Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
EBefíítés előtt Világ proletárjai, egyesüljetek! Romhányban, az Építési Kerámiagyár R. III. új üzemcsarnokának építése során elkészültek az alagútkemencék, melyek gázzal való begyújtása folyamatosan zajlik. A gázfáklya fellobbanása előtt azonban alaposan meg kell tisztítani a szennyeződésektől, építési hulladéktól a kemence belsejét. A szellőzőnyílásokból a törmelékeket el kell távolítani. A Hőtechnika Vállalat szakemberei, Lajcsik Istvánné és György Andrásné — képünkön — a „befűtést” megelőző kemencetisztítást végzik. — kulcsár — Kihelyezett ülés Magyarnándorban Korszerűbb közművelődési forma A megyei közművelődési bizottság esedékes ülését kedden Magyarnándorban, a Radnóti Miklós körzeti Művelődési Házban tartotta. A választás azért esett erre a létesítményre, mert itt pályázat alapján eg^ új közművelődési forma, a „nyitott ház” kipróbálásának előkészületei folynak. Ennek lényege, hogy a korábbi kötött rendezvényekkel kis létszámú közösségeket megmozgató, s ilyen formán néhány réteg számára idegen közművelődési formák mellett új lehetőséget teremtsen. Alkalmas lehet arra is a módszer, hogy bevonja az önművelésbe azokat, akik a korábbi formákba sajátos társadalmi helyzetüknél fogva ,nem tudtak beilleszkedni. s egyben kielégít olyan közérdeklődésnek örvendő igényeket, melyekkel eddig kevésbé foglalkoztak a művelődési létesítmények. A bizottság előtt a körzeti művelődési ház működéséről, a tagközségek közművelődési ellátottságáról számolt be dr. Kecskeméti Gyuláné. a létesítmény, igazgatója. Átfogó beszámolójában ismertette azokat a társadalmi és gazdasági fetételeket. körülmé- nveket. melyek meghatározzák a művelődési ház működésének lehetőségeit, az intézmény legfontosabb közművelődési feladatait. Ezen belül részletesen beszélt a lakosság megoszlásáról. kor, nem, munkahely szerint, különös tekintettel az iskolai végzettségre, és a kcz- ségbeli művelődési lehetőségek változásaira. Ezután áttért a körzeti művelődési ház működésének ismertetésére. A résztvevők sokoldalú köz- művelődési tevékenységről kaptak képet, mely a lehetőségekhez képest mindén korosztály és minden réteg igényeit szeretné kielégíteni. A számok azonban azt mutatják, hogy a lakosságnak csupán tizenöt százaléka vesz részt rendszeresen a kiscsoportok foglalkozásaiban, s kétszer ennyi a rétegprogramok látogatóinak a száma. Az új módszerre tehát itt is azért van szükség, hogy az önművelés lehetőségeit kiterjesztve minél többen jussanak hozzá az emberi kultúra kincseihez. A gondosan elkészített, sok számadattal hitelessé tett. ' a helyzetet jól feltáró beszámolót kiegészítette Gyurek János, a községi közös ta nács elnöke, majd a bizottság tagjai tettek fel kérdéseket Miután ezekre az előterjesztők választ adtak, az ülés résztvevői megtekintették a művelődési házat, s ismerkedtek az új forma megvalósításának helyszínével. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Budapesten május 15-én befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügy. miniszteri bizottságának ülése. A résztvevők közös közleményt fogadtak el. (MTI) Moszkvában Megnyílt a HGST-t B Moszkvában kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesei vesznek részt. Bulgáriát Andre j Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimierz Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Mia- tavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patán, a Szovjetuniót Konsztan- tyin Katusev, Vietnamot Huyn Tan Phat képviseli. A végrehajtó bizottság munkájában részt vesz Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának tagja. Az ülés munkájában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén, amelyen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője elnököl, áttekintik a KGST munkájának időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtását és az újabb programokat, előkészítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülését. A tanács ülése elé a végrehajtó bizottság beszámolót terjeszt a KGST 30 éves fennállásának tapasztalatairól, az eddig elért eredményekről, a szocialista országok gazdasági integráció- ia elmélyítésének tovább' irányvonaláról. A végrehajtó bizottság ülése csütörtökön ér véget. Béke- és barátsághónap Korunk parancsa a leszerelés Aktívaülés Salgótarjánban — Elénk véleménycsere Kedden második, s egyben befejezd napjához érkezeit a béke- és barátsághónap keretében Salgótarjánban, az Országos Béketanács leszerelési bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központja közös rendezésében zajló kétnapos leszerelési aktíva és fórum. A TIT Nógrád megyei szakoktatási bázisán, a Gedőcz-tetőn rendezték meg kedden azt a leszerelési aktívát, amelyen egyebek között a SALT—II. és a közép-európai haderő-fegyverzetcsökkentési tárgyalások, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének állásfoglalása és a NATO lépései, a nemzetközi politikai ismeretterjesztés és a leszerelési propaganda időszerű hazai feladatai szerepeltek napirenden. Tolnay László, a külügyi intézet főmunkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja a Béketanács nevében köszöntötte az aktíván résztvevő bizottsági tagokat, a szakembereket, a TIT és a népfront vezető munkatársait, a rendezvénynek otthont adó város és megye jelenlevő vezetőit. A leszerelési aktíva elnökségében dr. Kovács Bélát, az Országos Béketanács főtitkárát, Herczeg Istvánt, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárát, Marczinek Istvánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Fekete Istvánt, a TIT városi szervezetének titkárát köszöntötte. Az Országos Békétanács főtitkára a magyar békemozgalom időszerű kérdéseiről szóló korreferátumában rámutatott arra, hogy a békehónap lehetőséget nyújt a sokoldalú, minden réteget érintő véleménycserére. A békehónap rendezvényei, s így a salgótarjáni leszerelési fórum és aktíva tapasztalatai, azt mutatják, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a nemzetközi politika kérdései iránt. A békehónapról szólva külön is hangsúlyozta, hogy bár a hónap időben véget ér, de a munka éppen a hónap során szerzett tapasztalatok birtokában még hatékonyabban folytatódik. A békehónap különféle rendezvényei választ adnak egyben arra is, hogy milyen megközelítésben foglalkozzon a magyar békemozgalom például a fegyverkezési, az enyhülési, a leszerelési politika időszerű,^ kérdéseivel. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az enyhülési politikát az imperialista körök rendkívül ellentmondásosan látják. Ugyanakkor általános érvényű megállapítás, hogy napjainkban agresszívebbé vált az imperialista köröket képviselő politika. Kifejeződik ez a feszültséggócok fenntartásában, a NATO-had- erők bizonyos mennyiségi és minőségi fejlesztésében és különösen a hagyományos fegyverek tervezett minőségi fejlesztésében. A SALT—II. elvi megállapodás —, miként a főtitkár hangsúlyozta — némileg módosítja, módosíthatja a közeli múltban kialakult összképet. Felvetődhet a kérdés, hogy milyen jelentőségű a közismerten bizonyos kompromisz- szumokat, engedményeket mindkét oldalról tartalmazó szovjet—amerikai elvi megállapodás? A főtitkár hangsúlyozta, hogy bár kompromisszumokat tartalmaz, csökkenti a fegyverkezést, a fegyverkezési hajszát és ez nem lebecsülendő eredmény! Ugyanakkor tíz különféle egyezmény létrejötte is köny- nyebbé válik várhatóan a SALT—II. ratifikálása után. Az elvi megállapodásról szólva, említette, hogy a bécsi, középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentésről folyó tárgyalásokra is kedvező hatással lehet. Az Országos Béketanács főtitkára szólt egyes nyugati körök részéről megnyilvánuló, s az utóbbi időszakban felerősödő ideológiai diverzió kommunistaellenes elvi alapjairól és arról, hogy ezek a törekvések mélységesen ellentmondanak az általános enyhülési politika céljainak. Korreferátumában érintette többek között a kínai külpolitika egyes vonásait, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy az imperializmus céljait szolgálja. Foglalkozott a kínai gazdasági, katonapolitikai kérdések összefüggéseivel, a Vietnam elleni agresz- szió valóságos céljaival, azok belső tartalmi vonásaival és az agresszió kudarcával. A magyar békemozgalom egyik legjellemzőbb vonásaként említette a „szélesre nyitást”, a békemozgalomban megvalósuló sokoldalú kapcsolattartást, a békemozgalom nemzetközi és magyar erőinek együttműködését. Szólt arról az új vonásról, amely a békemozgalom nemzetközi kapcsolataiban is fellelhető: a béke megőrzése, megszilárdítása érdekében kapunyitás a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Lakatos Tibor, az OBT leszerelési bizottságának titkára az aktíva résztvevőinek tájékoztatást adott a leszerelési bizottság tevékenységéről. Az aktíván kialakult élénk véleménycserében sokan részt vettek, és sokoldalú megvilágításban tárgyalták a SALT— II. elvi megállapodással ösz- szefüggő kérdéseket. Marczinek István a leszerelési fórum és aktíva munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy annak tapasztalatai jól hasznosíthatók a megyében folyó békeagitációban, a békét szolgáló politikai, társadalmi munkában. A vita ösz- szefoglalójában dr. Pataki István a történelemtudományok kandidátusa, a leszerelési bizottság tagja válaszolt egy sor kérdésre, majd az elnöki zárszóban dr. Kovács Béla kiemelte: a békepolitika folyamatos harcot jelent, és külön is figyelmeztetett arra, hogy korunk égető kérdéseihez történelmi szemlélettel kell közelíteni. A salgótarjáni leszerelési fórumok és aktíva mérlegét Tolnay László vonta meg: két referátum, két korreferátum és tíz hozzászólás hangzott el a két napon, ugyanakkor rendkívül élénk és sok tanulsággal szolgáló találkozásnak tekinthetők azok a fórumok, amelyeket az üzemekben és a salgótarjáni TIT-klubban rendeztek a tanácskozás ideje alatt. Szamóca, málna, ribizli Jövedelmező a bogyósgyümölcs-termesztés A bogyós gyümölcsűek termesztése az 1970-es évek elején jutott jelentős szerephez a Nógrád megyei mezőgazdasági üzemekben. A ribizli, málna, szamóca amellett, hogy jól jövedelmez, fontos exportcikke is a népgazdaságnak. A megyében 1200 hektáron termesztenek bogyósféléket. A növény- termesztés árbevételének nyolc százaléka ebből származik. A közös gazdaságok 300 hektár tij ültetvény létesítésére vállalkoztak az ötödik ötéves terv időszakában, de a meglevőek elöregedése ennél nagyobb ütemű fejlesztést kíván — hangsúlyozta Cseh Adolf, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád megyei Területi Szövetségének titkára kedden, a Balassagyarmaton megrendezett bogvós- gviimölcs-termesztési tanácskozáson. A szövetség és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hívta egybe a szakembereket. Halaj Ignác, a TESZÖV titkárhelyettese elmondotta, hogy a bogyósfélék termesztése a következő tervciklusban is fontos teendő. Várhatóan a közgazdasági szabályozók is erre ösztönöznek. Szükség van a termelés ’ koncentrációjára, a feltételek javítására. Jelenleg a megyében található az ország bogyósterületének tíz százaléka, s innen származik az összes termés 12 —14 százaléka, amelynek kétharmada exportra kerül. A kisgazdaságok termelését is beleszámítva évente 420 vagon bogyóst értékesítenek Nógrádból. A terület azonban csökken. Főként a mezőgazdaságban található kevesebb munkáskéz miatt, s a bérügyi intézkedések sem fejtettek ki jótékony hatást, mert egy-egy kiváló termés esetén a bérnövekmény más ágazatok rovására ment. A legtöbb gondot a fekete ribizli okozza: a termésátlag alacsony, kedvezőtlen a fajtaösszetétel, s ezeknek a klíma sem kedvez. Az előadó általános tapasztalatként szögezte le, hogy a megyében a bogyós gyümölcsűek termesztésében rejlő tartalékokat, a területi adottságokat még nem sikerült kihasználni. A csökkenő telepítési kedv miatt — ha a helyzet nem változik — az elkövetkező esztendőkben még nehezebb lesz a helyzet. A teendők között említette a termelés biztonságosabbá tételét, amelyhez hozzásegíthetné a termelőszövetkezeteket a bernecebaráti bogyóstermesztésre alakult termelési rendszer. Képviselői ugyancsak jelen voltak a tanácskozáson. Eddig mindössze egy nógrádi közös gazdaság kapott az alkalmon, hogy csatlakozzon, s előnyeit kihasználja. Legjelentősebb, hogy a termelők anyagi érdekeltségét fokozzák: minél több exportképes málna, szamóca kerüljön a hűtőházakba. A forgalmazó vállalatokat is jobban érdekeltté kellene tenni, s szükség van az öntözés lehetőségeinek jobb kihasználására is. Felvetődött, hogy a munkacsúcsok idején a bogyós gyümölcs termesztésével foglalkozó gazdaságok közösen szervezzenek ifjúsági táborokat. Nagy tartalékot jelent a háztáji is. E területen a szervezés gyenge.
