Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

11 „fekete gyémánt” múzeuma Az aknatorony és a gépház. Félreértés ne essék: nem Jókai Mór ma is olvasott re­gényéről a Fekete gyémántok­ról van szó, hanem arról az ásványról, amelyet így szok­tak becézni, s amely rokona, módosulata a gyémántnak (vagy fordítva: a gyémánt a kristályos módosulata): a szénről. Mert a szénnek is van múzeuma, pontosabban a bányászatának, s nem is egy. Az egyik s talán ismertebb Salgótarjánban található, a másik, műszakilag a felszín­ről nézve változatosabb, a Dunántúl közepén van. Aiko, Eyka, Ayka A Bakony közepén Ajka ma már sokféle iparáról híres. Mint ipartelepülésről aligha gondolnánk, hogy milyen ősi. 1228-hól fennmaradt a neve oklevélben, s ezt a nevet a germán Eiko vagy Aiko név­ből származtatják. 1239-ben Eyka, 1384-ben Felsenayka, 1475-ben Alsowayka alakban is szerepelt... Ez utóbbiakból arra követ­keztethetünk, hogy már a XV. században legalábbis két részből áll, s így tartották számon évszázadokig. A XVI. század közepén megszállta és adófizetésre fogta a török, s egyik része — Felsőajka — pár évtized alatt néptelen pusztává lett. Nem is települt be többé. Nem úgy a szintén elpusz­tított Alsóajka! Ez újra s új­ra épült és pusztult — így hát csak lassan fejlődhetett. Kétszáz éve még ezren se lak­ták. A környék földje nem sok hasznot hajtott — fejlő­dését csak az iparosodás hoz­ta meg a múlt század utolsó negyedében. A Bakony Itincsei 1878-ban Urkútról áttele­pítették az üveggyárat Ajká­ra — ez lett az első üzeme. S az idő tájt — nem sokkal előbb — kezdődött meg a barnaszén bányászata a Csinger-völgyben. A bányák közelében lassanként bá­nyásztelepülések alakultak ki — olyanok, mint a többi bá­nyavidéken abban a korban. Nagyobb föllendülést az alumíniumkohó és a timföld­gyár építése hozott a második világháború küszöbén. Akkor kezdődött nagy léptekkel a bakonyi bauxitkincs kiak­názása. A fölszabadulás óta nagy fejlesztés ment végbe a gyárakban is — így az ország egyik legnagyobb beruházá­sát valósították meg az Aj­kai Timföldgyár és Alumíni­umkohó fejlesztésére. Az alumíniumipar nagy energia- igényét a bakonyi barnaszén­re települt erőmű szolgálja. Cainger-volgy, Ármin-akna A régi bányászat emléke és bemutatóhelye a Csinger- völgyben kanyargós úton közelíthető meg. A szom­szédságában kialakított ked­velt kirándulóhely — az aj­kai üzemek és dolgozók tár­sadalmi munkájával az or­szágban elsőként kialakított parkerdő — mellett magaso­dik a múzeummá lett Ármin- akna felvonótornyának vas­szerkezete. Pici házikó tete­jén „bújik ki” a torony — a házikó alól szállt a mélybe évtizedeken át a „kas”, a bányalift. A szomszédos épü­let a gépház. Az udvaron régi bányagé­peket láthatunk. S az udvar végén homlokzatán a kereszt­bevetett bányászszerszámok jelvényével és a Jó szeren­csét! felirattal három alagút, három lejtakna bejárója nyí­lik. Délelőtt 10-től délután 4- ig látogatható a hét jó részén ez a múzeumbánya. N. F. A boldog és békés gyermekkorért HÍBT ADTUNK arról, sadalmak hogy nemrég nemzetközi sen szép gyermekrajz- és gyermek- könyv-kiállítás nyílt Salgó­tarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ­ban, amely méltán vonz né­pes és különösen ifjú közön­séget. A nemzetközi gyer­mekév alkalmából pályázatot hirdetett a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksé­ge, az Oktatási Minisztérium és a balatoni (zánkai) úttörő­város gyermekalkotások ga­lériája „Boldog gyermekko­rért egy békés világban” címmel. A világ minden kon­feladata. Különö- például a szovjet Larisza Berlsava A mese­mondó című tolira jza, az ugyancsak jzovjet Szveta Szi- csevszkaja Pirosmasnis című vizfestménye. De nem kevés­szintén kvalitásos, bizonyít^ va, hogy a magyar gyermek­rajzok méltán aratnak sike­reket a nemzetközi fórumo­kon. Most csak azt említjük, hogy különösen a batikok rendkívül szépek és kvalitá­bé vonzó a bolgár Vaszileva sósak. Tóth Emma Tükröm, Cankova Akvárium, s Prodan tükröm, Jenei Csilla Mese, Ivanov Halászok című linó- .Horváth Emese Almafa, Tóth metszete. Erika örvényesi vízimalom, Figyelmet keltőén jó meg- Nemes Csaba Klarinétos fiú oldásaikon túl, informatív ér- című művei kiemelkedően tékkel is bírnak például a szépek. de természetesen, bolíviai, a kubai, a vietnami csak néhány példát jelente­ste gyermekmunkák. Itt is egy pár példát említünk csu­pán. A bolíviai Carlos Zen­tinenséről érkeztek kitűnő pá- temo Castillo Esti tanfolyam lyaművek, amelyek legjobbjai című képe az indiánok tanu­közül láthat a közönség gaz­dag — bár távolról sem tel­jes — kollekciót Salgótarján­ba i. A nemzetközi tárlat ed­dig is minden magyarországi városban sikert aratott, jog­gal ajánljuk a nógrádi kö­zönség figyelmébe. Miért? önmagában is mindig meg­kapó az a világ, amely a lásának bemutatásával ör­vendeztet meg. A kubai Jo­nek a gazdag hazai anyag­ból. A mi világunk címmel meghirdetett megyei gyér- mekrajzpályázat a művelődé­si központ klubjában és a folyosón látható. Színvonala­sé Alberto, Varela Gonzáles san és szervesen kapcsolódik Mezei munkások című fest­ménye hitelesen villantja fel a cukomádaratás mozzanata­it. A vietnami Van Hing Se­besült katona a gyermekek között című Dályaműve viet­az üvegcsamoki nemzetközi kiállításhoz. Mintegy húszal- talános iskolás pályázót, kis­csoportot és nyolc óvodást díjaztak,' köztük egy három­tagú őrhalmi csoportot, akik Sétáltunk a faluban című rajzukkal arattak sikert. Ez a kiállítási rész arról vall, hogy iskoláinkban, óvodáink­Rádióhírben hallhattuk nemrég, hogy a „Kell a jó könyv országos pályázat har­madik díjazottja Czegléd Jó­zsef nagyoroszi lakos lett. Egészséges lokálpatriotiz­mus, ha itteni ember megör- vend egy ilyen hírnek, s ter­mészetes kíváncsiság, hogy ismerni kívánja azt, akiről szól. Nagyorosziban, a községi ta­nácson „eligazítást” kérve, nem kellett sokáig keresgél­nünk Czegléd Józsefet. Kisugrásnyira a tanácstól, a „Favorit” Cipőipari Szövet­kezetben, a népszerűbb ne­vén: papucsüzemben dolgozik. Az üzem anyagraktárában ülünk le rövid beszélgetés­re. Jóarcú, úgynevezett mai fiatal, gondos szakánkéval. Kevés lehet az ideje, hiszen, imént még a szövetkezet fur­gonjának bütykölésében se­gédkezett, kint az udvaron, onnan szólítottuk bentebb, — egyébként a „Favorit” raktá­rosa, amit az apró helyiség polcain sorakozó anyagok, szerszámok, mintapéldányok is elárulnak. Rövid önéletrajzát kérde­zem: — Szegedről származtam ide, a „világ” túlsó végébe. A dél-alföldi városban végeztem középiskolát, s gimnáziumi érettségi után színművészeti főiskolára szerettem volna menni. Sajnos, ez a tervem, vágyam nem sikerült, pedig diákkoromban már sokat fog­lalkoztam kedvenc tárgyam­mal, az irodalommal — és az előadóművészet különféle for­Kell a jó könyv — Nagyorosziban máival. Végül is távköz­léstechnikái műszerész let­tem, de az irodalom iránti vonzódás változatlanul él ben­nem. — Olvasóként, vagy műveli is? — Mindkét formában, mert már diákként próbálkoztam a novellaírással. A szegedi egye­temi klubban sok ösztönzést, biztatást kaptam ehhez. — S az eddigi eredmény? — Egyelőre nem sok. Küld­tem írásokat a Magyar Ifjú­ságnak, azt válaszolták: te­hetségesek, de nem az ő pro­filjuk. Küldjék újakat, aztán a Mozgó Világnak, onnan is csak biztatás volt a válasz. Februárban elindultam a MUOSZ egy riportpályázatán — még nem tudom az ered­ményét. — Színművészet, irodalom, távközléstechnika... Hogyan fér meg mindez a rak­tárossággal? Egyáltalán ho­gyan következett Szeged után Nagyoroszi? — A feleségem két éve Nagyorosziban pedagógus — ének—zene szakos —, én köz­ben katona voltam, így jöttem én is ide. Előbb területi KISZ- titkárnak, ám ez a funkció időközben megszűnt. Közleke­dési eszköz hiányában az esti órákban — hiszen erre azidő­~4 NÓGRÁD - 1979. május 20., vasárnap^_ 1 re jutott volna a munka zö­me — képtelenség volt a fel­adatokat megfelelően ellátni, így kerültem végül a ktsz- hez, mostani munkakörömbe. — S, hogyan illeszti ezt ambícióihoz, irodalmi és em­beri törekvéseihez? A hallgatásból azt érzem, hogy szükségállapotról van szó, s Czegléd József — hi­szen még mindössze 25 éves lesz — nem adta fel terveit. Átugrunk hát a nehéz kér­désen, mert mint mondja, munkahelyén megértéssel tá­mogatják. — Mint irodalombarátnak, bizonyosan vannak köny­vei? — Körülbelül ezer kötet ed­dig a gyűjteményem, s van vagy ötven-hatvan lemezem is, főképp komoly zenéből, ami, persze főképp feleségem szakmai igényét szolgálja, de mint zeneművészet-kedvelőt, engem is érdekel. — S, milyen új szellemi, kulturális gyarapodást kínál­nak a község keretei? . — A község könyvtári anyaga sajnos meglehetősen szegényes. Még elszomorítóbb, hogy ebben a faluban nem árulnak könyveket. Amíg az iparcikkbolt működött, ott volt könyvárusítás, de decembertől, amióta az iparcikk átköltözött az ÁBC-be, ez megszűnt. A könyvet nem vitte magával. Folyóiratot sem lehet előfizet­ni — próbáltam már —, csak példányonként vásárolni — ha egyáltalán kapható. így az ilyen igénnnyel Rétságra kell utazni. Most egyébként aktsz vezetőjének engedélyével ma­gam kezdem el az üzemben a bizományosi árusítást. A napokban már tárgyaltam Rétságon, — ám ez is csak 150—160 embert érint, nem a ■ község egészét. De most már essék végre szó az országos pályázatról is. Erről Czegléd József így vall: — A „Kell a jó könyv” pályázati felhívással a kato­naságnál, a könyvtárban ta­lálkoztam. Tulajdonképpen két részből, két fordulóból állott. Az elsőben negyven műből hatot kellett megismerni az orosz klasszikus és a szovjet irodalomból, majd a második részben hű elemzést adni egy műről, nevezetesen Suksin A harmadik kakasszóra című novellaválogatását elemeztem, mintegy tízoldalas tanulmány, ban, nagy szeretettel, mert ezt a szovjet írót különösen ked­velem — és úgy vélem, is­merem is, már középiskolás koromból. — Az eredmény pedig, — mint harmadik helyezettnek? — Kétezer forint, amit Bu­dapesten a Szovjet Kultúra Házában szép ünnepségen ad­tak át. De ennél, persze jóval többet jelent az irodalmi él­mény, amit a művek megis­merése nyújtott. íme, Czegléd József pél­dája és vallomása a meg­erősítő bizonyosság, hogy kell a jó könyv Nagyorosziban is. <b.t) Mai tévéajánlatunk 11.50: UTAZÁS A HOLDBA Verne Gyűla fantasztikus regényéből, gyerekkorunk nami háborúk szomorú ese- gyermekrajzból a látogató elé menyét hozza közel a látoga- tárul. Pontosabban, világunk, tóhoz, figyelmeztetve a világ ahogyan a gyermek — éljen felelősségére, amelyet agyér- „„ ____________ b ármely országban — látja mekekkel szemben is éreznie ban magas színvonalon folyik és láttatja azt. Természete- kell. A pakisztáni Zubair Ra- a képzőművészeti nevelés, sen, ma még nem mindenütt iput Szántás-a a békés, bár A KIÁLLÍTÁST gyermek- az idilli béke és harmónia nehéz emberi munka szépsé- könyvtárlat teszi teljessé,' sugárzik az alkotásokból, hi- géről szól. Hosszan lehetne amely a Móra Ferenc Könyv- szén a világ sok országában sorolni a kitűnő gyermekraj- kiadó által megjelentetett! úr az elnyomás, pusztít a zokat. művekből nyújt gazdag vá­fegyver és az éhség. Velük Szóljunk ehelyett röviden logatást. szolidárisaik vagyunk. a magvar anyagról, amely T. E. Szakmai szempontból is______________ m egtermékenyítően hat a kü lönböző kontinensek gyer­mekeinek körében folyó kép­ző- és iparművészeti tevé­kenység összehasonlítása, fej­leszti gyermekeink képzőmű vészeti érdeklődését, esztéti­kai ízlését. Erősíti továbbá a nemzetközi kulturális kap­csolatokat is az ilyen pályá­zat, illetve kiállítás. Fokozza azt az érzést, hogy ragasz­kodva a saját és egyetlen ha­zához más országok népeit is tiszteljük. A KIÁLLÍTOTT pályamű veket 5—15 éves korú gyer­mekek készítették. Aligha volna célszerű bármely or szágot kiemelni ebből az iga­zán hatalmas anyagból. Mind a szocialista országok, mind pedig a fejlődő, vagy a ka­pitalista országok gyerme­kei pályaművei kikel őszintén vallanak életüknek elsősor­ban örömteli eseményeiről, az őket körülvevő világ, a sző­kébb környezet jellegéről. Csak a példa és nem a kie­melés igényével említünk né­hány művet annak illusztrá­lására, hogy mennyire válto­zatos és szép a világ, amely­nek megőrzése a felnőtt-tár­rész képzeletvilága messze túl-’ lépte saját korának ismere­teit, elképzeléseit, és lehetősé­geit is. Á Hold-utazás nagy jól ismert, sokat olvasott tör- kalandját jó százötven évvel ténetéből készített Csányi, korábban megsejtette. A Miklós tévéjátékot. A Hold- magyar tévéfilmsorozat ugyan ra utazás története a múlt gyerekek számára készült, de század harmincas éveiben bizonyára a felnőtt-társada­t ■» ■■­természetesen az akkori tudó- tot>° feszes filmregény, va- mányos feltételek között. Va- sámapról vasárnapra való lójában azonban Verne me- megjelenését a képernyőn. Május 20. vasárnap: 15.25: A hugenották kincse francia rész. tévéfilmsorozat 3. í tiasz „ Odüssja Nemrégiben a látogatók még egykedvűen haladtak el a taskenti népművészeti mú­zeum bejáratát díszítő Atlasz­szobor mellett, nem is gyanít­va, hogy értékes alkotás ke­rüli el figyelmüket. Mint kiderült, a szobor ré­gi római mesterek műve, má­solata egy ismeretlen görög művész korábbi munkájának, amely az idők folyamán vég­képp elkallódott. 1575-ben fe­dezte fel az utókor. Előbb a Farnese család gyűjteményé­be, majd a nápolyi archeoló­giái múzeum tulajdonába ke­rült. A múlt században vásá­rolta meg a múzeumtól a pavlovszki kúria híres fasora számára a cári dinasztia egyik sarja, aki rövidesen kegyvesz­tett lett, és Taskentben tele­pedett le. így került oda a szobor, amelyet tulajdonosa palotájának — a mostani nép- művészeti múzeum — bejára­tánál állított fel. A taskent; szakértőket egy levél vezette nyomra, amit pavlovszki ku­tatók küldtek, „Atlaszt ke­resünk” felirattal. A szobor legnagyobb érde­kessége, hogy alakja a világ feltehetően legrégebbi ég­gömbjét tartja fele felett. A gömbön jól kivehetők mind­azon csillagképek, amelyeket már a régi görögök is ismer­hettek, a többi között az Ar­go, a Rák, a Hercules, a Del­fin, a Lant. Van képünk hozzá Ezzel a címmel új vetélke­dősorozat kezdődik a tv-ben. Az archívumban fölhalmo­zott mintegy 18 ezer, külön­böző műfajba tartozó műsor filmszalagjából most válogat­ják a szerkesztők az anyagot programok filmmontázsai­hoz. A vetélkedőkön a nézők vi­zuális memóriáját teszik pró bára. Filmrészleteket mutat nak be; ezeken híres szemé lyeket kell a versenyzőknél fölismerniük, főúttal meg határozva a kort, amit a ké pék idéznek.

Next

/
Thumbnails
Contents