Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Czeizfng Lajos fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban. Képűnkön: Salgótarján. __________________________________________________~ ' _____________________________________________________________________________________ „ Tükröm tükröm mond meg nékem...” ŰJ KÖNYVEK Amióta a magyar koronázási ékszerek visszakerültek Magyarországra, könyvkiadásunk is nagy figyelmet fordít e régi történelmi ereklye művészeti, művelődéstörténeti, történelmi bemutatására. A korona kilenc évszáza- da című reprezentatív kiadvány történelmi forrósok gyűj. teménye, Katona Tamás kitűnő összeállítósóban. Szövegkritikai igénnyel, tudományos alapossággá! válogatott okmányok, levelek, emlékiratok és egyéb dokumentumok olvashatók a kötetben. III. Ince pápa levelétől IV. Károly kéziratáig, nem vagy alig Ismert szövegközlések. A magyar állam alapítója István király II. Szilveszter pápától kapta a koronát 1000-ben. A korona kalandos sorsa az Árpád-házi királyok kihalásó. val kezdődik 1301-ben, amikor egymás után három trón- követelő lép fel. Nemcsak szimbólum a korona, hiszen a hatalom birtokosának csak azt Ismerték el, aki a koronát tárgyi mivoltában, ténylegesen is birtokolta, s azzal koronáztatta meg magát. A szent korona nem volt mással helyettesíthető felségjel- vény, sőt már a XII. századtól a haza jelképének is te. kintették, s több esetben még a király személyétől is elvált. Például Zsigmond király 1401. évi elzáratása, vagy Hunyadi János kormányzósága idején. Okmányok, iratok alapján kísérhetjük végig a korona viharos történetét Kottaner Jánosné, Kemény János, For- gách Ferenc, Révay Péter emlékiratai, vagy Bethlen Gábor, Thurzó Imre, Kos. suth levelei nyomón. Sok olyan közlemény olvasható a kötetben, mely először lót napvilágot itthon. Sok az új közlés a korai latin nyelvű iratokból, melyeket a kötet válogatója Katona Tamás fordított. Noha a Magyarország című hetilapunk jó néhány évvel ezelőtt cikksorozatban foglalkozott a korona második világháborús töiténetével — ez a legkevésbé ismert. Tudjuk, hogy Szálasi vitette a koronát Nyugatra. Pajtás Ernő ezredes és Csontos István, az utolsó koronaőrség vezetője, illetve tagja részletesen elmondta vallomásait egy emigráns újságnak, és ez kötetben itt jelenik meg először. Hasonlóképpen Gömbös Ernő cikksorozatának részlete is. A Függelék a koronára vonatkozó törvények gyűj. teménye. Az Illusztrációk szerves részei a kötetnek, a tipográfia pedig Igényes. A Magyar Helikon Ribllotheca Hlstorlca sorozatának a legutóbbi kötete, nemcsak műve. lődéstörténetünk- egyik lényeges elemét mutatja be, hanem mint bibliofilkiadvány is jelentős. Kronológiailag korábbi a Képes Történelem legújabb kötete, László Gyula munkája: „Emlékezzünk régiekről”. A Képes Történelem gyerekeknek írt ismeretterjesztő sorozat, de szerepe több ennél. ■Kiválóan alkalmas arra, hogy a történelemben kevésbé jártas olvasók felfrissíthessék, megújíthassák ismereteiket. A sorozat köteteit a téma legkiválóbb szakértői írják, melynek ékes példája a legújabb kötet is. László Gyula nemcsak legkiválóbb régészünk, a magyar honfoglalás legjobb ismerője, hanem olyan írói vénával rendelkező tu. dós is. akinek írásait élmény olvasni. A Kárpát-medence egykori népeinek történetét és a magyar honfoglalást mutatja be most az ifjú, s a kevésbé ifjú olvasóknak. Meg. tudhatjuk, hogy régmúltunk tárgyi emlékeinek csak igen kis töredéke maradt fenn, hogyan dolgozik a régész, mik tárgyi és szellemi segédeszközei? Kik voltak a vandálok? Kik voltak a hunok, mi igaz a székely—hun azonosságban, honnan ered a turul monda, milyen volt Lehel kürtje? László Gyula rendkívül érzékletesen, élvezetesen, röviden, világosan tárgyalja ezeket a kérdéseket; úgy, hogy kedvet kapunk még bővebben is megismerni népünk múltját. Ehhez is segítséget ad a szerző, közli a témával foglalkozó legfontosabb irodalmat. Á logikus áttekintést a kötél: végén található időrendi táblázat segíti elő. A képek, térképek, vázlatok szinte azonos terjedelműek a szöveggel, így nemcsak érdekesek, hanem vizuális élményt is adnak — különösen a szép számban található színes fel. vételek. Őstörténetünk, s a honfoglalás előtti, s utáni kor legkitűnőbb összefoglalása e kötet, sok csalód házikönyvtárában lesz helye. Könyvhéten o gyerekeknek A gyár kapuja előtt sárga Ikarus busz áll meg, Endre- falváról érkezett a szokásos időben, valamivel két óra előtt. A délutáni műszakba siető emberek tarka tömegével egy pillanatra megtelik a porta előtti kis tér, majd újra visszatér megszokott ritmusába a gyári élet. Vajon hogy lehet ezeket a menetrendszerű pontossággal munkába érkező, a műszak letelte utón hazafelé siető munkásokat bevonni a salgótarjáni síküveggyár kulturális vérkeringésébe? ifj. Csemer Gyuláné, Ságéi jfalu:— „Amikor hazaérek, a bevásárlás, mosás, takarítás es főzés vár rám. Mire mindezzel végzek, jóformán mór a tv, a film is a végéhez közeledik. Ügy érzem, mintha ki lennék rekesztve a különbőz* kulturális rendezvényekből. Nem tudom összeegyeztetni a három műszakot és a rendszeres művelődést. Bár minden negyedik nap szabad, ■ ez azonban nem esik egybe minden bejárónál, ötven-hatvar. embernek pedig nem fogna1, külön műsort .szervezni. Marad a tv.” Szőrös Júlia, Endrefalva: — „Számunkra az lenne a legjobb. ha a gyár a községi művelődési házzal közösen szervezne kulturális műsort. Otthon mindenki jobban tudna időt szakítani, hiszen nem megy minden órában busz. így munka után kénytelenek vagyunk a munkásjárattal hazamenni.”. A feladat adott, s a helyes megoldás nemcsak a síküveggyár gondjait enyhítené, hanem a többi ipari vállalat számára is hasznos tapasztalatot jelentene, hiszen hasonló problémákkal kei! közművelődési munkájuk során megbirkózniuk. — Vállalatunk közművelődési tevékenységét az átmenetiség jellemzi — szögezi le Solymosi Imre, a művelődési bizottság elnöke. — A régi kultúrotthont szanálták, az. ér pe'iig várhatóan lBR!-ben ke rü! átadásra. A tervszerűi'’' tudatosabb közművelődés; munka kialakítása érdekében igen sok a tennivalónk. A mában élve, a mai igényeket kielégítve — formálva kell a Jövő kulturális közegét kialakítanunk, a jövő alapjait kell megteremtenünk, Az alapok kialakításában igen fontos a bejáró dolgozók művelődésének szervezett, rendszeres segítése. A gyár összlétszémának körülbelül egyharmada bejáró dolgozó. 64 községből, legtöbben Karancsságról és Endre- falváról érkeznek. Tudomásul keli venni, hogy a munkaidő leteltével, az autóbusz-menetrendhez Igazodva, mindenki igyekszik hazafelé. Ebből a tényből kiindulva keil a megoldást keresni. Első lépés, hogy' megfelelő kapcsolatot A József Attila Színház ismert és kedvelt színésznőjével, Szemes Marival a színészi hitvallásról, hivatásról beszélgettünk. — Az orvosok, tanárok, mérnökök, az ő pályájukat tartják a legszebbnek. Mi, színészek természetesen a miénket. És így van ez rendjén. Mert valamit csak akkor lehet igazán teljes emberi lényünkkel, minden idegszá- iunkkal csinálni, ha hisszük és tudjuk, hogy az, amit ml estiünk. az a legjobb, a legszebb: az emberiségnek nélkülözhetetlen szüksége van rá. igazi alkotói munkát csak ilyeh meggyőződéssel lehet végezni. A mi foglalkozásunkban nagyon sok emberi tulajdonság ötvöződik eggyé; rengeteg hatás integrálódik a pályán. A színháznak nagyon sok feladata van. Az emberek azért ülnek be, mert szórakozni akarnak; kapni valamit, ami az értelmükhöz, érzelmükhöz szól; ami többé teszi őket; a mindennapi gondjuk, problémájuk, lelki orvoslását várják a színháztól. Ezeknek a követelményeknek csak magas hőfokon égve, igazi színészi hitvallással, jó szakmai felkészültséggel, színalakítson ki a gyár a bázis1 községek közművelődési intézményeivel. Az együttműködés egyik iránya ez. Hogy a mesebeli tükörben végre megláthassuk a teljes választ, Összefogásra lenne szükség. A salgótarjáni síküveggyár két kiemelt béziskösségéból ■— Endrefalváról és Karancsság- ról — más vállalatokhoz is munkások százai járnak be naponta dolgozhl, de így van ez a többi község esetében is. A feladat tehát közös, s ha az érdekelt váll,•'latok feltérképezek az „átfedett” községeket, anyagi és szellemi erejük egyesítésével megttrkózhf. ínak e feladattal. Nem könnyű, de ésszerű és érdemes. ház- és közönségszeretetével lehet nap mint nap megfelelni. Színpadra lépni, mosolyt, könnyet fakasztani, gondolatokat ébreszteni, emberi lelkeket formálni, ez a mi feladatunk, hivatásunk, küldetésünk. Ezt nem szabad közepesen csinálni. Csak jól, vagy sehogy ! — Ml a legnehezebb a színészi pályán? — Mindig égni, amikor benn valami fáj, az embereket megnevettetni. Ami ennél is nehezebb, az a kiszolgáltatottság. íjoha sem tudjuk, hogy kellühk-e holnap. A közönség széretete mellett egy kicsit mások is döntenek a mi munkánkról, sorsunkról. S ebből adódik a kiszolgáltatottság érzése. — Hosszú évek óta, a József Attila Színházban látszik; az állandó társulat, megszokott rendező, nem vezet bizonyos idő után egyfajta sablonos szereposztáshoz; a színész részéről’ rutinmunkához? — Nemrégen megkérdezte tőlem a Népszabadság munkaMai tevődj árt latunk 16.40: TÁJAK, VÁROSOK, EMBEREK. Ma este rendkívül érdekes friss híradásokat tartalmazó szovjet dokumentumfilmet láthatnak Kambodzsáról. A felvételek nem sokkal azután készültek, hogy a vörös khmerek majd négpmsztendős rémuralma után felszabadult az ország. A hozzánk érkezett korábbi beszámolók és rövid filmdokumentum-anya- gok már tudósítottak a kambodzsai nép súlyos megpróbáltatásairól, szenvedéseiről a városok elnéptelenedéséről, a kultúra, a civilizáció felszámolására tett kísérletekről és az egyéni szabadságjogok gyakorlatának teljes kiiktatásáról. Az élet mintha teljesen megszűnt volna a kambodzsai földön. Hogy mi történt, vagy pontosabban mi történik ma Kambodzsában, erről számolnak be a filmkockák. Miként lehetséges újra visszatérni a régi élethez és egyáltalán lehetséges-e? Hová jutott el Kambodzsa négy év alatt. Vissza lehet-e állítani az emberek hitét, bizalmát, életkei Ivét ily szörnyű megpróbáltatások után. Tárótorta, gyömöJcskrém Nyolc indulóval . cukrászversenyt bonyolítottak le a minap Salgótarjánban, a Kővár étterem és eszpresszóban. A salgótarjáni, kistere- nyei és balassagyarmati cukrászüzem, valamint a Kővár cukrásza mérte össze szakmai tudását. A versenyfelté. telek nem a hagyományos mutatós és különleges műremekek elkészítésére ösztökélték az édes ízek mestereit, ugyanis — a nemzetközi gyermekév jegyében — a modem táplálkozástudományi irányelvek figyelembevételével olyan készítményeket kellett bemutatni, melyek viszonylag kis munkával, gyorsan, nagy mennyiségben elő- állíthatók, így számíthatnak arra, hogy gyakran találkozhatunk velük a cukrászdák hűtőpultjaiban. A cukrászfantázia sokoldalúságát bizonyítják a bemutatott „pályaművek”, melyek között vi- tamintorta, gyümölcstöltelé. kés, túrós készítmények, desz- szeríek és csemegék, ananászzselés, csoki torta, marcipán- torta és fré, mignonok sora szelepeit. Az első dijat egy kisterenyei, a második díjat balassagyarmati cukrász nyerte, a harmadikat pedig a Kővár dolgozója. Az Igazi nyertes valősjnflle? a sok vásárió lesz. aki ezekkel az új készítményekkel — remélhetőleg mielőbb — találkozik az üzletekben. társa: nem akarok elmenni a József Attilától? Akkor azt mondtam: engem egyetlen színház sem keresett meg. hogy hozzájuk menjek. Egy színész pályáján vannak jobb és nehezebb évek. A jobb alatt azt értem, hogy sokat játszik. Közönségsikere van. A színházban mindig újabb és újabb feladatokat kell megoldani; és ezt nem szabad és nem is lehet rutinból végezni. A „beskatulyázás’-’-t a rendező védheti ki. Ennél rosszabb, amikor az emberben nem bíznak, félreteszik. — ön érezte a mellőzést? — Nem szívesen beszélek róla. De, ha megkérdezte, válaszolok. Igen! Évekkel ezelőtt, az akkori rendezőm kevés szerepet bízott rém. Talonba kerültem. Elképzelheti, hogy milyen lelki válságon mentem keresztül. Színész szerep és közönség nélkül? Sok minden megfordult a fejemben, végül úgy döntöttem, hogy önálló műsort állítok össze. Akkor jött létre ez a műsor, amit most ön is láAz ünnepi könyvhét eseményei között a rétsági járásban a gyerekek is Válogathatnak. A nemzetközi gyermekév jegyében az általános iskolás tanulóknak a járási könyvtárban rendhagyó lro. dalomórát tartanak. A felső tagozatosok „Keresd a könyvet” címmel könyvtári ve- I télkedőn ismerkednek a sok tott: a Ki hogyan szeret? Ezzel Nógrád megyében is jártam. — Es a József Attilánál? — Hátam mögött van az a borzalmas két és fél *év, amikor tehetségtelennek, öregnek tartottak. Amikór nem Volt rám szükség. Ezeket az éveket nem lehet kitörölni az életemből, kimosni a leltemből. Most más szelek fújnak színházunk táján. — És, ha most hívná egy új színház? —- Azt u szörnyű két és fél évet itt vészeltem át. Itt álltam talpra; itt születtem újjá a város peremén. Csak abban az esetben mennék el egy új színházhoz, ha egy magas pedagógiai felkészültségű rendező hívna, akiben bízhatom. — Egy színész játszik színházban, fellép a tv-ben, filmet forgat, önálló estet ad. Ezek ledéül melyik az ön Igazi műfaja? — A színház. Ott lehet az igazi kapcsolatot megteremteni a közönséggel. Az önálló estek nagy próbatételei egy történetet tartalmazó, színes könyvek sokaságával, A legkisebbek, az óvodások sérti maradnak ki Rétsé- gon a könyvhét eseményeiből, mert számukra először nyitják meg a könyvtár kapuját és az óvó nénik vezetésével mesekönyveket lapoznak, lemezt hallgatnak és vidám rajzfilmek vetítésével zárják a látogatást. színésznek. Én ezeket a saját igazam és saját magam előtti tisztánlátás végett cstnéHam. Meg akartam mérni, hogy mire vagyok képes, amikor egyedül vagyok a közönség előtt. Szívesen lépek fel önálló esteken, de egyre kevesebb időm van rá. Szeretem a tv-t is, különösen a dokumentum- játékot. Nagyon a szívemhez nőtt az első dokumentumjáték, a Gyilkosok, amelynek, azt hiszem, jó visszhangja volt. Szívesen dolgozom együtt Zsurzs Évával. — Milyen színpadi szerepekre emlékezik vissza szívesen? — Vannak, akik azt vallják, hogy a tragika az ami az én egyéniségemnek megfelel. Mi, színészek nem örülünk annak, ha „testre” szabott szerepeket kapunk. Elértem a pályámon, amit egy színész elérhet: játszottam tragédiát, vidám szerepet; voltam huncut menyecske, munkásnő, királynő, legutóbb őrült Gréta. Pályámon a legtöbbre tartom: hogy a közönség tud velem sírni, nevetni. — Milyen szerepekre vágyik? — Nagyon szeretem Csehovot. Eddig valahogy mindig elkerült. Színészi álmom, a Medea. Sz. r. NÓGRÁD — 1979. május 26., szombat Bernáth István A színészi hitvallásról Beszélgetés Szemes Marival
