Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

KÖZGYŰLÉS UTÁN Nagy jelentőségű esemény a Magyar Tudományos Aka­démia életében az évenként megrendezett közgyűlés. Az idei, sorrendben 139. közgyű­lés jelentőségét növelte, hogy nemrégiben az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletében szabályozta az Akadémia sze­repét, feladatát a megválto­zott körülmények között. A tudomány jelentősége ugya­nis napjainkban hallatlan mértékben kiszélesedett, ha­tása átszövi az élet minden területét. Elképzelhetetlen lenne pl. korszerű népgazda­sági tervezés a tudomány se­gítése nélkül éppúgy, mint ahogy az ipar, vagy a mező- gazdaság sem nélkülözheti konkrét feladatainak megol­dásában a tudomány legújabb eredményeit. Az Elnöki Ta­nács rendelete nemcsak le­hetőséget ad, hanem egyene­sen kötelességévé teszi a tu­domány legfontosabb testü­letének, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának a jövő fejlődését megalapozó alko­tómunka segítését. *Az idei közgyűlés fontos feladata volt tehát az Akadémia alap­szabályainak hozzáigazítása a jelenlegi kibővült feladatok­hoz. Felelősségteljes feladata volt a közgyűlésnek az Aka­démia új rendes, levelező és tiszteletbeli tagjainak a meg­választása. A korábbi levele­zési tagok sorából 29 rendes tagot választottak és 15 új levelező tag került a tudo­mány élvonalába. Az aka­démikusok természetesen amellett, hogy szakmájuk ki­váló művelői, fontos köz­életi funkciókat is ellátnak és végeredményben elsősor­ban személyükön keresztül láthatja el feladatát maga a tudományos testület is. Aka­démiánk nemzetközi tekin­télyét növeli a 33 új tisztelet­beli tag megválasztása is. A közgyűlés jellege már több év óta munkaközgyűlés, ami azt jelenti, hogy az első nap valamely nagyobb társa­dalmi jelentőségű kérdésről tartanak előadást. Ennek ke­retében-ezúttal Hollón Zsuzsa akadémikus „A tudomány haladása és az ember” cím­mel foglalta össze mindazokat a kérdéseket, amelyek vilá­gunkban az egyetemes tudo­mány eredményeit és gond­jait jelentik. Kiemelte azo­kat a területeket, amelyeken a helytelenül alkalmazott, vagv rosszul értelmezett eredmények áldás helyett átokká válhatnak az emberi­ség számára és ezek tápot adhatnak a sokfelé előtörő tudománvellenes nézeteknek. A hozzászólók közül ezért többen nyomatékosan han­got adtak a tudósok és az „írástudók” felelősségének. Az osztályüléseken az egyes szaktudományok képviselői tekintették át tudományte­rületeik aktuális kérdéseit. Ezek tükrözik a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. En­nek az útnak folvtatása je­lentheti csak hazai tudomá­nyunk további felvirágzását —. amelv egyben nőnünk an vagi és szellemi fejődését is jelenti. Horti József Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MS’ZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ­XXXV.. CVF.. 109. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁJUS 12., SZOMBAT Könnyűipari nap — először ! Fokozódó igények a korszerű, a divatos árucikkek iránt A III. Nógrád megyei köz- gazdasági napok utolsó ren­dezvényeként tegnap — e rangos tapasztalatcsere tör­ténetében először — került sor úgynevezett „könnyűipari napra”. Salgótarjánban a TIT klubtermében gyűltek össze szűkebb pátriánk ér­dekelt szakemberei. Szá­mukra Kelényi Gábor, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője tartott elő­adást A termékszerkezet korszerűsítése a könnyűipar­ban címmel. A vezető szakember beve­zetőjében az iparág jelentő­ségét érzékeltette. Mint mond­ta: az iparban dolgozóknak mintegy harminc százalékát foglalkoztatja, az állóeszkö­zöknek pedig tizenhárom szá­zalékát köti le ez az ágazat, így állítja elő a bruttó ipari termelésnek valamivel több mint egyötödét. Kiváltképp fontos mutató, amely a tőkés­export arányát jelöli: esze­rint az ipari — dollárellen­értékű — kivitel huszonnégy százalékát termeli a könnyű­ipar. Az ágazat termékei közül — mondta a továbbiakban Kelényi Gábor — legnagyobb jelentősége a ruházatnak van. (Ebbe a kalaptól a cipőig minden öltözet beletartozik.) Az ebbe a körbe sorolandó gvártmányok jelentősége — ellentétben néhány kósza hí­reszteléssel — a jövőben sem csökken, sőt a termelése mér­sékelt ütemben növekszik. Ennek érdekében számos re­konstrukció zajlott le az el­múlt évek során. A papír- és nyomdaipar is nagy fejlődé­sen ment keresztül, ezen a területen a hazai igények mind teljesebb kielégítése a cél. A legfőbb figyelem a csomagolópapír-gyártásra for­dítandó. Bútorgyártásunk mennyisége az utóbbi évek­ben hétmérföldes csizmával lépett előre; a tőkésországok­ba irányuló export többszö­rösére növekedett. Az évtized utolsó évében — várhatólag — 1 egész 4 tized milliárd fo­rint értékű lesz a bútoripar tőkésexportja. Érdekes gondolatot fejtett ki Kelényi Gábor arról, mi­képp követhetnék gyorsab­ban a divatot ruhagyáraink. „A divat nem az égből jön, hanem manipulációk szüle­ménye” — mondta. A nyuga­ti ruhagyárak — szerinte — előre fölkészülnek színben, anyagban, fazonban, majd a ruhatípust nagy hírverés után piacra dobják. A magyar gyá­rak is idejekorán megkap­ják a kellő információkat, ám nem, vagy csak késve ve­szik figyelembe azokat. A re­akcióidőt kell rövidíteni a jövőben, ezen ugyanis súlyos pénzösszegek állnak, vagy, buknak. Kaszás József né dr., a Sal­gótarjáni Ruhagyár igazga­tója a gyors termékváltás föl­tételeiről beszélt a jelenlevő szakembereknek. A megye- székhely üzemében hazai vi­szonyok közt a legkorszerűbb föltételekkel termelhetnek. Ez egy korábbi rekonstruk­ció eredménye; akkor hatszo­rosára növekedett a ruha­gyár gépállományának érté­ke. A technikai lehetősége­ket korszerű szervezési eljá­rások alkalmazásával hasz­nálják ki. Kedvezőek a gyár­tás személyi föltételei is az üzemben. A dolgozóknak mint­egy hatvan százaléka — ja­varészt helybeli tanfolyamok eredményeként — szakmun­kás. A középvezetők többsé­ge érettségizett, az alkalma­zottak húsz százaléka fölső­fokú képzettséggel bír. így mind a műszaki, rrhnd az emberi követelmények adot­tak a gyárban a gyors termék­struktúra-váltáshoz. A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár főmérnöke, Csízek Ferenc — többek közt 4- ar­ról szólt, hogy az új gyárt­mányra való átállást a zsű­rizések, hatósági jóváhagyá­sok és egyéb ellenőrzések összevonásával nyílik mód gyorsítani. Véleménye sze­rint a vállalati termékzsüri összetétele a leglényegesebb kérdés, e szakemberek dönté­se évekre kihat. Előadások tisztségviselőknek Befejeződött a továbbképzés Eredményesen befejeződött pénteken a fogyasztási szö­vetkezetek választott testületi tagjainak 1978—79. évi to­vábbképzése. A programot a MÉSZÖV elnöksége az elmúlt év októberi ülésén hagyta jó­vá. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak mindazon té­makörökre, melyek feldolgo­zása hatékonyan segíti az 1979. évi terv- *és üzletpoliti­kai célkitűzések megvalósulá­sát, az V. ötéves terv időará­nyos teljesítését. Ilyenek vol­tak többek között: az ÁFÉSZ- ek feladatai az MSZMP KB mezőgazdaság- és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztésé­nek feladatairól szóló határo­zatának végrehajtásában a fogyasztási szövetkezetek fel­adatai a fejlett szocialista társadalom építésében, a szö­vetkezeti és munkahelyi de­mokrácia kérdései, a belső mechanizmus, a hálózatirá­nyítás és a szövetkezeti ön- kormányzati rendszer tovább­fejlesztésének feladatai. E témakörökből elhangzott elő­adások során több párthatáro­zat, számos állami rendelke­zés és SZÖVOSZ-ajánlás ke­rült feldolgozásra. A különbö­ző előadásokat, konzultáció­kat a szövetkezetek első szá­mú vezetői tartották meg. Külföldi újságírók megyénkben Budapesten akkreditált kül- rom világrész tudósítói — a a salgótarjáni öblösüveggyár földi újságírócsoport járt teg- Külügyminisztérium sajtófő- üzemrészeivel. dolgozóival nap megyénkben. A 24 fős osztálya szervezésében látó- ismerkedtek meg. Varga Gyu- csoport tagjai — közöttük há- gattak el Nógrádba, ahol előbb la igazgató kalauzolta a vendégeket a gyárban, s tá­jékoztatta őket az elmúlt évek gazdasági eredményei­ről, a gyártási technológiáról, a munkások élet- és munka- körülményeiről. Délután a József Attila me­gyei Művelődési Központban Fekete Nándor, Salgótarján város tanácselnöke a megye- székhely múltjával és jelené­vel ismertette meg a hazánk­ban dolgozó külföldi újság­írókat, majd a művelődési in­tézmény helyiségeit tekin­tették meg. Ezután rövid vá­rosnézésen vettek részt: a centrum képzőművészeti al­kotásait, építészeti remekeit, infrastrukturális létesítmé­nyeit nézték meg. Végezetül Hollókőre látogattak el, ahol a skanzennal, népművészeti hagyományokkal ismerkedtek meg, majd az esti órákban visszautaztak Budapestre. A fogyasztási szövetkezetek 86 ezer fős szövetkezeti tag­sága mozgalmi jellegéből kö­vetkezően több mint ezerfős választott testületű önkor­mányzati rendszerre épül. A megyében levő 9 ÁFÉSZ, 11 takarékszövetkezet és 18 la­kásszövetkezet az 1978—79-es oktatási évben továbbképzés­ben részesített 450 helyi inté­ző bizottsági elnököt, 45 nő- és ifjúsági bizottsági tagot, 250 igazgatósági és felügyelő bizottsági tisztségviselőt. Az elért eredmények bizonyítják, hogy a szövetkezetek gazdasá­gi és mozgalmi vezetőségé­nek túlnyomó többsége felis­merte, hogy a szövetkezeti de­mokrácia hatékonysága növe­lésének, az önkormányzati te­vékenység további javításá­nak nélkülözhetetlen feltétele a választott vezetőségi tagok­nak, a szövetkezetek külön­böző tisztségviselőinek rend­szeres foglalkoztatása. E fel­ismerés alapján került sor áprilisban, májusban a MÉ­SZÖV nő- és ifjúsági bizott­ságok tagjai, a szövetkezetek nő- és ifjúsági bizottságok elnökei és titkárai, a KISZ- alapszervezetek titkárai ré­szére rendezett tanfolyam­ra. Az elhangzott hat előadás és azokat kiegészítő három korreferátum közül megkülön­böztetett jelentőségű volt az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatának végrehajtásáról szóló előadás. E témakörön belül számos olyan időszerű belpolitikai , kérdésről volt szó, amelyek lényegesen hoz­zájárulnak a szövetkezeti ve­zetők választott testületi ta­gok és a MÉSZÖV dolgozói tájékozottságának elősegítésé­hez, feladataik céltudatosabb meghatározásához. Hatodszor is kiváló A Kandó Kálmán nevét vi­selő szocialista brigád ponto­san 12 évvel ezelőtt alakult meg a ZIM salgótarjáni gyá­rában. A kollektíva nagy része az üzemfenntartási gyár­részleg energiaosztályán dol­gozik. Legfontosabb fölada­tuk a gyár termeléséhez szük­séges energia folyamatos biz­tosítása, az energiaberendezé­sek karbantartása. Eddigi eredményeik alapján 1973-tól minden esztendőben elnyerték a Vállalat kiváló brigádja cí­met. Az 1978-as esztendőt ér­tékelve a Kandó Kálmán Szo­cialista Brigád ismét —, im­máron hatodszor — megsze­rezte ezt a megtisztelő címet.1 Képeinken a brigád néhány tagja, akik hozzájárultak a. cím elnyeréséhez. A 10 tonna'óra kapacitású kazán tüzelőanyag-előmelegí'ő egységének karbantartásán dolgozik Kovács László és Deák László. Gyebnár István brlgádvezető, Gaál Béla főművezető és Szo- póczi Jánosné a kazántelep automata kapcsolójának javítá« utáni ellenőrzését végzi. Vadasi Miklós lakatos a 10 tonna/óra kapacitású kazán be« gyújtórészét kontrollálja. A TKV kompresszor fokozatát állítja be Morovnyán Tibor energetikus. (Bábel László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents