Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

Mi újság az autóklubnál? Soha ennvi Irasrédia Nógrád közútjain — 1978-ban 41 halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt, melynek következtében 40 férfi és 8 nő vesztette életét. Soha ennyi tragédia köz- utainkon még nem fordult elő. A statisztikai adatok bir­tokában mcgállaoítható, hogy a halálos balesetek több mint 70 százaléka 14 órától 22 óráig terjedő időben következett be. Bízom benne, hogy a köz­readott következtetéseket, ta­nulságokat mindenki megszív­leli és ennek eredményeként ebben az évben kevesebb lesz a halálos kimenetelű közle­kedési baleset. Győri József, r. szds. Alkohol, vagy kábítószer? A General Motors mérnökei olyan készülékkel kísérletez­tek, amely 10 másodperc alatt meg tudja akadályozni, hogy alkohol vagy kábítószer hatá­sa alatt álló vezető elindít­hassa járművét- A kormány elektromos kapcsolatban áll a műszerfalon elhelyezett félkö­rös számlap mutatójával. Ha bekapcsolják a gyújtást és a vezető megfogja a kormányt, akkor a mutató kimozdul nyu­galmi helyzetéből. A vezető­nek a kormány forgatásával kell a mutató lengését a meg­jelölt zónán belül tartania. Ha ez sikerül, akkor indítható a jármű. Ha a mutató túlbilien a határjelzésen, a motor nem indul. A klub egyik • oktatókocsija: Horváth Árpád oktató várja, a tanulóját Kérdeztük a balassagyarma­ti autóklub vezetőségétől, a klub irodájában, örömmel ad­tak hírt, hogy február köze­pén megkapták a két Skoda oktatógépkocsit, és az autós iskola a klubnál is megkezd­te a működését­A balassagyarmati autóklub­nál az autós iskola az autó­klub központi vezetőségének határozata értelmében történt, mely kimondja, hogy minden szervezetnél be kell indítani a gépjárművezető-képzést. A klub oktatási csoportja folya­matosan indít tanfolyamokat a működése területén. — Mennyi a tandíj a klub­nál? — kérdeztük. — Ugyanannyi, mint más oktatási intézménynél, erre központi rendelet van. Ked­vezmény, hogy aki a klubnál tanul és az elméleti, valamint a gyakorlati vizsgát — pót­vizsga nélkül — sikeresen te­szi le, egy évre szóló klub­tagsági igazolványt kap és ta­gunk lesz- Ezzel igénybe vehe­ti a klub összes szolgáltatása­it. Mind az ingyeneseket, mind a kedvezményes térítésűeket. E kedvezmény a tanulónak 200 forint megtakarítást je­lent. A gyarmati szervek műszaki bizottsága is készül már az április elsején beinduló se­gélyszolgálati idényre. A szer­vezet — sárga angyala — ez évben ellátja a rétsági segély- szolgálatot- Áprilisban csak vasárnap, utána pedig péntek szombat és vasárnap. A ben- zinkúttal szemben lévő segély­szolgálati állomáson ebben az évben már megfelelő burko­latú területen tudja majd fo­gadni a gyarmati — sárga an­gyal — meghibásodott gépko­csikat. , H. Gy. Magdicséi*jiik Kiss Gyula gépkocsive­zető jogosítvá­nyát 1947-ben szerezte. Azóta az UM Salgó­tarjáni Öblös- üveggyár gép­kocsivezető­je- 1974-ben kapta meg a 750 ezer kilo­méteres bale­setmentes köz­lekedésért járó plakettjutal­mat. Ügy tervezi, hogy nyugdíj­ba vonulásáig eléri az egy­millió kilométert. Munkáját mindig pontosan, megbízható­an végzi, sokéves tapasztala­tait átadja a fiatal kezdő gép­kocsivezetőknek. Munkája alapján több al­kalommal megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetést­Fő közlekedési útjainkon tör­tént az összes halálos baleset 39 százaléka, a többi a 22-es, 23-as sz. úton, illetve a ke­vésbé forgalmas mellékutakon történt. A tragikus események 56 százaléka lakott településekre esett. A balesetek 64,5 száza­léka egyenes útvonalon követ­kezett be, ahol nem volt út­kereszteződés, útkariyar, amit a baleseti előfordulások szem­pontjából többször veszélye­sebbnek ítélünk meg. Figye­lemre méltóak azok az ada­tok, amelyek azt mutatják, hogy a halálos balesetek több­sége megfelelő szélességű, hi­bátlan, aszfalt burkolatú, szá­raz felületű, sík úton követke­zett be. A látási viszonyokat tekint­ve több volt a nappali, ter­mészetes fénynél előfordult halálos események száma, de a korlátozott látási viszonyok melletti 18 baleset is számot­tevő. A legtöbb halálos baleset azonos irányba haladó jármű­vek összeütközése, felborulás, pályaelhagyás és gyalogoselü­tés „eredményeként” jött lét­re. Harmincöt esetben jármű­vezetők, 6 esetben gyalogosok okozták a balesetet. A járművezetők által oko­zott balesetek majdnem felét személygépkocsi-vezetők idéz­ték elő- A balesetet okozók közül 11 fő állt alkoholos be­folyás alatt, közülük 8-an 0,8 ezrelék feletti értékben. A balesetet előidéző okok között, számában jelentős a sebesség nem megfelelő alkal­mazása, az előírt sebesség meg nem tartása, a figyelmet­lenség és a vigyázatlan, hir­telen lelépés az úttestre. Az elvégzett eddigi értéke­lésből, elemzésből az alábbi következtetések és tanulságok vonhatók le: a délutáni és es­ti időszak'a legveszélyeztetet­tebb a közlekedés biztonsága szempontjából. Járműveze­tőknél ebben az időszakban jelentkeznek a fáradtság je­lei, ekkor fordulnak elő gyak­rabban az ittas vezetések, ami a figyelem tompulását, az ész­lelési és cselekvési idő meg­hosszabbodását eredménye­zik. A vezetésnél mindezt messzemenően vegyük figye­lembe, a baleseti előfordulá­sokból következik, hogy min­den fő- és mellékútvonalon, lakott területen belül és kívül követelmény a szabályok ma­radéktalan megtartása, füg­getlenül attól, hogy van-e rendőri ellenőrzés vagy sem- A felelőtlenség, az önfegyelem hiánya tragédiát eredményez­het. A széles, jó minőségű, száraz felületű út sokakat csá­bít a sebesség túllépésére. Tart­suk szem elüti, hogy nagyobb művésziét fékezéssel, manőve­rezéssel a balesetveszély el­hárítása, mint a gáz adago­lása. Az egyenes vonalveze­tésű utak forgalma is rejte­get baleseti veszélyeket. Eb­ből következik, hogy nem elég csak útkereszteződéseknél, út- kanyaroknál kellő figyelmet és körültekintést tanúsítani, a vezetés végig teljes figyelmet kíván- A látási viszonyok megváltozásának figyel­men kívül hagyása komoly baleseti forrás. Aki vakon ve­zet, az a véletlenre bízza sor­sát. Igen ‘ fontos magatartási szabály a sebesség azonnali korrigálása, hozzáigazítása az adott új helyzethez. Ked­vezőtlen a járművezetők, gya­logosok viszonya. A gyalogos elütéseknél 72 százalékban a járművezetők felelőssége volt megállapítható- A gépjármű- vezetőknek Jobban kell vi­gyázniuk, főleg a gyermek- és idősebb korú gyalogosokra, velük szemben eíőzékenyebb, udvariasabb magatartást keli tanúsítani. A gyalogosoknak javítaniuk kell közlekedési fe­gyelmüket. Az ittasság nem egyeztethető össze a jármű- vezetéssel. Aki ittasan vezet, saját magát és másokat teszi ki veszélynek. Az eredmény könnyen lehet halál, illetve maradandó testi fogyatékos­ság. .Ügy vélem, ennél jobb érv nem kell, hogy ittasan járművet ne vezessünk. Megrójuk Forgács Tibor balassagyar­mati lakost, aki a tulajdonát képező OV 79—51 forgalmi rendszámú motorkerékpárral Kerepes belterületén úgy előz­te az előtte haladó járműsort, hogy a szembejövő járműve­ket irányváltoztatásra és fé­kezésre kényszerítette. A sza­bálysértési hatóság ezerkét­száz forint bírsággal büntette és a motorkerékpár-vezetés­től két hónapra eltiltotta. Horák István herencsényi lakost, aki Herencsény község belterületén a tulajdonát ké­pező ZS 92—91 forgalmi rend­számú személy-gépkocsit sze­szes italtól befolyásolt állapot­ban vezette. A szabálysértési hatóság kétezer forint bírság­gal büntette és a járműveze­téstől öt hónapra eltiltotta. Oláh Zoltán nagybárkányi lakost, aki az általa vezetett IP 22—30 forgalmi rendszámú személygépkocsival, a 21-es számi), főútvonalon, a jobbágyi útkereszteződésnél nem vette figyelembe a sebességkorláto­zást jelző táblát. 60 km/óra sebesség helyett, 87 km/óra sebességgel közlekedett. A szabálysértési hatóság két­ezerötszáz forint bírsággal büntette és a járművezetéstől két hónapra eltiltotta. Gombos István kistcrcnycl lakost, aki Kisterenye belte­rületén az általa vezetett FN 32—43 forgalmi rendszámú te­hergépkocsival nem biztosított elsőbbséget a védett útvona­lon haladó gépjárműnek, mellyel összeütközött. A sza­bálysértési hatóság kétezer fo­rint bírsággal büntette és egy hónap időtartamba a teher­gépkocsi vezetésétől eltiltotta. Bangó János nógrádmegyeri lakost, aki a tulajdonát képe­ző ZO 18—14 forgalmi rend­számú személygépkocsival Budapesten, a Kerepesi úton a megengedett sebességet je­lentősen túllépte. 60 km/óra helyett 80 km/óra sebességgel közlekedett, A. szabálysértési hatóság ezerhatszáz forint bír­sággal büntette és a személy­gépkocsi-vezetéstől két hónap időtartamra eltiltotta. Menczel Simon balassagyar­mati lakost, aki az áltála ve­zetett pótkocsis tehergépkocsi­val Balassagyarmat belterüle­tén a piegengcdetí sebességet jelentősen túllépte. A szabály­sértési hatóság kétezerötszáz forint pénzbírsággal büntette és a tehergépkocsi vezetésétől négyhónapi időtartamra el­tiltotta. Könnyelmű gyalogosok Ami a baleseti hírekből kimarad KÍVÁNCSISÁGGAL ÉS RÉSZVÉTTEL OLVASSUK azokat a híreket, amelyek embertársainkat örökké nyomo­rékká tevő, vagy emberéletet kioltó közúti közlekedési bal­esetekről számolnak be. Hajlamosak vagyunk elsiklani a történtele felett, ha a résztvevőket nem ismerjük, vagy a következmények viszonylag szűk körben okoznak tragédiát. A jelentések azonban csak azokat a tényeket tárják az olvasók elé, amelyek a vétkes cselekménysorozat eredmé­nyei. Ismert közmondás: „az okos más kárán tanul”. Ennek igazsága a közlekedésben.is érvényes! Lássuk tehát, hogyan válnak hozzátartozóink, rokona­ink, munkatársaink közlekedési balesetek szenvedőivé. Az ember születésekor olyan mozgásösztönnel jön a vi­lágra, amelyet ki kell elégítenie, és amely létezésünk, fej­lődésünk alapvető feltétele. Óvodás, iskolás korban a csa­lád és a közösség hatására megismerjük azokat az együtt­élési szabályokat, amelyek lehetővé teszik a közlekedésben való biztonságos részvételünket. Megtanulunk kerékpározni, iskolai közlekedési oktatásban veszünk részt. Mopedra ülünk, az írott és íratlan jogszabályokat és kötelességeket megismerve — abból jártassági vizsgákat téve — motor- kerékpárt, gépkocsit vezetünk. Hivatásul választva munkánk eszköze a jármű, munkahelyünk a közút lesz. A forgalom­ban gyalogosként, utasként naponta részt veszünk. A közlekedési érettség elérése alapvető jogunk, de jól megfontolt egyéni és társadalmi kötelességünk is! Közle­kedésben való részvételünk megköveteli és feltételezi' alap­vető együttélési szabályok ismeretét és megtartását. A gyalogost érő balesetek egy részét az jellemzi, hogy a sérült a baleset okozásában aktívan, azaz vétkesen vett részt. A járművek vezetői közlekedési tevékenységük során olyan berendezéseket használnak mozgásuk elősegítésére, amelyek sebességük, tömegük miatt egyértelműen baleset- veszélyesnek nyilvánulnak. Tevékenységük minden hibája konkrét baleset bekövetkezésének lehetőségét hordozza ma­gában. Az a körülmény, hogy a közlekedők hibás tevékenysége baleseti ok, de mégsem mindenkor lesz belőle baleset, arra utal, hogy a következmény nélküli vétkes magatartás min­dennapos esemény. Vagyis az embernek van egy baleseti • •• kockázatvállaló és -viselő magatartása, a kockázatos visel­kedés lényege pedig a döntés. Közlekedésünk különböző helyzetekben való döntések sorozatából áll, ezek a dön­tések előnyben részesíthetik a biztonságot, amely köizleke- désbiztos magatartásmód kialakultát mutatja, vagy a kocká­zatot. amely bizonyos mértékű közlekedésellenes magatar­tásmód jellemzője. A kockázatos viselkedés eredménye lehet siker vagy sikertelenség, a közlekedési sikertelenség eredménye azon­ban sérülés vagy halál! A közlekedési balesetek legnagyobb része a közlekedési előírások megszegésének következménye. Lehet a közlekedé­si szabályok ellen úgy is véteni, hogy nem történik semmi baj, mert szerencsénk van, mert nincs ott jármű, vagy mert a másik partner olyan ügyesen reagál, hogy nem következik be szerencsétlenség. A többszörös szabálysértő viselkedés eredménye azonban előbb-utóbb a katasztrófa. Aki rend­szeresen, következmények nélküli szabálysértéseket követ el — nem a járdán vágy az úttest jobb oldalán halad, szük­ségtelenül lépi át d felezővonalat, nem a kijelölt gyalog­átkelő helyen közlekedik, jelzésadás nélkül végez Irányvál­toztatást, világítás nélkül közlekedik, átszeli a be nem lát­ható útkanyarulatot is stb. — annál a halmozódó poten­ciális veszély később valódi balesetben realizálódik. A balesethez vezető magatartás útja tehát a következő: magatartáshibák—szabálysértések—majdnem balesetokozás —valódi baleset. Ha ezen az úton el sem indulunk, vagy még idejében letérünk róla, a tragédiák többsége elkerülhető lenne, lehetett volna! AZ EGYIK LEGGYAKORIBB BALESETI FORRÁS, a közlekedők helytelen magatartása egymással szemben, azaz a veszély elhárítását a másiktól várják, illetve kikényszerí­tik. Sietség, hanyagság, felelőtlenség: mind magatartás­hibák, amelyek balesethez vezetnek. Örök igazság: a balesetet nem elkerülni, hanem meg­előzni kell, és lehet! A biztonság megteremtése emberi ol­dalról a közlekedőkön múlik, e tennivalóinkról kell gondol­kodnunk, amikor baleseti híreket olvasunk. Bana Miklós i 'MH i r járműgépészmérnök Megyénk közútjain az el­múlt évben 100 gyalogost ért közúti baleset, mely az összes baleseteknek majdnem egy- harmada. A balesetek súlyos- sági fokát tekintve még rosz- szabb a helyzet. A bekövet­kezett 41 halálos balesetből 18-ban szerepel a gyalogos, mint a baleset okozója vagy mint áldozata. Statisztikai adatok szerint két gépjármű ütközésekor minden tíz esetben sérül­nek meg a bentülők, de ha gépjármű gyalogossal ütközik, csaknem minden esetben sé­rülés a következmény. A veszélyt még fokozza a gyalogosok közlekedési isme­retekben való tájékozatlansá­ga, könnyelműsége. Hazánk­ban a balesetet szenvedő gya­logosok 95—97' százaléka nem rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel. A gyalogosok és gépjármű- vezetők közötti ellentét egyik forrása, hogy egyes gépjármű- vezetők szidják a gyalogoso­kat. Bár ezt nem szabad ál­talánosítani, hiszen a többség­re nem ez a jellemző. Egyes gyalogosok viszont nem gon­dolnák arra, hogy a gépjár­mű kormányát hozzájuk ha­sonló munkásemberek fogják a gépjárművezetői munka igen nehéz, nagy figyelmet, szakismeretet és józan, fele­lősségteljes életmódot kíván. A közúti közlekedés bizton­sága szükségessé teszi a köz­lekedő partnerek érdekemet egyeztetését. A súlyos tragé­diák megelőzésének egyik fon­tos eszköze a gyalogosok és járművezetők egymás iránt tisztelete és megbecsülése. Gólián András r. szds. A képen látható személygép- netirányát tekintve bal oldal­kocsi vezetője, aki szeszes ra> ®^*ol a vele szemben közle­„„.6, befolyásolt ^ á,U„„,b.b “« «SSTSSUSS ült a volánhoz, Szirák és Bér a személygépkocsi vezetője és között járművével áttért mc- utasa életét vesztette. NÓGRÁD — 1979. április 6., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents