Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-25 / 96. szám
i Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért 1 bízzák a véletlenre Párttaqnevelés a pásztói alapszervezetékben Pásztón, a nagyközségi pártbizottság évente legalább két alkalommal összegezi az alapszervezetekben folyó tagnevelő munka tapasztalatait. Az elmúlt évben szerény mértékben emelkedett az alapszervezetek taglétszáma. A tizenkilenc alapszervezetben mindössze tizennyolc párttagot vettek fel és tíz alapszervezetben nem volt tagfelvétel. A tágnevelő munka azonban hasznosítható tapasztalatok egész sorát adta így is az alapszervezeti vezetőségeknek, a kommunista közösségeknek. Segítik, nevelik Ezek közül az egyik, hogy az alapszervezetek többségében nem a taglétszám látványos növelésére törekszenek. Nem várnak tétlenül arra, majd valaki meggondolja magát, bekopog a párttitkárhoz, hogy párttag szeretne lenni. A legtöbb pártszervezetben tervszerű nevelő munka folyik azért, hogy az üzemi munkások, a munkásnők, a KISZ- fiatalok, az értelmiségi dolgozók legjobbjai alkalmassá váljanak a párttagságra. A szerszám- és készülék- gyárban esztendőről esztendőre két-három új tagot vesznek fel a pártba. Mindez a folyamatos nevelő munkát, a kommunisták felelősségét jelzi. A pártvezetőség, a KlSZ-szerve- zet, a kommunisták személy szerint is figyelemmel kísérik brigádtársaik munkáját, a közösségért végzett tevékenységüket. Ennek alapján ítélik aztán meg, hogy kinek érdemes, kinek kell segíteni abban, hogy előbb-utóbb eljusson a pártba. Nemrégiben fiatal csoportvezető felvételi kérelmében döntött a taggyűlés. Ügy tűnt, az ajánlónak nem nehéz a dolga. Együtt dolgoztak, sokat beszélgettek, vitáztak a politikáról, a napi munkáról, a fegyelemről, a párttagsággal járó kötelezettségekről. A leendő párttag őszinte szándékához nem fért .kétség. Az ajánló mindezekről becsülettel elszámolt a taggyűlésnek. S akkor a párttagok közül felállt valaki, és szóvá tette az orosházi üveggyár reklamációját. S ebben a csoportvezető felelősségét. Azt, hogy a szalagon készült szerszámok, alkatrészek esetében sem tekinthetnek el a technológiai fegyelemtől. Mert a durva, hibás hegesztést csak ideig-órá- ig takarja el a festék. S a felületes munka előbb-utóbb megbosszulja magát. A csoportvezetőt végül felvették a pártba. Ám jól az emlékezetébe vésték: a munka becsületére, a gyár hírére, nevére valamennyi munkásnak, a kommunistáknak meg különösen vigyázniok kell. Társközségek gondja Az alapszervezetek nehezebb körülmények között dolgoznak, s így a párttaggá nevelés is több gonddal és még szerényebb eredményekkel jár a társközségekben, Hasznoson, Mátraszőllősön és Mátrakeresztesen. Évek is elmennek, u . , . amíg egy-egy új taggal gyara- 118 V606 3 tSgOyUíSSIICk podik az alapszervezetek létszáma. Nem mintha nem volnának arra alkalrpas munkások, fiatalok, lányok, vagy asszonyok a társközségekben. A gondot inkább az okozza, hogy nehezen talál utat hozzájuk a pártvezetőség. Egyszerűbb lenne a dolguk, ha a községekből nem járnának el annyian dolgozni. Így viszont a leendő párttagok munkáját nehezebb számon tartani, s munkahelyi, közéleti magatartásáról is keveset tud a pártvezetőség. A tagfelvételt tárgyaló taggyűlések szerepe tehát nem kevés a társközségekben sem. Az alapszervezetek viszonylag alacsony taglétszáma, a természetes életfolyamatok, az öregedés arra öíztönzi a pártvezetőségeket, hogy „siettessék” a leendő párttagok felvételét. A túlzott igyekezet azonban esetenként felületes vizsgálódást, káros engedékenységet takar. Pásztón is azt a gyakorlatot