Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-26 / 97. szám
A nyersanyag és készáru szállítására ma már nélkülözhetetlen a gépesített anyag- mozgatás bevezetése a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az üzemek és különböző munkaterületek között a targoncák kapták a főszerepet. A különböző fémforgácsok, elhullott szegek, a gumiabroncsok „ősi” ellenségei, a targoncákat sokszor napokra kivonják a termelésből. Szabó Zoltán gumijavító feladata a nélkülözhetetlen gépek mielőbbi munkábaállítása. Tízen ffioszhvában Hébe*korba —, ha lehetőség nyílik rá — jutalomutazásban is részt vehetnek a brigádmozgalomban jól tevékenykedő munkások. Erre volt példa a közelmúltban a FÜTŐBER nagybátonyi gyárában, összesen tíz szocialista brigád vezetője utazhatott — jutalom gyanánt — a szovjet fővárosba. A tíz kollektíva első emberei öt napot voltak távol. Ennek során nem csupán élményekben, hanem hasznos tapasztalatokban is gazdagodhattak a moszkvai üzemekben. Egy nap a miirei*égben (7.) Korszerű eljárások, érdekvédelem SALGÓTARJÁN, Dimitrov út 18/b. Itt a Nógrác megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének székháza. Pompás épület, tavaly bővítették, csinosították, mert a régit már kinőtték. A TESZÖV (e rövidítés honosodott meg) a mezőgazdaság pezsgő életének egyik megyei központja. ahol mindig akad friss információ növénytertnesztés- ről. állattenyésztésről. tsz- vezetők állítanak be ötleteikkel a szövetség segítségét igényelve, elemzések készülnek a gazdálkodás egv-egy területéről, hogy tanulságaiból a termelőszövetkezetek szakemberei meríthessenek. — A mezőgazdaságban végbement változások, a megnövekedett feladatok a szövetség munkamódszereinek módosulását is megkövetelik. A termelés fejlesztéséhez, a társadalompolitikai, szövetkezet- politikai teendők ellátásához, az érdekvédelemhez joggal várnak nagyobb segítséget tőlünk a közös gazdaságok — mondja Cseh Adolf, a szövetség titkára. ‘ A szövetség tevékenysége szerteágazó. Fő törekvésünk, hogy elősegítsék a tsz- ekben a közgazdasági szabályzókhoz való alkalmazkodást, a helyi adottságoknak megfelelő termelésszerkezet kialakítását, a gazdaságos termelést. S ez nem könnyű, hiszen köztudott, hogy a nógrádi tsz-ek nem tartoznak a vastag erszénnyel rendelkező gazdaságok közé, s ráadásul a hagyományoshoz való merev ragaszkodás, az új követelményekkel nehezen békülő szemlélet is akadályokat gördít a célkitűzések valóra váltása elé. — A szövetség testületéinek tanácskozásain, tsz-vezetőségi üléseken igyekszünk a gondolkodást helyes mederbe terelni — teszi hozzá, s példákat sonol. A TESZÖV minden évben vastag kiadványt bocsát a szövetkezetek vezetőinek rendelkezésére, amely az FIATALOK VAROSA Mongólia második legnágyobb városa Darhan. A város környékén mesterséges tavat létesítettek. A 75 Hektárnyi kiterjedésű vízfelület mentén üdülőszállót, úttörőtábort építenek — turistaközponttá alakítják a szép tájat. Másfél évtizeddel ezelőtt ezen a vidéken egyetlen fa sem volt. A fiatalok városának nevezett Darhan lakói manapság a Barátság parkban bokrok és fák ezreit ültetik el. elmúlt esztendők legfontosabb mutatóit gyűjti csokorba. kezdve a hozamoktól a részesedés, a különböző alapok alakulásáig. Az üzemekben aztán láthatják: a hasonló körülmények között dolgozó tsz-ekhez képest mely területeken maradtak el. s miben sikerült túlszárnyalni a megyei átlagot. Az összehasonlítást elemzik a szövetség munkatársai. Azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági termelés valamely területén e bajok mutatkoznak, a helyszínen vitatják meg az okokat, s a jó módszerek ismeretében nem maradnak el a tanácsok sem. A SZÖVETSÉG igyekszik a korszerű termelési eljárások népszerűsítésére is. ,A tapasztalatcserék rendszeresek a megyében, a megye sőt az ország határain túí is. Ágazatvezetők, agronómusok ismerkedhetnek a legfrissebb, nagy biológiai értékű fajtákkal, állattartó épületekkel és berendezéseivel. szervezési módszerekkel. Legutóbb éppen Salgótarjánban a növénytermesztés gépeinek optimális kihasználásáról tartottak eszmecserét neves előadók részvételével. Mert némi hátrányt jelent a mezőgazdasági üzemeknek, hogy sem agrár kutatóintézet. sem felsőfokú agrár oktatási intézménv sincs Nógrádban. ahonnan a tudomány úi vívmányai sebesen áramolnának szántók és majorok környékére. Ezért a területi szövetség igvekszik ezt ellensúlyozni. Gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a gödöllői agróvtudománvi egyetemmel, a MÉM műszaki intézetével, a kompolti kutatókkal, s több más kutatóállomással. így a megve tsz-ei élvezhetik az együttműködés előnyeit. — Közreműködésükkel harminckét termelőszövetkezetben készült üzemfejlesztési terv. A'z intézetek segítenek részfeladatok kidolgozásában is — említi Cseh Adolf. A termelőszövetkezetekben joggal várnak kezdeményezéseket a TESZÖV-től. A tsz- egyesülések lezajlása után a szövetségben a , társulások, termelési rendszerek, kooperációk útját igyekeztek egyengetni. Ma már iparszerű keretek között termelnek a megye gazdaságai gabonaféléket, ipari növényeket, tejet, marhahúst. — Terveink között szerepel Pásztó és Romhány környékén cukorrépa-termesztő társulás létrehozása, a nagygépek javításéra szerviz létrehozását szorgalmazzuk. Örvendetes, hogy az egyes üzemek között is megállapodások születtek az együttműködésre. A palotásiak a jászberényiekkel, a Pásztói Állami Gazdaság a nagybár- kányi tsz-el, a kishartyáni, a nógrádmegyeri közös gazdasággal igyekszik közösen kihasználni gépeket. Az a célunk, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasak, s ne formálisak legyenek — magyarázza a területi szövetség titkára. A TESZÖV ezernyi feladata között megkülönböztetett helyet kap a termelőszövetkezetek, társulások érdekvédelme. A mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatban levő vállalatokkal a szövetség rendszeres kapcsolatot tart fenn. gyakori a vélemények egyeztetése.’ — Ügy véljük, akkor látjuk el legjobban a gazdaságok érdekvédelmét, ha munkánkkal hozzájárulunk az eredményesebb gazdálkbdás- hoz; segítjük a termelésben levő tartalékok feltárását és kihasználását — mondja a területi szövetség titkára. JAVASOLJA: induljunk körútra a szövetség székházában. meggyőződni róla, hogy a TESZÖV is próbál lépést tartani a nagyobb követélményekkel. M. Szabó Gyula (Folytatjuk) Április közepén átszervezték a salgótarjáni síküveggyár termelésirányítását. A tucatnyi gyárrészlegből három gyáregységet alakítottak ki, így létrejött az alapterméket előállító, a földolgozó, valamint az üzemfönntartási és szolgáltató gyáregység. Az új gyárrészek vezetői maguk alakítják ki munkatársaikból a számukra megfelelő apparátust. A generális szervezési változtatástól a termelés folyamatának gyorsulását várják a gyár vezetői. II türelem erejével agyobb türelemre, avagy nagyobb türelmetlenségre van-e most szükség társadalmi életünkben, a pártszervezetek munkájában? Az élet parancsolóan igényli, hogy szakadjon vége türelmünknek olyan jelenségekkel szemben, mint a munka- fegyelem lazaságai, á szervezettség alacsony hatásfoka, a gazdaságtalan, veszteséges termékek gyártása, elhúzódó és pazarlóan költséges beruházások, a határozatok következetlen végrehajtása és így tovább. A politikai vezetés éppúgy elvárja a nagyobb határozottságot és erélyt, mint a társadalmi kérdések iránt érzékeny közvélemény. Tehát a mindennapos pártpolitikai, munkában nagyon is indokolt egyfajta erőteljesebb türelmetlenség. S még csak oly módon sem lehetne ezt megfogalmazni, hogy legyünk türelmetlenek a gyengeségek, fogyatékosságok Iránt, ám türelmesek az emberekkel. Mert a kettő a valóságban nem választható el teljesen: a fegyelmezetlenséget, a hanyagságot, a felületességet aligha lehet ügy leküzdeni, hogy eközben magát a fegyelmezetlen, hanyag, felületes személyt ne érintsék e küzdelem következményei. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy általánosságban elérkezett az idő a nagyobb türelmetlenségre? A legkevésbé sem! Hiszen, ha bizonyos területeken, bizonyos összefüggésekben nagyobb türelmetlenségre kell buzdítani pártaktivistákat, kommunista kollektívákat, más területeken és összefüggésekben éppenséggel a fokozott türelem a parancsoló követelmény. Különösen két területen. Az egyik a döntések előkészítése. A közrejátszó tényezők gondos számbavételében, a várható hatások mérlegelésében a kapkodás, a hirtelenkedés sohasem vezetett jóra. „Hétszer mérd meg, mielőtt levágod” — tanácsolja a közmondás, s valóban, az összetettebb folyamatokra kiterjedő, bonyolultabb viszonyokat érintő döntések előtt minden körülmények között elengedhetetlen a gondos mérlegelés. Ehhez pedig nem utolsósorban kellő türelem is szükségéltetik. Amikor egy üzemi, szövetkezeti pártszervezet meghozza a maga elhatározását az 1979. évi cselekvési ^programról, állást foglal a vállalati, szövetkezeti terv, az üzemrészt, műhelyt érintő feladatok ügyében, kell, hogy legyen elegendő türelme összegyűjteni, meghallgatni, értékelni minden észrevételt, véleményt, S erre kell ösztönöznie a pártszervezetnek a gazdasági vezetést is. Rossz, sőt veszedelmes dolog lenne, ha „most nem beszélni kell, hanem cselekedni” csatakiáltással bárhol is türelmetlenül belefojtanák a szót a javaslattevőkbe, a véleményt mondókba. Oda kell figyelni rájuk, mert mellőzésük nemcsak a döntések színvonalát, átgondoltságát befolyásolná hátrányosan, hanem a munkahelyi demokrácia érvényesülését is. A türelem közvetlenül kihat a demokratikus fórumok érdemi munkájának légkörére. A pártszervezetek hivatottak őrködni azon, hogy a cselekvésben mutatkozó határozottság ne csaphasson át sehol a kérdések érdemi megvitatásának „energikus” korlátozásává. Persze, épp’ így indokolt az őrködés azon is, hogy a türelmes mérlegelést és megvitatást az elfogadott döntések erélyes véghezvitele kövesse, hogy — az idézett közmondáshoz visz- szatérve — ne halogassák a vágást nyolcadszori, kilencedszeri, tizedszeri méréssel. A másik terület, hol sohasem lehet fogytán a türelmünk: a politikai meggyőzés, felvilágosítás, érvelés; az emberek kérdéseinek megválaszolása. S számolnunk kell vele, hogy itt a türelemre alighanem a korábbinál is nagyobb szükség lesz. A termelési szerkezet átalakítása, a veszteséges termékek gyártásának beszüntetése, a munkaerő helyenkénti átcsoportosítása az érintett kollektívák és személyek számára gondokat, feszüitségek%t is okozhat. Azt is tudjuk, hogy az életszínvonal 1979. évi szerény emelkedése nem mindenki számára lesz érzékelhető: a családok számottevő részének tényleges jövedelme a tavalyival azonos szinten marad, esetleg még csökkenhet is. Ilyen helyzetben, amikor a személyes érdekeket ellentétes irányú hatások érintik, a politikai agitációnak minden bizonnyal nem egy ellenvéleménnyel kell számolnia. Feltehető, hogy egyes pártszervezetekben is szaporodnak a viták. A politikai munkában rendelkeznünk kell elegendő türelemmel ahhoz, hogy egy kérdést akáa’ kétszer, háromszor, többször is megmagyarázzunk, h^y ne fukarkodjunk az érveléssel mindaddig, amíg nem sikerül az adott kérdésben a párt álláspontját meggyőzően elfogadtatnunk. És ahhoz, is, hogy az érvek megfogalmazásánál számításba vegyük, kikhez, milyen rétegekhez szólunk. M indezt csupán konkrét helyzetben lehet eldönteni. S ezért azt mondhatjuk: voltaképpen kellő türelem kell annak mérlegeléséhez és eldöntéséhez is, hogy egy- egy adott pártszervezet, kommunista kollektíva miben tanúsítson ezután nagyobb türelmet és miben nagyobb türelmetlenséget. Ezt jól meghatározni —^ a további eredményes munkának nem kis jelentőségű feltétele. Be szép lenni szakmunkásnak ! Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában 46 szakmunkástanuló, sajátíthatja el a különféle szakmák fogásait. Domonkos Ferenc másodéves gépi forgácsoló (képünkön) egy csapágyház mérését végzi. . Simon József és Zsorzs Attila szerkezetlakatosok oszloplah- hegesztés közben Balogh József gépi forgácsoló mesterétől, Kövesligeti Istvántól néhány gyakorlati tanácsot kap a présszerszám esz- tergályozására. < Lencsevégre kapott jókedv az esztergapad mellett. Czank János és Dittmár Nándor a Szakma kiváló tanulója verseny helyezettjei. Kulcsár József képbeszámolója J NGGRÁD — 1979. április 27., péntek 3 .sy. 1.
