Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-25 / 96. szám

Fokozzuk a küzdelmet Európa biztonságáért! * Moszkva várja Giseard d'Estaing-et Kis Csaba, az MTI tudósí­tója írja: Rendkívül nagy érdeklő­déssel és elégedettséggel vár­ják a szovjet fővárosban Va- léry Oiscard d'Estaing fran­cia köztársasági elnök ma kez­dődő munkalátogatását, ame­lyet eredetileg március végére terveztek* de akkor közös megegyezéssel elhalasztották. Sorrendben ez lesz már a tizedik csúcstalálkozó azóta, hogy 1966-ban Charles de Gaulle ellátogatott Moszkvá­ba. A legutóbbi magas szin­tű eszmecserére két évvel ezelőtt Franciaországban ke­rült sor: Leonyid Brezsnyev és Valéry Giseard d’Estaing a • rambouillet-i kastélyban ta­nácskozott. A jelenlegi megbeszélésen ismét két kérdéscsoport áll Mehdi Bazargan iráni mi­niszterelnök kedden este su­gárzott rádió- és televíziós be­szédében kijelentette: Iránban iszlám nemzeti forradalom megy végbe, amelyet egyetlen politikai csoportosulás sem sajátíthat ki magának. A miniszterelnök a kabinet­tel való szoros együttműkö­désre hívta fel a vallási ve­zetőket és a forradalmi cso­portokat és figyelmeztette az ország népét, hogy „hagyjon fel a bosszúakciókkal, tudjon megbocsátani és tudja elfelej­teni a múltat”. A kormányfő Gharani volt vezérkari főnök meggyilkolá­sát „szprttyű és veszélyes” lé­pésnek minősítetté ‘amely azt bizonyítja, hogy az ifáni nép „még messze van a végső győzelemtől”. * i Carter amerikai elnök ked­den kinevezte az Egyesült Államok Ú1 teheráni nagykö­vetét Walter Cutler szemé­lyében. Az eddig zaire-i nagy­követként működött diploma- tó William Sullivant váltja fel, akinek nagyköveti tevé­kenysége szorosan összefonó­dott a saji rendszerével. * A Gulf Oil Corporation el­nevezésű amerikai olajtársa­ság kedden szerződést kötött a teheráni kormánnyal nagy mennyiségű iráni olaj vásár­lásáról. az előtérben: a nemzetközi helyzetről és a két ország ez­zel kapcsolatos közös tenniva­lóiról folytatott eszmecsere, s a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése, ezen belül a hosszú távú gazdasági együttműkö­dés további bővítése. Mind­két témáról mélyreható előze­tes konzultáció folyt már a két ország képviselői között. A nemzetközi helyzetről szólva a két államfő elsősor­ban az enyhülés politikájának kérdéseivel kíván foglalkoz­ni. Mindkét részről jelentős­nek tartják, hogy a bizton­sági konferencia résztvevői­nek madridi tanácskozásán sikerüljön előbbre vinni az európai enyhülés folyamatát, s azt, hogy ezt a világ min­den térségére kiterjesszék. Ezzel összefüggésben áttekin­tik majd a világ különböző Á Gulf az iráni nemzeti olajtársasággal kötött szerző­désben 1979-re napi 160 000 barrel olaj átvételéről állapo­dott ‘meg. * A megdöntött iráni sah ro­konai tárgyalásokat folytatnak a panamai kormánnyal a Helyi idő szerint szerda délután, kétórás késéssel, a sínai Omm Koseiba-i ameri­kai megfigyelőállomáson ki­cserélték az izraeli—egyiptomi békeszerződés ratifikációs ok­mányait. A szerződés ezzel ér­vénybe lépett, ami egyben azt is jelenti, hogy 33 év után megszűnt a hadiállapot a két ország között. Az okmányok kicserélésére 75 tagú izraeli és 80 főnyi egyiptomi küldöttség érkezett — Eliahu Ben Elisszarnak, az izraeli ■ miniszterelnökségi iroda főig^gatójának, illetve Szaad Afranak, az egyiptomi külügyminisztérium államtit­kár-helyettesének vezetésével. A „ceremónián” jelen volt Samuel Lewis és Hermann Eilts, az Egyesült Államok Tel körzeteinek 'helyzetét, így a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia problémáit is. A kétoldalú kapcsolatok fő kérdése a gazdasági és keres­kedelmi együttműködés fej­lesztése. A jelenlegi látogatá­son például aláírják azt a nagyfontosságú dokumentu­mot, amely 1990-ig szabja meg a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének irányát. Legfontosabb tényezőként a szovjet sajtó előzetes cik­keiben, kommentárjaiban a politikai együttműködés fej­lődését emelte ki. A két or­szág partnere egymásnak ab­ban, hogy Európában és az egész világon előmozdítsák az enyhülést, a békés egymás mellett élést, a háború veszé­lyének kiküszöbölését — ezt a témát hangsúlyozta számos vezércikk, kommentár. kai országban — közölte ked­den Adolfo Ahumada pana­mai igazságügyminszter. Mint ismeretes, a sah és családja jelenleg a Bahama-szigeteken tartózkodik, de végleges le­telepedéséről eddig egyetlen kormánnyal sem sikerült megállapodnia. (MTI) Aviv-i, illetve kairói nagykö­vete is. A találkozó helyi idő sze­rint két órakor kezdődött, de röviddel azután a kairói és a Tel Aviv-i rádió egyidőben kö­zölte, hogy „késik a ratifiká­ciós okmányok kicserélése”. Az Izraeli jelentés szerint a késedelem oka:, egyrészt az izraeli küldöttség vonakodott beleegyezni abba, hogy a bé­keszerződéshez csatolt és a Palesztinái autonómiáról szó­ló levél a ratifikációs okmá-, nyók részét képezze, másrészt különbség mutatkozik a levél izraeli és egyiptomi változa­ta között. A felek ekkor „érintkezés­be • léptek kormányukkal”, majd a ratifikációs, okmányok kicserélése végül is kétórás késéssel megtörtént. Nemzetközi elméleti konferencia Az MSZMP Központi Bi­zottsága, valamint a kommu­nista és munkáspártok Prá­gában megjelenő közös folyó­irata — a Béke és Szocializ­mus — szerkesztősége szerve­zésében háromnapos elméleti konferencia kezdődött szer­dán Tihanyban. A konferenciát, amelyen négy kontinens — Európa, Ázsiá, Amerika és Afrika — 38 kommunista és munkás­pártjának képviselői vesznek részt, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára nyitotta meg. A tanácskozás ezután két szekcióban folytatódott. Az egyik szekcióban „A demok­ráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem viszonya”, a másik szekcióban pedig „De­mokrácia, forradalom és a nemzetközi helyzet” témakör­ben folytatnak eszmecserét a résztvevők. A konferencia megnyitásán részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének igazgatója is. (MTI) Fufo Frigyes tárgyalásai Prágában Hazaérkezett a külügyminiszter Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztár­sasági elnök szerdán délelőtt Prágában fogadta Púja Fri­gyes külügyminisztert, aki hétfőn érkezett háromnapos hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába. __ Megbeszélésükön — amint azt a hivatalos közlemény hangoztatja — megállapítot­ták, hogy a két ország eddigi, kölcsönösen előnyös együtt­működése biztosítja a szük­séges' feltételeket a kapcsola­tok minden közös érdekű te­rületén történő további szé­lesítéséhez és elmélyítéséhez. Megvitatták továbbá a jelen­legi nemzetközi helyzet né­hány kérdését. A találkozón jelen volt Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter valamint Václav Moravec budapesti csehszlovák és Barity Mik­lós, prágai magyar nagykö­vet is. Púja Frigyest szerdán Prá­gában fogadta Lubomir Strou- gal, a csehszlovák szövetsé­gi kormány elnöke is. Szerdán visszaérkezett Bu­dapestre Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Bazaxgan összefogást sürget volt iráni uralkodó esetleges letelepedéséről a közép-ameri­Ratifikációs okmányok cseréje ' Ebben az ügyben Carter el­nök ártatlan, bátran föl lehet menteni őt korunk és a tör­ténelem előtt. Sokan tettek szemrehányást neki otthon es másutt a Nyugaton: miért nem akadályozta meg a for­radalmi változásokat Iránban? Miért nem tudta előre, hogy így alakulnak a dolgok? Mi­ért nem avatkozott be időben, s terelte más irányba a fej­leményeket? Mondom, ami a lényeget illeti, az elnök nem hibás, bár lehet, ezt ő maga sem tudja. Ügy véli, hg idejé­ben gondol rá, megállíthatta volna a kerék forgását. Ez utóbbi elgondolásra vall Tur­ner tengernagynak, a CIA és minden amerikai titkosszol­gálatok felügyelőjének e na­pokban tett nyilatkozata. M<« tavaly nyáron elemzést készí­tett a vezetése alatt álló in­tézmény, s úgy vélte: a sah hosszú ideig hatalmon marad. Nem várták. hogy „igazi soontán forradalom” tör ki ebben az országban. Egyéb­ként is mind nehezebb az amerikai befolyás érvényesíté­se a világban — panaszkodott a tengernagy —, a riasztó példa számukra éppen Irán. Ki csinálja a forradalmat ? Válasszuk ketté mondan­dónkat ezzel kapcsolatban. Tehetett volna-e valamit az iráni forradalmi változások ellen a hatalmas Egyesült Ál­lamok? A választ maguk a tények adják. Próbálkoztak ugyan mindenfélével az ame­rikaiak emberei, de a társa­dalmi földrengés olyan ele­mi erővel tört ki, hogy Wa­shington végül már csak elektronikus katonai berendé- zéseit igyekezett menteni. A polgári világ néha lidérces álmokat lát; eszerint megje- . lennek „szovjet ügynökök” . (vagy ahogyan a magyar te­levízióban nemrég Bovin szovjet kommentátor ironiku­san mondta: a KGB) és for­radalmat „csinálnak” egyik, vagy másik országban. Egy éremnek két oldala ez: aki azt hiszi, hogy a forra­dalmakat külföldről átdobott ügynökök robbantják ki, az Z NÓGRAD - 1979. április 26., csütörtök véli úgy, hogy a CIA viszont ezt megakadályozhatja. Bár­mily meglepően hangozzék is e bonyolult világ eseményei közepette — elő kell venni az általános iskolai történe­lemkönyvet. Igazi forradalmi helyzetet az a nép csinál, amelyik az adott országban él. A KGB nem foglalkozik ilyesmivel, mert a Szovjetunió tudja, a revolúció nem expor­g .Iható, a CIA nerA akadá- ozhatja meg, mert nincs ha­talma hozzá. Mondjuk meg a teljes igazság kedvéért, hogy még odaadó, az ügyhöz halá­lukig kész igaz forradalmárok is beleestek hasonló tévedés­be : Dél-Amerikában történt, átmentek más országba forra­dalmat csinálni. Belebuktak a kísérletbe . . . A világért sem akarom itt és most néhány sorban meg­határozni az iráni fejlemé­nyek helyét a társadalmi vál­tozások rangsorában. Feudális és modern tőkés vonások ke­veredtek ebben az országban, az elégedetlenség szétvetette a kereteket. Ennyi eddig biz­tosnak látszik. Más kérdés, előrelátható volt-e a közeledő Vihar, mondjuk egy, vagy két esztendővel ezelőtt? Nyilván volt, aki látta, más pedig nem. A változások vezetői va­lószínűleg tudták és —, ami ilyenkor elengedhetetlen — hittek benne, szervezték, elő­segítették. A CIA nem látta előre és Carter elnök sem. Én egyébként ebben sem marasz­talnám el az amerikai tit­kosszolgálat főnökét és beosz­tottjait. Sok mindenhez érte­nek, a fegyverszállításoktól a puccsok előkészítéséig, de a társadalmi folyamatoknak nem szakértői. Hiába is akar­nának azzá lenni. Elmélkedésünk elején igye­keztünk megvédeni az ameri­kai kormányzatot a honi szemrehányásoktól, amiért nem tudta megakadályozni az iráni fejleményeket. Szögez­zük le azonban, hogy az elé­gedetlenség fölhalmozódásá­hoz — az iráni gazdaság torz alakításával, az olaj korlátok nélküli kiaknázásával, a mil­liárdos fegyverüzletekkel — az amerikai politika alaposan hozzájárult. Haddad húzása Szaad Haddad őrnagy és maroknyi csapata alaposan összekuszálta az amúgy is bonyolult szálakat a Közel-Ke­leten. A rebellis tiszt, „Szabad Llbanon”-ja mindössze 800 négyzetkilométer — alig nagyobb mint Budapest területe —, mégis súlyos feszültség forrása. Egyrészt katonai, más­részt diplomáciai bonyodalmak származtak a szakadárok föllépéséből. Dél-Libanonban még mindig sok a palesztin menekült­tábor. A térség rendjének biztosítására ENSZ-erők, az UNIFIL francia, nigériai, ír, iráni, nepáli, Szenegál, nor­vég és fidzsi-szigeti katonái lennének hivatottak, Csakhogy né­hány napja két tűz között állnak: Haddad csapatai és az izraeli­ek gátolják tevékenységük ellátását. A bejrúti kormányzat hasztalan indított egy zászlóaljnyi erőt a déli országrészbe: Haddadék változatlanul uralják az ellenőrzésük alá vont körzetet. Persze, nem nehéz kitalálni, hogy az alig több mint ezer rebellis miként képes tartani magát. A támoga­tás a határon túlról, Izrael részéről egyre aggasztóbb mé­reteket ölt. Az izraeli tüzérség, a flotta és a légierő szüntelenül tá­madja a dél-libanoni palesztin menekülttáborokat, a part­vidéket. Tel -Aviv arra hivatkozik, hogy mindez csupán a palesztin gerillák akcióinak megtorlása. Valójában azonban a napok óta tartó agresszió nyilvánvalóan Haddadék fede­zésére szolgál. Begin izraeli miniszterelnöknek a knesszet- ben mondott szavai világosan utalnak erre: „Izrael nem fogja megengedni, hogy a keresztény közösség létét akár Dél-, akár Észak-Libanonban veszélyeztessék.” A szakadárok ügye eljutott a Biztonsági Tanácsig. Az önkényesen kikiáltott töredékország — bár semmiféle kül­földi elismerésben nem részesült — súlyosan veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét, s újabb, nagyarányú konfliktussal fe­nyeget. A diplomáciai frontok éppen ezért megélénkültek. Figyelemre méltó, hogy Kairó sem rejtette véka alá aggo­dalmát a dél-libanorii események miatt. Bár szerdán cse­rélték ki az egyiptomi—izraeli különbéke okmányait, s az aktussal egyidőben életbe lépett a különszerződés, egy nap­pal korábban a kairói külügyminisztérium kénytelen-kellet­len megállapította: a dél-libanoni partok ellen intézett iz­raeli támadások „kedvezőtlen fényt vetnek” a békeszerző­dés megvalósítására. Amerika is állásfoglalásra kényszerült: az USA kormánya mind a palesztinok" akcióit, mind pedig az izraeli beavatkozást elítélte. Mindezek ellenére Haddad és fegyveresei szilárdan tartják magukat Dél-Libanonban: a közel-keleti válság tar­tós és igazságos rendezése helyett még mindig az erőszak törvénye uralkodik az olajfák alatt. Gyapay Dénes A megyei kórhaz-rendelőintézet igazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy a kórházi látogatás rendje az alábbiak szerint alakul: 1979. április 27 (péntek) 16—17 óráig 1979. április 29 (vasárnap) 10—11 óráig 1979. május 1 (kedd) 16—17 óráig 1979. május 2 (szerda) 16—17 óráig Az Idén újabb játékot indítunk a Márka üdítő Italok fo­gyasztóinak. MÁRK4­akció! A Márka üdítők kupakjának műanyag betétjén elrejtettük a Márka szó egy-egy betűjét. Az összegyűjtött betűkből ösz- szeállitott Márka szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi, vagy ajánlott levélben beküldi a már Jól ismert címre: MÁRKA-KUPAK KÖZPONT Budapest VI., Hegedű út 9. 1061 Telefon: 416-033. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig, pénteken 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: Lada személygépkocsi, társasutazás az olim­piára és még sok értékes nyeremény. Sorsolás: 1980. február 16-án. Talár Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents