Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

Üj mosó- és vegytisztító szalonok üzembe helyezésével törekszik a lakossági szolgáltatá­sok mind jobb ellátására a Nógrád megyei Patyolat Vállalat. 1980-ban kell elkészülni Balassagyarmaton, a Nyírjes lakó- és ipartelephez közeleső helyen a kismosodának, mely évente 200 tonna fehér - és ruhanemű mosását végzi el. Nagy bá tony ban mosó- és vegytisztító szalon létesül. Képünk a salgótarjáni központi üzemben a vasalógépet örökí­tette meg munka közben. — kj — Szüneteltetik Gazdaságos A minőséggel ezúttal nincs baj mégsem engedélyezi a Kl.il MI a 16 és a 20 colos Csepel gyermekkerékpárok árusítását, mindaddig, amíg nem felelnek meg az előírt feltételeknek. A kétfajta kerékpárt erede­tileg exportra gyártotta a Csepel Művek jármű- és kon­fekcióipari gépgyára. Az üzem rendben elvégeztette a KER- MI-vel a belföldi forgálma- •zásra előírt kötelező előzetes minőségvizsgálatot, amelyen a kerékpár megfelelt. Az intézet a forgalomban levő termékek hatósági ellen­őrzése során mégis talált olyan kerékpárokat, amelye­ket a minőségvizsgálat szak- véleményét figyelmen kívül hagyva — csengő és szerszá­mok nélkül, valamint kifogá­solható használati utasítással árusítottak- Éppen ezért a KERM1 felhívta a kereskedel­mi szerveket, hogy a kétfaj­ta gyermekkerékpár árusí­tását mindaddig szüneteltes­sék, amíg az előírt tartozéko­kat fel nem szerelik. A felté­telek teljesítésével a kerékpá­rok forgalomba hozhatók. csirkegyár A kaliforniai Berkeley egyetem kutatói olyan mód­szerrel kísérleteznek, amely­ben a csirketrágyát alga te­nyésztésére, a tenyésztett al­gát pedig a csirkék táplálásá­ra használnák fel. A módszert két éven ke­resztül egy 100 csirkéből álló farmon próbálták ki, majd később egy 4000 csirke neve lésére alkalmas gyárban foly­tatták a kísérletet- A kuta­tók hangsúlyozták, hogy egy aránylag kis üzem <10 000 csirke) naponta több mint 2 tonna ürüléket termel, s en­Ahol a szivattyúkat gyártják Magyarországon egyetlen bázisüzeir. foglalkozik szi­vattyúk gyártásával: a Fém- techniKai Szivattyú és Anyag­mozgatógép-gyártó Szövetke­zet rétsági telepe. A 68 főből álló kis munkaközösség — 8 —10 géplakatost, esztergályost, beállító lakatost azonnal tudnának alkalmazni — éven­te 60 millió forint értékű ön­felszívós rendszerű szivaty- tyút állít elő. A szövetkezet, jövője szempontjából fontos j volt az is, hogy új, minden | piacon értékesíthető szerkeze- j teket készítsen, s ezeket 1í)80-Í tói már exportálja is. Az; évente előállított 14—15 000 darab szivattyúval jelenleg csak a belföldi igényeket tud­ják kielégíteni. nek eltávolítása az üzemelte­tési költségek tetemes részét teszik ki. Az új eljárásban az ürüiéket óránként vízzel kiöblítik a ketrecek alól, s tárolómedencébe engedik. Ott a szilárd alkotórészek le­ülepednek, a folyékony oldat tovább kerül az algatenyésztő tóba. A szilárd részt időnkint Úszó konténerek Speciális hajóknak ad ott­hont a Dana-delta egyik ki­kötője. Itt veszik fedélzetükre az Interlichter-rendszerű óce­ánjáró szállítóhajók azt a 20, egyenként több mint 1000 ton­na teherbírású megrakott uszályt, amelyet sajátos kon­téneren a rendeltetési kikötő­be szállítanak, majd újra víz­re bocsátva a rakomány fo­gadói folvami hajóval vontat­nak tovább. Nemrég futott be a kikötő­be az első Interlichter-rend-s szerű szállítóhajó — a Julius Fucik- Lehorgonyzóit és ezer tonnás folyami uszályok egész flottilláját eresztette vízre. A speciális hajó újabb útra ké­szül, miközben a bárkakara- vánok Bulgária, Magyaror­szág, Csehszlovákia és más Duna menti országok felé in­dulnak. ..Gumírozott” út A folyamatos gumiszőnyeg­re emlékeztető újfajta útbur­kolaton a gépkocsik jobban tapadnak, ami növeli a veze­tő biztonságérzetét és a kocsi stabilitását. Télen az ilyen burkolatot nem kell homok­kal leszórni, mivel a jéghár­tya a rugalmas útfelületen az