Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

1 Folytatódott a Pajzs—'79 Lázár György a hadgyakorlaton Gyilkosság a kávéháziján Megdöbbentő terrortámadás Ankarában: fegyveresekbe-’ hatoltak egy kávéházba, s hat fiatalt a helyszínen agyonlőt­tek. A legfrissebb török dráma számunkra kissé érthetetlen, egyszersmind iszonytató. Törökországban azonban már csu­pán egy hír a sok közül. Ahol a „szürke farkasok”, az újfasiszta gyilkos bandák garázdálkodnak, ahol a szélsőséges elemek tobzódása miatt hónapok óta 13 tartományban a rendkívüli állapot és a ki­járási tilalom van érvényben, ott lassan már hozzászoknak az efféle eseményekhez. Törökország áll a terror európai listájának az élén: évente legalább ezer gyilkosságot regiszt­rálnak a hatóságok. Bülent Ecevit kormányfőnek azonban nemcsak emiatt súlyosbodnak a gondjai. Az ország gazdasági helyzete válsá­gosra fordult. Hetven százalék körüli az infláció, a munka- nélküliség már a felnőttlakosság húsz százalékát sújtja. Az ipari üzemek teljesítménye katasztrofálisan alacsony, s a központi bank devizakészlete rohamosan apad. Az alapvető élelmiszerekért, cigarettáért és más létszükségleti cikkekért kígyóznak a hosszú sorok, a benzinhiány pedig a közlekedés­ben okoz fennakadásokat. Bár a kormány parlamenti bázi­sa biztosnak látszik, helyzetére jellemző, hogy beiktatása óta kilencvennél több bizalmatlansági indítványt tett az el­lenzék. Törökország stratégiai fontossága az iráni események kapcsán megnőtt. Ecevit eddig következetesen képviselte azt a politikai irányvonalat, hogy a szomszédos Szovjetunióval korrekt, jó kapcsolatokat ápolva egyengesse hazája érdekeit a tőkésországok közösségében, nem utolsósorban a NATO- ban. Rendeződtek Ankara és Washington kapcsolatai, bár gazdaságilag ebből a törökök eddig nem sok hasznot húztak. A nyugati csúcstalálkozó résztvevői januárban guadeloupe-i megbeszéléseiken egyértelműen a török gazdasági élet szaná­lása mellett foglaltak állást, feltételül szabva a nemzetközi valutaalappal kötendő megállapodást. Erre azonban — po­litikai okokból — Ecevit kormányfő nem hajlandó. Most a török külügyminiszter Japánban tárgyal. Első­sorban arról a segítségről folytat eszmecserét, amelyet a szi­getország Ankarának nyújtana. Tokiói lapok a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) Törökor­szágnak nyújtandó segélyét 5—600 millió dollárra becsülik, amelyből 47—50 milliót Japán szavazna meg. Tavaly már 60 millió dollár segélyt nyújtott Tokió a gazdasági bajokkal küszködő Ankarának. A belső feszültség mindenképpen nehezíti Ecevit dolgát. Törökországban rendkívül komoly erőt képvisel a hadsereg. A tábornokok egyelőre lábhoz tett fegyverrel figyelik az eseményeket. Kérdés, hogy a gazdasági bajok, a terrorhul­lám és a kisebbségek ellenségeskedése közepette meddig tart a türelmük. Gyapay Dcncs NATO-hadgyakorlat Kárpáti Miklós, az MTI hon­védelmi tudósítója jelenti: Pénteken utolsó szakaszá­ba érkezett a Pajzs—79 had­gyakorlat feladatainak vég­rehajtása: a bolgár, csehszlo­vák, magyar és szovjet egysé­gek a szárazföldi, a légi és a vízi haditechnika sokféle esz­közét bevetve hajtottak végre átütő erejű támadást, fárad­hatatlanul, nagy lendülettel mértek csapást az „ellenség­re”. A pénteki eseményeket meg­tekintette Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságé, nak tagja, Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, Borbán­én János és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Részt vettek a gyakor­laton a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, s ott volt az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noka. A gyakorlat egyik leglátvá­nyosabb szakaszában szovjet csapatszállító repülőgépek je­lentek meg a légtérben, ame­lyekből deszantalegységek ug­rottak ki. Nemcsak a harcosok, hnnem a legkorszerűbb tech­nikai eszközök és a harcjár­Kína pénteken egyoldalúan befejezettnek nyilvánította a vietnami—kínai tárgyalá­sok Hanoiban lezajlott sza­kaszát, s közölte, hogy a kínai delegáció rövidesen visszatér Pekingbe. Phan Hien vietna­mi külügyminiszter-helyettes a kínai elhatározással kapcso­latban kijelentette, hogy fele­lősséget a kínai félnek keli vállalnia. A két küldöttség egyébként megállapodott ab­ban. hogy a tárgyalások kö­vetkező. pekingi fordulójának időpontját diplomáciai csator­nákon egyeztetik. Hanoiban pénteken sor­rendben ötödször ült tárgya­Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár elnökletével pénteken délelőtt megkezdte tanácsko­zását Szpirosz Kiprianu cip­rusi köztársasági elnök és Rauf Denktas. a szigetország török közösségének vezetője. A két népcsoport között két művek is ejtőernyővel értek földet. A selyemkupolák még el sem lapultak máris meg­kezdődött a lendületes táma­dás a kijelölt objektum elfog­lalására. A szovjet légi de- szantot magyar vadászrepü­lők oltalmazták. A deszant- egység parancsnoka jelentette a feladat sikeres végrehaj­tását Lázár Györgynek, aki gratulált a nagyszerű telje­sítményhez. Czlnege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter ajándékot adott át a gárdaegységnek, amely har. mincöt évvel ezelőtt részt vett hazánk felszabadításában. A pénteki nap másik nagy feladatának végrehajtásában szinte valamennyi fegyver­nem részt vett. Égigcsapó na­palmtűz jelezte, hogy a vé­dőerők mindent megtesznek a folyón való átkelés megaka­dályozására. Nagy sebességű felderítő repülőgépek alacso­nyan szállva mérték fel a fo­lyó túlpartján elhelyezkedők arcvonalát, s jelentették a levegőből az adatokat a tüzér­ségnek. A lövegek nagy erejű tűz- támogatásával vízre szálltak az első kétéltű páncélozott harci járművek. Az úszó harc­eszközök menet közben nyi­tottak tüzet az „ellenségre”, a vadászrepülők oltalma alatt. lóasztalhoz a vietnami és a kínai kormányküldöttség. El­sőként Phan Hien vietnami külügyminiszter-helyettes mondta el rövid beszédét, amelyben azt Indítványozta, hogy a két fél érdemi tárgya­lások folytatása céljából ál­lapodjék meg az ügyrendi kérdésekben. Ennek megfele­lően, felváltva jelöljék meg azokat a témákat, amelyek megvitatásában érdekeitek, s a valóságos érdemi vita ja­vára mindig egy üléssel előre határozzák meg a napirendet. Phan Hien kijelentette: a vi­etnami fél kész átengedni a témaválasztás jogát először a évvel ezelőtt szakadtak meg a közvetlen tárgyalások. A tanácskozást semleges terü­leten, az ENSZ ciprusi béke- fenntartó erőinek Nicosia melletti főhadiszállásán tart­ják. (MTI> Ugyancsak megindultak az önjáró kompok, fedélzetükön egy-egy harckocsival. Az erő­teljes, lendületes támadás lehetővé tette, hogy a hídépí­tők is hozzálássanak munká­jukhoz. A tehergépkocsikról vízbe csobbanó hídelemeket boszorkányos gyorsasággal kapcsolták össze és nem sok idő múltán már a stabilan álló hadi hídon gördülhettek át a nehéz harcjárművek, harc­kocsik. A túlsó partra érkezés után rögtön megkezdődött a partvonaltól menekülő „ellen­ség” erőinek üldözése, fel­számolása. A robbanások füst- je-döreje valóban harcszerű körülményeket teremtett és a lendületes hajrában már