Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
Harkányban befejező szakaszába ért az ország legnagyobb termelőszövetkezeti üdülőjének építése, és előreláthatólag augusztusban fogadja az első vendégeket a hétszáz ágyas gyógy- és pihenőüdülő. Létrehozására közös vállalat alakult tagja van: termelőszövetkezetek, szakszövetségek, tsz-szövétségek A tagok részjegyeket váltottak, s annak arányában üdültetik dolgozóikat' és százhatvannégy és maga a TOT is. Kutyakiállitás írta: Jordan Popov A városi parkban fajkutya- kiállítást rendeztek. A legkiválóbb kynológusokból álló zsűrinek kétszáz eb közül kellett kiválasztania a győztest. Valamennyi kutyának olyan hosszú származási táblázata volt, akár az arisztokratáknak. Annak ellenére, hogy a kutyák között sok valóban rendkívüli szép, több érmes szerepelt, a zsűri tagjai tanácstalanok voltak. A dolog úgy állt, hogy a két- száz-égynehány kutya között volt egy... kandúr is. Mégpedig nem közönséges kandúr, hanem Petko Petkov elvitársé. Vagy nem magyarázták még neki elég érthetően, hogy ez kutya-, nem pedig macskakiállítás, vagy ő nem ismerte fel a bernáthegyi és a szürke macska közti elvi különbséget, ki tudja... Petko Petkov nem olyan ember, akit meg lehet kérni arra, hogy magyarázza meg saját tetteit. V. És a tiszteletre méltó kutya- szakértők most ott ülnek a zsűri szobájában és zavartan sóhajtoznak. — Én, elvtársak, régi kyno- lógus vagyok — kezdte el a zsűri egyik tagja, —, de még sohasem kellett macskáról szakvéleményt adnom... — Csak semmi személyeskedés — dörmögte a zsűri elnöke. — Itt nincs hely holmi szubjektív célzások számára. Objektív értékelésre van szükség! — Annál inkább mivel Petkov elvtárs utalt ki pénzt a kiállításunk számára és helyiséget ígért az ebtenyésztők klubjá részére... dünnyögte a helyettese. — Kiállításunk az idén rendkívül reprezentatív jellegű. Ügy gondolom, kollégáim valamennyien egyetértenek velem, ha azt mondom, hogy a legnagyobb pontszámot érdemli. .. a fiatal, de szép reményekre jogosító kynológus a listára pillantott... a hetes számú francia bulldog és a ti zen négyes gyi. Nekem azonban mégis az a véleményem, hogy Petkov elvtárs kandúrja felülmúlja valamennyi kutyát. Ez, tudják, valami másféle... Igen, elvtársak! Valamennyi kutya közül fejjel kimagaslik. Én, elvtársak, tiszta lelkiismeretiéi a kandúrra szavazok! — Bocsásson meg, kollégám — szakította félbe az egyik zsűritag, aki mindeddig hallgatott —: én nem egészen értem, miről van szó. Hiszen ha egy kutyakiállításon macskának ítélünk oda díjat, akkor nevetség tárgya leszünk! — Ugyan, mire való ilyen élesen fogalmazni... ráncolta össze a homlokát az elnök. — Az válhat nevetség tárgyává, aki makacsul ragaszkodik a dogmákhoz. Mire való a macska és a kutya közti különbség efféle csökönyös hangsúlyozása? Mire való, kérdem önöktől? Kinek van szüksége ilyesféle formalizmusra, amely ellen valameny- nyiünknek harcolnunk kell? — Elvtársak — emelkedett, fel helyéről a fiatal, de reményekre jogosító kynológus, — engedjék meg hogy őszinte legyek. Nem folyamodom mindenféle csűrés-csava- ráshoz hogy igazoljam ezt a macskát. Kimondom, mindazt, amit gondolok. — Diadalmasan és kihívóan tekintett végig a zsűrin. — Én, tisztelt kollégák, őszintén csodálom Petkov elvtárs kandúrját és feltétlenül méltónak tartom az első helyre! — Szavazzunk, elvtársak? — kérdezte már vidámabban a zsűri elnöke. A kutyakiállításon az első díjat túlnyomó szavazattöbbséggel Petkov elvtárs kandúrjának ítélték oda. És amikor ő — a kandúr, nem pedig Petkov elvtárs — felment a dobogóra, valamennyi kutya egyszerre hízelgőén csaholni kezdett. A francia bulldog és a bernáthegyi pedig a második és a harmadik díjat kapta, valamint értékes ajándékokat: macskadorombolást számú bernáthe- megörökítő, tetszetős kiállítási személy szerint hanglemezeket... (Ford: Gellert György) Füzeibe foglalták ' A salgótarjáni síküveggyár- gának köszönő levelét, ame- ban a közelmúltban külön fü- lyet a tavalyi társadalmi munzetet „jelentettek meg”, amelyben konkrétan megfogalmazták a tennivalókat, amelyeket a gyár kollektívája ebben az esztendőben a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom keretében megoldani tervez. Bevezetőként ismertették a Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Bizollsá-; káért kaptak. Ez felhívás arra, hogy az idén még többet tegyenek. Sikeresen zárták a tisztasági hetek gyári programját, támogatnak több óvodát és bölcsődét, reszt kérnek a magyar—szovjet barátsági park és az ifjúsági sportcentrum építési munkáiból, de ott lesznek a Gorkij-telepi játszótér építésénél is. Kertek a kopár tiegyoldalbaü Néhány éve az üzbegisztáni Gisszar-hegylánc lábainál ritkaságnak számítottak még a bokrok is, a fákról nem is beszélve. A hegyoldalban ma ezrével virágoznak az alma., az őszibarack- és diófák, a teraszosan művelt kertekben. Csupán a jakkabagi erdőgazdaság területén több mint 300 hektárnyi gyümölcsöst művelnek. Tavaly ősszel szedték le az első termést — közei 200 tonna almát, szőlőt és őszibarackot, mandulái, diót. Idén tavasszal a gyümölcsös további 30 hektárral bővül. Milyenek a mai fiatalok? Elkövetkező sorozatunkban az ifjúság helyzetének néhány időszerű kérdésére keresünk választ. Tulajdonképpen arra: az idősebb nemzedék, a tapasztaltabb generáció — köztük a legkülönfélébb foglalkozásúak, az ifjúsággal hivatalból és nem hivatalból törődök — hogyan látják a mai fiatalokat, helyi és személyes tapasztalataik birtokában milyennek ítélik e nemzedéket. Elsőnek a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára igazgatójával, Forral Ferencnével beszélgettünk. Nemrégiben kapta meg az Ifjúságért Érdemérmet, a KISZ által adományozható legmagasabb elismerést. Ugyanez időben a gyáregység KISZ-alapszervezete a Kiváló címet érdemelte ki. Forrai Ferencné tizenegyedik éve dolgozik jelenleg első munkahelyén. A kezdet kezdetén maga is több éven át vezetője volt az ifjúsági mozgalomnak. — Igazgatói munkakörömben nagyon sok hasznát tudtam venni a KISZ-ben szerzett tapasztalatoknak — vallja erről az időről. — Akikkel annak idején együtt szerveztük a mozgalmi munkát, azok most is itt dolgoznak, a munkatársi kapcsolatunk megmaradt olyan „ifis” együttműködésnek, amely mindenképpen a közös ügy hasznára válik. Nekünk akkor, például sem klubhelyiségünk, sem ifjúsági alapunk nem volt. Azok a körülmények nem mérhetők a mai mércével. A fejlődés azonban, véleményem szerint nemcsak a lehetőségek terén ment végbe, hanem a fiatalok magatartásában, gondolkodásában is. Üzemi négyszögünk egyik teljes értékű „döntnöke” a KISZ-titkár, státuszán túl fel- készültsége alapján is. S. hogy a lehetőségek formáit milyen tartalommal tudják feltölteni, az attól is függ, mennyire vannak tisztában önmagukkal, demokratikus módozataikkal, mennyire veszik komolyan, hogyan készülnek rá. — Említene egy konkrét példát? — Hirtelenjében a lakásakciót mondanám. Tudvalevő, hogy sehol sem könnyű ma a fiataloknak, kezdő házasoknak lakáshoz jutni. Mi, csaknem három évvél ezelőtt elhatároztuk, hogy minden munkás egynapi keresetét a lakásvásárlási alapba adja, s ebből évenként két-három fiatalt tudunk kedvezményesen lakáshoz juttatni. Ezeket a napokat azok az idősebbek is ledolgozzák, akiknek már van lakásuk, s azok a fiatalok is, akik — lévén egyedül élnek — egyelőre még nem számíthatnak e támogatásra. Ügy érzem, ez az összefogás szép példája az együtt— egymásért eszmének. — A gyáregység dolgozóinak átlagéletkora alig huszonnyolc év. Talán a megve legfiatalabb üzeme. Mit jelent ez a velük való törődésben? — Iparitanuló-képzéssel is foglalkozunk. Ez valamelyest javítja az életkorstatisztikát. Természetesen, az ifjúság fiatalabb rétegének, a tizen-, huszonéveseknek másabbak a gondjai-bajai, mint például a harmincasoknak. Az előbbiekben még kialakulatlan a pályakép, konfliktusaik adódnak az iskolában tanultak és az üzemben tapasztaltak között, meggondolatlanabbak és a többi, amelyekre nekünk különösen Is figyelnünk kell, nemcsak azért, mert a törvény előírja a pályakezdőkkel való fokozottabb törődést, hanem mert ettől a ..gondozástól” függ munkaerőhelyzetünk is. — Maradjunk az ipari tanulók megbecsülésénél. ■j- Jelenleg az 52 másodéves tanulónak pontosan a felét „emeltük ki” bérezésre, közülük. heten pedig a munkájukért járó teljes fizetést kapják. Ez, egy 15—16 éves tanuló részére nem kis anyagi elismerés... Ezen kívül a szorgalmasabbal és ügyesebbjei már a tanulóidő alatt szakmailag egyre komolyabb megbízást kapnak. Szerintem, a munkára nevelésnek, a pályakezdéseknek lényeges momentuma a „megmérettetés”, a mérce folytonos állítgatása, amelyhez még párosulnia kell a munkahelyi légkörnek, hangulatnak is. Ehhez kérem a KISZ-esek, a brigádok segítségét, a megértő támogatást, az odafigyelést. Persze, mindez a gyakorlatban sokkal bonyolultabb, nehezebb, s nincs ilyen egyszerű receptje. Minden pályakezdő küíön-külön figyelmet és törődést kíván.^ s ennek a minőségét a kilépők száma dönti el. Ez pedig nálunk nem a legjobb. — A munkára nevelés mellett jut-e idő és erő a közösségi életre nevelésnek vagy csupán... — Nem „csupán”, hanem ez is nagyon fontos feladatunk. Művelődési bizottságunk ren- dezi-szervezi e munkát, mint a feladattervben is megfogalmaztuk „az emberek tevékeny művelődésén is múlik, hogy a fejlettebb termelés, a magasabb életszínvonal egyúttal azt is eredményezze, hogy szélesebben és gyorsabban bontakozzék ki az értelmes, harmopikus emberi és közösségi életforma”. Színjátszócsoport alakult, rendszeresek a vetélkedők, a kirándulások, a kiállítások, a közös összejövetelek. A brigádokban, a mozgalomban rejlő erők kiaknázásának egyik kitűnő eszköze. — Végezetül egy rendhagyó kérdés: a gyárban nagyrészt nők dolgoznak. Jelent-e ez „másféle” vezetői módszert? — Nem tudom, egy „férfiüzemben” milyenek a körülmények, így érvényes választ nemigen adhatok. Abban bizonyára különbözünk, hogy nálunk például a gyesen levők száma eléri a kétszázat, ami a 667 fős összlétszámhoz viszonyítva magas arány. Talán abban is eltérőek vagyunk, hogy itt a nőpolitikát főként nők valósítják meg, s az ifjúságpolitikában, az alacsony átlagéletkorból adódóan is több teendőnk van. Inkább a közöset hangsúlyoznám: a munkásifjúság nevelésének felelősségét. Tanka László Legyen rangjuk és szavuk! Közös felelősséggel A többemeletes házakban élő családok — és természetesen a házkezelőség, az ingatlankezelő és a tanács igazgatási osztálya — a megmondhatói, hogy a magasra nyúlt, kisebbfajta falu népét befogadó épületekben nehéz kialakítani az együttélés békés viszonyait. Elég sokszor fordul elő civakodás, sőt veszekedés. Néha halkabban, néha hangosabban. Vitára ad alkalmat a szőnyeg, vagy a porrongy lerázása, az erkély zatás seprése, a hangos magnózás, nak a tévézés, de még az is, ha netán rossz a lift, szemetes a lépcsőház... zeti népfrontbizottságok ötezer családot invitáltak, s jelen volt közel ezerötszáz ember. A lakógyűléseken a hatvanegy említett bizottságba háromszázharminckét személynek szavaztak bizalmat, ők a lakóbizottság elnökei, illetve tagjai. Ami szóba került alkalmat a külső és belső tatarozás, és a lift. A sérelmek esetén megkeresik a lakóbizottság elnökét vagy valamelyik tagját, aki eljár az illetékeseknél. Hasonló a bérházi állattartás. Jogos a panasz, hogy sok lakó fittyet hány a gyerekekre, a szomszédaira, liften hozza-viszi a kutyáját, így zavar másokat is. A felszólalók beszéltek a központi Rájuk váró tennivalók ben. Ennek ellenére kevesen óvásáról, a gépkocsiparkolás Hatvanegy bizottság Közvetlen képviselőink, a lakók ügyeit intéző hatóságok a bajokat elsimító, a családok érdekében kiálló követeink a lakóbizottságók. Salgótarjánban az elmúlt pengetett, olyan dolgokról betelevíziós antennák hibáiról. Nem könnyű közéleti megbí- Kérték, hogy az erkélyeket, a lakóbizottság tagjá- balkonokat vagy elnökének lenni, tani a üzem, és hogy mások nyugalmának zavaróit szigorúbban intsék rendre. Több lakógyűlésen szóltak a játszóterek és parkok védelméről és megGyakran kerülnek az összeütközések középpontjába. Haragosokat szereznek, nekik pedig továbbra is ott kell lak- niok, ugyanabban az épületutasították vissza a felkínált tisztséget. A lakógyűléseken százhetvenen kértek szót. Döntő többségük közérdekű témákat hetekben ötvenhárom lakó- és nyolc utcabizottságot választottak. öt év tapasztalatai bizonyították, hogy szükség van a lakóbizottságokra. Még akkor is, ha vannak akik nem értenek ezzel egyet. Mert ilyen is akad! A megyeszékhelyen a megválasztott lakóbizottságok száma nyolccal zettnél. gyűlés nem tartotta indokoltnak a bizottság váiasztását. Tizenkét helyen pedig — az ésszerűség elvét figyelembe véve — „összevonták” a bizottságokat és hatot választottak meg. szélt, amelyek egy-egy lakói ház teljes közösségét érintik. így sok szó hangzott el az épületek belső rendjéről, tisztaságáról. A házfelügyelők dolga ugyan a takarítás, de nagyon sokszor maguk a lakók is hanyagok. Eldobálják a nak tekinti azokat, amelyek a csikkeket, papírdarabokat, almacsutkát. Arról már ne is kevesebb a terve- beszéljünk, amikor az erké- Két házban a lakó- lyen vagy az ablakon keresztül dobják ki az utcára, vagy a lakóházakat övező fűre a szemetet. Rajtunk, lakókon múlik, hogy jobban vigyázzunk. Többen felvetették a közös helyiségek — szárító, pince, A választási gyűlések iga- gyerekkocsi-tároló —állapotát, kásember. zolták, hogy az embereket ér- használatát, és javasolták deklik a szűkebb házuk tá- klubszoba, barkácsműhely kiA Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Elnöksége legutóbbi összejövetelén úgy döntött, hogy az eddiginél sokkal jobban és rendszeresebben támogatja a lakó- és utcabizottságok munkáját. Ezért még júniusban tanácskozásra hívják össze a megválasztott segítsep virágos!- lakóbizottságok vezetőit, hogy városgazdálkodási a városi tanács rendelete értelmében világosan tisztázzák jogaikat, feladataikat, kötelességeiket. Egyúttal pontosan ismertetik azoknak a fórumoknak, tanácsi és ingatlankezelő vállalathoz tartozó felelősöknek, körzeti népfrontbizottságoknak a nevét és címét,^ ahová a lakók ügyeinek intézése érdekében fordulhatnak. Igazolványt kapnak és segít az eligazodásban azoknak a tanácsrendeleteknek — lakóbizottságról, házirendről, állattartásról — a szövege, amelyeket ugyancsak rendelkezésükre bocsátanak. Ami pedig ugyanilyen fontos, az ingatlankezelő vállalat jelentős lakóházfelújítási vagy karbantartási munkák műszaki átadásakor köteles meghívni a lakóbizottság elnökét. így elejét veszik sok vitának. A lakóbizottságoknak nagyobb erkölcsi elismerést szükséges adni. Legyen rangjuk és szavuk, mert minket, lakókat képviselnek, társadalmi munkában. nehézségeiről. A város új lakótelepein — Beszterce-, Kemerovo-, Gorkij- és Hársfa- — jogosan vetették fel az élelmiszer- és tejellátás gondjait, a telefonok hiányát. Hogy kevés a játszótér, a mozognivágyó kisebb-nagyobb gyerek viszont sok. A felszólalásokból egyöntetűen kiderült, hogy a lakosság sokat vár a lakóbizottságoktól. Olyan kis kollektíváközérdek védelmében, a lakók összefogására, az ügyek egységes intézésére „születtek”. Hozzátéve, hogy a lakóbizottságok nem töltenek és nem is tölthetnek be rendőri vagy kisbírói szerepet. Arra nem alkalmasak. Az meg különösen örvendetes, hogy a megválasztott lakóbizottságok tagjainak közel fele műnCsatai Erzsébet ján zajló események. A kör- alakítását. Rengeteg vitára ad NÓGRÁD = 1979, május 20., vasárnap
