Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
A Lakóterv Tervező Vállalatnál már készülnek az új salgótarjáni megyei könyvtár épületének dokumentációi, s várhatóan a hatodik ötéves tervben, a nyugati városrészben egy, a mostaninál nagyobb, korszerűbb intézmény várja r.iaj:l az olvasókat. A harminc esztendővel ezcWt szervezett könyvtári hálózat nagy feladatokat vállal az olvasási kultúra, a közművelődés, a tanulás színvonalának emelésében, ezért lehetőségei, mai feladatai túllőttek a jelenlegi épületen, szűkösnek bizonyulnak a polcok, a helyiségek. 1966 óta újra megkétszereződött a könvvállománv, így tavaly már 160 ezernyi kötet közül válogathattunk. A hét és fél ezer olvasó átlagban tízszer fordult meg a könyvtárban, s ez alkalmakkor Ösz- szesen — az elmúlt évben —, mintegy 220 ezer könyv oda-, illetve visszavételét adminisztrálták. Képünk a Balassi Bálint megyei Könyvtárban készült. — kulcsár — Fiatalok szép számmal Falugyűlések közérdeklődésben A balassagyarmati járás huszonöt községében tartottak az elmúlt hetekben falugyűléseket. Dr. Mátyus Istvánnal, a járási hivatal titkárságvezetőjével beszélgettünk a tapasztalatokról, javaslatokról, további tervekről. Első és legfontosabb, hogy a megjelenés az összejöveteleken jónak mondható. Lu- dányhalásziban például százötvenen, Nógrádszakálon száznegyvenen, Hugyagon több mint százötvenen voltak kiváncsiak falujuk „számadására”. Az.meg különösen örvendetes, hogy a megjelenteknek csaknem a fele asszony, lány volt. Szép számmal képviseltették magukat a fiatalok is. A számítások szerint a résztvevőknek egyharmada harminc éven aluli. Mindez bizonyítja, hogy a községi tanácsok és népfrontbizottságok jól készítették elő a falugyűléseket. A hozzászólások — kevés kivételtől eltekintve — közérdekűek voltak, egyre inkább megszűnnek a „panasznapok”. A hozzászólásokban, ‘ javaslatokban, tanácsokban jól tükröződött, hogy az emberek szeretik falujukat és tenni is kívánnak fejlődéséért, előbbrelépéséért. Örhalomban felvetődött, hogy kevés az óvodai férőhely és a konyha is korszerűsítésre szorulna. Az ÁFÉSZ előtt járdát kell építeni, szükséges az út- és vízrendezés. Nógrádszakálban jó kezdeményezésként cigányklubot alakítottak. A tanács a fiatalok KISZ-klubjában biztosította, hogy az új klub foglalkozásait megtartsák. Ugyancsak itt vetődött fel, hogy nincs húsbolt. Erre viszont pénzt nem tudnak biztosítani. Az egyik felszólaló életveszélyesnek vélte a posta épületét. Igaza van, a tanács máris tárgyalt a postával. Ígéretet kaptak a felújításra. Szinte minden községben felvetették a közvilágítás gondjait. Bár a tanácsok átalányszerződést kötöttek az ÉMÁSZ-szal, jelentős összegeket fizetnek, a közvilágítás mégsem megoldott. Egyrészt ritkán cserélik az égőket, másrészt a meglevők is hamar tönkremennek, sötét van* Általános a panasz az utak, járdák hiányára is. A községek lakói felajánlották segítségüket, szívesen vállalnak társadalmi munkát. összegezve, a beszámolók reálisan értékelték a tanácsok elmúlt évi munkáját és adtak tájékoztatót az idei lehetőségekről. II társadalmi és az állami ellenőrzéshez kapcsolják a KISZ-radart ^Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” — a KlSZ-radar- mozgalom jól ismert jelszava gazdagabb tartalommal, munkamódszerekkel telik meg az elkövetkező mozgalmi évben. A cél változatlan — mondották el a KISZ kb ifjúmunkásosztályán. Jelesül: a több százezer dolgozó fiatal ne menjen el munkahelyén a termelékenység növelését, a jobb eredményeket akadályozó hibák mellett. Az iparban és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok már megismerkedhettek az 1919 —80-as akcióprogram tártál, mával, s hamarosan sort kerítenek munkahelyükön a „tervező” taggyűlésekre. Ekkor öntik formába a radar- feladatokat is. A korábbi ta. pasztalatok alapján az ifjúsági szövetség arra a következtetésre jutott, hogy a KISZ elsősorban a népi — emellett a vállalati felügyeleti —, valamint a belső ellenőrzés fejlesztésében tud hatékonyan részt venni. Az is fontos, hogy a kifogásolható jelenségek megszüntetésére, a jobb meg. oldásokra tervek is szülessenek, amelyek megvalósításában éppen a KISZ-esek vállalhatnak főszerepet. Alig van vállalat, ahol ne lenne múltja e mozgalomnak. Szervezésében a munkahelyek radarirodái fontos feladatokat töltenek be. Jórészt rajtuk is múlik, hogyan sikerült összehangolni a közösségi megbízatásként vállalt radarfeladatokat a vállalaton belül kiépített ellenőrzési lánccal, például a meóval, vagy a függetlenített belső ellenőrzési hálózat napi tevékenységével. Arra van szükség: hogy a KISZ-esek termelést segítő, jó szándékú, hibafeltáró munkája az üzemi demokrácia olyan sajátos fórumává fejlődjön, amely a vállalati tervfeladatokhoz, a belső ellenőrzés éves programjához iga. zodva működik. Ami a tervek valóra váltását illeti, az ifjúsági szövetség továbbra sem ad megmásíthatatlan szabályokat. A végrehajtásban ’számítanak az ifik leleményességére. Sok- helyen például bevált a hasznosítható észrevételeket „gyűjtő” radamapló, vagy az „ötletvásár” fórumainak időnként összehívása. Rendkívül értékes munkát végeznek a Borsodi Szénbányák Lyukó- bányán dolgozó KISZ-esei, akik speciális feladatot vállaltak: a bányabejárás során a biztonsági berendezéseket ellenőrzik folyamatosan. Elismerést, érdemelnek . Miskolcon, a kereskedelmi és vendéglátóipari területi KISZ- bizottság fiataljai: a hálózatban a KISZ-radart felhasználják a forgóeszközkészletek felméréséhez. Már eddig is nagy mennyiségű elfekvő készleteket „derítettek” fel és dokumentációjuk alapján elejét lehetett venni felesleges megrendeléseknek, új beszerzéseknek. A MEDICOR- ban működő KISZ-radartól elválaszthatatlan a DH-mun. karendszer és az újítómozgalom. A Lenin Kohászati Művekben dolgozó KISZ-esek úgy vélték: a munkahelyi újítómozgalom eredményesebbé tételének egyik gátja, hogy az új eljárások bevezetéséhez gyakran nincs meg a szükséges kapacitás. A KISZ- csoportok, az ifjúsági szocialista brigádok vállalták, hogy ha szükséges, elvégzik a szerelési, szervezési ■ vagy más szakmába vágó feladatokat. A Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban jól bevált a KISZ-radar tapasztalatait számon tartó napló vezetése. Kezdeményezésükre terjedt el vállaíat- szerte a „készülékgazda”- mozgalom. A fiatalok mintegy védnökséget vállalva az általuk használt nagy értékű eszközök, műszerek felett, a szokottnál is nagyobb gonddal bánnak a berendezésekkel, óvják azokat úgy is, hogy mindenre kiterjedően megismerik működési mechanizmusukat. Világ proletárjai, egyesüljetek! : i \ NOGRAD ;$ a V..ÜVS- lANACt XXXV. ÉVF., 59. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979. MÁRCIUS 11., VASARNAP t Salgótarjáni készülődés a Tanácsköztársaság 60. évfordulója méltó megünneplésére Ma már szerte a megyében, Salgótarjánban pedig különösképpen készülődnek a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója méltó megünneplésére. A városi pártbizottság mellett megalakult az operatív bizottság, hogy koordinálja és szervezze a színpompásnak ígérkező ünnepséget. A megyeszékhely külföldi — szovjet, csehszlovák és portugál — vendégeket is vár az ünnepségekre. Az üzemekben, az intézményekben megkezdődött a munka, hogy március 21 előtt ünnepi feliratok köszöntsék az évfordulót, zászlódíszbe öltözzék a város. Ügy tervezik, hogy négy nyelvű felirat köszönti a Salgótarjánba érkezőket a zagyvapálfalvai városrészen és a tóstrandnál. Vörös és magyar nemzetiszínű zászlók, a béke kék színű lobogója kerül a középületekre, a lakásokra, az intézményekre, a gyárak bejárataihoz, a Tanácsköztársaságra emlékeztető feliratok az üzemek falaira is. Természetesen az ünnepség a béke, a barátság, Vietnam melletti szolidaritás jegyében zajlik le Salgótarjánban. A salgótarjáni központi ünnepség március 20-án este hét órakor fáklyás felvonulással kezdődik. Erre a város mintegy kétezerötszáz fiatalját várják — szakközépiskolásokat, gimnazistákat, a legkülönbözőbb üzemek KlSZ-fiatal- jait, akik a Malinovszkij, illetve a Rákóczi útról érkeznek a Tanácsköztársaság-emlékmű elé. A fáklyák mellett lampionok teszik színessé a fiatalok felvonulását. Az emlékműnél díszőrség áll majd, s Márton József, a salgótarjáni városi KISZ-bizottság titkára mond ünnepi köszöntőt a hatvanadik évforduló alkalmából. Ügy tervezik, hogy az emlékmű talapzatára elhelyezik a kegyelet és hála virágait az 1919-es vöröskatonák, a megyei, városi, járási párt- bizottságok, a küiföldi delegációk, a tanács, a KlSZ-bizotf- ságok, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a Stromfeld Aurél középiskola KISZ-bizottsága, a város munkássága nevében a kohászati üzemek, az értelmiségiek képviseletében a TIT és a MTESZ küldöttei. Az évforduló napján, március 21-én tovább folytatódik az ünnepség a megyeszékhelyen. A külföldi vendégek a kohászati üzemekbe látogatnak el, ahol a tájékoztató után gyárlátogatásra is sor kerül. A délutáni órákban tovább folytatódik a program. Ekkor kerül sor a Beszterce- Iakótelep ünnepélyes elnevezésére és a tizenhat tantermes általános iskola alapkő- letételére. A lakótelep hivatalos elnevezése alkalmából emléktábla avatása is lesz a város új negyedében. Este fejeződik be a salgótarjáni program. A József Attila megyei Művelődési Központ előtt a tervek szerint zenekar fogadja majd a vendégeket. A dicsőséges Tanácsköztársaságra az ünnepi nagygyűlésen Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára mond beszédet, majd a város öntevékeny művészeti csoportjai köszöntik, illetve szórakoztatják a külföldi vendégeket, a nagygyűlésen résztvevő közönséget. Kulturális élet a peremkerületekben Több mint tízezer lakos tartozik a salgótarjáni perem- kerületek művelődési házainak vonzáskörzetébe. A városi tanács fenntartása és irányítása alá tartozó intézmények sajátos szerepet töltenek be a megyeszékhely kulturális életében. A művelődési munka mellett egyúttal a közéleti, közösségi tevékenység színterei is. A kisebb- nagyobb lélekszámú lakókörzetek ugyanakkor szervesen kapcsolódnak a Salgótarján egészét érintő kulturális' programokhoz. Egyebek között, ez tükröződik a peremkerületi művelődési házak ez évi munkaterveiben. A város tizenegy peremkerületi művelődési házát — Somoskőújfalu kivételével — részfoglalkozású igazgatók irányítják. Munkájukat társadalmi vezetőség segíti, melynek tagjait a lakókörzet párt- és KISZ-alapszervezeteinek tiszt, ségviselői, tanácstagok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és más szervek helyi képviselői, valamint pedagógusok s a művelődési házakban működő klubok, szakkörök vezetői alkotják. Feladatuk elsősorban a lakosság igényeinek felmérése, továbbítása a városi, megyei művelődési központok felé, illetve azok kulturális szolgáltatásainak figyelemmel kísérése, igénylése. A művelődésiotthon-háló- zat szakalkalmazottjai kéthavonta találkoznak más-más intézményben, hogy munkaközösséget alkotva kicseréljék tapasztalataikat, módszertani segítséget nyújtsanak egymásnak. A városi tanács 1979-es költségvetése 1 millió 80 ezer forintot biztosít összesen a peremkerületi művelődési házak számára. Ezt az összeget az intézmények saját bevételei egészítik ki. A peremkerületi művelődési házak tartalmi munkáját a kiscsoportos forma jellemzi. Csaknem valamennyi intézményben megtalálhatók a bevált rétegklubok, ifjúsági klub, nyugdíjasok klubja, kismamaklub stb. Rendszeresek a gyer- megfoglalkozások, melyek főként a könyvtári programokhoz kapcsolódnak. A hagyományos formák mellett kialakulóban van az egyes művelődési házak egyéni profilja is, a lakóterület, lakókörzet jellegének megfelelően. Somoskőújfalun a vizuális nevelés került előtérbe. Zagyvarónán az amatőr képzőművészek találtak otthonra. Sal- góbányán elsősorban a szórakoztató, szabadidős-programok, szabadtéri rendezvények szervezését szorgalmazzák. Somlyóbánya a kertbarátokat gyűjti össze, míg Vizsláson a néprajzi értékek feltárásán fáradoznak. Az idei munkaterv néhány új programmal gazdagítja a korábbi tevékenységet. A Somoskőújfalui művelődési házban a nemzetközi gyermekév alkalmából — május folyamán — egy hétre „kikiáltják a gyermekköztársaságot”. A somlyóbányaiak kezdeményezésére már az első hónapokban szabás-varrás és hímzőszakkörök alakultak. A peremkerületi művelődési házak rendszeres kiállítási lehetőséget biztosítanak az amatőr képzőművészeti stúdió salgótarjáni tagozata számára. A munkatervekben szerepelnek a megyei művelődési központ szolgáltatásai is. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a peremkerületekben ma már nem „peremművelődés” folyik.' A hagyomány jegyében A tisztaság és környezetünk védelme Immár hagyománnyá vált a tavaszi tisztasági akció a megyében. Tavasz táján többet teszünk az utcák, terek, utak szépítéséért, rendezéséért, környezetünk védelméért. Ebben az esztendőben a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége közösen kezdeményezi március 12. és április 30. között a tavaszi akciót. Felhívással fordulnak a megye valamennyi népfrontbizottságához, tanácsokhoz, a vöröskeresztes és ifjúsági szervezetekhez, . iskolákhoz, üzeniekhez, - gyárakhoz,1 'ho^y minél többen vegyenek részt a nagyszabású akcióban. Környezetünk, lakóhelyünk védelme mindenkinek közös érdeke. Az Is fontos, hogy időseknek és fiataloknak egyaránt jusson munkalehetőség, mert csak így jár sikerrel a mozgalom. A felhívás arra is kitér, hogy a tisztaság hónapja alatt a megye valamennyi városában, községében szervezzenek társadalmi munkanapokat, amikor együtt közösen lehet elvégezni a legfontosabb tennivalókat. Így az árkok, járdák tisztítását, a virágágyak elkészítését, a fák, bokrok, füves területek karbantartását. t Ugyanakkor lehetőség nyílik lomfálánításra 'is. Minden háztartásban, családban akad bőven már félre tett, régi rossz bútor, csak a hely foglaló lom, amelynek e szállítása nehézkes, körűim, nyes. Ezért a város- és kö: séggazdálkodási vállalati pontosan megszervezik a 1< mok összegyűjtését, elszállít: sát. Erről értesítik a lakóka A tavaszi tisztasági hóna módot nyújt arra is, hogy társadalmi munkanapoké mindenütt rendbe hozzák játszótereket, felújítsák a ji tékokat, esetleg járdát, úti építsenek, tegyenek rendb Salgótarjánban a népfrot köztisztasági őrjáratot is szei ,vez„ ahol a ..helyszínen gye ződnek meg, hogy a tanác rendeletéit miként tartják b<
