Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
11 „fekete gyémánt” múzeuma Az aknatorony és a gépház. Félreértés ne essék: nem Jókai Mór ma is olvasott regényéről a Fekete gyémántokról van szó, hanem arról az ásványról, amelyet így szoktak becézni, s amely rokona, módosulata a gyémántnak (vagy fordítva: a gyémánt a kristályos módosulata): a szénről. Mert a szénnek is van múzeuma, pontosabban a bányászatának, s nem is egy. Az egyik s talán ismertebb Salgótarjánban található, a másik, műszakilag a felszínről nézve változatosabb, a Dunántúl közepén van. Aiko, Eyka, Ayka A Bakony közepén Ajka ma már sokféle iparáról híres. Mint ipartelepülésről aligha gondolnánk, hogy milyen ősi. 1228-hól fennmaradt a neve oklevélben, s ezt a nevet a germán Eiko vagy Aiko névből származtatják. 1239-ben Eyka, 1384-ben Felsenayka, 1475-ben Alsowayka alakban is szerepelt... Ez utóbbiakból arra következtethetünk, hogy már a XV. században legalábbis két részből áll, s így tartották számon évszázadokig. A XVI. század közepén megszállta és adófizetésre fogta a török, s egyik része — Felsőajka — pár évtized alatt néptelen pusztává lett. Nem is települt be többé. Nem úgy a szintén elpusztított Alsóajka! Ez újra s újra épült és pusztult — így hát csak lassan fejlődhetett. Kétszáz éve még ezren se lakták. A környék földje nem sok hasznot hajtott — fejlődését csak az iparosodás hozta meg a múlt század utolsó negyedében. A Bakony Itincsei 1878-ban Urkútról áttelepítették az üveggyárat Ajkára — ez lett az első üzeme. S az idő tájt — nem sokkal előbb — kezdődött meg a barnaszén bányászata a Csinger-völgyben. A bányák közelében lassanként bányásztelepülések alakultak ki — olyanok, mint a többi bányavidéken abban a korban. Nagyobb föllendülést az alumíniumkohó és a timföldgyár építése hozott a második világháború küszöbén. Akkor kezdődött nagy léptekkel a bakonyi bauxitkincs kiaknázása. A fölszabadulás óta nagy fejlesztés ment végbe a gyárakban is — így az ország egyik legnagyobb beruházását valósították meg az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó fejlesztésére. Az alumíniumipar nagy energia- igényét a bakonyi barnaszénre települt erőmű szolgálja. Cainger-volgy, Ármin-akna A régi bányászat emléke és bemutatóhelye a Csinger- völgyben kanyargós úton közelíthető meg. A szomszédságában kialakított kedvelt kirándulóhely — az ajkai üzemek és dolgozók társadalmi munkájával az országban elsőként kialakított parkerdő — mellett magasodik a múzeummá lett Ármin- akna felvonótornyának vasszerkezete. Pici házikó tetején „bújik ki” a torony — a házikó alól szállt a mélybe évtizedeken át a „kas”, a bányalift. A szomszédos épület a gépház. Az udvaron régi bányagépeket láthatunk. S az udvar végén homlokzatán a keresztbevetett bányászszerszámok jelvényével és a Jó szerencsét! felirattal három alagút, három lejtakna bejárója nyílik. Délelőtt 10-től délután 4- ig látogatható a hét jó részén ez a múzeumbánya. N. F. A boldog és békés gyermekkorért HÍBT ADTUNK arról, sadalmak hogy nemrég nemzetközi sen szép gyermekrajz- és gyermek- könyv-kiállítás nyílt Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központban, amely méltán vonz népes és különösen ifjú közönséget. A nemzetközi gyermekév alkalmából pályázatot hirdetett a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége, az Oktatási Minisztérium és a balatoni (zánkai) úttörőváros gyermekalkotások galériája „Boldog gyermekkorért egy békés világban” címmel. A világ minden konfeladata. Különö- például a szovjet Larisza Berlsava A mesemondó című tolira jza, az ugyancsak jzovjet Szveta Szi- csevszkaja Pirosmasnis című vizfestménye. De nem kevésszintén kvalitásos, bizonyít^ va, hogy a magyar gyermekrajzok méltán aratnak sikereket a nemzetközi fórumokon. Most csak azt említjük, hogy különösen a batikok rendkívül szépek és kvalitábé vonzó a bolgár Vaszileva sósak. Tóth Emma Tükröm, Cankova Akvárium, s Prodan tükröm, Jenei Csilla Mese, Ivanov Halászok című linó- .Horváth Emese Almafa, Tóth metszete. Erika örvényesi vízimalom, Figyelmet keltőén jó meg- Nemes Csaba Klarinétos fiú oldásaikon túl, informatív ér- című művei kiemelkedően tékkel is bírnak például a szépek. de természetesen, bolíviai, a kubai, a vietnami csak néhány példát jelenteste gyermekmunkák. Itt is egy pár példát említünk csupán. A bolíviai Carlos Zentinenséről érkeztek kitűnő pá- temo Castillo Esti tanfolyam lyaművek, amelyek legjobbjai című képe az indiánok tanuközül láthat a közönség gazdag — bár távolról sem teljes — kollekciót Salgótarjánba i. A nemzetközi tárlat eddig is minden magyarországi városban sikert aratott, joggal ajánljuk a nógrádi közönség figyelmébe. Miért? önmagában is mindig megkapó az a világ, amely a lásának bemutatásával örvendeztet meg. A kubai Jonek a gazdag hazai anyagból. A mi világunk címmel meghirdetett megyei gyér- mekrajzpályázat a művelődési központ klubjában és a folyosón látható. Színvonalasé Alberto, Varela Gonzáles san és szervesen kapcsolódik Mezei munkások című festménye hitelesen villantja fel a cukomádaratás mozzanatait. A vietnami Van Hing Sebesült katona a gyermekek között című Dályaműve vietaz üvegcsamoki nemzetközi kiállításhoz. Mintegy húszal- talános iskolás pályázót, kiscsoportot és nyolc óvodást díjaztak,' köztük egy háromtagú őrhalmi csoportot, akik Sétáltunk a faluban című rajzukkal arattak sikert. Ez a kiállítási rész arról vall, hogy iskoláinkban, óvodáinkRádióhírben hallhattuk nemrég, hogy a „Kell a jó könyv országos pályázat harmadik díjazottja Czegléd József nagyoroszi lakos lett. Egészséges lokálpatriotizmus, ha itteni ember megör- vend egy ilyen hírnek, s természetes kíváncsiság, hogy ismerni kívánja azt, akiről szól. Nagyorosziban, a községi tanácson „eligazítást” kérve, nem kellett sokáig keresgélnünk Czegléd Józsefet. Kisugrásnyira a tanácstól, a „Favorit” Cipőipari Szövetkezetben, a népszerűbb nevén: papucsüzemben dolgozik. Az üzem anyagraktárában ülünk le rövid beszélgetésre. Jóarcú, úgynevezett mai fiatal, gondos szakánkéval. Kevés lehet az ideje, hiszen, imént még a szövetkezet furgonjának bütykölésében segédkezett, kint az udvaron, onnan szólítottuk bentebb, — egyébként a „Favorit” raktárosa, amit az apró helyiség polcain sorakozó anyagok, szerszámok, mintapéldányok is elárulnak. Rövid önéletrajzát kérdezem: — Szegedről származtam ide, a „világ” túlsó végébe. A dél-alföldi városban végeztem középiskolát, s gimnáziumi érettségi után színművészeti főiskolára szerettem volna menni. Sajnos, ez a tervem, vágyam nem sikerült, pedig diákkoromban már sokat foglalkoztam kedvenc tárgyammal, az irodalommal — és az előadóművészet különféle forKell a jó könyv — Nagyorosziban máival. Végül is távközléstechnikái műszerész lettem, de az irodalom iránti vonzódás változatlanul él bennem. — Olvasóként, vagy műveli is? — Mindkét formában, mert már diákként próbálkoztam a novellaírással. A szegedi egyetemi klubban sok ösztönzést, biztatást kaptam ehhez. — S az eddigi eredmény? — Egyelőre nem sok. Küldtem írásokat a Magyar Ifjúságnak, azt válaszolták: tehetségesek, de nem az ő profiljuk. Küldjék újakat, aztán a Mozgó Világnak, onnan is csak biztatás volt a válasz. Februárban elindultam a MUOSZ egy riportpályázatán — még nem tudom az eredményét. — Színművészet, irodalom, távközléstechnika... Hogyan fér meg mindez a raktárossággal? Egyáltalán hogyan következett Szeged után Nagyoroszi? — A feleségem két éve Nagyorosziban pedagógus — ének—zene szakos —, én közben katona voltam, így jöttem én is ide. Előbb területi KISZ- titkárnak, ám ez a funkció időközben megszűnt. Közlekedési eszköz hiányában az esti órákban — hiszen erre azidő~4 NÓGRÁD - 1979. május 20., vasárnap^_ 1 re jutott volna a munka zöme — képtelenség volt a feladatokat megfelelően ellátni, így kerültem végül a ktsz- hez, mostani munkakörömbe. — S, hogyan illeszti ezt ambícióihoz, irodalmi és emberi törekvéseihez? A hallgatásból azt érzem, hogy szükségállapotról van szó, s Czegléd József — hiszen még mindössze 25 éves lesz — nem adta fel terveit. Átugrunk hát a nehéz kérdésen, mert mint mondja, munkahelyén megértéssel támogatják. — Mint irodalombarátnak, bizonyosan vannak könyvei? — Körülbelül ezer kötet eddig a gyűjteményem, s van vagy ötven-hatvan lemezem is, főképp komoly zenéből, ami, persze főképp feleségem szakmai igényét szolgálja, de mint zeneművészet-kedvelőt, engem is érdekel. — S, milyen új szellemi, kulturális gyarapodást kínálnak a község keretei? . — A község könyvtári anyaga sajnos meglehetősen szegényes. Még elszomorítóbb, hogy ebben a faluban nem árulnak könyveket. Amíg az iparcikkbolt működött, ott volt könyvárusítás, de decembertől, amióta az iparcikk átköltözött az ÁBC-be, ez megszűnt. A könyvet nem vitte magával. Folyóiratot sem lehet előfizetni — próbáltam már —, csak példányonként vásárolni — ha egyáltalán kapható. így az ilyen igénnnyel Rétságra kell utazni. Most egyébként aktsz vezetőjének engedélyével magam kezdem el az üzemben a bizományosi árusítást. A napokban már tárgyaltam Rétságon, — ám ez is csak 150—160 embert érint, nem a ■ község egészét. De most már essék végre szó az országos pályázatról is. Erről Czegléd József így vall: — A „Kell a jó könyv” pályázati felhívással a katonaságnál, a könyvtárban találkoztam. Tulajdonképpen két részből, két fordulóból állott. Az elsőben negyven műből hatot kellett megismerni az orosz klasszikus és a szovjet irodalomból, majd a második részben hű elemzést adni egy műről, nevezetesen Suksin A harmadik kakasszóra című novellaválogatását elemeztem, mintegy tízoldalas tanulmány, ban, nagy szeretettel, mert ezt a szovjet írót különösen kedvelem — és úgy vélem, ismerem is, már középiskolás koromból. — Az eredmény pedig, — mint harmadik helyezettnek? — Kétezer forint, amit Budapesten a Szovjet Kultúra Házában szép ünnepségen adtak át. De ennél, persze jóval többet jelent az irodalmi élmény, amit a művek megismerése nyújtott. íme, Czegléd József példája és vallomása a megerősítő bizonyosság, hogy kell a jó könyv Nagyorosziban is. <b.t) Mai tévéajánlatunk 11.50: UTAZÁS A HOLDBA Verne Gyűla fantasztikus regényéből, gyerekkorunk nami háborúk szomorú ese- gyermekrajzból a látogató elé menyét hozza közel a látoga- tárul. Pontosabban, világunk, tóhoz, figyelmeztetve a világ ahogyan a gyermek — éljen felelősségére, amelyet agyér- „„ ____________ b ármely országban — látja mekekkel szemben is éreznie ban magas színvonalon folyik és láttatja azt. Természete- kell. A pakisztáni Zubair Ra- a képzőművészeti nevelés, sen, ma még nem mindenütt iput Szántás-a a békés, bár A KIÁLLÍTÁST gyermek- az idilli béke és harmónia nehéz emberi munka szépsé- könyvtárlat teszi teljessé,' sugárzik az alkotásokból, hi- géről szól. Hosszan lehetne amely a Móra Ferenc Könyv- szén a világ sok országában sorolni a kitűnő gyermekraj- kiadó által megjelentetett! úr az elnyomás, pusztít a zokat. művekből nyújt gazdag váfegyver és az éhség. Velük Szóljunk ehelyett röviden logatást. szolidárisaik vagyunk. a magvar anyagról, amely T. E. Szakmai szempontból is______________ m egtermékenyítően hat a kü lönböző kontinensek gyermekeinek körében folyó képző- és iparművészeti tevékenység összehasonlítása, fejleszti gyermekeink képzőmű vészeti érdeklődését, esztétikai ízlését. Erősíti továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatokat is az ilyen pályázat, illetve kiállítás. Fokozza azt az érzést, hogy ragaszkodva a saját és egyetlen hazához más országok népeit is tiszteljük. A KIÁLLÍTOTT pályamű veket 5—15 éves korú gyermekek készítették. Aligha volna célszerű bármely or szágot kiemelni ebből az igazán hatalmas anyagból. Mind a szocialista országok, mind pedig a fejlődő, vagy a kapitalista országok gyermekei pályaművei kikel őszintén vallanak életüknek elsősorban örömteli eseményeiről, az őket körülvevő világ, a szőkébb környezet jellegéről. Csak a példa és nem a kiemelés igényével említünk néhány művet annak illusztrálására, hogy mennyire változatos és szép a világ, amelynek megőrzése a felnőtt-tárrész képzeletvilága messze túl-’ lépte saját korának ismereteit, elképzeléseit, és lehetőségeit is. Á Hold-utazás nagy jól ismert, sokat olvasott tör- kalandját jó százötven évvel ténetéből készített Csányi, korábban megsejtette. A Miklós tévéjátékot. A Hold- magyar tévéfilmsorozat ugyan ra utazás története a múlt gyerekek számára készült, de század harmincas éveiben bizonyára a felnőtt-társadat ■» ■■természetesen az akkori tudó- tot>° feszes filmregény, va- mányos feltételek között. Va- sámapról vasárnapra való lójában azonban Verne me- megjelenését a képernyőn. Május 20. vasárnap: 15.25: A hugenották kincse francia rész. tévéfilmsorozat 3. í tiasz „ Odüssja Nemrégiben a látogatók még egykedvűen haladtak el a taskenti népművészeti múzeum bejáratát díszítő Atlaszszobor mellett, nem is gyanítva, hogy értékes alkotás kerüli el figyelmüket. Mint kiderült, a szobor régi római mesterek műve, másolata egy ismeretlen görög művész korábbi munkájának, amely az idők folyamán végképp elkallódott. 1575-ben fedezte fel az utókor. Előbb a Farnese család gyűjteményébe, majd a nápolyi archeológiái múzeum tulajdonába került. A múlt században vásárolta meg a múzeumtól a pavlovszki kúria híres fasora számára a cári dinasztia egyik sarja, aki rövidesen kegyvesztett lett, és Taskentben telepedett le. így került oda a szobor, amelyet tulajdonosa palotájának — a mostani nép- művészeti múzeum — bejáratánál állított fel. A taskent; szakértőket egy levél vezette nyomra, amit pavlovszki kutatók küldtek, „Atlaszt keresünk” felirattal. A szobor legnagyobb érdekessége, hogy alakja a világ feltehetően legrégebbi éggömbjét tartja fele felett. A gömbön jól kivehetők mindazon csillagképek, amelyeket már a régi görögök is ismerhettek, a többi között az Argo, a Rák, a Hercules, a Delfin, a Lant. Van képünk hozzá Ezzel a címmel új vetélkedősorozat kezdődik a tv-ben. Az archívumban fölhalmozott mintegy 18 ezer, különböző műfajba tartozó műsor filmszalagjából most válogatják a szerkesztők az anyagot programok filmmontázsaihoz. A vetélkedőkön a nézők vizuális memóriáját teszik pró bára. Filmrészleteket mutat nak be; ezeken híres szemé lyeket kell a versenyzőknél fölismerniük, főúttal meg határozva a kort, amit a ké pék idéznek.