a parancsnoki harcálláspontról sem lehetett megkülönböztet­ni: melyik egység az, amelyik a magas fokú együttműködés­ről tanúskodó csapatmozdu­lásokat végrehajtotta. A gyakorlat végeztével a kormány elnöke találkozott a feladatukat teljesítő katonák­kal. Elismeréssel szólt a dere- kas helytállásról. A gyors, pontos, fegyelmezett akciójuk­ról. Sok sikert kívánt további feladataik végrehajtásához, munkájukhoz. A katonák meg­köszönve a jókívánságokat jel. kénes ajándékot adtak ót Lá­zár Györgynek. kínai delegációnak, s a kínai küldöttség által megjelölt na­pirendi pontot vitatnák meg a hatodik ülésen, Vietnam pe­dig a hetedik találkozóra ja­vasolna vitatémát. Kifejezte országának azt az óhaját, hogy a kínai féllel együtt mozdítsák el a tárgyalások útjában álló akadályokat, s érjenek el haladást. Ezt követően Han Nien- lung kínai küldöttségvezető azzal a javaslattal állt elő, hogy az ötödik üléssel nyil­vánítsák befejezettnek a ha­noi tárgyalási fordulót, s hogy a következő menetet Pekingben rendezzék. Beje­lentette, hogy a kínai kor­mányküldöttség hamarosan hazatér Hanoiból, s hozzáfűz­te: várják a vietnami kor­mányküldöttséget Pekingbe a további tárgyalásokra. A vietnami delegáció veze­tője a kínai elhatározást kom­mentálva kijelentette: bár a két fél korábban megegyezett abban hogy a tárgyalások szín­helye váltakozva lesz Hanoi és Peking, a mostani kínai elha­tározás egyoldalú és önkényes volt. (MTI) Losonczi Pál Ausztriába látogat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke dr. Rudolf Kir- schlágemek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) Ko§zi^int Csehszlovákiába várják Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására a közeli napok­ban baráti látogatásra Cseh­szlovákiába utazik Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. (MTI) Castro Mexikóban A mexikói látogatáson tar­tózkodó Fidel Castro kubai államfő tiszteletére pénteken délután nagyszabású fogadást tartottak, Castro közép-euró­pai idő szerint az éjszakai órákban indul vissza kísére­tével Havannába. A kubai tömegkommuniká­ciós eszközök nagy terjede­lemben ismertetik az államfő mexikói eseményeit. A tu­dósításokban kiemelték a kü­lönösen meleg, baráti hangu­latú fogadtatást, és méltatják azokat a történelmi szálakat, amelyek a két szomszédos ál­lamot hagyományosan össze­fűzik. A tárgyalások első szaka­szának értékelésekor kubai részről elmondották, hogy azok középpontjában a szén- hidrogénekkel kapcsolatos po­litikai kérdések álltak. Fidel Castro közölte Lopez Portillo elnökkel, hogy Kuba támo­gatja a szénhidrogénekre vo­natkozó nemzetközi megálla­podás megkötésére irányuló javaslatát. Ezt a mexikói el­nök az ENSZ-közgyűlésben az idén akarja előterjeszteni. Kubai részről igen nagy el­ismeréssel adóznak a mexikói kőolajkincs védelmét szolgáló politikának. SALT Gentben Pénteken Genfben újabb megbeszélést tartottak a ha­dászati támadó fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalá­sokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttségek vezetői. (MTI) Brüsszelben és környékén az elmúlt napokban több NATO-tanácskozást tartottak. Ezzel egyidejűleg nagysza­bású szárazföldi és haditen­gerészeti gyakorlatokat is tar­tanak. Kiemelkedik közülük a Földközi-tenger középső és keleti részében zajló „Hajna­li őrjárat—79 ” fedőnevű ha­ditengerészeti gyakorlat. Eb­ben az Egyesült Államok, Claszország, Nagy-Britan- nia, Hollandia, Törökország és más NATO-tagországok ha­dihaj'! és tengerészgyalogos-; egységei vesznek részt. A hadgyakorlat keretében desz- antalakulatokat szállítanak Szardínia partjaira. A NATO-parancsnokság az utóbbi időben egyre fokozza tevékenységét a katonai tömb északi szárnyán is. Jelenleg manővereket tartanak az Északi-tengeren és a Skager- rak-tengerszorosban harcásza­ti hadműveleteket gyakorol­nak. (MTI) két tüzérség és a térség fe­lett átrepülő helikopterek tá­mogattak — nem érték el célpontjukat, mert közvetle­nül a parton palesztinai el­lenállásba ütköztek. A mint­egy két órán át tartó tűzharc súlyos anyagi, károkat oko­zott, de a palesztinai harco­sok nem szenvedtek vesztesé­geket. A Wafa jelentése a li­banoni baloldal ás a paleszti­nok egyesített erőinek főpa­rancsnoksága által kiadott közleményre támaszkodik. Izraeli katonai források vi­szont „sikeresnek” minősítet­ték az akciót és megállapítot­ták: csapást mértek a célba- vett gerillatámaszpontra. Az izraeli állítások szerint a harc során több palesztinai életét vesztette. Ugyancsak pénteken Dél- Libanon középső szektorában a Haddad-féle szakadárok tűz alá vettek több olyan sűrűn lakott települést, amelynek környéken az ország integri­tásának helyreállítására ki­rendelt kormánycsapatok ál­lomásoznak. (MTI) Amnesztia Amnesztiában részesült volt ellenforradalmárok és csa­ládtagok újabb csoportja uta­zott csütörtökön Havannából Floridába. Az Egyesült Államokba tá­vozó, immár ötödik csoport­ban nyolcvanhárom most sza­badult személy, valamint 103 családtag hagyta el Kubát. A korábbi négy csoporttal ösz- szesen 230 fogoly, 63 ko­rábban szabadult elítélt, és 405 családtag vándorolt ki, a kubai kormány és a külföl­dön élő közösségek képviselői között született megállapodó* értelmében. (MTI) Izraeli provokáció Mint korábban már hirt adtunk róla, péntekre virradó éjszaka izraeli katonai egy­ségek újabb provokációt haj­tottak végre libanoni terüle­ten. A dél-libanoni Tyr város közelében végrehajtott part­raszállásról a Watta hírügy­nökség jelentése többek kö­zött leszögezi: a partraszálló izraeli egységek —, amelye­Carter hivatalbalépése óta Carter BitetQlíltÖrténye ez egyik legtöbbször emlege- ^ J tett gond az egész amerikai gazdasági életet fenyegető energiaválság. Az Egyesült Ál­lamok a világ legnagyobb energiatermelője és -fogyasz­tója. 1977-ben a felhasznált energia 49 százaléka szárma­zott olajból, 26 százalékát a földgáz, 18 százalékát a szén adta. Az atomerőművek rész­aránya 3,5, a vízi erőműveké alig valamivel több mint 3 százalék volt. Az USA tíz évvel ezelőtt alig importált nyersolajat, azóta a . belső olajtermelés visszaesett és a szükséglet csaknem felét kül­földről szerzik be, évi mint­egy 50 milliárd dollárért. En­nek döntő szerepe van az or­szág növekvő kereskedelmi, és fizetési mérleghiányában, a dollár szüntelen gyengülésé­ben. BENZINFALÓK A Carter-kormány már 1977- ben terveket dolgozott ki az energiaválság megoldására. A terv egyrészt a takarékossá­got, másrészt pedig a szénhid­rogének — az olaj és a föld­gáz — helyett más energia- források fokozott felhasználá­sát sürgeti. Ami az első teendőt illeti, Amerikában valóban energia­Nemzeti ajándék a monopóliumoknak pazarlás folyik. Az ország­utakon még ma is nyüzsög­nek a „benzinfaló” személy- gépkocsik. A lakásokat, hiva­talokat télen szinte elvisel­hetetlen melegre fűtik, nyá­ron dermesztő hidegre hűtik. A kormány energiatakaré­kossági tervét a törvényhozás másfél éves huzavona után, mégis csak részben és erősen megnyirbált formában fogad­ta el. Mi maradt meg Carter tervéből ? Mindenekelőtt az, hogy a túlságosan sok üzem­anyagot fogyasztó gépkocsi­kat 1980-tól kezdve fokozottan megadóztatják. Adókedvez­ményt kapnak azok, akik hő- szigeteléssel látják el házu­kat. vagy napenergiával fű­iének. Ugyancsak kedvez­ményben részesítik a gáz és olaj helyett széntüzelésre át­térő vállalatokat. ÍGÉRET ÉS VALÓSÁG Választási kampányában Carter még azt ígérte, hogy megvédelmezi az 1971 óta ér­vényben levő olajár-ellenőrzési NÓGRÁD - 1979. május 19., szombat rendszert. Most ugyanez a Carter bejelentette, hogy 1979. június elsejével megkezdi a belföldön kitermelt olaj árá­nak felszabadítását: az árak 1981. októberében elérik az OPEC-árfolyamot. Jelenleg az Amerikában kitermelt olaj barrelenként átlagosan, 9,50 (1 barrel = 159 liter), az im­portolaj 16 dollárba kerül. Az olajáremeléstől a Carter- kormány a belső források fo­kozottabb kihasználását és a fogyasztás csökkenését várja. Az áremelés mintegy évi 300 dollárral növeli majd az amerikai családok olaj- és benzinszámláját. Ez a pénz — országosan 17 milliárd dollár — „nemzeti ajándék­ként” lényegében az olaj mo­nopóliumok zsebébe vándo­rol. Carter ugyan javasolta, hogy a többletbevétel egy ré­szét különleges adó formájá­ban vonják el a vállalatoktól és létesítsenek belőle energia­fejlesztési alapot. Nagyon két­séges azonban, hogy az elnök­nek ez utóbbi tervét (ismer­ve az olajhobbi mindenható­ságát) sikerül valóra válta­nia. Az sem bizonyos, hogy az olaj trösztök a magasabb ár következményeként ténylege­sen növelik a belső kiterme­lést, hiszen a magasabb pro­fitot a jelenlegi mennyiséggel is elérik, a többletbevételt pe­dig jobban jövedelmező vál­lalkozásokba, például áruhá­zak, hotelek építésébe fekte­tik. SZÉN ÉS ATOM Az energiaválság enyhítésé­re célszerűnek látszik az a törekvés, hogy — ahol ez le­hetséges — az olaj- és gázfű­tésről térjenek vissza a szén­re. Ez annál is indokoltabb lenne, mert az USA energia- tartalékainak 90 százaléka szén. Nehézséget jelent azon­ban, hogy a környezetvédelmi szervezetek sok helyen tilta­koznak a fokozott légszennye­ződéssel járó, szénbázisú erő­művek ellen. Ugyancsak szá­molni kell a profitjukat fél­tő olajmonopóliumok nyílt és burkolt ellenállásával. Hasonlóan nehéz a helyzet az atomenergia fejlesztésével: 1970-ben az amerikai kor­mány még azt jósolta, hogy az évszázad végéig t200—1500 atomerőmű működik majd az országban. Építésük azonban úgy látszik nem bizonyult eléggé kifizetődő üzletnek, így a fejlesztés üteme erő­sen lelassult. Jelenleg mind­össze 72 atomerőmű ad ára­mot az USA-ban, és a kor­mány 2000-ig már csak 200— 400 erőmű működésével szá­mol. (Ezek a villamosáram­fogyasztás egynegyedét biz­tosítanák.) ŰJ FORRÁSOK Üj enerigaforrások keresé­sére utal az a propaganda- kampány, amely a napener­gia felhasználását tűzte zász­lajára. A közvélemény-kuta­tások azt jelzik, hogy a la­kosság nagy többsége kedve­zően fogadja a napenergiát a lakások fűtésére, hűtésére, vízmelegítésre és aki — a még igen magas költségek el­lenére — teheti, igyekszik is megszabadulni az egyre nö­vekvő gáz- és villanyszámlák­tól. Az amerikai energitakaré- kossági törvény legnagyobb gyengéje, hogy a kormány a monopóliumokra bízza a vég­rehajtást. Ezek — kongresz- szusi érdekcsoportjaikon ke­resztül — nem a lakosság tényleges érdekeit, hanem sa­ját profitszempontjaikat ér­vényesítik. Ez pedig kétséges­sé teszi Carter céljainak meg­valósulását. Gáti István Felfüggesztették a vietnami—kínai tárgyalásokat Ciprusi párbep7éd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents