Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

Mit kap a vendég ? (I.) Éttermek vagy bisztrók? ' Nógrád megyéről azt tart- genek számára csábító helyi iják, hogy idegenforgalmi specialitások. Ez ,alól kivétel szempontból előnyös helyzet- többek között a pásztói Cser­ben van, sok vendégcsalogató hát csárda mátrai gulyésleve- természeti szépségénél fogva, se, valamint a hollókői palóc­a táj­ételek, a palóc paraszti konyha egy­pen pótolhatja! Kempingek, strandok közelében és más nagyforgalmú helyeken is megállná a helyét. A KÖRÜLMÉNYEKRŐL Az év elején az idegenfor­Lehetőségeit azonban — mond- pecsenye. Ugyanakkor ják a szakemberek — koránt- jellegű burgonyaalapú használja ki eléggé. Ev- BjA pvHHJPI ről évre igyekeznek az arra kori étkei a legtöbb étlapról galmi idény indításával kap- hivutottak minél többet tenni teljességgel hiányoznak, azért, hogy lehetőségeinkkel széles körben élhessünk. En- ZSÜFOLTSÁG ÉS nek a fejlődésben van is lát­szatja, azonban még igen sok a tennivaló. A pillanatnyi Részben a helyzetet mérte fel az a szemle, melyet a megyei ta­csolutban megyei koordináci­ós értekezletet tartottak. Ezen PANGÁS számtalan az étkeztetés szín­vonalával kapcsolatos feladat Kiránduló megye” vagyunk, merült fel. köztük sok a szol­főváros közelsége, gáltatás környezetével foglal­kozó. A legtöbb vendéglátó­részben a határmenti forga­lom következtében elsősorban ipari- létesítményben igyekez­tek a hiányosságokat pótolni. A bánki Bárkában például nács kereskedelmi osztályá- a hét végi csúcsokon összpon- nak több munkatársa és az tosul a látogatók legtöbbje, idegenforgalmi hivatal veze- Ebből következően vendéglátó- május elején végeztek felúji tást, festési, burkolási munká kát, a söntés újjávárázsolgsát. tője végzett a közelmúltban, egységeink hétközben kicsi, Ennek alapján próbáljuk meg hétvégeken viszont olykor el áttekinteni hol is tartunk. viselhetetlenül nagy forgalmat Mindezt házi kivitelezésben. A kell, hogy lebonyolítsanak az terasz is teljesen új berende I Ml VAN A TÁNYÉRON? Hogy a hozzánk zéssel várja azokat, akik ebéd vagy vacsora közben szívesen pihentetik szemüket a tó tük­rén. A színvonalat mindenütt idegenforgalmilag érintett te­rületeken. Ez nehezen áthi­dalható gondokat okoz, melye- •látögató két ha elhárítani nem is, de mennyire érzi jól magát, ki- csökkenteni lehet a munkaerő igyekeznek növelni, jóllehet, ván-e időzni nálunk, az bizo- jobb szervezésével. Hét végére előfordul olyan is, hogy a nyos mértékig meghatározza, például több dolgozót lehet a vendégkör hogyan tudja megoldani táp- felszolgálásra átirányítani, lálkozását. Éppen ezért alap- esetleg „beugrókat” alkalmaz- ja ennek a szécsényi Rákóczi vető idegenforgalmi meghatá- ni. Sokat segítene az ellátás- étterem, illetve Omnia presz­ban a mozgóárusok által tör- szó, melynek bejáratát mago- ténő „áruterítés” is, különö igényessége alul­marad ennek. Szomorú példá­rozó tényező a vendéglátóipa­ri létesítményhelyzet. E szol­gáltatások színvonala bizony sen a kirándulóhelyeken. zó suhancok „díszítik”. Min­den jóérzésű ember szégyen­hagy kívánnivalót maga után. A továbbfejlődés útjára igen keznék az efféle tisztátalanság Az előző évek kétségtelen elő- jó példa a megyében relépése ellenére nem dött a ' színvonal az mértékben. Nem eléggé diffe láttán, melyre az étterem ve­fejlő- mondhatni az ajtóban, a pa- zetőnője is csak panaszkodik, elvárt rassapusztai határátkelőnél — Mondván, fél a szemetelok- a Határ bisztró. Az utasellátó tői, s a vendégek egy részé­től, hiszen volt rá eset, hogy életveszélyesen megfenyeget­ték, amiért megpróbált ren­det teremteni. Szerencsére az igényességé- nálás. A létesítmény ugyanis efféle „kilengések” nem álta- tulajdonképpen konzervpavi- lánosak, s a Ugyancsak adott helyzet és Ion, ahol csak a félkész été egyben gond, hogy a megyei lek felmelegítését kell elvé- zal zárhatjuk le, hogy az idén vendéglátóegységek több mint gezni. A tiszta, a rendben tar- magasabb szintű szolgáltatást 90 százaléka harmad-, il- tott és nagy forgalmú bisztró és jobb körülményeket bizto- letve negyedosztályú, s ennek nem véletlenül nyerte a Ki- sítanak a megyénkbe látoga- megfelelően a szolgáltatás váló egység címet. Egy ilyen tóknak, mint az elmúlt évben, színvonala alacsony. Igen sok bisztró létesítése bizonyára jó- jóllehet a fejlesztésre folya­renctált az ételkínálat, a kul- kezelésében lévő étkezőhelyen turáltság, a kiszolgálás, Kifogá- naponta hatféle meleg egytál- solható. Ebből a szempontból ételből választhat a betérő, meghatározó jelentőségük van Ennek titka a konzervfelhasz- az üzletvezetők nek, rugalmasságának. vendéglátóipari létesítmények értékelését az­helyen az ételválaszték egyhangú, avagy szűkös, ányoznak az idelátogató is val kisebb beruházást igényel, matosan szükség van. Hi- mint egy étteremé, és ha „jó ide- kezekbe kerül”, tulajdonkép­(Folyt. köv.) Gáspár Imre Jogi tanácsadó FELMONDÁS GYES ALATT hiszen ezen a helyen több F. Gáborné nogybátonyi ol- mint tíz éve dolgozik. Ennek vasónk gyermekgondozási sza- ellenére is felmondhatja-e kérdezi ol­munkavlszonyát, vasónk. A levelében közöltek alap' vándor' badsága a közeljövőben lete­lik. Gyermekének további gondozását, óvodába hordását azonban csak akkor tudja el- ján én sem tartom látni, ha távoli munkahelyét madárnak, mert felmondja és helyben próbál érdekében kénytelen munka­elhelyezkedni. Érdeklődése helyet változtatni. Munkajogi szerint erre volna is lehető- rendelkezéseink általános sza­sége, de régi munkahelyén azt közölték, hogy munka­bályként rögzítik, hogy a dol­gozó bármikor, indokolás nél­könyvét a legjobb esetben is kül megszüntetheti munkavi- csak „Kilépett” bejegyzéssel szonyát, tehát olyan időpont­fogják kiadni. Olvasónk ezt ban is, amikor a vállalat még sértőnek találja, mert nem indokolással sem mondhat érzi magát vándormadárnak, fel. Azért, mert a dolgozónak felmondási védettsége van. Ilyen felmondási védettséget biztosít a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje. A kismama azonban felmond­hat a segélyezés ideje alatt gyermeke is, anélkül, hogy munkaköny­vébe „Kilépett” bejegyzést ír­hatna a vállalat. Akkor, ha felmondását annyival koráb­ban nyújtja be, hogy a fel­mondási idő lejárta egybe es­sen a segélyezés megszűnésé­nek idejével. Ez esetben a „Munkaviszony megszűnt” bejegyzést lehet a munka­könyvbe beírni, hiszen a fel­mondás nem törvényellenes. Ha a kismama a segélye­zés idejének lejárta után mond fel, a vállalat akkor sem tagadhatja meg a mun­kakönyv kiadását, de köte­lezheti a kismamát arra, hogy a felmondási időt dolgozza le, vagy felmondás nélkül szün­teti meg a munkaviszonyt, akkor jogosult á munka­könyvbe a „Kilépett” bejegy­zést írni. Olvasónk érdekében kívá­nom megjegyezni, amennyi­ben felmondását úgy időzíti, hogy az egybeessék gyermek- gondozási szabadsága lejártá­nak idejével, a munkakönyv kiadása és egyéb munkaok­mányok, elszámolások ideje alkalmával jogosan kérheti elmaradt fizetett szabadsága megtérítési összegének a ki­fizetését is. Amennyiben a vállalat bármelyik jogos ké­rését megtagadná, panaszával a munkaügyi döntőbizottság­hoz fordulhat. Dr. J. S. Palántaneveléssel és kísérleti jelleggel burgonyahajtatással foglalatoskodnak a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet kertészetében, A szépen fejlődő palánták — mintegy negyedmillió tő — egy része a pöstényi üzemegy­ségbe kerül, ahol folyamatosan végzik a kiültetésüket. Ké­pünkön Oláh Istvánná és Baranyi Béláné kertészeti dolgo­zó a fólia alatt hajtatott burgonyát szelektálja. Az egyéb­ként kísérleti jelleggel ültetett burgonyát júliusban fölsze­dik és újra ültetik, — bábel-felv, — Kisközségek jövője Hetente egyszer felkereke- zat, amely a SZÖVOSZ és a jobban az emberek, mint fe­dik az asszony a legközelebbi népfront együttműködése ré- lun — a nagyobb ráfordítás nagyközségbe, vagy városba, vén jött létre. Hasonlóan ió ellenére sem. Éspedig szert s ott összevásárolja a legszük- ktezdepiényezés Borsod mfe- nem. mert a város, fejlesztő i ségesebbeket. Mivel, hogy gyében a hozom-viszem szol- összegeinek- nagyobbik részét, helyben nincs bolt, vagy ép- gálát, amelynek üzletkötői arra kénytelen fordítani, hogv penséggel tátong az üresség- különböző ÁFÉSZ-ek, ktsz- a betelepülő embereket ellas- től. Ha meg a gyerekeknek ek. Ez a fajta megoldás már sa lakással, alaDvető szolgál­ván komoly baja, 30—40 kilo- kis falvak esetében is rentá- tatásokkal, így nem tudja azt métert kell utazni, hogy szak- bilissá teszi a legkülönfélébb a városias fejlesztést megva- orvos lássa. A kisközségek lakossági szolgáltatást. Vagy lósítani, amely feltétlenül jövője, lakóinak életkörülmé- például: az őrségben van egy szükséges lenne. Ezért ne n nyei az ország lakosságának nagyon jó ÁFÉí>Z, amely föl- épült például Budapesten sn- csaknem 20 százalékát köz- újította az egyik faluban a káig színház mozi. de meg vétlenül érintik. Azt is jelenti kocsmát, s így az jó értelmű kórház sem. A legtöbb me- ez, hogy minden ötödik állam- kultúrközponttá vált, külön- gyében az a helyzet, hogv az polgárunk nehezebben boldo- teremmel, némi sportolási le- apró falvakban körülbelül gul, mintha városban élne? A hétőséggel, s még egy kis ki- annyian élnek, mint a ma­kérdésre választ S. Hegedűs helyezett könyvtárnak is szó- gyeszékhelyen, tehát ott ts Lászlótól, a Hazafias Népfront rítottak helyet. Olyanfajta kell nyújtani valamit. ' A fal- Országos Tanácsának titkáré- központ alakult ki. ahol a vak fejlesztése nem túlságo- tól kértem. falu népe össze tud jönni és san sokba kerül, hogy mást ne — A tudományos vlzsgála- jó hangulatban eltöltheti a mondjak: a vezetékes vízmeg- tok azt bizonyítják, hogy a szabad idejét. Hangsúlyozni oldása nagyságrendileg ol- nagyobb lélekszámú települé- kívánom, hogv faluhelyen is ésóbb, mint a városban. A seken, vagy azok egy-egy pe- megteremthetők az urbánus fejlesztésnek a jelenlegi gaz- remkerületében is kialakulhat- feltételek, s akkor még ott dasági helyzetben azonban el- nak szerényebb, rosszabb élet- vannak az „ingyenes” szolgál- sósorban jelképesnek kellene feltételek. Tehát önmagában tatások, mint a csend, a jó lenni, vagyis hogy minden, az, hogy egy település mekko- levegő, az egészségesebb kör- községben minden évben tor­ra, még nem határoz meg nyezet. ténjen valami. Mi ezt a jel ­semmit. Az a szemlélet vi- „ ,, , , J . szót szeretnénk érvényesíte­szont. hogy egy 500—600 lakó- — izekkel a kedvezmé- ni. A kisebb települések la- sú falu eleve életképtelen nvekkel önmagában meg nem kossága sokkal többet tesz vagy szükségképpen ott ala- lehet maradásra késztetni az saját erejéből, öntevékenyen csonyabb szintű az ellátás, hl- embereket . . . pátriája fejlesztéséért. Az egy bás. Éppen ezért kisebb tele- — Kétségtelenül. Évente az *alt0,sra társadalmi mun- pülések is lehetnek teljes ér- öt nagyvárosba és a megye- Ka összege, falun évente nem­tékűek. székhelyekre 60—70 ezer“te- ritkán az 1500 forintot is el­— Valójában milyen érti- lepül be. Bukással, s egyéb éri* A, fejlesztés 50—80 sza­küek? állandó szolgáltatással törté- z3^3 '£V voltaképpen a la­Az, hogy csökkentsük a nő ellátásuk jelentős. Számos j^osság^ közadakozásából^ vagy falu és a város közötti kü- megyében' felismerték, hogy konkrét munkájából szárma­lönbséget, a felszabadulás óta amennyiben a megyeszékhely Z1^' legfőbb politikai céljaink olyan ütemben népesedik, — Á meglehetősen pejoratív egyike. A megvalósítás a vil- mint az utóbbi 10—15 évben, „falusi" titulus ma is erősen lamosítással kezdődött, s már úgy ez a tény a fejlesztési tartja magát. Mikor kerül csaknem annak is egy évtize- költségek zömét felemészti, végleg feledésbe? de, hogy közutat kapott, s ve- Márpedig, ha csakugyan ma- — Vannak, akik pejoratív­le autóbusz-közlekedést min- gasabb szintű kulturális, ok- nak tartják, vannak akik nem. den 200 lakosnál többet szám- tatási, egészségügyi, kereske- Sőt: találkoztam olyanokkal, láló falu. Hasonlóan hatalmas delmi ellátást akarnak meg- akik kifejezetten büszkék rá. a fejlődés az életszínvonalban, teremteni, akkor oda kell hat- Azonban az kétségtelenül a Történelmi tény, hogy falva- ni, hogy az emberek marad- társadalom feladata, hogy a inkban minden második ház janak a lakóhelyükön, a fal- kis településeken élő embe- 1945. után épült. Éppen most vakban, nagyközségekben, kő- rekben rejlő lehetőségeket jártam a Felső-Tiszavidéken, zepes városokban. feltárja, hiszen mondani sem amely valamikor a legelmara- T . ..., kell, hogy ezek változatlanul dottabb területnek számított, j va.gyis ^ toooet^ igen nagyok. Mert ma még . --- bjzony ahhoz, hogy falun va­laki —, ha nagyon tehetsé­Utoljára az államosítások ide- d°z™, e?ekre ° településekre, jén töltöttem errefelé két he- f XJ: kongresszus határozót- __ tét. A kontraszt óriási. Pedig klmondta, hogy növelni ges ^ —azzá legyen, amire ké­ezen a vidéken a foglalkozta- a. kisközségek fejlesztése- pes tudóssá, mérnökké, ál­tattak több mint fele dolgo- +e7 sz%nt összegeket. Novel- Jamférfivá, még sok mindent zik a mezőgazdaságban, míg tuk~e­országosan ez az arány már — Sajnos, az arányok in- csak 17 százalék. A legkisebb kább romlottak, mint javul- községet is öt-hat járat köti tak. Az ország lakosságának a valamikor „a nemzet napSzá kell tenni» Hiányoznak a te­hetségkutatásban azok a lel­kes emberek, tanítók, akik mosai” voltak. Valahogy az a nagy csillagszórás, ami a föl­szabadulás után volt, mikor össze a székhelyközséggel és felét tömörítő községek része- Nyíregyházával, egyszóval sedési aránya csökkent vala- ezen a nagyon sima, csöndes melyest. Az elosztásnál a fal­tájon olyan szocialista fejlődés vak, beleértve a székhelyköz- kis falvakból számosán kerül bontakozott ki a megyei ve- ségeket is, a fejlesztési össze- tek az ország szellemi és po- zetés szerető figyelmével, amit geknek csupán a 10 százaié- litikai vezető posztjaira, nem lehet meghatódottság kát kapják. Éppen ezért a VI. alábbhagyott, lelassult, nélkül szemlélni. ötéves terv előkészítésénél mi — Gondolom, az alapellá­— A szabolcsi példához nagyon határozottan azt az ál- í(*s meglevő gondjainak, fo- nyilván számos hasonló em- láspontot képviseljük, hogy gyatékosságainak orvoslása Üthető. Mégsem mondhatjuk javuljanak az arányok. Ne elindíthatja újfent azt a azt, hogy általánosságban fel- nőjenek a különbségek, nem zonyos csillagszórást, hätten a kis települések alap- az állampolgárok életviszo- ellátása. Mi lehet az oka? nyaiban, hanem a javak el bt­lgen„ de ehhez a falu sokkal több figyelmet, törő­Modellessőlí, ŐUV-tck MHSZ-versenyek Nóg rác! ban — Az a szűkén értelmezett osztásában, hiszen egy nagy- dést kell, hogy kapjon, racionalista szemlélet, amely városban nem élnek sokkal K. P. jó néhány falu ellátásában ma is érvényesül. Például azt mondták, hogy a bolt nem kifizetődő, hát bezárták. Vagy: hozzuk el onnan az iskolát, szüntessük meg a könyvtárat. Ezek az intézkedések sok kárt okoztak, s így a kis települé­sek jó része : a magáraha- gyottság érzetével küzd. És pedig azért, mert ezek a fal­vak cserébe, ellentételként nein kaptak semmit. . A ta­nács az iskola, s alkalmasint az üzem székhelyközségbe ke­rülése nem jelentheti a kis lélekszámú társközségek Ön­állóságának, területi C. -iok- ratizmusának a végét. Tehát ha csak azt nézzük, hogy mi a gazdasággs, abból könnyen kimaradhat az ember. Azt kell keresni, hogy az egyéb­ként bevált központosulás mellett milyen módszerekkel tudjuk biztosítani az életszín­vonalat, jó közhangulatot sza­vatoló feltételeket. Szűnjenek meg a ráfizetéses boltok, he­lyettük azonban gyorsabban épüljön ki a mozgóbölt-háló­250 éves a Konflisok nemzetsége Az észtországi Vandrában szokatlan ünnepségre került sor a közelmúltban. Karel Kontus 750 rokona — és per­sze számtalan érdeklődő — gyűlt egybe, hogy megemlé­kezzék a Kontusok nemzetsé­gének 250 éves fennállásáról. Az építőmunkás Karel tu­dományos kutatásnak beillő összeállította családfáját. Nemzetségének tagjai a szá­zad elejéig nagyrészt anal­fabéták voltak. Ma már több száz közöttük az orvosok és tanárok számai Sőt, egyikő­jük a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa. A Kontu­sok közül jó néhányan — a família ősi foglalkozásához búvárkodást végzett, amíg híveit =: ma is földművelők. A korán jött kánikulában két versenyt bonyolított le megyénkben az MHSZ. Első­ként az április 4-én „bere­pült” terepen, a palotási ter­melőszövetkezet legelőjén me­gyei úttörőmodellezők szaba­don repülő seregszemléjére került sor. A 60 indulóból az A/l-es kategóriában első Mel­len Tibor (Mátraverebély), 2. Virág János (Pásztó), 3. Boty- tyán Tivadar (Mátravere­bély), 4. Gömbicz Tamás (Szurdokpüspöki), 5. Percze Ferenc (Szécsény), 6. Maksa József (Tar). A kisgumis-ka- tegóriát Ludányi Tímea nyer­te. Ö és az előző kategória öt helyezettje képviseli megyénk modellezőit az országos ver­senyen Zánkán. Ugyancsak rekkenő hőség­ben a salgótarjáni öblösüveg- gyári sporttelepen rendezték meg mintegy 230 résztvevő­vel az összetett honvédelmi verseny járási döntőjét. Az első három helyezést kategó­riánként a következők érték el. Úttörőleány II. korcso­port; Verbói Erzsébet (Nóg- rádmegyer), Hollandi Tímea (Karancslapujtő), Sándor Mó­nika (Nagybátony). I. korcso­port: Fodor Mónika (Ka- rancsberény), Zsélyi Marian­na (Karancsalja), Fekécs Gab­riella (Kisterenye). Női kate­góriában: Szukán Erika (Ka­rancslapujtő), Mártonka Va­léria (Nógrádmegyer), Juhás2 Erzsébet (Karancskeszi). Üttörőfiú II. korcsoport; Lantos László (Karancslapuj­tő), Kun István (Mátramind- szent), Gyurcsik Péter (Nád­újfalu). I. korcsoport: Fodor Lőrinc (Karancsalja), Lantos Gábor (Karancslapujtő), An­tal Csaba (Ságújfalu). Ifjúsá­gi fiúkategória: Simon Lász­ló (Cered), Molnár Lajos (Karancslapujtő), Tupa Sán­dor (Karancskeszi). Junior fiúkategória*: Novák Gyula (Karancslapujtő), Síkon Ist­ván (Cered), Pozsonyi László (Etes). A felnőttférfi-kategó- riában a sorrend: Tolnai Fe­renc (Kazár), Godó Sándor (Ságújfalu) és Privigyei -Ist­ván (Nagybátony). Csapatver­senyben első Karancslapujtő, második Ságújfalu, harmadik Karancskeszi. | NÓGRÁD - 1079. május 23., szerda 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents