Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

Színházi esték Candide Egy-másfél évtizede is vap már, hogy színházművésze­tünk — külföldi példák és sa­ját kudarcaink nyomán, fő­képpen frissen diplomázott •rendezőinkkel az élen — ha­dat üzent az andalítóvá seké- lyesedett illúziószínháznak, Ebben a csatában a szolnoki Szigligeti Színház kezdettől fogva az első vonalban har­colt. Székely Gábor, Valló Pé­ter, Paál István, Kerérjyi Im­re rendezései nemegyszer or­szágos érdeklődést, szenvedé­lyes vitát kavartak. Ezek a fiatal rendezők — meglátá­som szerint — munkáik során mindenkor alapoztak a hosz- szú ideig félremagyarázott, el­torzított Sztanyiszlavszkij- örökségre, annak kétségtele­nül szükséges, a mai sánpa- dokon nélkülözhetetlen ele­meit felhasználták, s felhasz­nálják. mindenekelőtt azon- ba'n Brecht útmutatásait kö­vetik. Világos tehát a mód­szer, a szándék, a tartalom. A fentebb említett rendezők és számos társuk a ma emberét foglalkoztató tartalmak meg- bér (amatőr együttesek eseté- képzeléseivel és ne gondoljunk a világ dol­gain. Csak részben elfogadható igazság: amit Kerényi meg­győzően érzékeltet. Az előadás végén sűrítetten, A szereplők fennhangon kántálják a pang- lossi tanításokat, miközben fejük felett , a mester fel­akasztott holtteste lóg, majd kitör a pestis, s az élő Pang- loss kezébe temetve arcát le­roskad a szín közepén elhe­lyezett pódiumra. Ne legyenek illúzióink a világ felől — tanítja az elő­adás: nem elég csak kétkezi munkában serénykedni, gon­dolkodni is kell. A világ csak így változik meg, így lesz olyan, amilyennek a mester látja: a lehető világok leg­jobbika. Candide, a jámbor (Ivánka Csaba) A látványos, az egészséges, a jó ízlés határain belül ma­radó erotikával átfűtött elő­adás jelmezeit és díszleteit Húros Annamária tervezte., Mindkét minőségben teljes­séggel azonosul a rendező el- sikerrel igyek­fogalmazasán munkálkodnak, ben is) újszerű, a megszokot- szjk a kiszolgálásán. A ka nézőikét nem belenngatni ki- tói eltérő megoldásokkal, s marazenekar — Nádor László vanják a valóságba, hanem olykor előfordul, hogy a látót- vezényletével — jó teljesít- arra rádöbbenteni, örömei tákkal nem tud mit kezdeni, rnényt nyújtott, mellett felmutatva fonáksága- nem képes valóságos értékét it. Nem az illúzió pontos, felmérni. A színészek példát mutat­pompás megteremtése a cél, Kerényi Candide-jában tak az együttes, kollektív já­hanem a valóság jelenségein minden a helyén van. Szipor- tékra. Egyként osztoznak a si- való elgondolkodtatás ki- kázó ötletei nem puszta szel- kerben, valamint a rendező­kényszerítése, ennek során a femi villanások. Ráadásul vei és a többi közreműködő­tanítás. Voltaire regénye igazán jó le- vei. A tartuffe-i képmutatás­Kerénvi Tmre íóaí vm r»n hetőség az elmeélesítésre, a tói sem mentes Pangloss sze- dezésea uTgenda a lóról™ benne rejlő tartalmak Inter- repében Hollós! Frigyes a a Candide avagy az ontirniz-1 pretálására. Az amerikai szín- musicaleloadas motorja volt. mus markánsan állítja elénk Padra alkalmazó, Hugh Whee- Ivánka Csaba mulatságos, az új, színházi korszak rende- ler remek erzekkel nyúlt az hosszúra nőtt gyerek. Ferencz zői egyéniségét A korszerű anyaghoz, Leonard Bernstein Eva (Kunigunda) romlott forma — ensemble-játék, a kitűnő zenét komponált szűz, ártatlan hetéra. Kishon­technikai eszközök alkalmazó- a versekhez. Pangloss mester ti Ildikó temperamentumos sa, a függöny mellőzése stb. ~ afféle voltaine-i Lucifer- .jnarkotanyosno” .Udvaros - korszerű, vagyis nekünk, kent - a legelkepesztőbb es Dorottya (Paquette) .imádni- ma élőknek szóló mondani- legveszedelmesebb elethelyze- valóani romlott, Galko Balázs valót közvetít. Mindenféle, a teken (Például háború, inkvi- megejtoen frivol, Üflaki De- megszokottól eltérő formai zíció> vezeti keresztül fogé- nes (gesztusaiban emlékeztet megoldásnak csak a kettő kony tanítványát, Candide-ot, a Tango Edekjere) leleplező dialektikus egységében van annak imádott Kunigundáját humorral, eleganciával for­értelme és létjogosultsága, ön- a tűzrőlpattant szolgálót, mai meg négy szerepet Min­magában nincs semmi jelen- Paquette-ot, hogy bebizonyít- denki azt játssza tehát amit tősége például annak, hogy a ®a nekik tanítasa helyességet, ebben a musicalben jatszama színházi látogatót a nézőtéren Pangloss az események me- kell. nyitott színpadtér fogadja-e, í16**1 ,ne,m tudja,,,a kezeben K-, , színház vaev előfüaeönv A nvitott- tartam, így szándéka ellenére ,ereny! imre a szmnaz vagy eioiuggony. a nyitott- > . . klasszikus funkcióját vállalja sag megfelelő funkció nélkül nem az pizonyosodiK De, nogy -á nevelést — Látvá- üres formai iátékká válik ez a világ a letező világok magara. a neveiest. ihatva üres formai játékká válik. l jobbikaK hanetn gyanúsan nyos eszközökkel, okosan, tar­Miért szántam rá ennyi az ellenkezője. Voltaire ezzel mondatot erre az esztétikai fricskázza meg a felvilágoso­problémára? Azért, mert a dás optimista életfelfogását, s legkülönfélébb színpadokon azt javasolja: „műveljük kert­találkozhat manapság az em- jeinket”. Vagyis dolgozzunk. a József Attila megyei Műve­lődési Központ nézőterére. Sulyok László Horpácsi emlékek Dr. Pangloss leckéje. (Hollósi Frigyes cs Galkó. Balázs) (Bábel László felvételei) Mai tévéadón latunk 21.15: Este van, este van. Riportműsor egyenes adás­ban. A televízió kocsija egy­idejűleg három helyszínről jelentkezik: az 1. számú se­bészeti klinikáról, a Főváro­si Operettszínház kulisszáinak mélyéről és a Nagyvárad-té­ri metróállomásról. Ezen az közlekedést biztosítók a met estén azokról az emberekről rónál. Többnyire a háttérben, lesz szó, akiknek a munkája csaknem láthatatlanul végzik eleve másfajta, az átlagostól eltérő életformát követel meg. Ök azok, akik mások pihené­séről gyógyulásáról, nyugal­máról közlekedéséről és szó­Nógrádi siker a Riigyfakadás országos vetélkedőjén Szívesen keresik föl a megyehatárainkon túlról érkező turisták a horpácsi Mikszáth Kálmán-emlékmúzeumot. A nagy palóc 1901 -ben vásárolta meg Szontágh Pál horpácsi birtokát, 1906-ban pedig fiának, Kálmánnak a tervei alapján kúriát építtetett magának eklektikus stílusban. Az emlékház berendezésének jelenlegi formáját az író születésé­nek 125. évfordulója alkalmából nyerte el. Remekelt a nógrádi kamarazenekar Évadzáró hangverseny Nagybátonyban Győzött a komolyzenékévé- tudják— a nagybátonyi Bá- berközelséget teremt a valód tett hitünk, győzött Nagybá- nyász Művelődési Ház kama- színűtlenül tökéletes gépzené- tony és környéke közönségé- razenekaráról azaz — az vei szemben. Sándor László nek a magasabb zenekultúra ízléses meghívó szerint személyében kiváló szólista- iránti igénye! S, aki figyelem- a nógrádi kamarazenekarról egyéniséget ismerhettünk meg! ínéi kísérte a művészetek tá- van szó, mely a napokban Remek, kiegyensúlyozott szó- mogatásáról hetekig tartó saj- rendezett nagyszerű hangver- lamvezetése, Vonókezelése, tóvitát, annak győzelemnek senyével létjogosultságát Is- szép, tömör hegedűhangja, számít az is, hogy a megyénk- mételten és messzemenően melyet nemcsak kitűnő vonó­ben élő hangszeres szólistáink igazolta. A koncertnek új kezelésének, hanem elsőrendű egyike méltó szerephez jutott, színt és felemelő hangulatpt hangszerének is köszönheti, Igen — az olvasók bizonyára adott Sándor Zoltán előadómd- igen színvonalas élményt vész, Kassák Lajos Bach. és nyújtott mindhárom tételen Illyés Gyula Bartók című ver- át, melyet az értő közönség sének elmondása, melynek so- megérdemelten honorált, rán bizonyságot kaptunk ar- A műsor második részében ró*. h°gy a verskolteszet és a a XX. század magyar zeneszer- zene mennyire közel áll egy- z6inek alkotásait hallhattuk máshoz. A zene hangulata Farkas Ferenc Hat tánca és meg azok számára is muelve- Bartók Erdólyi t4ncok eímű zette, érthetővé tette a verset, műve el6adásával együtte- akik egyébként nem éreznek sünk tóltett örimagán. Mégls különösebb vonzalma a kol- a koncert utolsó szómak|nt teszel iránt örömmel tapasz- elhangzott Weiner L IMverti- taltuk továbbá azt is, hogy mentójét 1Iletve az abból elő. az együttes nemcsak a XVI.- adott négy tételét emelném * ♦«! mÄffíL t ki- Egyrészt azért, mert Wei­zene tolmácsolására képes, ha- ner művejt érdemtelenül és dunk nagyLneszSnek - méltat,anul ritkán tű‘ . K nagy zeneszerzőinek, — zik műsorra hazánkban, más­ay a r Zeneszerzői nk 6 al kötá sál - részt’ mert ~ véleményem gyár zeneszerzőink alkotásai szerjnt _ ez volt az t !eg. nak in erpretálasara is. Tor- sikerültebb száma. Weiner Leó jak Vilmos, mint az együttes k6tszeres Kossuth-díjas, kivá­hangversenymestere, de vele ]ó ma zeneszerző, a ka­egyutt a zenekar minden- marazenekari irodalorn ki. 5*.»1■sss ssnsjssr S­ei menyek ben gazdag, la fordulatú ritmuskép! etek- magava!ragadó kel és ugyanakkor rSélyen- szántó és mindenki által ért­rakozásáról gondoskodnak. Amikor mások már nem dol­goznak, ők ott állnak posztju­kon. Nem hősök, nem kivéte­les egyéniségek csupán ez a feladatuk, a mindenkori mun­kájuk. Nővérek a kórházban, műszakiak a színházban és kötelességüket. Nélkülük nincs színház, nincs metró, és nincs kórházi segítségnyújtás sein Á műsor első vállalkozása egy hosszabb programnak. Mint ahogy már korábban olvasható volt, a szakmun­kástanulók részére a Tanács- köztársaság 60. évfordulója tiszteleté^ kiírt vetélkedőso­rozat egyik területi döntője tavasz ^lején Salgótarjánban került lebonyolításra. Ennek során a 211. számú intézet­nek mind a két versenyző csapata eljutott az országos döntőre. Ennek megrendezé­sére Gödöllőn a 202. számú intézetben került sor. A 97 benevező csapatból a területi döntőkön 82 mondott búcsút a szereplésnekj és csak a legfelkészültebbek kerültek az országos döntőre. 15 csa­pat, 14 intézet képviseletében. Már az a tény is nagy siker­nek tekinthető, hogy egyedül a mi intézetünk képviseltet­hette magát két csapattal, holott egész Budapestet ösz- szesen ugyanennyi képviselte. A több mint két és fél órás kemény küzdelemben a csa­patok a Tanácsköztársaság politikai, történelmi és kultu­rális eseményeiből, anyagából illetve annak ismeretéből ver­senyeztek. A kedélyeket oly­kor a zsűri egy-két kisebb „tévedése” is borzolta, ame­lyek sajnos inkább a mi csa­patainkat sújtották. Végül is a kemény küzdelem végezté­vel nógrádi siker született: az egyik csapatunk az első, a másik a 4. helyen végzett. Utóbbi csupán egy ponttal szorult le a dobogóról. A si­keres csapatnak mind az öt tagja NDK-beli üdülést ka­pott jutalomul, a 4. helyezet­tek pedig értékes pénzjuta­lomban részesültek. NÓGRÁD~ 1979. május 23., szerda Intézetünk 1975-ben vett részt először ilyen jellegű versenyben, de akkor nem ju­tott tovább a területi döntő­ből. Rendkívül örvendetes te­hát az átütő siker a második szereplés alkalmával, már csak azért is, mert városun­kat országosan kiemelkedő 1919-es múltja szinte kötelez­te a jó szereplésre. Jóleső ér­zés tudni, hogy a 19-es vete­ránok mai és éppen ifjúmun­kás utódai, lelkesülve a nagy elődök példáján, azok­hoz méltó sikerrel szerepel­tek, bizonyítva, hogy jól is­merik nagyapáik harcait, erőfeszítéseit, amelyeket őér­tük vívtak annak idején. Ezt a lelkesedést bizonyították is a szép, a zsűri és a közön­ség által egyaránt elismert éneklésükkel a verseny so­rán. (Kár, hogy a zsűri csak dicsért, de több pontot még­sem adott.) Bozó Gyula ver­senyzőnket az egyik 2x1 per­ces szóbeli feladat befejezése után a játékvezető, Molnár Tamás így dicsérte meg: „Ez a gyors szövegmondás még Fischer tanár úrnak is dicsé­retére vált volna”. A gödöllői siker sokáig em­lékezetes marad úgy a 11 résztvevő tanuló, mint az in­tézet életében, s ezt nem tud­ta elrontani a rendezés sok apró hibája sem. (Viszont jól­esett hallani azoktól, akik részt vettek a mi területi ver­senyünkön, hogy annak ren­dezése példásan tökéletes volt). A kivívott sikerben nagy része van Tóth Ferenc, Baksa Zsolt, Bodnár Ferenc és Petényi László tanároknak, akik a két csapatot felkészí­tették a( versenyekre. 1. p. zenei közönséget volt. Szüts Pál a gordonkaszólam vezetőjének bevezető és mű­sorismertető szavai után a ba­rokk zene két legnagyobb mes­terének, Vivaldinak és Bach­nak d-moll Concertó-grossója, illetve a-moll hegedűversenye csendült fel. Mindkét művet alkalmam volt többször meg­hallgatni gépi megszólaltatás­ban. A nagybátonyi koncert nagyobb hatást, maradandóbb élményt nyújtott számomra, mert élő zenét hallgathattunk, mert az előadók emberközel­ben voltak, érezhettük fizikai és szellemi létük minden rez­dülését, zenekari tevékenysé­gük izgalmát, feszültségét. Még akkor is állítom ezt, ha történetesen a Vivaldi-mű el­ső akkordjainál és a hegedű- verseny második tételében kisebb megingások voltak, hi­szen többek között ez is em­hető dallamgazdagsággal ren­delkeznek. A koncerten el­hangzott négy tételt maga a szerző jelölte meg és pedig sorrendben: Jó alapos csárdás, Csűrdöngölő, Marosszéki ke- ringős és Rókatánc címmel. Torják Vilmos és együttesé­nek minden tagja fegyelme­zett. lelkes és — nem tudok pontosabb kifejezést használ­ni. — ízes muzsikálással ma­radandó élményt nyújtott, amit a szűnni nem akaró, üte­mes tapssal honorált a ko­moly zenét kedvelő nagyszá­mú közönség. Itt dicsérjük meg Tari Gyu- láné pedagógust és kollégáit, akik ügyszerető szervezéssel, Szirókról külön autóbusszal hozták el növendékeiket, hogy ezzel is megszeretessék a ze­nét és növeljék a komoly ze­nét kedvelők táborát. Borsányi Mátyás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents