Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Képeslapok ürügyén „Üdvözlete egy gyermeket segít, ha UNICEF-képesla- pot vásárol”. Egy áruházi oldalkirakatban szerényen meghú' zudó telirat, s körötte a színes lapok. Készben középkori mesterek alkotásainak reprodukciói, zömével gyermekrajzok. Bumfordi elefánt, tarka állatok, gyerekkocsit toló kislány, tornyok fehér harangokkal, szinte hallani véli a szemlelő a hangjukat. Körhintából szökött fehér lovacskára nevet a nap. Csupa derű, csupa vidámság, ahogy a japán, lengyel, hindu, amerikai, vagy afrikai kis alkotók az éle. tét látják. Vagy látni szeretnék! Az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezési alapja bocsátotta ki ezeket a gyönyörű lapokat, a nemzetközi gyermekév alkalmából. Az így szerzett bevételt olyan országok gyermekeinek támogatására fordítja, amelyek erre rászorulnak. Nem kevés helye van a földön minden fillérnek. Messze vagyunk még attól, amit egy tíz év körüli, amerikai kisfiú rajzolt. Ű úgy képzelte el —, vagy inkább úgy szeretné látni —, hogy a földön körben egymás kezét fogják feketék, fehérek és sárgák. Rajzán a planéta, mint egy virág. Szirmai az egymást kézen fogó emberek, gyerekek. Vajon milyen gyermekrajzok születhetnek egy palesztin menekülttáborban, a hadüzenet nélküli háború valamelyik bombázása után7 Kéknek rajzolják-e az eget és mosolygósnak-e a napot' a vietnami kisgyerekek, az ország északi határának térségében, amíg szüleik megpróbálnak fedelet teremteni lerombolt házaik helyett? Rajzol-e egymásra mosolygó fehér és fekete arcokat a gyűrűshajú néger kislány Dél-Afrika valamelyik koncentrációs tábornak is beillő stratégiai falujában? S vajon mikor jutunk el oda, hogy a gyér. mekkor a világon mindenki számára játékot, örömet és békét jelenthessen? Hogy a világon egyetlen gyermeknek se kelljen — leggyakrabban szüleivel együtt — segélyezésre szorulnia? Nálunk ma nincs ilyen gondja a felnövekvő nemzedéknek. Nem éhezéstől, háborútól, legfeljebb egy-egy rossz jegytől félnek a gyerekek. A felnőttek némi vágyódással mondják: „de jó lenne ma gyereknek lenni!” Persze gyermekeink élete sem gondtalan. De ezek a gondok nem a létbizonytalanságból, sokkal inkább az önmegvalósítás lehetőségei közül való választás nehézségeiből fakadnak. Államunk jelentős támogatást fordít arra, hogy gyermekeink így élhessenek. Hogy lehetőleg mindent megkap, hassanak, amire szükségük van ahhoz, hogy mire felnőnek, elégedett emberként vehessék át a stafétabotot. Ez azonban nem elég! Egy gyermek felnövekedésében az alapvető támaszt, a példát a szülő életmódja adja meg. S bizony ezen a téren nemcsak dicséretes emberi értékekkel telített példákat lehet találni. Sok szülő úgy vélik, hogy ha megadja gyermekeinek azokat az anyagiakat, amelyeket ő nél. külözött, már mindent megtett. Mások valami félreértelmezett —, s inkább önzésen alapuló — pedagógiai módszer szerint az „életre”, „önállóságra” nevelés címén nem törődnek gyermekeikkel. Holnap gyermeknapot ünnepelünk, jóllehet az idei egész esztendő a gyerekeké! De csak akkor van értelme a nemzetközi gyermekév nagy eszméjének, ha nem ér véget december utolsó napján, hanem jövőre, s azután is minden évben minden erőnkkel, képességeinkkel igyekszünk minden szükségest megadni, megteremteni a világ gyermekei számára. , , U . . ~ IMarad a RockVRoll FIATALOK ROL i\AK Tornából felmentve Négyen a nyárról Szerényen húzódik meg a kirakatokban egy borító, ha jól megfigyelhettem, a leg. több helyen félreesőén, lehetőleg az oldalsó falak valamelyikére felízúrva, legyezőformában kiterített más tasa- kok társaságából éppen csak klkandlkál valamelyik csücske, vagy a vitrin hátulján árválkodik, annak mennyezetéről lóg rövid zsinegen alá, de azt a pontot nehezen éri el, ameddig a tekintet legtöbbször még felemelkedik. Nincs rajta híres sztár, neves együttes hivalkodó fényképe, csak átlósan keresztben visel egy fehér, nagybetűs feliratot a sötétbarna alapon: Rock’n’Roll. Tizennégy remek felvételt hallhatunk ezen u lengyel n- censzalbumon, hét előadótól ket-két számot. Nem óriás, egyéniségek, akiknek csak neve is önteledt rajongással tölti el a közönségét, de amit csinálnak, es uhogy játsszák es ahogy éneklik ezeket a számokat, az hiteles, teljesen átélt, átérzelt és megértett, a jóindulatú naiigaló számára, ha nem i3 kimondottan ..vájt* fülű”, ebben az örökifjú, s mindig jelenlevő stílusban, élményt ad, vidám, örömteli perceket szerez. (Sok rock and roll-nagymesternek „si. került" számos, ezeknél jóval gyengébb felvételt kiadnia!) Nem ügy szól ez a muzsika, mint ahogy a rock and rollt napjainkban — mostani Ifjú zenésztitánok — elképzelik, vagy nehézkes, szögletes, robajon rockzenét játszó, gi- tárbőgető csillagok ránkerőltetik, még a hazai együttesek közül is. (Mert rock and roll és rock korántsem egy és ugyanaz 1) Ennek a válogatásnak szinte teljes egészében a rock and roll „fehér” alkotóeleme a country, vugy más néven hillbilly („muesai”) szól. Freddy „Fingers” Lee zongorajátéka, vitalitása, énekstílusa kétségtelenül Jerry Lee (!) Le- wist asszociálja a „Lenn a ta- nván” című felvételben, s a „Kilvukadt a vödröm”-ben is. A jók közül kitűnik még ezen a lemezen a Matchbox két dala, a „Mintha rock and roll lenne” és a „Mosógép Boogie”, Chas and Dave „Jól van, anyu” és „Nagydarab szőke csaj” című pillanata. Ha pedig figyelmesen meghallgatjuk a Flying Saucers „Dél újra felkel”, vagy a Pirates lemezzáró „Édes szerelemre gondolok” című számait, a twistes alapritmus csábít bennünket arra, hogy igazat adjunk a néhai Gene Vlncent- nek, aki azt mondta, hogy a twist tulajdonképpen rock and roll, csak a neve más. Vass Imre Néhány hét múlva hivatalosan is beköszönt a nyár, s egy időre a diákok elbúcsúznak az iskolapadoktól, ki erre, ki arra tölti szabadságát, ki így, ki úgy. Érthető tehát, hogy e napokban a tervezgető« lázában ég a diákhad. őszintén szólva, magam is e gondolattal küszködöm . . . Dé vajon hogyan csinálják mások? Útrakerekedtem, hogy megkérdezzek néhány fiatalt nyári programjáról. /. Molnár Attila 19 éves, most érettségizett a salgótarjáni Madách Imre Építőipari Szakközépiskolában. — Sokat várok ettől a nyártól. Felvettek a főiskolára, Így ez az utolsó nyaram, amit „rendesen” ki tudok használni. Előbb három hetet dolgozok egy maszek kőművesnél, mint segédmunkás. Jól fizet, kell a pénz és fizikai munkát akarok végezni. A pénzből egyhetes lengyelországi túrára megyünk egy barátommal. Nemzetközi diákautóstoppal, így többet látunk. Ez nem csak nyaralás lesz, tanulni is akarunk. Megnézzük Csehszlovákiában az útbaeső várakat, építészeti szempontból, aztán Krakkó építészeti csodáit és Varsó modernségét. Ezután pár nap Zsórlban a szüleimmel, a telken. Majd kempingezni megyünk a Balatonra osztálytársaimmal. Szeretnék nagyokat úszni, evezni. Tarjánban nincs lehetőség az úszásra. Itt van ez a strandnak nevezett baci- lusnevelde, a lábáztató, nagyon kellene már egy uszoda. Aztán elmegyek Bánkra, az osztálytársamhoz, majd Verőcére. Szeretnék megtanulni lovagolni. 2. Hajezinger Marianna, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium másodikosa. — Ami júniusból marad, a tanítás után, azt Sóshartyinban töltöm. Gyerekekre vigyázok, segítek a nagymamámnak. Utána dolgozom, vagy az AGROBER-nél, vagy valamelyik környékbeli tsz- ben gyümölcsöt szedek. Az utóbbinak jobban örülnék. Ezután Balatonszemesre utazom. Express-táborba. Ez jutalomüdülés az alapszervezettől. Később egy hét az NDK- ban. Az Express szervezi, néhány barátommal megyek. Augusztus utolsó hetét Salgón töltöm, a KISZ-iskolán. Gazdasági felelős , vagyok az IKB-ban, az éves felkészítés zajlik. Közben lesznek szünetek, amiket Itthon töltök, szeretném őket tartalmasán kihasználni. Nem szeretem a lógós nyarakat. 3. Urbán Gábor a salgótarjáni 211, sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe jár. Most készül szakmunkásvizsgájára, de azért javában tervezi a nyarat is. — Egy hónap szabim lesz a szakmunkásvizsga uátn. Sűrű program van erre, csak a megfelelő „alap” egy része hiányzik. Nem számít, kocsival megyünk, csak benzinre kell pénz, ha megérkezünk, kérünk zsíros kenyeret valahol. A barátaimmal szeretnénk bejárni az országot. Visegrád, Komárom, Győr, Balatonpart, Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Tokaj — ezek a főbb állomások. Aztán szeretnénk kimenni Bécsbe, Csehszlovákiába, Lengyelországba, talán Romániába és Bulgáriába is. Amikor itthon leszek? Sok program a haverokkal. Eger, Zsóri, Hajdúszoboszló, esetleg Bükkszék. A tarjáni strandra nem tárok. Minek? „Elvből”, békák között -nem fürdők. Aztán olvasás, tv. > 4. Szőllős Hona a salgótarjáni vendéglátóipari szakmunkásképző második osztályába jár. — Csak egy hónap szünetem lesz. Két hónapig nyári gyakorlaton dolgozok a Taj- gában. Először Hajdúszoboszlóra megyek a szüleimmel a vállalattól, aztán meg Bala- tonboglárra. Ez jutalomüdülés a sulitól a jó tanulásért. Ügy volt, hogy lemegyek a Balatonra, egy szállodába dolgozni. De két hétre nem érdemes. Ha itthon vagyok? Szeretek kézimunkázni, olvasni, hét végén diszkóba járni. Kirándulunk, meg strandra járunk. Pásztora, mert a tarjáni nem ér semmit. E dús szándékok, nyári programok, azt hiszem, bőséges lehetőséget kínálnak a felfrissülésre, hogy majdan, úgy szeptember tájt ... no, de az még szerencsére odébb van. Előbb a szünidő kellemes hetei következnek! Veszprémi Erzsébet Erkölcsök, nemi erkölcsök Előítéletek és tabletták Az „Erkölcsök, nemi erkölcsök” című cikksorozatot vitaindítónak szántuk. A NÖG- RÁD legközelebbi „ifjúsági oldalán” (június 9*i számunkban), ígéretünkhöz híven közöljük a témával kapcsolat, ban írt legérdekesebb leveleket, hozzászólásokat. Addig is várjuk az újabb véleményeket, akár névvel, akár jeligével ellátott leveleiteket! Címünk: NÖGRÁD szerkesz. tőség, 8100 Salgótarján, Palóca Imre tér 4. (A borítékra írjátok rá: „Fiatalokról — fiataloknak 1”) Ml lehet az oka, hogy a nők —, s különösen a kisebb városokban élők —, nem szír* Figyelem! Felvétel készül! vesen választják a fogamzás- gátlás korszerű formáit? A fogamzásgátló tabletták mellékhatásaitól való lélelem nyilván csak az egyik ok. Aki az egészségét félti, miért választaná szívesebben a műtétet, amlról az orvosok is állítják, hogy nem veszélytelen, sót későbbi meddőséghez vezethet? A tabletták alkalmazásának két igen egyszerű feltétele van: az első, hogy el kell menni az orvosi vizsgálatra és a receptet fel kell íratni, majd kiváltani a gyógyszertárban. A második, hogy a gyógyszert rendszeresen be kell venni. Orvoshoz mindenki jár — eddig nem is lenne baj. Csakhogy az orvos rendszerint nincs egyedül; védőnő, vagy nővér, adminisztrátor Is ül a szobában. S, ha az orvosban bízik is az ember, ki tudja mit gondol róla a másik asz- szony, nem fogja.e kibeszélni, hogy miért jött? Ott, ahol mindenki mindenkit ismer, a nők — főként a hajadon nők — nem mernek ilyen kéréssel bekopogtatni a rendelőbe. Nőgyógyászatra meg kiváltképp csak altkor mennek el, amikor nagyon muszáj, s akkor rendszerint már későn. Mások elmennek ugyan, de arra nem tudják rászánni magukat, hogy a receptet ki is váltsák... Akik félnek a közösség ítéletétől, bizonyára el sem hinnék, hogy valaha — nem is olyan régen — még azt is megszólták, aki fürdőszobát építtetett házába, később, aki géppel mosott, és még ma sem lehet száraztésztát venni itt-ott anélkül, hogy egy- egy Idős asszony rosszallóan meg ne csóválná a fejét. Miért rázzuk le ezeket a maradi megjegyzéseket olyan köny. nyen és miért szégyenkezünk a tabletták miatt? Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak a háztartásban következett be az utóbbi emberöltő alatt gyökeres változás. Szexuális szükségleteink nem szégyellnivalóak, s ha ezeket kulturáltan, éretten, s nem a mások — akár születendő gyermekünk — rováséra elégítjük lei, ebben nincs semmi kivetnivaló! K. J. — Ügy látom Kovács, megint nem akarsz tornászni! Csúz Gábor rajza Stf szeri se száma napjainkban a testnevelésből leimenteiteknek. Jóllehet a torna eppen olyan íó- tantárgy — heti három órában —> mint bármi más, csak éppenséggel az utolsó helyen szerepel a bizonyítványokban. S ez a helv bizony minősít: próbálja meg a rendkívüli összeköttetésekkel rendelkező apuka az egyszem flát felmentetni mondjuk matematikából, vagy fizikából 1 Ami természetesen elképzelhetetlen — ahogy az is bizonyos, hogy a tornaórát lyukas óraként tudomásul vevők közül számosán egészségi okokból nem lehetnek ott társaik között. Számosán, ám távolról sem mindenki, aki végül is nem kap félévről félévre érdemjegyet testnevelésből általános iskolában vagy középiskolában. így aztán kettészakad a me- zőny. A spiccen azok vannak, akik _ megcsinálják a Krisztusi gyűrűn, tíz személyiből tizet értékesítenek, s persze a „torinó- ban” is mindenki nekik passzolja a labdát. A gyengébbek, az ügyetlenebbek mind jobban elbizonytalankodnak, s a jóságos testnevelő tanár — ha éppen van — egyetértve az Iskolaorvossal — „hadd hulljon a férgese” alapon — kimondja a felmentésre a boldogító igent. Látszólag Jótett, ám a látszat torzít. Mert miről van szó? Mamematlkában adottak az erőviszonyok, senki nem csodálkozik azon, hogy a jó tanuló lekörözi a kullogókat, akik azért mégis csak ,, beemelnek" annyit, hogy átmenjenek az érettségin, s ahogy mondám szokás: ne lehessen ök^t eladni. A tornából gyenge tanuló azonban, ha Ismételt kudarc éri, lévén a menők mindig az ő kárára brillíroznak, szép lassan még azt sem prödukália, amire egyébként képes lenne, úgyhogy a felmentés számára — legalább is eleinte — kifejezetten sikernek számit. Hogyne lenne az, hiszen nem cukkolják, mikor nekUUulva mászik fel a kötélen.’ s nem buzdítják röhögve. teli torokkal, mikor messze leszakadva, lekörözve utolsónak halad át a célvonalon. Pedig a lényeg mégis csak az, hogv áthalad! Hogy erejét megfeszítve leküzd egy akadályt, s ezáltal önmagát is üjra és újra. Akárhogy Is nézem: a felmentés bukás. Annak Is, akire vonatkozik, s annak Is. aki nagykegyesen hozzásegíti. K. P. Kérdőjelek Salgótarján egyik középiskolájában történt, nem is olyan rég. A KlSZ-tltkár negyedikes volt, közeigett a küldöttgyűlés, új titkárról kellett gondoskodni, a bizottság keresett és talált is egy másodikost, aki alkalmasnak látszott. „Fiú; lelkes, de azért a földön éj, aktív és dolgozik is, ha olyan a hangulata. A modora kicsit csiszolásra szorul, mert időnként lekezelő és nagyképű, de azért megfelelő” — valahogy így gondolhatták az IKB-tagok. Gyorsan bevezettek a titkári teendők tudományába. Elment Pécsre, a KISZ Vörös Vándor- zászlóval kitüntetett iskolák tanácskozására, elvitték Sárospatakra a diáknapokra, hadd gyűjtse az élményeket a leendő titkár. Talán még a KISZ-bizottságon is bemutatták, csoda-e, ha a fiú — aki egyébként tényleg dolgozott, és egy kiseb közösség vezetésére alkalmas is lett volna — ilyen emelkedéstől megszédült. Nagyképűsége, lekezelő modora még a közömbösöket is gondolkodásra kényszerítene. Nőtt az elégedetlenség, de csak maguk között, kcttesévcl-hármasával mertek Őszintén véleményt nyilvánítani. Ez volt a küldöttgyűlés előzménye. A küldöttgyűlés a szokásos módon zajlott, érdekesen, változató-* san, egész addig, míg az új IKB megválasztására került a sor. Amikor a jelölőlista felkerült a táblára, és mindenki látta, hogy a KISZ-titkár személyére mindössze egy Javaslat van, Ideges csend feküdt a teremben Ülőkre. Ekkor valaki engedélyt kért, hogy javaslatot tegyen: egy másodikos lányt jelölt titkárnak, amit a küldöttgyűlés el Is fogadott, felkerült a jelölőlistára. Ezután jöttek a legidegesebb percek. Láthatatlanul a küldöttgyűlés két részre szakadt. Végül is a javaslattevő jelöltje nyerte meg a szavazást, az a ,.másik” pedig ép- pen-éppen csak bekerült aa IKB-ba. Hát eddig a törtértet. De cny- nyivei nem lehet lezárni az ügyet. Az iskola • mozgalmi életének élére egy talpraesett, aktív és nagyon lelkes kislány került, de ha csupa jószándék veszi körül, akkor is nehéz dolga lesz i'i.i szerepkörében. Ez az egyik kérdés. A másik az: vajon a ,.csend” és az ,.egy javaslat” életképes bizottságot jelent-e? — mi — j NÓGRAD — 1979. május 26., szombat
