Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

Járási iíjúmúnkás művészeti fesztivál Képünkön: a szügyi tánccsopo; A balassagyarmati járás öntevékeny művészeti csoport­jai és szólistái adtak rande­vút egymásnak — április 4-én, — Szécsényben, a 11. Rákóczi Ferenc nagyközségi Művelő­dési Központban. A járási if­júmunkás-fesztivál, marathoni programja (reggel kilenctől délután fél háromig peregtek a bemutatók), jó alkalmat kí­nált az immár megnövekedett járás területén tevékenykedő amatőrök számbavételére. A balassagyarmati járás K1SZ- bizottsága és a járási hivatü művelődésügyi osztály* k3 íz­zel a céllal hirdetis rzatg a ta­lálkozót. Már a résztvevők száma is igazolta a rendezvény szük­ségességét, az egyes csopor­tok és szólisták teljesítményé­rek igencsak eltérő színvona­la pedig még mkább indokolt­tá tette az „erőviszonyok” felmérését- S bár ez írásunk végére kívánkozna, már itt s/.eretnénk megjegyezni, hogy a fesztivál csak akkor töltötte be valódi célját, ha a megis­mert csoportok a jövőben folyamatos támogatást, szak­mai segítséget kapnák. A ta­pasztalatok ugyanis azt ‘bizo­nyítják, hogy a támogatás egy-egy fesztivál kirakatbe­mutatóira korlátozódik s az­tán, mintha mi sem történt volna, hosszú hetekig, hóna­pokig feléje sem néznek a csoportoknak. Így aztán egyes csoportok csupán alkalmi tár­sulások, holott az amatőr rt lányai láthatók. művészeti mozgalom lényegét, épp a munka, az önművelés, és az önmegvalósítás folya­matossága adja. Ezek után — a teljesség igénye nélkül —, vegyük sor­ra a szerdán látott produkci­ókat, egy-egy kiragadott pél­dával ' érzékeltetve a járás amatőr mozgalmának jelenle­gi helyzetét, fejlődésének le­hetséges irányait! A palóc hagyományok nap­jainkban leginkább a nép­daléneklésben élnek tovább. A községekben működő páva­körök, népdalkórusok szám­ban és színvonalban is bizta­tó képet mutatnak- Igaz, — fi­atalok versenyéről lévén szó — ezúttal csupán egy népdal­kórust hallhattunk, de az ipolyveaei fiatalok kitűnő műsora az utánpótlás meglétét bizonyítja. Kifejezetten a fiatalokra épülnek a néptánccsoportok, és — színvonalukat tekintve — a találkozón ők nyújtották a legegységesebb képet, ötle­tes, kidolgozott műsort muta­tott be a szügyi néptánccso­port és sokat fejlődött a kö­zelmúltban lapunk hasábjain is elmarasztalt szécsényi tánc­csoport is. Az utóbbi időben kitágult a „polbeat” ének fogalma, — s jobb szó híján — „egyéb dal” címen konferálták be azt a két szügyi fiatalembert, akik Cseh Tamás szerzeményeiből adtak elő néhányat- Nagy Zsolt és Rapán Mihály jól Fotó: Sárközy Iván „kapta el” a dalok hangula­tát, s talán nem veszik sér­tésnek, ha azt is javukra ír­juk, hogy egyáltalán ismerik, és ezek szerint szeretik a szerző műveit-. A legtöbb problémát az iro­dalmi színpadok értékelésé okozta. Egyfelől örülünk an­nak, hogy meglepően sok, összesen hat község csoportja nevezett ebben a kategóriá­ban, de náluk érződött legin­kább a szakképzett vezetők hiánya. A nógrádmarcali iro­dalmi színpad kivételével va­lamennyien a „hagyományos” pódiumjátékkal léptek fel, szemléletesen bemutatva az oratorikus előadásmód vala­mennyi „hagyományos” hi­báját­Arra, hogy pódiumjátékot, hogyan kell jól előadni, ar­ra csupán a terényi irodalmi színpad „Népek álma földre szálljon” című produkciója mutatott