Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
A tmk-sok segítik a Romhányi Építési Kerámiagyár R. III. üzemrészének kivitelezési munkáit. Bandur László, Pipó Ferenc és Tóth Ferenc a présgépek porelszívóját szerelik. Amíg a beruházás el nem készül, addig az anyagyár szakemberei az új ( íté- sen dolgoznak, így a kemencék gázvezetékét és más csővezetékeket állítanak össze. — kj — Nem olyan egyhangú ...Miau Mizonyítliatjiik... ' — Nem okozott gondott a Jóformán be sem fejezi a mindig van vita, véleményel- gazdacsere — mondja beve- gondolatait, Szabó Lászó kér térés, mert mindenki a maga zetésképpen Szabó László, az ismét szót. A brigád 80—90 módján a legjobbat akarja. Élelmiszeripari Gépgyár és százaléka törzsgárdatag. Nagy Ez természetes, így van ná- Szerelő Vállalat 5-ös számú szakmai tudásbeli különbség lünk is. Megint más dolog az, pásztói gyára, forgácsolóüze- nincs köztük. Ettől függetle- amikor valamelyikünk elkérnének kétszeres aranyjel- nül el kell ismerni, hogy van nyelmesedik... Mindenki szól- vénnyel kitüntetett Mápus 1. aki többet tud, szorgalmasabb, hat, de csak akkor, ha igaza Ifjúsági brigád vezetője. — míg másoknak gyengébb a van. s ezt bizonyítani is tud- Igaz, más jellegű munkát vég- képességük, s időnként ösztö- ja — mondja Szabó János, zünk, mint korábban, ez azon- nözni kell őket. Azok akik akit annak idején egyhangúban csak javunkra válik. Ta- az előbbiekhez tartoznak, azok lag választottak meg vezető- valy, amikor a Mezőgéphez kapják a bonyolultabb, igé- jüknek a brigádtagok, tartoztunk, egy-két hónapig, nyesebb feladatokat, ami ternéha még tovább, majdnem mészetesen magassabb kere- Felelősségteljesen kell cse- ugyanazt a munkát végeztük, settel is jár, ha kifogástalanul lekedniük, mert az éves terv Most pedig kis szériában, elvégzik. Egyébként nálunk teljesítését december 15-re egyedi darabokat állítunk elő. nincs garantált, illetve beállt ígérték. Addig mindennap se- Ezért ma már nem unalmas fizetés. Mindenkit teljesít- lejtmentssen kívánnak dolgoz- az. amit most végzünk. Igaz, mény alapján számolnak el. ni., jő minőségű alkatrészeket jobban oda kell figyelni, mint Az átlagunk egy évben 35 gyártani. Amennyiben tejasíeddig, mert a követelmények ezer forint körül van. tik, akkor egyet lépnek a haris nagyobbak lettek. _ Engem mindig érdekel- mad'k aranyjelvény megszer— Vonatkozik ez a selejtre tek a problémás feladatok — zese,hez-.Meg hosszú az idő 4„ kapcsolódik a beszélgetésbe az ev vsgeig’ ezert az lfJusagl ’ „ , brigád minden tagjának a nap — Nálunk minden darabnak Virág János, aki 6 éve dől- minden órájában, percében bi- jónak kell lenni — hangsú- gozik mostam munkahelyen. _-.__f4.__« lyozza magabiztosan a bri- — Ha kell, akkor esztergá- 0 yit nl kelk Nem 1S akár" gádvezető. lyos, ha a munka úgy kíván- hogyan. Szavaival egyetért a mellet- ja, akkor a marógépen dolgo- tem álló Szlobodnyik János zik, de ért a köszörüléshez is üzemvezető, aki egyúttal az — sorolja szakmai jó tulaj- alapszervezet párttitkára is. donságait az üzemvezető. Pár pillanattal később hozzá- — Előző munkahelyemen a fűzi: — Jelenleg a hagyoma- szerszarn_ és készülékgyárban nyos, azaz a tavaly is gyár- tmk-s voltam. Több mint tiz- tott termékekhez