Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

April it 4 iittaieleiérm Felszabadulási ünnepség Moszkvában — A szovjet-magyar ba­rátság ma a szocializmust, a kommunizmust építő milliók Ugye, akiket a szocialista in­ternacionalizmus eszmél (Őz­nek Ősszé egymással, — je­lentette ki Jevgenyíj Ivanov, a Szovjet Sarát! és Kulturá­lis Társaságok Szövetsége el­nökének első helyettese azon e díszünnepségen, amelyet ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából hét­főn tartottak Moszkvában. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Andre) Kirilen­ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, Mihail Zlmjanyin, mindketten a Köz­ponti Bizottság titkárai, Pjotr Sztrautmanyisz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének helyettese, Konsztantyin Katusev, a Szov­jetunió Misztertanácsának el­nökhelyettese, Viktor Kulikov marsall, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első helyettese, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka, Viktor Malcev, a Szovjet­unió külügyminiszterének el­ső helyettese, valamint a szov­jet társadalmi, politikai és közélet több vezető személyi­sége- Az elnökségben foglalt helyet továbbá dr. Szűrös Má­tyás hazánk moszkvai nagy­követe, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége, amely Veres Jó­zsefnek, az MSZBT alelnöké- nek vezetésével a felszabadu­lási évforduló ünnepségeire érkezett a szovjet fővárosba. Jevgenyij Ivanov ünnepi beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy alig néhány nappal ezelőtt emlékezett meg a ma­gyar és a szovjet közvéle­mény a Magyar Tanácsköz­társaság létrejöttének 00. év­fordulójáról. Április 4-e Ma­gyarország felszabadulásának ünnepe hasonlóképpen dicső­séges évforduló, hiszen a fel- szabadulás olyan fordulópont volt Magyarország sorsában, amely megnyitotta előtte a szabad, független élet, a szo­cializmus építése felé veze­tő Utat­Az ünnepség szónoka mél­tatta a magyar népnek a szo­cialista építésben elért ered­ményeit, hangsúlyozva ezek­ben a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésének döntő szerepét. Magyarország a fej­lett szocializmus . építésében mindig támaszkodhat a szoci­Gyás* jelentés A Nehézipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Me­cseki Szénbányák Vállalat mély megrendüléssel jelenti, hogy a Mecseki Szénbányák Béta-bányaüzemében március 28-án, omlásos baleset következtében életét vesztette Batai Mik­lós 34 éves segédvájár, Bayer János 28 éves vájár, Krayer József 35 éves csillés, Szőts Antal 43 éves vájár, Vácz Gé­za 34 éves vájár, Waszner Antal 21 éves segédvájár. Őszinte fájdalommal adózunk hős bányászaink emléké­nek, és mély együttérzéssel osztozunk hozzátartozóik gyá­szában : Nehézipari Minisztérium Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Magyar Szénbányászati Tröszt .. . Mecseki Szénbányák Vállalat A bányaszerencsétlenség hat áldozatát kedden délután lakóhelyén kísérik utolsó útjára. allsta országok, mindenekelőtt a Szovjetunió együttműködé­sére. A Szovjetunió és Ma­gyarország között a kölcsönös bizalom az eszmék és célok azonosságán alapuló széles körű együttműködés alakult ki, amelyben a vezető sze­rep a pártok együttműködé­sének jutott, utalt ezzel kap­csolatban Kádár János és Le- ’ onyld Brezsnyev legutóbbi találkozójára, hangsúlyozva: a két párt és a két ország né­zetei azonosak korunk nagy nemzetközi kérdéseiről, a nemzetközi munkásmozga­lom feladatairól, a szocializ­mus és a kommunizmus épí­téséről. Dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét tol­mácsolta az ünnepi gyűlés résztvevőinek. Hangsúlyozta: a felszabadító szovjet katonák 34 évvel ezelőtt a békét, a szabadságot hozták el a ma­gyar népnek- Az azóta eltelt évek során népünk pártja ve­zetésével nagy utat tett meg, s mindenekelőtt a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdeme az, hogy ma az ország már a fej­lett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a magyar dolgozók mindig’ számíthattak a Szovjetunió igaz, internacionalista, test­véri segítségére. A nagykövet méltatta azt, hogy a sokoldalú magyar- szovjet együttműködés az élet minden területén évről évre fejlődik, mélyül a baráti kapcsolat az MSZMP és az SZKP között. Ennek fontos állomása volt Kádár János és Leonyid Brezsnyev legutóbbi találkozója — mondotta töb bi között. Rendkívüli választások Feloszlatták az olasz parlamentet ^ Simó Endre, az MTI tudó- lítója jelenti: Sandro Pertini olasz köztár­sasági elnök hétfőn úgy dön­tött, hogy az alkotmány bizto­sította lehetőséggel élve idő előtt feloszlatja a parlamen­tet, és rendkívüli választást ír ki. Az erről szóló elnöki rendeletet Andreotti megbí­zott kormányfő is aláírta.' Még nem közölték hivata­losán, hogy a rendkívüli vá-. 1 osztást mikor tartják meg, de római megfigyelők véle­ménye szerint valószínűleg összekapcsolják majd a közös piaci „Európai Parlament” június 10-én esedékes közvet­len megválasztásával. Római megfigyelők már régóta valószínűnek tartot­ták, hogy az olasz Ötpárti par­lamenti többség felbomlása rendkívüli választások kiírá­sához vezet majd. Emlékeztet­nek rá, hogy az OKP január végén azért fordított hátat a tavaly márciusban kialakított parlamenti többségnek, mert a kereszténydemokraták és a többi kisebb polgári párt hem voltak hajlandóak végrehaj­tani a közösen elhatározót ta* kát. A kereszténydemokrata ve­zetőség elkanyarodott Moro vonalától, és a meggyilkolt pártelnök törekvésétől elru­gaszkodva jobbra tolta a kor- mányrudat Itáliában. Az olasz parlamentet 1972 óta harmadszor oszlatják fel idő előlit. Begin izraeli miniszterelnök Kairóba érkezett Irán: iszlám köztársaság Vasárnap a késő éjszakai órákig százezrek ünnepelték szerte Iránban az iszlám köz­társaság megalakulását. Te­heránban valóságos örömün­nep volt, a főváros több pont­ján hatalmas tömegek gyűl­tek össze, éltetve Khomeini ajatollahot. Az öröm megnyilvánulása oly határtalan volt, hogy „az iszlám köztársaság televízió­ja” éjféli, utolsó híradásában a lakosságot mérsékletre szó­lította fel, tekintettel arra, hogy a hétfő ünnepnap, még­pedig az újév tizenharmadik, egyben pedig „a természet újjászületésének” napja. Ezen a napon a szokásók szerint a legtöbb iráni család elhagy­ja otthonát, s felkeresi a kü­lönböző kirándulóhelyeket. Az örömbe azonban üröm vegyült, elsősorban a nemze­tiségek problémája miatt. Az ország északkeleti, türkmé- nek lakta Mazandaran tarto­mányában a jelek szerint rendkívül feszült a helyzet. Erre' utal, hogy Bazargan miniszterelnök vasárnap dél­után ultimátumot intézett a provokációkat szító „ellenfor­radalmi erőkhöz”. A kor­mányfő figyelmeztetett: „ha hétfő délután három óráig elsősorban gonbadi Kalvus- ban nem szüntetik be a lö­völdözést, nem teszik le a fegyvert, s az élet nem tér vissza a normális kerékvá­gásba, a hatóságok a rend fenntartása és a lakosság biz­tonsága érdekében kénytele­nek lesznek megtenni a szük­séges lépéseket.” A miniszterelnök beszédé­ben kitért arra, hogy az em­lített „ellenforradalmi erők — volt SAVAK-ügynökök. egy­kori földbirtokosok és kül­földről beszivárgott elemek" — már egy hete rettegésben tartják a város lakosságát, és megzavarták a referendum lebonyolítását is. A kormány tárgyalások útién már több­ször próbált rendet teremte­ni, de a kihirdetett tűzszüne­tet mindig felborították. 30 év tanulságai Két társadalmi rend — két szövetség Immáron harminc éve an­nak, hogy a nyugati hatal­mak megindították Európá­ban a katonai tömbök kiala­kításának folyamatát. Szánt1- szándékkal használjuk a töb­besszámot: a politikában, akár csak a fizikában érvényesül az akció-reakció elv, s a NATO megalakítása olyan tény volt, amely nem maradhatott vá­lasz nélkül. De nem fölöslé- ges azt hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió, s azok az orszá­gok, ahol a szocialista útvá­lasztás akkor inkább cél volt még, mint befejezett polir tikai tény — mindent meg­tettek ennek megakadályozá­sára. FULTONTÖL BRÜSSZELIG A tömbpolitika régebbi mint a NATO, ami természe­tes : előbb vetik el a magot. •. Hírhedtté vált fultonl beszé­dét még 1946. márciusában mondta el Churchill — de már akkor világos volt, hogy a szocialista országok elleni kereszteshadjárat, s a fejlett tőkés világ katonai-politikai összekovácsolásának terve mögött az Egyesült Államok áll. Washington abból in­dult ki, hogy a világháború után kialakult helyzet külö­nösen kedvező feltételeket te­remt az amerikai világuralom számára, s a szocializmus el­leni harcra. Hiszen az Egye­sült Államok a legerősebb tő­késországként került ki a má­sodik világháborúból, ember- veszteségei csekélyek voltak, s területére nem hullott egyet­lenegy bomba sem­Es Churchill mellett Tru­man ült Fultonban, az az amerikai elnök, aki zöld utat adott az atombombázásnak és bólogatott, amikor Churchill ő felé fordulva ezt mondotta: „Az Egyesült Államok most a világhatalom csúcspontján áll... A hatalmi elsőséggel együtt Jár a tiszteletet keltő felelősség a jövővel szemben. Most itt van a világos és ra­gyogó alkalom országaink számára”- Fultonból egyenes út vezetett a belga fővárosba, ahol 1948. márciusában, te­hát nem egészen három év­vel a fasizmus felett aratott győzelem után Jött létre Ang­lia kezdeményezésére a nyu­gat-európai országok első ka­tonai tömörülése a Szovjet­unió, s a népi demokráciák el­len, Anglia, Franciaország, Belgium, és Hollandia képvi­selői Brüsszelben állapodtak meg katonai szövetségük meg­teremtésében. Igaz, formáli­san ennek a szövetségnek megteremtését még azzal pró­bálták indokolni, hogy a né­met agresszió ellen irányul­hat. A létrehozott blokk igazi célját a szovjet kormány így jellemezte: „Ez magában rej­ti azt a veszélyt, hogy Német­ország nyugati felét az eljö­vendő agresszió stratégiai bá­zisává építik ki.” 1948- július 6-án Washing­tonban tárgyalások indultak meg az amerikai külügymi­nisztérium, Kanada és a brüsszeli paktumhoz tartozó országok képviselői között. Ezeken megvetették az új, szélesebb körű katonai cso­portosulás alapjait. A tárgya­lások szeptember 9-én értek véget. A kiadott közös közle­mény kollektív katonai szer­ződés megkötését ajánlotta a tagállamok kormányainak. AZ ENSZ-RE HIVATKOZTAK 1949. március 15-én hivata­losan meghívták azokat az or­szágokat, amelyek 1948. de­cemberében nem vettek részt a szerződés szövegének kidol­gozásában. Március 18-án nyilvánosságra hozták a szer­ződés tervezetét- A következő hónapban pedig — április 4- én — Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Hollandia, Izland, Kana­da, Luxemburg, Nagy-Britan- nia, Norvégia, Olaszország és Portugália képviselői Wa­shingtonban aláírták az észak­atlanti szerződést. A NATO-szerződés szövege azzal kezdődik, hogy a rész­vevők „kifejezik hitüket az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének céljaiban és elveiben”. Valójában az ENSZ-re való ismételt hivatkozások sem tudták elfeledni az objektiv elemzés elöl azt a tény, hogy a NATO létrehozása ellentét­ben állt az ENSZ alapokmá­nyával, s megkérdőjelezte a világszervezet tevékenységé­nek alapját is, nevezetesen azt, hogy a Biztonsági Tanács ál­landó tagjainak egységesen kell fellépniök. példátlan türelem A NATO-ban a legnagyobb erőfeszitéseket a részvevő or­szágok kezdettől fogva Nvu- gat-Németország bevonására tették: ez volt a NATO szüle­tésénél bábáskodó legfonto­sabb és Európa szempontjából a legveszélyesebb terve- Nyu- gat-Németország bevonása a NATO-ba az 1954. október 19-től 23-ig tartó párizsi érte­kezleten történt meg, ahol egy sereg dokumentumot írtak alá, amelyek a „párizsi szer­ződések” néven lettek ismert­té, s lehetővé tették, hogy az NSZK 1955. tavaszán a NATO-ba lépjen. Ez súlyos helyzetet teremtett Európá­ban- Az európai szocialista or­szágok nem hagyhatták vá­lasz nélkül a történteket, a párizsi szerződést. 1955. május 14-én a lengyel fővárosban, a Szovjetunió, valamint Albá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Román Népköztár­saság elhatározta barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötését, s a fegyveres erők közös parancsnokságának megalakítását. Hadd emlékez­tessünk rá: a Varsói Szerződés országai a történelemben szin­te példátlan türelmet tanúsí­tottak hat teljes esztendőt vár­tak a NATO létrehozása után saját védelmi szervezetük megteremtésével. Európa töm­bökre osztásáért tehát az im­perializmus a felelős. Harminc évvel a NATO megiílakitása után Európának van alapja a mérlegkészítés­re, immár rendelkezésére áll a szükséges perspektíva a mérlegkészítéshez. A három évtized alatt, ami­óta a NATO létezik, földré­szünk térképe nem változott, de politikai képe alapvetően átalakult. 1949-ben még csak a Szovjetunió és a fiatal eu­rópai népi demokratikus or­szágok harcoltak az államok közötti békés, normális kap­csolatokért, a tőkés világ ve­zető politikusai még dédel­getve melengették azt a ter­vüket, hogy a szocializmust felszámolhatják. Az amerikai generálisokat az atomfegyver mindenhatóságába és a saját katonai fölényük tartósságá­ba vetett hit vezérelte- A het­venes évekre az erőviszonyok­ban végbement változások a tőkés világ vezetőit is rákény­szeríti bizonyos változások visszavonhatatlanságának el­ismerésére és bizonyos tanul­ságok levonására — noha, nagy különbségek vannak köz­tük abban, hogy mennyire következetesen vonják le a tanulságokat. De az elmúlt harmincéves időszak ta­nulsága: ezt a szervezetet tu­datosan úgy fejlesztették kon* cepcióit úgy alakították ki, vezető kádereit, törzsit úay választották ki, hogy képes legyen szívósan ellenállni az enyhülés számára kedvezőtlen folyamatainak. Igaz, a NATO nem állam, de mégis bele­szól az európai . államközi kapcsolatokba. Beleszól a lát­ható és láthatatlan szálak ré­vén, amelyek a Pentagonnal, az európai és az észak-ame­rikai kontinens legreakció- sabb politikai erőivel és sze­mélyiségeivel, a katonai Ipa­ri komplexumokkal összefűzik. Beleszól, mivel olyan helyze­tet teremtett egész tevékeny­ségével, veszélyes tervei vég­rehajtásával, amely gátolja a normális államközi viszonyo- kát, s a békés egymás mel­lett élés ellen hat- Mint, ahogy az is nyilvánvaló, hogy ez a tevékenység az amerikai befo­lyás érvényesítésének egy(ík legfontosabb eszköze az euró­pai NATO-országokkal szem­ben. ÜT HELSINKIHEZ S a Varsói Szerződés? A szervezet, amely a NATO megteremtésére adott elkerül­hetetlen választ testesíti meg, jövőre lesz negyedszázados. Nevéhez fűződnek azok az erőfeszítések, amelyekkel a Varsói Szerződés lépést tar­tott azokkal a hatalmakkal, amelyek élezték a fegyverke­zési versenyt — s hadd emlé­keztessünk rá: európai erő­egyensúly nélkül nem lett vol­na európai enyhülési Nevé­hez fűződik a budapesti fel­hívás, amely utat nyitott a helsinki csúcshoz, fis nevével kapcsolódnak össze azok a kezdeményezések a katonai enyhülésre, amelyek átfogóak, mind földrajzi értelemben, mind pedig a fegyverkezés tí­pusai szempontjából, s ame­lyek ésszerű alternatívát kínálnak — a fegyverkezési versennyel szemben. A kez­deményezések hosszú soréban hadd hivatkozzunk a Varsói Szerződés tagállami legutób­bi 1978-as moszkvai nyilat­kozatára; ha ezt egy mondat­ban akarjuk összefoglalni, akkor így fogalmazhatunk: el kell hárítani azokat az aka­dályokat, amelyeket a szélső­ségesen reakciós, imperialista erők állítottak az enyhülés útjába- E cél szempontjából ma a legfontosabb kérdés: si­kerül-e megfékezni a fegy­verkezési versenyt, sikerül-e érdemi leszerelési lépéseket életbe léptetni? A holnap történésze alig­ha kerülheti el a következte­tés levonását: a két szervezet kétféle fejlődésvonala két rendszer tartalmának lénye­géről tanúskodik. Vezér Péter Ismét várj'ik az érdeklődő látogatókat az AGROMASEXPO ’79 kiállításon A a Dunai Vasmű termékeinek heiimlatófán, a hármas kapu mellett, balra.

Next

/
Thumbnails
Contents