honosították meg, hogy a taggyűlés döntését a nagyközségi pártbizottság megvizsgálja. Behívják az új párttagot, beszélgetnek ismerkednek vele, informálódnak a munkahelyén. Az elmúlt évben két alkalommal is arra kényszerült a végrehajtó bizottság, hogy megváltoztassa az alapszervezet döntését. Kiderült ugyanis, hogy az újonnan felvett párttagok fegyelmezetlenek, munkájukat, magatartásukat egyformán kifogásolták munkatársaik. A pártbizottság titkára az alapszervezeti titkárokkal együtt vonta le a két eset tanulságait. A párttagok nevelése, s ebben az ajánlók felelőssége nem ér véget a taggyűléssel. A pártmegbízatás, amelyet a taggyűlés ad az új párttagnak, s amelyet időről időre számon kér, a kommunista nevelés eredményes eszközének biíonyult a legtöbb pásztói alapszervezetben. A fiatal párttagok többnyire a KISZ- alapszervezetek munkáját segítik. Mások a társadalmi, a tömegszervezetekben dolgoznak, propagandamunkát végeznek, vagy' politikai, szakmai tanfolyamokon tanulnak. Általában olyan pártmunkával bízzák meg a párttagokat, amire az alapszervezetnek szüksége van, s amit a párttag sem tekint fölösleges tehernek, szívesen teszi, s ' örö- fnét leli abban, hogy másoknak segíthet. Pásztón a nagyközségi tanácsnak sok olyan tagja van, aki pártmegbízatásként látja el feladatát, s az alapszervezet időnként számon kéri, mit végez. A kommunista tanácstagok munkájára 1978-ban is biztosan épített a tanács. Ök kezdeményezték az ifjúsági park építését a járási székhelyen. Mát- rakeresztesen utat építettek és az óvoda építéséhez személyes példájukkal mozgósították az embereket. Mindez nem csak azért fontos, mert az összefogás soksok százezres értékkel gyarapította már eddig is Pásztót és társközségeit. A kommunisták példaadó munkája, fáradozásuk a közösségért a legmeggyőzőbb érvek azok számára, akik még az alapszervezeteken kívül vannak, akikhez ezután jutnak el a párttitkárok, a kommunisták. Y. G. Amikor a vezető — nő Hol van több nő a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig többnyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970—75. között sok nőt neveztek ki gazdasági vezetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határozata indította el, amely azóta sem állt meg, csak lelassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített felmérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felsőszintű vezetők száma összesen 33, közülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. Annál nagyobb a számuk a kisebb beosztásban szereplő nőkről, ahol a fordított arány érvényesül. Mivel magyarázható mindez? A korábbinál tehát lényegesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcs- pozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már nem szabadna „rácsodálkozni”, ha az igazgatói,, a főkönyvelői, tsz-el- nöki, vagy műszaki vezetői poszton, nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazdasági vezetői helyeken dolgozó nők helyzetéről. A vizsgálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen ameny- nyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Ehhez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a távlati nevelésnek azonban nincsenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őrzik tudásukat és nem adják át módszereiket, a haladáshoz szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemelkedő szakmai felkészültségű, ritkán veszik, mint leendő vezetőt számításba: Arra hivatkoznak: kicsi gyerekei vannak, a család ellátásával kell foglalkoznia. Nincs igazuk az így vélekedőknek. Nagyobb válogatási lehetőséggel dolgozgatnának a személyzetisek, ha az emberekkel távlati fejlődésük szempontjából is foglalkoznának. A nőktől nem kell másfajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági vezetésben a követelmények azono-» sak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fektetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véleményváltozásra volna szükség. Kivételezésre egyetlen női vezető sem tarthat számot, de megértésre, támogatásra igen. Sajnos, sok ‘ helyen maguk a nők is idegenkednek a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton levő nők munkáját, magatartását. Egy gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnos, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, modern frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövetkezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel rendkívül nagy tekintélyt szerzett magának, az idős parasztemberek között. A fiatalok pedig magatartását, öltözködését utánozzák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz Is —, hogy vezetői beosztásban több a társadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyermeknevelés, a bevásárlás, a családi élet megszervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A szolgáltatások ma még nem kielégítően könnyítik meg a családok hétköznapjait. A dolgozó nők között sokan vannak vezetésre alkalmasak. Csak időben meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: valóban jó lett vol- .na gazdasági vezetőnek, de most már késő... 1. v. Csak pontosan A CCL-es huzalok iránt egyre inkább nagyobb a kereslet a külföldi és a hazai piacokon. A versenyképes termék előállításának minőségéhez nagyban hozzájárulnak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek húzókőcsiszolói. A századmillimé- ternyi pontosságot igénylő húzókövek adják meg a végleges méretet a széndioxidos hegesztőhuzaloknak. A húzókövek végleges belső átmérőjét polarizálással készí* tik. Képünkön Komka Elemérné, a Gagarin Szocialista Bri» gád tagja készíti a szerszámokat Bálint Sándor feladata a húzóüreg nagy pontosságú ellenőrzése «m inden munkabeli gyatiyJi raság-gyöngeség okául az emberhiányt említeni — közhelyszámba megy már ebben a „munkaerőínséges” világban. De már arra bizony felkapja a fejét az ember, ha ezt hallja: van a mi Palócországunkban egy olyan gyár, ahol válogatnak a munkáskézben. Ez. már igazi, hamisítatlan hír. Ennek már utána kell nézni! — Igaz-e a mendemonda, hogy a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárába tisztesség már maga a bejútás is? — szegezzük neki a kérdést Géczi Imre igazgatónak. — Azt mondtam egyszer“: meglátjátok, a kábelban dolgozni még dicsőség lesz! S ami akkor talán a nagyravá- gyás gyanújával illethetett, ma már nem is olyan távoli jövő. Annyi már ma hétköznapi valóság belőle, hogy lusta, trehány, felelőtlen embereknek nincs helye a gyárkerítésen belül. Jó páran megkapták itt az „elbocsátó szép üzenetet”. Tavaly is, meg annak előtte is. És láss csodát! Nem az történt, amitől az igazgatók any- nyira rettegnek; a rendcsinálás szigora nem a továbbál- lási kedvet pezsdítette. Ellenkezőleg! A becsületes többség ..MAJDNEM CSODA 99 emelést kapnak. Lemorzsolódás mindeddig nincs. , — Nekünk létkérdés, hogy képzettek legyenek — az emhelyeslően bólintott az elbo- hozta munkahelyét. Kettő: veszünk fel. Egyszerűen azért, béreink — kommentálja csátások hírére: menjenek az mások végzik el a munkát he- mert az itt alkalmazott ma- mindezt az igazgató. — Maélősködők! Aki marad, az le- lyette. Három: táppénzt húz. gas technikához nem lehet holnap 6—700 emberrel két- gyen ízig-vérig -munkás, dől- Négy: ráadásul még napszám- akárkit odaállítani. Nyugatné- milliárdos értéket termelünk, gozni csak a dolgozni akarók- ba is elmegy! met húzógépekkel, dán és A kábelművek tőkésexportkal lehet. De nemcsak az igazolatlan svéd sodrógépekkel dolgozunk, jának 98 százaléka a belassáNo, nem eszik azért olyan hiányzók járnak pórul. Maga ötszörösét tudják a réginek, gyarmati gyár • nevéhez fűzőforrón a kását itt se. Az igazolatlan hiányzókat előbb szépszerével figyelmeztetik, esett, nem kaphatja meg "a több kárt csinálhat mellékelvén a feddő szóhoz szocialista címet, s ez már tűk, mint hasznot. Negyven hogy hatalmas feladatainkat nyomatékül a prémiumelvo- ugyancsak érzékeny érvágás a dolgozónknak nincs meg je- tudatlan, tanulatlan emberek - nást, a bérfejlesztésből való becsületen. Azon vannak hát, lenleg a nyolc osztálya. Közü- kel kíséreljük megoldani, kizárást. Néhányszori isméi lő- bogy kiközösítsék a nemtörő- lük kilencen vizsgáznak. Las- Minden ilyen próbálkozás e^ea brigád is, amely befogadta Kevés fizikai fáradsággal, in- dik, s a megyében is mi va- őket, a rövidebbet húzza. Az kább ésszel kell dolgozni mel- gyünk a legnagyobb ' tőkés- a brigád, ahol ilyesmi meg- lettük. A képzetlen ember exportőrök. Egyszerűen nem figyelmeztetik, esett, nem kaphatja meg a több kárt csinálhat mellet- engedhetjük meg magunknak, mint dés után felszólítják a mun- bőm, komolytalan embereket, káját cserbenhagyót: igazolja A becsületesen dolgozók bé- a hiányzást. S ha az igazoló rét viszont a lehetőségek ... „ passzus helyett csak köntör- maximumáig igyekeznek falazásra telik, készségesen el- emelni. Megfelelő teljesít- ” ' kalauzolják az illetőt abba az mény esetén 4—6000 forintot irodába, ahol a munkaköny- vihet haza a munkás, holott a »svábként is tannlóevár”~hí vét a kezébe nyomják. normákat is rendszeresen kéz- „ 1S ..tanulogyar híben tartják. reben álli az 570 dolgozóból Van még valami, amiről kó — Beteglátogató brigádot alakítottunk — fedi fel a „műhelytitkokat” az igazgató. — Volt eset, hogy beteg dől san „elkopik” a többi is, évről évre többen kapják meg a vizsgapapírt. Kívülről való azonban semmi szükség! gyarmati kábelgyár 410-en a legkülönfélébb heve kudarcra van ítélve. íme, a szájhagyomány útján terjedő kábelgyári csoda. Képlete egyszerű: követeld meg a rendet és fegyelmet szigorúan, adj meg a becsületes többségnek mindent, amit csak lehet, segítsd hozzá őket a sikerélményhez is, s nem fáj többé a fejed amisza hírek szállonganak. Azt lyeken pallérozzák tudásukat, att, hogy nincs kivel dolgoz____ __ mondják, akinek nincs meg akadnak közöttük gyári ősz- nk gozón kat házépítésen fogtuk: a ^y?le altalános iskolai vég- töndíjasok is. Kábelgyári napszámban rakta a falat. Az zettsege, nem számíthat arra, szaktanfolyam is indult 2$ jeilyenekkel nem tárgyalunk to- hogy munkakönyvébe kábelvább. Nem fejőstehén ez a társadalom, vegye mindenki nagyon komolyan. Előbb említett esethez négyszeres pimaszság szükségeltetett. Egy: nem termel az illető, s ezzel gyári bejegyzés kerül. — Igaz ez? — A legteljesebb mértékig — bólint határozottan Géczi Imre. — Nemrég hoztuk a há- tározatot: alapfokú iskolai lentkezovel, akik végeznek, szakmunkási rangra emelkednek. A jelesen vizsgázók 1,50, a jók 1.20, a közepesek és az hangzik... elégségesek 1 forint órabérO lyan csoda hat ez a gyarmati, mely nem is csoda tulajdonképp. Kár, hogy a kábelgyáriak példája ma még kissé szokatlanul Szendi Márta meglehet, nehéz helyzetbe végzettség nélkül senkit nem NOGRÁD - 1979. április 26., csütörtök 3