készítünk al- £gje munkát végeztem, így katrészeket, ugyanakkor a kát itt nem okoz különösebb budapeti törzsgyárnak koope- gondot, hogy melyik gépen rációs munkákat végzünk. dolgozzak — vélekedik Virág — Az utóbbiakat azért sze- jdnos. retjük, mert ezeknél jobban ‘ ' . .. be tudjuk bizonyítani, hogy . . ,í5em sr?kt‘ 5 marad ,.a milyen színvonalat képvise- brigádban Rövidesen átkerül lünk az esztergályosszakmá- az 0tí, J®®z ban - veszi vissza a szót nem gepbeállito - bővíti az előbbi kis büszkeséggel a hangjában, gondolatot Szlobodnyik Janos, a brigádvezető. — Nagy jövőt látok új — Vajon a brigád tagjai- munkakörömben. Megmutatván is ugyanolyan érzéseket hat°™ mire vagyok képes - kelt a gazdacsere, mint Sza- ™ndja az ügyes kezű szerbó Lászlóban, ugyanúgy to- teagazo tudasu Virág Janos. gadták a változást és a meg- ak‘nek eimondasa szerint editor ekedett követelményeket. dlg még sikerült az első pilla. . natra megoldhatatlannak lat1 ' . szó feladatokat is jól elvégezA változás annyi, hogy nk Magyarázatképpen hozzá- most már nincs hosszabb idő- £űzi _ Ha vaiamit nem tűre szóló szériamunkánk dók, nem szégyellem megkerAhogy tapasztaltam, szívesen teszik. V. K. Változtatni a szemléleten is Beszélgetés dr. Bandur Károllyal, a Nógrád Megyei oktatási igazgatóság vezetőjével A káderképzés és továbbképzés korszerűsítésének igé- — Az oktató-nevelő munnyét már a Központi Bizottság 1976. október 26-i határo- kában, akár életünk más te- zata megfogalmazta. Milyen tartalmi és szervezeti váltó- rületén nőnek a minőségi zásokat hoz az 1979—80-as oktatási év? A Nógrád me- munka követelményei. Az gyei oktatási igazgatóság hogyan készül a várható váltó- oktatási igazgatóságon évente zásokra? Erről beszélgettünk dr. Bandur Károllyal, az in- mintegy kétezer párttag és tézmény vezetőjével. pártonkívüli tanul. Nem , , .. mindegy, hogyan készülnek — A változások azt szol- nevelési célkitűzések valóra feJ hogyan hasznosítják is- gálják, hogy jobb összhang váltását. A fóglalkozasok ara- mereteiket a gyakorlatban. alakuljon ki a káderképzés nyának növelésével több le- Mi:ndez nagy felelősséget ró tartalmi és szervezeti kérdé- hetőség lesz a konzultációs az intézményre_ a pártszer- sei között, a szervezési vál- jellegű beszélgetésekre, vita- vekr& a propagandistákra és tozások segítsék jobban az ra, a hallgatók velemenyenek tepmészetesen a hallgatókra oktató-nevelő munka színvo- kölcsönös cseréjére. Ez eleve .g ffÄÄ “r“»• hallgatókban MUbrnritt. lalkoaíaokra. a klaaalkn.ók W»» erősítsük a korszerű műveltség igényét és a jelenleginél jobban felkészüljenek a gyatan ulmányozását. A leglényegesebb változásokat talán a felsőfokú polikoriati pártmunká'ra — kezd- tikai képzési te a beszélgetést dr. Bandur „éli át”. Az átmenő évfolyaKároly. szervek, az alapszervezetek egyre körültekintőbben, tervszerűbben foglalkoznak a ká- ^ndtizoriTnk demevelő tevékenységgel, a káderképzéssel. továbbképzéssel. Különösen a pártiskomokat kivéve, megszűnik a . marxista-leninista esti egye- ai tanfolyamokra válogatják tem szakosított, államvizsgát L ^T pasztalataink hogy az alapszervezetek egy — Milyen konkrét változások várhatók az új tanévben, fáVn He- kát. Ugyanakkor az is taHSSSSSSi 3 káderek ^tte biztosabb tudást'nyúp P-ztalataink közé tartozik, to, szakosított tagozatok in- ... , , — A káderképzés rendsze- dúlnak, ahol egy-egy tan- részében még ma sem egérében jelentős helyet foglal tárgy hároméves tanulmányo- értik a továbbképző el a kétéves marxista-leni- zására nyílik lehetőség. A tanfolyamok lényégét, funk- nista középiskola és az öthó- hallgatók a harmadik évben clojat. Ezért azt tanácsoljuk napos pártiskola. Az itt ta- az általuk választott egy-egy az alapszerveaeteknek: a kéo- nuló alapszervezeti pártmun- részterülettel alaposabban is 7-ésd _ szintek minden áron való kások, az irányítás alsóbb megismerkedhetnek. Ezekre emolese helyett inkább arra szintjein dolgozó tömegszer- a tanfolyamokra mindenek- vezeti és gazdasági vezetők, előtt a káderképző tanfolya- a pártoktatás tömegtanfolya- mokon oktató propagandis- mait vezető propagandisták, ták, a társadalmi, a gazdasá- ., közös tananyag segítségével, gi élet különböző területein nF't munkájuk^ megkövetel, elméleti igényességgel ismer- tevékenykedő vezetők, értei- Mindebből^ következik, hogy kednek meg a párt politikájának alapvető kérdéseivel. Az alapszervezetek vezetőinek elméleti-politikai kép- ségei lesznek a pártmunká- zését szolgálják a magyar soknak, a gazdasági vezetőktörekedjenek, hogy folyamatosan frissítsék fel a káderek meglevő ismereteit,, s annyival bővítsék azokat, amenymiségi dolgozók jelentkezését a hatékonyabb oktató-nevelővárjuk. munka, a tárgyi és személyi munkásmozgalom rövid története, és a marxista—leninista világnézet alapjai tanfolyamok. Ezek segítik a résztvevőik dialektikus és tör- ténelmi-maiterialista— Milyen további lehető- feltételek biztosításán túl, bizonyos szemléleti változásokat is feltételez itt az intéznek, a társadalmi és tömeg- ményen belül, de az alapszervezetek vezetőinek, hogy szervezeteknél is. Világosan rendszeresen továbbképezzék látnunk kell, hogy a politi- m agukat? kai szükségletek érvénvesü— A Politikai Bizottság lése nem a hallgatók létszá- szemlé- még 1974-ben határozatot ho- mának növelését jelenti elsősorban. Sokkal inkább azt, hogy a pártszervek és ter_______ _____t_______ A korábban szerzett ismere- mészetesen mi is még gona ránt szervezhetők olyanok, tekét ötévenként nem árt fel- dosabban válogassunk a je- alkik már rendelkeznek alap- frissíteni, kibővíteni. Ügy lentkezők között. Senki ne fokú politikai végzettséggel, gondolom, hogy a kétéves, maradjon ki, akinek munkáspeciális tanfolyamok — náletének fejlődését, mozgalmi zott a káderek rendszeres, a munkájuk hatékonyabb vég- folyamatos továbbképzéséről, zését. E tanfolyamokra egyilletve olyanok, akik hamarosan beiskolázásra kerülnek lünk 11 konkrét témában —. ja megköveteli a magasabb politikai képzettséget, de ilyen politikai tanfolyamra. ________ ___________ jól szolgálják a kádertovább- mindenképpen ügyelni kell A z egyéves pártiskolára, és képzést. Ugyancsak jó lehe- arra, hogy a képzésben el- a marxista—leninista esti tőségét kínálja ennek a szer- kerüljük az értelmetlen is- egyetem hároméves, általános vezett és irányított önálló ta- métlést. Ma még nem kevés tagozatára a középszintű ve- nulás. Több éves tapasztala- azoknak a hallgatóknak a zetőket, a vezetők utánpőtlá- tünk azonban, hogy pártbi- száma, akik egyetemet, vagy zottságaink, a pártalapszerve- főiskolát végeztek, tehát kőzetek, a megfelelő politikai zéP-. illetve felsőszintű polisánál számításba vett párt tagokat, pártonkívülieket, a párttönvegoktatásban. a tö- képzettséggel megpolitikai oktatásban tévé- pártmunkások, kenvkedő küldhetik a A pártiskolai képzés sajátos sága. hogv a tematikában narendelkező tikai képzettséggel rendel__________ ___ értelmiségi keznek és újra az esti egyep ropagandistökat dolgozók sajnos nem élnek tem általános tagozatán ta- pártszervezeteki ezzel. Az idén sem érkezett nulnak. A tennivalók tehát hozzánk egyetlen kérés sem, adottak, rajtunk, a oártszer- hogy konzulensről gondos- vezeteken, a hallgatókon múlik, hogy minél eredményesebben hajtsuk végre azokat — fejezte be a beszélgetést a Nógrád megyei oktatási gyobb helyet kannak a párt- kodjunk. politikai, a gyakorlati mun- — Hogyan készül az okta- kát segítő kérdések. A tan- tási igazgatóság az új tananyag. a tanulmányi rend évre? Mennyire értik, érz.ik egyaránt korszerűsödik. Az a pártszervezetek, a politikai ismeretek szélesítése mellett, képzés korszerűsítésének lé- igazgatóság vezetője, hatékonyabban szolgálja a nyegét? V. G. — Ennek hátrányát érzi keresetén is? vélekedik Kelemen József esz- deznj bármelyik kollégámtól, tergályos, aki nemreg szeleit jegyen a2 elsőéves segéd, le a katonaságtól.- S. ez olyan nagy baj? -Ilyen jó szellemű munkamoral mellett is előadódnak Többször kell az egyik kjSe55 hibák, jelentkeznek ap- feladatról átallni a másikra, rdbb gyengeségek? ami időt vesz el. — Megtörténik, hogy valaki későn megy haza pihenni, és ..... másnap könnyebben fogja fel Ugyanannyit viszek haza a napj munkát. Ilyenkor szük- mint korábban. Az viszont s£g van a bíztatásra. Nálunk tény, hogy most nagyobb visszaszólni csak annak lehet, kedvvel dolgozom, mert nem akjnek jgaza Van. olyan egyhangú a munka, mint amikor szériában végez- — Ez azt jelenti, hogy nincs tűk a feladatokat. A mostani vita a kollektívában? helyzet viszont több gonddal — Ahol felelősséggel dolgoz- jar, de úgy látom, hogy így is nak, szeretik munkájukat, megéri, jobb lesz. igényesek, többre vágynak, ott Kooperáció Van olyan világhírű —- szerszámgépgyártó — vállalat, amely az általa forgalmazott termékeknek egyetlen alkatrészét, részegységét sem állítja elő, „csak” összeszereli azo. kát. A szóban forge alkotóelemeknek a termelői a gépgyárral sok évtizede együttműködő — kooperáló — partnercégek nagy csoportja. Mint az üzleti eredmények —, s nem kevésbé a hosszú ideje fönnálló kapcsolatok — bizonyítják, valamennyi érintett megtalálja a számítását. Már az árukészítés kézművesfoka is magába foglalta a kooperáció némely — kezdetleges — elemi jelét, s a termelés társadalmi jellegének erősödése szükségszerűvé tette az együttműködést. Minél erőteljesebb — tágasabb körű — a munkamegosztás, annál fontosabb tényezővé lép elő a kooperáció a termelők — például az ipar és a mezőgazdaság —, valamint a termelőegységek — így a közúti járműiparban a motor-, az alvázgyártók, a karosszéria-készítők stb. — között. Mindenkor feltétel azonban: érdemes — kifizetődő — legyen valamennyi résztvevő számára az együttműködés. Napjainkban az iparvállalatok 115 ezer főt foglalkoztatnak karbantartással. Ha lennének ilyen feladatoki-a specializálódott, iparáganként, iparcsoportonként szervezett cégek — bátortalan próbálkozás most történik rá a vegyiparban —, melyek vállalnák a gépek nagyjavítását, felújítását, akkor — becslések szerint — a jelenlegi, szétszórtan, alacsony hatékonysággal dolgozó létszámnak a harmada is győzné az ún. napi feladatokat, s a költségek — iparterületenként eltérően 30—55 százalékkal mérséklődhetnének. Ennyiből is kiviláglik a kooperáció sokféle lehetőségének hasznossága, ám tegyük még kézzelfoghatóbbá az előnyöket. A szövőgépek állásideje jelenleg a teljes üzemidő 13—14 százaléka. Amint azt vizsgálatok bizonyították, bár nem egyetlen okra verethető ez az állapot vissza, a legfőbb tényező a karbantartási, javítási kooperáció hálózatának fejletlensége, egyebek között az, hogy a feladatra szakosodott —, de nem létező — vállalat helyett mindegyik szövődé maga tart fenn alkatrészraktárt, néhány fos felújítórészleget s így tovább. A gazdasági fejlődés bizonyos fokán á kooperáció elengedhetetlen feltétele a haladásnak, mert segítségével nagyobb termelékenység érhető el, fokozódik az állóeszközök kihasználása, a minőség jobbá, egyenletesebbé tehető, azaz javul a termelés gazdaságossága. Éppen ez a fölismerés — és gyakorlati tapasztalat — hozza magával, hogy a vállalaton belüli, a termelőegységek közötti az ágazatok kapcsölatában létrejövő együttműködést követnie kell az országok közötti munkamegosztásnak — specializációnak, szakosodásnak —, azaz a nemzetközi méretűre táguló kooperációnak. Megint megfogható ténnyel illusztrálva mondandónkat: a ruházati iparban ugrásszerű fejlődést lehetővé tevő SZTB szövőgépek különféle részegységeit más és más KGST-országok gyártják, majd valamennyien átveszik a készterméket, önállóan a teljes gépet például hazánkban csak gazdaságtalanul — számítások szerint a jelenlegi ár háromszorosáért — lehetne előállítani. A szakosodásra támaszkodó nemzetközi kooperáció alapján olyan gépek, automatizált géprendszerek kerülnek kidolgozásra, amelyek segítségével a növénytermesztésben 1990-ig másfél-, kétszeresére növelhető a munka termelékenysége a KGST-orszá- gokban. Határokon belülről és kívülről seregestől mutathatók fel ilyen tények, ám, mint sok más tekintetben, a kooperációnál is lehetőség és valóság között meglehetősen nagy a távolság. Csupán utalunk rá: a kooperációnak különleges, nagy hasznú formája a licenciavásárlás, ám alig százötven vállalat van a szocialista iparban, ahol ilyen — vásárolt — gyártási eljárást alkalmaznak. A gazdasági környezet megkívánja, de még nem ösztönzi eléggé a kooperációs kapcsolatok kibontakozását, s a gazdálkodási feltételek viszonylagos^ lazasága eddig a kényszerítést sem közvetítette megfelelően ezen a területen. A közgazdaságtudomány művelői egyre fontosabb jel. lemzőnek tartják egy-egy ország gazdaságának részvételi fokát a nemzetközi munkamegosztásban, s a belső együttműködés színvonalát ugyancsak a fejlettség egyik mércéjeként használják. Innét nézve is sok a tennivalónk, s a gyakorlat szolgáltatta tapasztalatok alapjpán még több: túl kell jutnunk most már a kezdeteken. Lázár Gábor