megközelítően jó példát. A terényiek egyébként országosan is számon tartott művelői, ennek a —- ismétel­jük — cseppet sem könnyű műfajnak. A versmondók közül két fi­atal neve érdemel említést, Tóth Erika Magyarnándor, Záborszky Csaba pedig Szügy színeiben szerzett maradan­dó perceket a közönségnek. A községek közül egyébként a szügyiek voltak a legered­ményesebbek, valamennyi ka­tegóriában, jó színvonalú csa­patot állítottak ki. Megkezdődött a tavaszi szünet Április 5-én, csütörtökön, az általános, a középfokú és a szakmunkásképző iskolákban megkezdődött a tavaszi szü­net. Több mint 1 millió 100 ezer általános iskolás, 198 ezer középiskolás és 153 ezer szak­munkástanuló élvezheti a va­káció örömét, egészen ápri­lis 17-ig. A szünet utáni első tanítási nap április 18-a, szer­da lesz. A napközi otthonok­ban ezekben a napokban is várják a gyerekeket, a neve­lők változatos programot állí­tottak össze számukra­Sok vidéki városban orszá­gos versenyeket, találkozókat szerveznek. Szentesen az ének­lő rajok országos találkozóját rendezik meg, az úttörő-ze­nekarok közül a vonósok Vá­cott, a fúvósok pedig Vesz­prémben ’mérhetik össze tudá­sukat. Több országos verse­nyen vehetnek részt a spor­tot kedvelő pajtások is, így a kisdobos-tornaversenynek Pécs, a sakkolimpiának Szek- szárd, a birkózók Kozma Ist- ván-emléikversenyónek Szóm- bathely, a vívóversenynek pe­dig Nagykanizsa ad otthont. A Lenin ifjú távirásza versenyt Leninvárosban rendezik meg. (MTI) Különleges aufömúzeum Mulhouseban a maga nemében egyedülálló autó­múzeum nyílik meg■ Ala­pítója egy svájci származá­sú gazdag vállalkozó, Fritz Schlump, aki 20 éve gyűj­ti a múzeum anyagát. A múzeumot egy régi gyár­épületben helyezik el, ame­lyet erre a célra alakítot­ták át. A gyűjtemény ér­dekességei közé tartozik a világ egyetlen teljes Bugat- ti márkagyűjteménye, Schlumpnak 110 Bugatti márkájú kocsija van, köz­tük két Bugatti Royale, amelyekből több nincs a világon. E jármüvek hosz- sza körülbelül 6 méter, sú­lyuk pedig 2 tonna. A mú­zeumban szép Mercedes- kollekció is látható lesz és 12 Rolls-Royce gépkocsi■ Kulturális szolgáltatások a községeknek Amint arról már több alka­lommal beszámoltunk, ebben az évben megyei kulturális in­tézmények komplexitás igé­nyével kulturális szolgáltatá­sokat nyújtanak Nógrád hét községének­A megyei művelődésügyi osztályon nyert-értesülésünk szerint, ennek lényege: a fa­lusi lakosság, az ott élő mun­kásság és az ifjúság műve­lődési lehetőségeinek emelé­se. színvonalasabbá. sokré­tűbbé tétele. Cél, hogy a hét községben mintaszolgáltatást adjanak. Egyrészt azért, hogy széles körben nyilvánvalóvá váljon, hogyan képzelhető el egy színvonalas alapszolgálta­tás, milyen is a jövő falusi kulturálódásának komplex mo­dellje. Többi között e szolgál­tatások által bővül a közsé­gekben az alapszolgáltatások műfaji köre. Olyan művelődési műfajok is megjelennek az alapszolgáltatásban, amelyek eddig nem voltak jellemzőek- Például különböző kiállítási formák, előadástípusok (egye­beken túl múzeumi ismeret- terjesztés stb.) ankétok (Pa- lócföld-ankét), komplex prog­ramok, a tematikus ismeret- terjesztés változatos for­mái honosodnak majd meg, s a sort még folytathatnánk. Mindezek következménye­ként, a szolgáltatási minta bő­vítésével több tényezős ha­tás érvényesül, amely egyút­tal a közművelődést vonzób­bá teszi. S biztosítja ezáltal hatékonyabbá válását is. Nem kevésbé lényeges eb­ben a kezdeményezésben az sem, hogy a helyi tanácsok fi­gyelmét saját tennivalóikra, eddig ki nem használt lehető­ségeikre hívja fel- Hiszen, mint ismeretes, a megyei ta­nács pályázat eredményeként, választotta ki azt az egyelőre hét községet, ahol a kulturá­lis szolgáltatások programja indul, s például Homoktere- nyéről a tanácselnök küldte be a programot. Ha a rendszer jól működik, sikeres és rendkívül hasznos kezdeményezéssel számolha­tunk majd. Természetesen_ a kezdeményezésnek anyagi ol­dala is van, a megyei tanács rendelkezésre bocsátja a szük­séges összeget. Ezt azok az in­tézmények kapják, amelyek majd a szolgáltatást nyújt­ják. (Egyúttal a községeknek is támogatást jelent ez, pél­dául községenként több, mint nyolcvanezer forintot eb­ben az évben) Arról van-e szó, hogy a me­gyéi kulturális szolgáltatások programja most már mentesí­ti a községeket a helyi ten­nivalók minden gondjától? Egyszerűbben szólva, a helyi­ek helyett adnak-e progra­mot? Távolról sem. A cél az, hogy a községekben a meg­levő program teljesedjen ki e szolgáltatások által. Tehát a helyi művelődési tevékenység magasabb szintre emelkedjen, mind mennyiségileg, mind minőségileg többet adjon att e falvakban élőknek. A programra országosan is figyelnek. A Kulturális Mi­nisztérium, a Népművelési In­tézet támogatja, segíti a prog­ramot, amelyet korszerűsíté­si tervébe a megyei tanács is felvett, kapcsolódva a telepü­lésfejlesztéshez, körzetek ki­alakításához­Ide tartozik az is, hogy a kezdeményezők ezzel nem­csak a helyi tevékenységre szeretnének mintát adni — amint erről már szó volt, —, hanem arra is, hogy a já­rási, körzeti intézmények mi­lyen formában alakíthatják ki saját szolgáltatási program­jaikat. A távlati elképzelés pedig az, hogy amennyi­ben jók lesznek a tapasztala­tok, a partnerek fegyelmezet­ten együttműködnek, egy komplex szolgáltatási rend­szer alakuljon majd ki. Vagy­is kiépülhet egy rendszer, amely a gazdaságosság, a ha­tékonyság, az egység jegyé­ben működik, a programok szervezésében is ésszerű hie­rarchia alakul ki, sajátos munkamegosztás teremtődik meg. A szervezési terhek he­lyett a népművelők minden­napos feladataik megoldásá­ra fordíthatják figyelmüket, -energiájukat,, így a helyi tar­talmi munka javulhat. S persze, nemcsak a prog­ramokat fogadó gazdagodik, hanem a szolgáltató is, amely­nek közművelődési prog­ramja szintén bővül — bővül­het — a kezdeményezés ál­tal­(te) •rssssssssssrsssssssssssssssj'ssssssssssssssssssssrs&cvsrsA A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára „A haza összes polgárainak használatára" kívánta közkinccsé tenni — mint az alapítólevélben olvas­hatjuk — 30 ezer kötetes könyvtárát Teleki József történet­tudós, a Széchenyi István kezdeményezése nyomán létre­hozott Akadémia (korabeli nevén Magyar Tudós Társaság) első elnöke. A reformkor e nagy egyénisége 1826. március 17-én még csak néhány hónapja szervezett társaságnak ado­mányozta családi könyvgyűjteményét, megalapítván ezzel az Akadémia első és 1949-ig egyetlen tudo.mányos intézményét. HÍRES ADOMÁNYOK, CSEREKAPCSOLATOK Az első évtized nagyobb ajándékai Teleki József nevé­hez fűződnek. Az ő közreműködésével került a könyvtárba a gyűjtemény egyetlen hiteles korvinája is. Ludovicus Carbo „De laudibus Matthiae regis” című munkája. Az Akadémia tagjai is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Széchenyi István, Ka­zinczy Ferenc, Bugát Pál, Vörösmarty Mihály és mások fő­képpen saját műveiket ajándékozták a könyvtárnak. A társaság 1832-ben kezdte kiépíteni kapcsolatait a külföldi akadémiai szintű tudományos társaságokkal. Az első cserepartner a Philadelphiai Filozófiai Társulat volt. Az Akadémia 1932-ben először kiadott évkönyvének első pél­dányát Széchenyi István személyesen adta át Sussex her­cegnek a londoni Royal Societyban. Az Akadémia 1936-ban az Űri utca 612. (ma Petőfi Sándor u. 3.) alatti Trattner Károlyi-házba költözött, ahol megindulhatott az immár 60 ezer kötetet számláló állo­mány katalogizálása. A feldolgozás befejeztével, 1844. de­cember 23-án került sor a könyvtár megnyitására. Döntő fordulatot a hatvanas évek hoztak az Akadémia és a könyvtár történetében. A magyar társadalom közada­kozásból 600 ezer forintot gyűjtött össze önálló székház építésére. Az Akadémia mai palotája August Stüler tervei alapján, Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1865- re felépült. Az új épületben már lehetővé vált szélesebb köi;ű tudományos olvasóréteg kiszolgálása is. (A gyűjte­ményt havonta két alkalommal már akkor is használhat­ták az érdeklődők, amikor még a Teleki család birtokában volt.) A könyvtár kezelésében múzeumok, emlékszobák (Széchenyi-múzeum, Goethe- és Vörösmarty-szoba) létesül­tek. A székház megnyitása utáni időszak legbecsesebb gya­rapodása az 1711 előtti magyar és magyar vonatkozású könyveket is tartalmazó Ráth-könyvtár. Az első világháború alatt az Akadémiai Könyvtár el­szigetelődött. Inflációs pénzzel nem lehetett külföldi köny­4 NÓGRÁD — 1979. április 6., péntek [ veket vásárolni, megfogyatkozott az 1837 óta kötelespél­dányként kapott hazai könyvtermés: nem volt mód a cse­rekapcsolatok fenntartására. Szerencsére, néhány külföldi akadémia (London, Edinburgh, Róma) ellenszolgáltatás nél­kül is folytatta kiadványai megküldését. A második, világháború idején az állomány megmentése vált fő feladattá. A legértékesebb kéziratokat és ritkaságo­kat a Nemzeti Bank bombabiztos pincéjében és a Várhegy alatti barlangokban helyezték el. 1944-ben, a megnyitás centenáriumán a könyvtár a teljes bénultság állapotában volt. TUDOMÁNYOS MŰHELY Hosszú évekig tartó kényszerű szunnyadásból az Akadé­mia 1943. évi újjászervezése ébresztette fel a könyvtárat. Az átszervezés által az MTA az ország legfelsőbb tudomá­nyos testületé lett, az Akadémiai Könyvtár pedig nem csu­pán az ország harmadik legnagyobb állományú könyvtárává, hanem világviszonylatban is jelentős bibliotékává fejlődött. Országos jellegű tudományos szakkönyvtárról lévén szó, az intézmény elsődleges feladata a gyűjtemény kijelölt pro­fil szerinti gyarapítása. Az MTA intézeti könyvtárait is beleértve két és fél millió kötetes állomány fő gyűjtőköre magában foglalja a tudománypolitika és a tudományszer­vezés tárgykörébe tartozó publikációkat, a marxizmus— leninizmus irodalmát, a társadalom és természettudomá­nyok alapvető munkáit. Néhány tudományszak területén — ókortudomány és klasszika-filológia, irodalomtudomány, nyelvtudomány, orientalisztika — pedig szakkönyvtári funkciókat lát el. A beszerzés elsősorban a régi irodalom- és tudomány- történeti szempontból fontos dokumentumokra irányul. (Nemrégiben került a könyvtár birtokába a Bisztrai- és a Bardócz-hagyaték.) A cserekapcsolatok tovább bővültek, a könyvtár ma már 86 állam 1575 intézményével cseréli ki kiadványait. A könyvtár jelenleg is tudományos műhely, ahol a fon­tos napi rutinfeladatok a tudományos munkát segítik. A hangsúlyt az olvasók igényeinek maradéktalan teljesítésére helyezik. A tudományos fokozattal rendelkezőket értesítik a szakterületükhöz kapcsolódó új szerzeményekről, a mun­kájukhoz nélkülözhetetlen folyóiratok tartalomjegyzékét sokszorosítva elküldik címükre. A könyvtár munkatársai maguk is kiveszik részüket a tudományos munkából: kritikai kiadásokat, tudományos igé­nyű bibliográfiákat állítanak össze. Jelenleg éppen az Ady- bibliográfia második kiadását készítik elő, KÖNYVTARAK A KÖNYVTÁRBAN Az 1949-es átszervezés során létrejöttek a szinte önálló könyvtárként működő különgyűjtemények. A Magyar Tudós Társaság kezdettől fogva nagy gondot fordított a legfontosabb tudományos folyóiratok beszerzésé­re. A 12 500-féle periodikát őrző folyóirattár az általános társadalom- és természettudományi alapkutatások területén az ország legnagyobb gyűjteménye. A kéziaattár kódexei és nyelvemlékei kezdetben főleg ajándékozás útján kerültek a könyvtár birtokába. A Régi Magyar Nyelvemlékek kiadásakor számos nyelvemlékkel (Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyve, Virginia-kó- dex stb.) gazdagodott az állomány. 1950-től — egyebek mel­lett — a kézirattár birtokában vannak Ady, Babits, Kosz­tolányi kéziratai, a Tevan Kiadó levelezése, Romain Rolland és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert levelezésének gazdag gyűjteménye. Ugyancsak a kézirattárban helyezték el a megszüntetett akadémiai múzeumok, emlékszobák anyagát, továbbá ide kerülnek az akadémiai kandidátusi és doktori értekezések kéziratai is. Az érdekességek közül csak néhányat említve: itt talál­ható az a levél, amelyben Semmelweis , Ignác beszámol felfedezéséről az Akadémiának, továbbá Balázs Béla terve­zett Dózsa-filmjének forgatókönyve és a Vörösmarty-szoba különösen nagy jelentőségű darabja, a Gondolatok a könyv­tárban kézirata. (E vers megírására az 1844-ben nyilvánossá vált Akadémiai Könyvtár inspirálta a költőt.) A kézirattárral közös szervezetben működő Régi Köny­vek Gyűjteménye gondozza az ősnyomtatványokat és antik­vákat, valamint a régi magyar és a muzeális értékű köny­veket. Az Akadcrjiiai Levéltár 1964 óta működik. Az újabb ke­letű iratok mellett a fontosabb akadémiai eseményeket megörökítő hang- és képanyagot is őrzi. A Keleti Gyűjtemény 1951 tavaszán nyílt meg azzal a céllal, hogy könyvtári bázisa legyen a hazánkban nagy ha­gyományokkal rendelkező orientaiista kutatásoknak és szak­emberképzésnek. Iszlám építészeti elemekkel díszített olva­sóterme az Akadémiai Könyvtár egyik legszebb helyisége. A 45 ezer egységből álló gyűjtemény gazdag könyv- és fo­lyóiratállománya mellett nagyszámú kéziratos anyagot is őriz. - , A könyvtárt használni kívánók türelmetlenül váraik a helyhiány megszüntetését, mert ekkor talán megvalósulhat az alapítólevél tágabb nyilvánosságot hirdető szándéka. Mátraházi Zsuzsa ) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents