy- Jaruzelski hadseregtábornok, a sallja, a Szovjetunió honvé- követei. flz űrrepülés emberi tényezői (II.) Az űrhafós/elöltek orvosi kiválogatása 1976-ban a Szovjetunió az Interkozmosz Tanács ülésén bejelentette, hogy 1978—83 között saját űreszközein biztosítja a tagországok űrhajósainak repülését, repülésre történő felkészítését. Hazánk a felajánlott lehetőséget elfogadta és kormánydöntés született a magyar űrhajósjelöltek kiválogatására. A döntés értelmében az űrhajósjelöltekét megfelelő repülési tapasztalattal rendelkező önként jelentkező vadászpilóták közül kellett kiválasztani. Az orvosi kiválogatás végrehajtásával a kormány a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetet bízta meg. Az intézet szakemberei a szovjet űrorvostudomány gazdag tapasztalatainak felhasználásával kidolgozták a magyar űrhajósjelöltek orvosi al. kalmassági vizsgálatának rendszerét. A pilóták évente igen széles körű szakorvosi vizsgálaton esnek át repülőalkalmasságuk elbírálása érdekében. A vizsgálatok adatai jó alapot szolgáltattak az önként jelentkező pilóták elsődleges kiválogatásához. Azokat a jelölteket, akik az elsődleges kiválogatás követelményeinek megfeleltek, kéthetes időtartamú igen alapos vizsgálatnak vetették alá. Az alkalmasság objektív megítélése érdekében speciális funkcionális terheléses, széles körű pszichológiai és kibővített klinikai vizsgálatokat végeztünk minden jelöltnél. E vizsgálatok célja az űrrepülés során legnagyobb igénybevételének kitett szervek funkcionális tartalékai felmérése. E terhelési próbák közé tartozott az egyensúlyszerv, a vérkeringési rendszer többirányú funkcionális vizsgálata. Az egész szervezet terhelését jelentették az ún. ba- rokamrai vizsgálatok. Az egyensúlyszerv funkcionális állapotának megítélésére háromfajta terheléses vizsgálat szolgál. Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgálat a szervezet rendkívüli igénybevételét jelenti, ezek mindegyikét más-más napon kellett elvégezni. A forgószékes vizsgálatok segítségével az egyensúlyszerv szöggvorsulásokkal szembeni ellenállóképességét lehet lemérni. Az egyik vizsgálat somoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver; Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy országaik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező államok katonai kiadásainak csökkentéséért. Indítványozzák, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a csökkentés konkrét mértékéről, első lépésként a következő három évre, vagy más, mindenki számára elfogadható kezdeti időszakra. Az ülésen képviselt államok fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkraszállnak a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodások megkötése mellett, továbbá azért, hogy újabb, nemzetközi méretekben megvalósuló erőfeszítésekre kerüljön sor az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása, a külföldi csapatoknak más államok területéről való kivonása, nukleáris fegyvermentes övezetek, és a béke övezeteinek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában. rán a jelölt a forgószékben egyenletes sebességgel forogva fejét meghatározott időben jobb válláról a bal vállára mozdítja. E forgás és egyidejű fejmozgás hatására a jelöltnek olyan érzése támad, mintha a szék hintázna alatta. Hőhullámai keletkeznek, bizonytalanságérzet, szédülés lép fel. A vizsgálat időtartama szuper, szonikus pilótáknál kétszer 1 perc, űrhajósjelölteknél 10 perc. A másik forgószékes vizsgálatnál a jelöltnek forgás közben egész felsőtestével meghatározott időközönként előre kell hajolnia, majd újra felegyenesednie. A vizsgálat 1 perc jobbra, majd 1 perc szünet, utána 1 perc balra forgatást jelent, mindkét irányban ötször ismételve. A harmadik fajta vizsgálat az ún. Hilov-hintaterhelés. Ez az eszköz egy olyan négyköteles hinta, melynek ülése a kilengésekor mindig vízszintes marad a földhöz képest. Segítségével az egyensúlyszerv egyenesvonalú gyorsulásokkal szembeni tűrőképessége vizsgálható. A vizsgálat időtartama 15 perc. Mindhárom vizsgálat során regisztrálják a vizsgált személy vérnyomását, pulzusát, EKG-ját és — ezen adatok, valamint a vegetatív tünetek (sápadtság, verejtékezés), a szubjektív tünetek (szédülés, hányinger) együttes értékelése alapján döntenek az alkalmasságról. E vizsgálatok közé az ún. szubmaximális kerékpárergo- metriás és a billenőasztal-terhelési próbákat soroljuk. A szubmaximális kerékpárergo- metriás vizsgálat célja a jelölt rejtett szív-vérellátási zavarainak felderítése, másrészt fizikai teljesítőképességének megállapítása. A vizsgálat két lépcsőben történik. Először a vizsgált személy 5 percen át 100 wattos teljesítménynek megfelelő munkát végez. Ezután 5 perc pihenő következik, majd a második lépcső a szubmaximális állapot eléréséig tart. Szubmaximális állapotnak 30—40 éves korig a 160/perc, 40 év felett pedig a 150/pere pulzusszámot tartjuk. A második léncsőben 100 wattos teliesítménnyel kezdve percenként emeljük a terEmlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének az észak-atlanti szerződés szervezetével történő egyidejű feloszlatására, és első lépésként katonai szervezeteik felszámolására, a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve. 7. A külügyminiszterek megállapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérletek történnek a nemzetközi enyhülés folyamatának megállítására, új háborús tűzfészkek létrehozására, a szocialista országokkal szembeni ellenséges kampányok kibontakoztatására, a népek közötti ellenségeskedés szítására. Fölöttébb veszélyes az újfasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok tevékenységének megélénkülése is néhány országban. Az ülésen képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy mindezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve, ha a békeszerető államok és népek megfelelő éberséget tanúsítanak, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket és jelentősen fokozzák tevékenységüket a tartós békéért vívott harcban Európában és világszerte. helés nagyságát mindaddig míg a leírt szubmaximálisnak nevezett pulzusszámot el nem éri. Jó fizikai edzettséggel rendelkezők 10 perces fizikai terhelés során elérhetik a 300 —500 W-os teljesítményt. A keringési rendszer terhelését szolgálja a billenőasztalvizsgálat, melynek során a szervezet ún. „ortosztatikus” ellenállóképességét vizsgáljuk. A jelöltet billenőasztalon helyezzük el és a szívműködés, légzés, keringés állapota regisztrálására szolgáló érzékelőkkel szereljük fel. Vízszintes helyzetben megfigyeljük és rögzítjük a jelölt nyugalmi állapotát jelző adatokat. Ezután 20 percen keresztül függőleges helyzetbe állítjuk az asztalt, megfigyeljük a keringési és légzőrendszer változásait. Ebben a helyzetben a szervezet olyan reflexmechanizmusainak működését vizsgáljuk, amelyekre az űrhajósoknak a súlytalansági állapot után a földi gravitációs térhez történő „visszaal- kalmazkodás” során lesz szüksége. Ezután a billenőasztallal „fejjel lefelé” helyzetet hozunk létre. Ez a helyzet a súlytalanság hatására fellépő keringési változások előidézésére szolgál. A rossz ellenállóképességű jelölteket alkalmatlannak kell minősíteni. A barokamra olyan légmentesen zárható helyiség, amelyben szivattyúk segítségével végzett légritkítással tetszőleges névleges magasságot tudunk létrehozni. Az általunk végzett vizsgálatok során 5000 méternek megfelelő légnyomást és a vele együttjárő oxigéntartalom-csökkenést idézünk elő, amely a tenger- szinti légnyomás közel felét jelenti. Ez a terhelés jelentős oxigénhiányt jelent az űrhajósjelölt számára. Az oxigénhiány hatására bekövetkező keringési, légzőrendszeri elváltozások adatait a vizsgálat egész ideje alatt regisztráljuk. Különös figyelmet for. dítunk az oxigénhiány hatására bekövetkező pszichés változásokra, melyet különböző pszichológiai tesztekkel vizsgálunk. Dr. Hideg János orvosezredes (Folytatjuk) Az ülésen képviselt államok felhívást intéznek minden államhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tisz- teletbentartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége: a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocialista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, következetesen és töretlenül tevékenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért. A Varsó Szerződés tagálla-' mai külügyminiszteri bizottságának ülése a testvéri barát-’ ság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (MTi)
