Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
Barlangkutatók a templomtornyon A Borsodi Szénbányák barlangkutatói tisztítják meg a budapesti Thököly út több épületének, és a templomtorony falait a rárakódott szennyeződéstől. Az állványozás fölösleges; így ez a módszer olcsóbb és gyorsabb a szokásosnál. Csengettyűs vízióra, teknőccel... Gondolkodásmód Az értekezlet olyan volt, mint általában az értekezletek. Volt vitaindító, a hozzászólók se hiányoztak — ment minden a maga útján. A zárszó, az összefoglalás adta az újat. Az előadó, természetesen miután hasznosnak minősítette a vitát, vázolta a feladatokat. A legfőbb tennivaló — érvelt —, hogy változtassunk a szemléleten. Meg kell győznünk az embereket, hogy ők, megszívlelve a jó szót, másképpen cselekedjenek, mint eddig. Magyarán: a gondolkodásmódnak kell megváltoz. nia, hogy rendben menjenek a dolgok. Tulajdonképpen igaza volt. Jócskán akad olyan szférája életünknek, ahol elkelne a szemlélet hozzáigazítása a feladatokhoz. Legyen elegendő itt a munkafegyelemre, a mindennapi szorgoskodás intenzitására vagy éppen a többiekkel való együttélésre utalni. A gondolkodásmód tehát megváltoztatandó, csakhát a váltás korántsem azon múlik, hogy deklaráljuk-e szükségességét. Mostanság ugyanis megszámolhatatlanul sok nyilatkozat, interjú zárul a gondolkodás- mód megváltoztatásáról szóló szép szavakkal. A megkérdezett kimondja a kulcsszót — szemléletformálás — és úgy érzi nem érheti szó a ház elejét. Rajta nem múlt semmi se, tudja és elmondta mi a teendő, a többi már korántsem az ő dolga. A dologban csak az a bökkenő, hogy esetünkben a szép szavakon múlik a legkevesebb. Vegyünk egy példát, mondjuk a munkafegyelemét. Adott egy műhely, ahol az ott dolgozók csak tessék-lássék végzik el feladatukat, jelen vannak, a kezükben ott a szerszám, csak éppen a teljesítmény nem akarja elérni a kívánt szintet. A vezetők megbízzák a művezetőt, hogy győzze meg beosztottjait az intenzív munka hasznosságáról, A megbízott, mit tehet mást, összehívja az embereit. Es beszél. A gyárról, az érdekekről, a becsületről. Szavai lehetnek a legszebbek, nem valószínű, hogy célt érnek önmagukban. Kell hozzá még valami, a tulajdonképpeni lényeg, ami nélkül csupán hiú ábránd a szemlélet formálódása. És ez a valami az érdekeltség. A dolgozóknak érdekeltnek kell lenniük benne, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásával elérni szándékozott vágy valóság legyen. Ha mondjuk a zsebük bánja a langyos munkatempót, feltehetően inkább tüsténtkednek naponta nyolc órán át, mint érdekeltség nélkül. Példa természetesen akad erre is. Több nógrádi üzemben jó néhányan nem kaptak nyereségrészesedést vagy kevesebb jutott nekik az idén, mint máskor, mert rendre elkéstek Feltehetően a munkahelyeken is sok szó esett előzőleg a pontosság fontosságáról, á késés hátrányairól, csakhát a szép mondatok nem vezettek eredményre. Ezért határozták hát el a döntésre illetékesek, hogy a nyereségrészesedés megvonásával jelzik: a pontosságnak jelentősége van! Az említett eset végletes, hiszen nem minden, a gondolkodásmód megváltozására érett területen lehetséges anyagi eszközökkel kivívni a változást. Végletes, de alighanem szemléletes a minta. És követésre méltó. Még akkor is, ha ellene vethető: nem a gondolkodásmód változott, változik meg a nyereség elvonásával, hanem legfeljebb a munka fegyelme. És ez így igaz. Ez az állapot azonban korántsem káros a lényeg szempontjából. Előzőleg ugyanis azért vélték szükségesnek a szemlélet formálását, hogy a dolgozók időben beérkezzenek a munkahelyükre. A szavak nem használtak, a pénz elvonása feltehetően inkább. A cél szentesíti az eszközt. A lényeg tehát megvalósult. És az ügyben ez a legfontosabb. A példaként említett munkahelyeken dolgozók feltehetően a jövőben valamennyien megérkeznek a kezdésre. És az idő múltával a pontosság természetes lesz nekik. Megszokják. A megszokás pedig nagy úr. A többi között utalhat a megváltozott gondolkodásmódra is. Mert pontosan definiálni az egyes ember szemléletét, gondolatait szinte lehetetlen. Ám a megkövetelt, s elvárt gyakorlat léte utalhat ró: a fejekben is megmozdult valami. Példánk a munkafegyelemről szólt. Ám helyette szerepelhetett volna más is. Minden olyan cél megvalósításához a szemlélet átalakulására van szükség. m. p. Ka fi ka a kistestvérem Hétközi ügyelet * A salgótarjáni járás egészségügyi osztálya vezető főorvosának, dr. Tavaszi Ferencnek tájékoztatása szerint előreláthatóan 1970-ben beindul Naavbátonvban a hétközi központ; ügyeleti szolgálat, ami a betegek jobb. színvonalasabb. folyamatos ellátását oldja meg. A távlati tervekben szerepel a két nagyközségben. Nagybátonyban és Kisterenyén a nyújtott rendelés bevezetése, melynek kezdete után a páciensek délelőtt és délután is felkereshetik orvosukat, s ígv kevesebb időt kell munkahelyüktől távol tölteniük. Vetélkedő játékos módszerekkel Egyetlen hivatalos programban sem jegyezték előre azt az eseményt, amelynek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemfenntartási gyárrészlegének három szocialista brigádja volt a szervezője, részvevője a napokban. Az Állami-díjas MHSZ Szocialista Brigád kezdeményezésére három kollektíva — ők, a Béke és az MSZBT brigád — elhatározta, hogy sajátos módon tesz hitet béketörekvései mellett: játékos, de komoly tartalmú vetélkedőn mérik ösz- sze tudásukat honvédelmi és munkavédelmi ismeretekből, s megmérkőznek a sportban is. Mivel a brigádoknak igen baráti a kapcsolata a somos; sportkörrel — hiszen közülük laknak is ott, s a brigádok kiemelkedő társadalmi munkát végeztek a sportobjektum építésénél — természetes, hogy ott rendezték meg a vetélkedőt. A népes brigádok nagy lelkesedéssel versenyeztek, s az eredményekből az derült ki, hogy mind a katonapolitikai, mind pedig a munkavédelmi kérdésekből jól felkészültek. A vetélkedésben részt vettek azok a „szabaduló” szakmunkástanulók is, akik a brigádokban dolgoznak. Számukra ez az esemény is jó alkalom volt tudásuk bizonyítására, a brigádba történő jobb beilleszkedésre. A versenyből aktívan kivette a részét az MHSZ vállalati tartalékosklubjának vezetése is a zsürizési feladatok elvégzésével. S a gyárrészleg vezetői is részt vettek a jól sikerült összejövetelen, amelynek már nagy visszhangja támadt a gyárban. Azt mondják a dolgozók: „Szívesen veszünk részt ilyen és hasonló összejöveteleken, ahol játékosan mérhetjük meg tudásunkat és felkészültségünket mert mi most a jól felkészültséggel, a rendben elvégzett feladatokkal tehetjük a legtöbbet a békéért.” Az ősi Koreában víziórákkal mérték az idő múlását. Sok fajtája létezett ezeknek az ötletes, nagy technikai fantáziára valló szerkezeteknek, de közülük is kiemelkedik a phenjani központi történeti múzeumban őrzött különleges kivitelű csengettyűs vízióra. Az óra 1438-ban készült. Szerkezete víztartályokból, golyókból és csengő hangot adó lemezekből áll. Működési elve a következő: a felső tartályból lecsepegő víz lassan feltölti az alsót, amelyben különös formájú vékony rézlemezből vésett teknőc úszik. Az állat hátából finom rudacska áll ki. Amikor a tartály egy bizonyos szintig megtelik, a teknőc rudacskája kicsiny fémgolyót mozdít ki nyugalmi helyzetéből, amely hajlékony vaslemezen guru] végig. Így a lemez egyik vége a magasba lendül, s meglöki a fölötte levő szacsom- figura kezét. Az pedig egy gongnak ütődve jelzi, hogy eltelt 1 csőm, azaz 24 perc. Hasonló mechanizmus alapján kongat a szaszi figura, aki 1 gén, vagyis 3 csőm, tehát 2 óra elteltére figyelmeztet. Éjszakára pedig felváltja őket a kecses szagén alak, dobbal, gonggal, hallatva a perceket, órákat. Egy óra leforgása alatt mindig pontosan 14,8 liter víz folyik le a tartályból. Az órában mintegy 200 különböző nagyságú és rendeltetésű emelőszerkezetet helyeztek el, s 37 golyócska gördül benne. A lila ásvány: a fluorit Fluorit nélkül ma elképzelhetetlen a kohászat, ahol az olvadáspont csökkentésére használják, és a vegyipar, ahol a fluor vegyületeinek előállítására használják. Átlátszó, sárga, zöld, kék, lila színben tündöklő ásvány, néha színtelen üvegfényű. A mongolok valamikor „hideg kő”-nek nevezték a náluk főként lila árnyalatban, nagy mennyiségben előforduló fluort tot, s a tejet tartósították vele. Tartalékok tekintetében Mongólia megelőzi a világ f luorit-nagyhatalmait: Mexikót, Spanyolországot és Olaszországot. A geológusok a közelmúltban is lelőhelyek százait térképezték fel, köztük a legjelentősebbet, a harajrati bányát. A KGST-országok sorában a fluoritbányászatbar Mongólia jelenleg a második helyet foglalja el. A következő ötéves terv idején több hatalmas érc termelő komplexumot építenek, s így az ország a világ egyik legnagyobb fluo- ritszállitója lesz. Most Berh a bányászat központja. A bánya mongol— szovjet közös üzemben dolgozik. Tavaly a berhi bányászok 27 000 tonna ércet hoztak felszínre, terven felül. Idén vállalták, hogy már augusztusra teljesítik az éves tervet, s több mint 2 millió tugrik terven felüli nyereséggel zárják 1979-et. Harminc gyerek volt rábízva. Naponta hat és fél órát dolgozott, mint a többi óvónő, majd megcsinálta a másnapi foglalkozás tervét. A három lepkét meséli holnap a gyerekeknek, és mivel a főiskolán úgy tanulta. hogy szemléletessé kell tenni a mesét, készített „eszközöket” is. Egy rózsát, egy tulipánt és egy szeglűt, meg három lepkét. Nem volt soha kézügyessége, de az eltelt két év alatt megtanulta, hogyan színesítse kis figurákkal a foglalkozásokat. Volt olyan év. hogy egy-egy „órára" hatszáz almát vágott ki. Az első év nagyon nehéz volt, meg kellett teremtenie minden foglalkozáshoz a kisegítő eszközöket. Most már szép készlete van a második év végére. A gyerekek különösen szerették, ahogy mesélt. Az új módszer szerint kötetlenül kellett mesélnie, vagyis nem volt kötelező odajönni a gyerekeknek. Közben rajzolhattak, vagy építhettek. Az első Időben bizony kevesen nézték, hogyan dolgozik, később csoportjának nyolcvan százaléka mindig körülötte volt, ha valamit elkezdett. Ilyenkor figyelte a gyerekeket. Most. a holnapi mesére készülve, látni akarta, hogyan viselkedik Gyuri, amikor arról lesz szó, hogy a három pillangó egyike sem akar az eső elől a virágok kelyhébe húzódni, ha testvérei nem jöhetnek velük. Ugyanis a gyerek már egy hete búskomor. Kiválasz magának egy-egv sarkot, ott üldögél, és nyoma sincs a régen barátságos, közösségi kisgyereknek. Érdeklődött az édesapiától. mi lehet Gyuri változásának oka. — Talán az, hogy a feleségemet eay hete hoztuk haza a kórházból. Gvurl kistestvérével. Nagyon szerettünk volna r. ég eev gyereket, és most nésv évvel őutána meg.születe“ Katika. Gyuri nem örül neki. pedig már Jó előre beszélgettünk róla, hogy lesz kistestvére. akivel később együtt játszhat. Nem értem, mi van vele . . . A fiatal óvónő tudja. A gyerek úgy érzi, hogy őt már nem szyeretik a szülei. hiszen a kicsivel sok dolog van. Rá kevesebb Idő jut. Másnap Gyuri csak úgy a közeleső szék széléről hallgatta fél füllel a mesét. A mese után ebédeltek, majd az óvónő megkérdezte a gyerekeket, hogy igazuk volt-e a lepkéknek, hogy testvéreik mellé álltak. A gyerekek mindegyike azt mondta: igen. A testvéreket szeretni kell. Gyuri hallgatott. Délután játszás alatt keringeni kezdett az óvónő körül. — Gyurikám, akarsz valamit mondani? — Gyere, ülj mellém és mond. — Azt tetszett mondani a mese után, hogy a testvéreket szeretni kell. — Igen. Ügy is van. Ügy tudom, hogy neked is van már egy kishúgod. Biztosan szereted is. — Nem tudom. Az anyukám mindig vele foglalkozik. rám már nem Is néz. Engem nem Is szeret. Pedig ugye, neki engem Is kell szeretnie, nemcsak a leistest véremet? — Szeret Is téged, csak tudod, a húgod még nagyon pici. Vele még sokat kell foglalkozni. Nem tud enni magától, nem tudja megmondani, hogy fáj valamije. Ezért kell vele többet foglalkozni. Te már napv fiú vagy. még segíthetsz Is az anyunak otthon a hugi körüli munkában. Gyuri félreült a kis székre. Papírt kért, meg színe, ceruzákat. Egészen elmélyedt a rajzolásban, nem is hallotía amikor érte jöttek. — Gyere Gyurikám, vár otthon anyu és a Katika! — Mindjárt apu. rögtön készen leszek. Addig, amíg a fiú befejezte a rajzot, az óvónő beszélt az édesapával. Elmondta, hogy törődjenek most többet a gverekkel. ne érezze úgy. mint akit kizártak a családból. Segítsen a pici körül, dicsének meg, — Na, Gyurikám, készen vagv? — szólt a gyereknek. — Igen. Tessék szives lenni ide írni a lap szélére, hosv ezt én rajzoltam a Katikának. Ugye széu? Ralta van a három virág és a három pillangó. Ugye örül neki? A gépkocsik karbantartását, javítását hivatott szolgálni Pásztó«, az AITT szervizállomása. A korszerűen felszerelt műhelycsarnokokban jól képzett szakemberek végzik feladataikat. — kj — Bóűi Ágnes NÚGRAD-- 1979. május 19., szombat 5