autók súlya alatt szétrepede­zik. A „gumírozott” útfelület volgográdi szakemberek ta- ! lálmánya: a hagyományos aszfaltbetonba apróra darabolt használt gumicikkekből — el­sősorban gumiabroncsokból — készült komponenst adnak. A Szovjetunióban már több útszakasz készült el az új burkolattal — eddig jól állják a próbát. kiemelik és feldolgozzák: to­vábbi oldat és gáz lesz belőle. Az oldat a többivel együtt a tóba kerül, a gáz pedig mint üzemanyag használható. A tó­ban az algák fejlődése fel­gyorsul, nem csak azért, mert bőven jutnak táplálékhoz, ha­nem azért is, mert a hulla­dékanyagon táplálkozó külön­böző mikroorganizmusok sok oxigént termelnek. Az algák szárítva fehérjedús táplálék­kiegészítést szolgáltatnak a csirkéknek. Bokros teendői mellett ne­gyed órát tudott szakítani a beszélgetésre Kosléder Al- bertné. Két nő vállalt műve­zetői beosztást a salgótarjáni síküveggyárban, az egyik ő. Tizenhárom éve keresi kenye­rét az üzemben. Egy kemen­cénél kezdte a munkát, ké­sőbb volt hőkezelő, csoportve­zető, raktáros. 1975-től tölti be a középvezetői szerepet az edzőüzem előkészítő részlegé­ben. A fiatalos, nyugodt arcú asszonyon nem látszik, hogy megviselné ez a sok figyelmet követelő, nagy felelősséggel járó munkakör. Pedig egyeb gondok is .nehezednek a vál­lára. Tagja az üzemi, sőt a városi pártbizottságnak, nem­rég a marxista egyetemen pallérozta politikai tudását, és nem utolsósorban egy bakfis- korú lány édesanyja- Hozzá muszáj tennünk: ha a műve­zető szót halljuk, nem éppen egy nő jut az eszünkbe. — Szeretem ezt a munkát — vallja. — Változatos, sokat kell mozogni. Biztonságot ad ehhez, hogy jól ismerem már a munkafolyamatokat. Mert LOGIKA Veszekedett nagy a sár, ott az északnak lejtő hegyol­dalban. s hiába fehérük itt-ott az esőtől lemosott kő né­hány négyzetmétere, süpped tengelyig a szekér, traktor egyaránt. Most éppen egy Zetor. Fiatal vezetője áldhatja a sorsot, hogy az ágazatvezető éppen ma vezényelte arrafelé, terményhordás céljából az öreg fuvarost: különben hagy­hatná a „járgányt" s indulhatna be segítségért a messze lévő faluba. Hallom, fohászkodik is nagyokat, arra,, felfelé a vezető, s buzgólkodik szaporán, hogy jól sikeredjen meg­kötni a vastag kötelet traktorja elejére. Felbődül aztán a motor, nekirugaszkodik a két ló, s gép, állat rövid nekive- selkedése után teljes a győzelem. „Aztán hány lóerős a masinád?" — kíváncsiskodik az öreg. Negyvenöt — így a traktoros. „No fiam, akkor gyorsan fogj papirt meg ceruzát, s írj a tervezőnek: tegye hozzá még azt a hiányzó kettőt is!” — tanácsolja a fuvaros és ostorával nagyot csapva, megindul az ő gépből kimaradt két lóerejével... k. gy. Vállalati kapcsolatok — személyes kapcsolatok Uinmirlib hónapja tartott már a vita a IMI IIItiUIti más és más tárcához sorolt két vállalat ügyintézői között. A földrajzi tá­volságot áthidalta a levélváltás, a telexüze­net, a telefonálás, a nézőpontbeli különbsé­geket azonban semmi sem csökkentette. A cégek buzgó alkalmazottai azt bizonygatták egymásnak, hogy elképzelhetetlen számukra az, amit a partner szeretne; nekik nem más­fél esztendő múlva, hanem hat hónap eltel­tével kell a nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódó részegység, a túloldalon viszont azt állították, csakis másfél év lehet a ha­táridő, előbb nem fér a termelési program­ba. Hullócsillagként villantak fel, s huny­tak ki érvek népgazdasági érdekekről, jogsza­bályi előírásokról, megértésről és merevség­ről, ámde az ügy ott rostokolt, ahol kezdet­ben; nullponton. A két vállalatot eddig nem hozta össze a bal- vagy a jobb sorsa, a ki­vitelben érdekelt külkereskedelmi vállalattól tudták meg, létezik a másik. Mígnem... mígnem a vezérigazgató tájékoztatást kért, hol mit értek el a szóban forgó megrendelés teljesítésének előkészítésében, s akkor derült ki a kudarc. Behozatta a papírokat, s az el­ső levélnél máris megállt az olvasásban. A cégszerű aláírások egyike, az igazgatóé tor­panhatta meg a türelmetlen lapozásra fölké­szült ujjakat. Csak nem...? Igen sürgős, háromszoros díjú telefonhívás következett. S fél óra elteltével a vezérigaz­gatói szobában már ott ültek az érintett ügy­intézők és osztályvezetőik, jegyezve, ki, mi­kor hová menjen, milyen papírokat vigyen magával. Négy hónap múlva készen lesz a hidraulikákat működtető részegység! A tá­vozók összenéztek, s tekintetük elismeréssel nyugtázta, hiába, az „öreget” nem lehet akár­mivel etetni... Az öreg, azaz a vállalat öt- ven'nez közeledő vezérigazgatója viszont azt tudta, amit beosztottai nem. Másfél évtized­del ezelőtt, éveken át jó társai, segítői vol­tak egymásnak a partner ccg jelenlegi veze­tőjével a szülőhely megyéjének testületében. Azután egyiküket erre, másikukat arra vitte a sors. A közős emlékeket fátyollal takarta be az dő, de az aláírás megpillantása, a telefon, a gond lényegének rövid összefoglalása elég volt ah­hoz, hogy egy csapásra megváltozzék a hely­zet. Tagadhatatlan; megyénk üzemeiben is gyakran átsegítik a vállalati kapcsolatokat a zökkenőkön a személyes kapcsolatok, a szó jó értelmében vett — mert a korrupciós sza­ré tüsténkedést, bár akad ilyen is, hagyjuk most figyelmen kívül — ismeretségek. Nem ez a meghökkentő, sokkal inkább az, hosz- szú évek óta partneri viszonyban levő cégek semmit sem tudnak a másikról. A hivatalos iratok és üzenetváltások személytelensége arc nélkülivé teszi a megrendelő, a szállító vállalat egészét, s vele közömbössé a tényle­ges akadályokat, nehézségeket, lehetetlenné a megértést. Minden termelőhelyen vannak tartalékok, s így annak lehetősége is nyitott, ha alapos ok mutatkozik rá, lódítsanak egyet a bajba jutottak szekerén. Ha úgy történik ez, hogy nem érint hátrányosan másokat — azaz az egyéb kötelezettségek igazságtalan félretolár sa nélkül oldható meg a dolog —, nincs ben­ne semmi kivetnivaló. Sőt, helyeselni, támo­gatni lehet a jobb megértést nyújtó kapcso­latok, ismeretségek széles körét, a fiatalok védnökségi mozgalmaitól, a szocialista brigá­dok tapasztalatcseréin át a vezetők találko­zásáig; az ilyenfajta ismeret — engedjük meg e szakszerűtlenséget — termelési ténye­zővé válhat a tervezéskor éppúgy, mint a gyártmányfejlesztésben. Szerencsére, nem újdonságot fedeztünk fel; ilyen kapcsolatok vannak, cégek sora tá­maszkodik olykor évtizedes együttműködések személyes ismeretségektől is átszőtt erős anyagára, ahogy partnere ugyanezt teheti, a viszonosság alapján. A gondot nem ez, ha­nem az okozza, hogy bár a jogi, pénzügyi előírások merev — mert általános, az egyedi helyzetet figyelembe nem vehető — kereteit ésszerűen meglágyítja, testre, helyzetre szab­ja az eivi alapokon nyugvó, értelmet és ér­zelmet elegyítő személyes kapcsolat, ezzel a lehetőséggel nem sokat törődnek némely he­lyen, olykor még egy-egy nagyvállalat külön­böző gyárai között sem. Gyakori a panasz napjainkban arra, hogy „jogászkodunk”, az­az a vállalatok közötti kapcsolatokban min­dent, s kizárólagosan a jogászokra, a jogi rendezésre bízunk, ahelyett, hogy tisztelve a jogi kereteket, emberileg is mérlegelnénk, azaz megpróbálnánk . beleélni magunkat a partner helyébe, s akkor és úgy döntenénk kívánságáról. állítjuk, hogy a személyes kapcsolatok a vállalati kapcsolatok dőccenóit, olykor már kátyúit elsimítják; nincsenek csodaszerek, ez sem az. Mégis, lehetőséget sejtünk benne. Lehető­séget a jobb együttműködésre, a nagyobb ru­galmasságra, a végső soron közös célok, érde­kek belátására, elfogadtatására. V. T. Jfegtaharítást, jobb minőséget A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság gépműhelyében dolgozik egy 42 tagú szocialis­ta brigád. A kollektíva elké­szítette idei vállalását. Esze­rint az idén a viilamosener- gia-f el használást öt százalék­kal szeretnék csökkenteni, ha­sonló mértékben a javítás költségeit is. A munka minőségének ja-; vulása érdekeben „Munkád mellé add a neved!” címmei felhívással fordultak a gazda­ság szocialista brigádjaihoz. A fölajánlásokból nem hiányzik a társadalmi munka sem: ez­zel a tervek szerint több mint háromszáz órát töltenek el. Több rétegű csövek Gázvezetékek építéséhez szükséges többrétegű csövek készítését kezdték meg a harcizszki csőgyárban. Az új üzemrész tervezett évi kapa­citása 50 ezer tonna cső. A gyártástechnológiát a Paton villanyhegesztési kutatóinté­zetben dolgozták ki. Az új csövekre a gázfőve­zetékek üzemeltetési paramé­tereinek javítása, a drága fém felhasználásának csök­kentése érdekében van szük­ség. A több rétegű acéllemez­ből készített csövekhez közön­séges fémet használnak fel. Alkalmazásukkal a gázvezeték üzemi nyomása 129 atmoszfé­ra, a vezeték átbocsátóképes­sége pedig — kisebb beruhá­zással — másfélszeresére no- j veihető. I Tények, adatok A magyar képes világatlasz 1971-ben megjelent kiadása még 1 156 200 mongol lakosról adott számot, a legfrissebb statisztikai adatok azonban már több mint másfél millió­ra teszik Mongólia lakosságát. * Az országban több mint tíz új város létesült az elmúlt évtizedekben- Egyikük, Erde­nd, ma már 32 000 lakosú. A mongol sztyeppe falvai is új arculatot mutatnak: sorra épülnék a komfortos lakások. * Az állatállomány 9,3 millió növetsdéká.'lattal nőtt meg az elmúlt cv első kilenc hónap­jában. A jószágállománynak 200 új gazdasági épületet lé­tesítettek. A mezőgazdasági üzemekben az elmúlt eszten­dőben 900 kutat fúrtak. Művezetők — kulcsemberek (VII.) Papírmunka sok, de kell az üzeminduláskor már itt voltam, kezdettől fogva tu­dom, mi, hogyan történt. Ügy áll a helyzet, hogy a hamaro­san termelni kezdő új edző­üzembe megyek át. — Nem fárasztja a „mű- vezetősködés V' — Van, mikor kicsit fárad­tabban megyek haza. Amíg a marxista egyetemet végez­tem, elég nehéz volt munka után tanulni. Most már köny- nyebb. De így is feszített egy nap. Sok az apró gond: nem stimmel a ‘sablon, kiveri az üveget a gyémántfúró, nem bírják a vagont rakni, szóval nemigen van öt perc, hogy ne adódna valami • . . Ebben a pillanatban — il­lusztrálandó a művezetőnő szavait — kopognak a zseb- kendőnyi iroda üvegajtaján. Fiatalember lép be: „Elnézést a fehérvári üvegért vannak itt a kamionosok. Keresnek két darábot . . Kosléderné két rövid, közvetlen mondat­tal intézkedik, majd hozzám fordulva megjegyzi: „Előbb is benéztek már, de látták, hogy idegennel beszélek, • és intet­tek, hogy jönnek később”. A sok intézkedéssel sok papírmunka szakad-e a vál­lára egy művezetőnek? ' — Elég sok az adminisztrá­ció — válaszolja —, de úgy érzem, mind szükségszerű. Gondolom, azt szerette volna hallani, hogy van fölösleges is. De nincsen. Itt van példá­ul a sérülési napló. Ez kell, mert elég szapora a baleset- Főleg a vágás. A havonként egyszeri baleset-elhárítási oktatás fontos, ezt én tartom. Itt vannak a bérlapok, ezek szerint kapják a dolgozók a 1 fizetést. Ezt sem szabad mel­lőzni. A létszámjelentés ugyancsak szükséges. Tehát nincs fölösleges papírmunka. Elmondja még a művezető­nő, hogy naponkint körülbe­lül fél óra az az idő, amit rendszeresen az adminisztra­tív , feladatok ellátására for­dít. Hónap végén megsokasod­nak az effajta teendők. Ekkor muszáj kitölteni a műszak­könyvet, a bérlapokat. „— • -ezekre rámenne több egész nap is. De nincs rá lehetőség. Mert jön mindig valami probléma. A nem kellő „irománygyár­tással” nem gyűlik meg , a bajuk. Inkább az alkatrész- hiány nyűgözi munkájukat: korong kellene, de csak év vé­gére igazolta vissza a szállí­tást az illetékes gyár. Ez azonban —, mint mondta — nem „különösebb baj”. Re­méljük, még ilyen sem lesz — ámbár ez valószerűtlen — az új edzőüzemben, ahová hama­rosan átkerül a művezetőnő. (molnár) NÓGRÁD — 1979. március 14., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents