Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

í A kínai agresszorok Rabolnak, gyilkolnak, robbantanak, gyújtogatnak Győri Sándor és Zalai Ist- vájn, az MTI tudósítói jelen­tik: A Vietnam Hangja rádióál­lomás péntek délutáni adása szerint változatlanul harcok vannak Vietnam északnyuga­ti határtérségében a vietnami csapatok és a lassú ütemben visszavonuló kínai agressziós egységek között. A Laosszal határos Lai Chau tartomány­ban, Phong Tho településtől {léire összecsapások voltak, s a helyi vietnami erők 300 el­lenséget tettek harcképtelen­né. Cao Lang tartományban a kínaiak tüzérségi és gyalogsá­gi harcot kezdeményeztek a Cao Bang nevű tartományi sz'khélvtől nyugatra. A viet­nami csapatok azonban vissza­vetették a kínai alakulatokat, s a tüzérség több kínai ütegál­lást megsemmisített. Lang Son és Quang Ninh tartományban a lassan hátráló kínai egysé­gek tüzérsége lövi a vietna­mi állásokat és polgári cél­pontokat pusztít. Válaszul a vietnami erők több irányban támadták és visszaszorították az agressziós egységeket. A vietnami külügyminiszté­rium szóvivője péntek este nyilatkozatban ítélte el Pe­king magatartását. A szóvivő rámutatott: miután a kínai vezetők négy nappal ezelőtt kijelentették, hogy minden katonájukat kivonják Vietnam területéről, a csapatvisszavo­nást szándékosan elnyújtják. A kínai katonai egységek újabb bűnöket követnek el a lakosság ellen, sok helyütt újabb harcáliásokat építettek ki. s megerősítették jelenlé­tüket a megszállt körzetek­ben. Az agresszorok rabolnak, gyújtogatnak, gyilkolnak, hi­dakat robbantanak fel, a fel­perzselt föld taktikáját alkal­mazzák. Nehéztüzérséggel lőt­ték Lang Sont, Mong Cai és Hoanh Ho térségét, valamint Pho Lu és Sapa körzetét. A támadások következtében so­kan meghaltak, közöttük az Akahata című japán lap állan­dó hanoi tudósítója. A szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta: a vietnami nép erélyesen követeli a kínai ve­zetéstől, haladéktalanul, fel­tétel nélkül vonják ki az ág- ressziós csapatokat Vietnam területéről, hagyjanak fel azonnal a rablással, gyújtoga­tásokkal. Vietnam szilárd meggyő­ződése, hogy a világ népei mind eddig, úgy a jövőben is támogatják az agresszió elle- ri harcát — hangoztatta vé gezetül a külügyminisztérium szóvivője. Carter egyiptomi látogatása sok hűhóval Carter amerikai és Szádot egyiptomi elnök csütörtök es­ti első tárgyalásáról a kia­dott óvatos amerikai nyilat­kozat csupán orra szorítkozik, hogy a két államfő „a még megoldatlan kérdéseknek!’ szentelte az együtt töltött két és fél órát. (A két elnök fél­órás négyszemközti megbeszé­lése után a tanácsadók is bekapcsolódtak a tárgyalásba.) Az amerikai szóvivő ehhez hozzáfűzte, hogy a kilátások­ról még „korai lenne jóslá­sokba bocsátkozni”. Egy meg nem nevezett amerikai személyiség utalt rá, hogy az amerikai javaslatok­kal szemben „vannak ellen­vetések” Kairóban és az el­ső tárgyalások után egyelőre nem hárultak el a békeszer­ződés útjában álló akadá­lyok. Az amerikaiak azt is igyekeznek a közvélemény tu­domására hozni, hogy nem­igen kívánják módosítani leg­utóbbi javaslataikat. Hírek szerint ilyen kérés már Izra­el részéről is érkezett, de Washington visszautasította. Az amerikai tárgyalóküldött­ség megérkezése után rövid­del Kahlil egyiptomi minisz­terelnök átnyújtotta az egyip­tomi ellenjavaslatokat Vance külügyminiszternek. Pénteken a két államfő a hivatalos tárgyalások második fordulójának színhelyére, Alexandriába utazott külön- vonaton, alkalmat adva az egyiptomi népnek az ameri­Aláírták a magyar—amerikai gazdasági vegyes bizottság jegyzőkönyvét A magyar—amerikai gazda- «ági és kereskedelmi kor­mányközi vegyes bizottság március 8—9-én ' megtartot­ta első ülését Budapesten. A delegációk áttekintették a kát ország közötti kereskedel­mi és kooperációs kapcsola­tok alakulását, valamint az 1978-ban életbe lépett keres­kedelmi megállapodás végre­hajtásának tapasztalatait. ' legelágedéssel nyugtáz- 1 ■ s. hogy a kereskedelmi for­galom 1978-ban részben már a kereskedelmi megállapo­dás biztosította legnagyobb kedvezmény hatására az átla­got meghaladó mértékben, mintegy 23 százalékkal növe­kedett. Jelenleg 65 kooperációs szerződés van érvényben, fő­leg a gépipar, a vegyipar és a mezőgazdaság területén. A jövőben az együttműködés bővíthető a többi között a csővezetéki automatikák, az élelmiszeripari gépgyártás, a hírközlés és az elektronika, a vegyipar és az alumíniumipar területén. Kiemelték a vegyes vállalatok létrehozásának szükségességét. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet pénteken a Külkereskedelmi Miniszté­riumban Török István kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, illetve Frank A. Weil külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. Frank A. Weilt fogadta Hu­szár István miniszterelnök­helyettes és Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, ta­lálkozott Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel is, ezen kívül látogatást tett az Ika­rus mátyásföldi gyárában, (MTI) Uganda wzorongatoU helyzetben Egymásnak ellentmondó hí­rek érkeznek a tanzániai— ugandai frontról, amely im­már az ugandai főváros köz­vetlen közelében húzódik. Idi Amin az ugandai elnök a nairobi rádióban mondott beszédében pénteken azt állí­totta, hogy „csapatai feltar­tóztatták és visszavonulásra kényszerítették a Kampala felé nyomuló tanzániai egysé­geket és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak”. Ugyanakkor nairobi diplo­máciai forrásokból származó hírek arról számolnak be. hogy a tanzániai csapatok hu­szonnégy órája szüntelenül lö­vik a Kampalától mintegy 50 kilométerre fekvő Mpigi vá­rosát, amely az ugandai fő­város felé vezető úton az „utolsó védőbástya”. Andreotti tárgyalásai Andreotti kijelölt olasz mi­niszterelnök pénteken az OKP Berlinguer-vezette küldöttsé­gével tárgyalt a kormányvál­ság megoldásáról. Az OKP hétfői vezetőségi ülésén vizs­gálja meg Andreotti javasla­tait. Az MTI római tudósítója hi telt érdemlő forrásból úgy ér tesült, hogy a szocialista párt sem bízik a kormányválság tartós megoldásának lehetősé­gében. A szociális'vezetők vé­leménye szerint a válság rend­kívüli választás kiírásába fog torkollni. (MTI) kai elnök „lelkes üdvözlésé­re”. Kairói megfigyelők két­ségbe vonják, hogy az ilyen külsőségek elvonhatják a fi­gyelmet arról a kétségtelen tényről, hogy Carter nehéz tárgyalások elé néz Egyip­tomban. Carter amerikai elnök kai­rói zajos fogadtatásával egyi- dőben csütörtökön több arab ország emelte fel szavát az Egyesült Államok közel-kele­ti érdekeit kiszolgáló egyiptomi—izraeli különbéke ellen. A Camp David-i alku­dozásokkal kezdettől szembe­helyezkedő arab államok — Szíria, Irak — és a PFSZ, rend­kívüli arab külügyminiszteri értekezlet összehívását sürget­ték az amerikai erőfeszítések következtében karnyújtásnyi közelségbe került különbéke megállapodás negatív követ­kezményeinek hatékony el lensúlyozására. Carter és Szadat kairói tár­gyalásainak kezdetekor, csü törtökön, Hafez Asszad Szí­riái elnök, a Baath-párt ha­talomra kerülésének 16. év­fordulóját ünneplő damaszku­szi nagygyűlésen hangoztatta: országa kész minden áldozat­ra, hogy szembeszegüljön a kapitulációval, végig vigye a harcot az arab területek fel­szabadításáért, az arab jogok helvreállításáért. Noamer Kadhafi a líbiai forradalom vezetője ugyanezen a napon kemény szavakkal ítélte el az amerikai elnök látványos közel-keleti játsz­máját, s hangoztatta, hogy az csak Carter választási kam­pányát szolgálja, de semmi köze nincs a térség valódi problémáihoz. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadításj Szervezel vezetője egy bejrúti gyűlésen szintén annak a meggyőző­désének adott hangot. hogy Egyiptom és Izrael megálla­podása a gyakorlatban hatás­talan lesz. (MTI) Békét, együttműködést Ázsiában Peter János nyilatkozata Pénteken hazaérkezett Hel­sinkiből a magyar békemoz­galmi küldöttség, amely részt vett a Béke-világtanács kez­deményezésére március 6. és 9. között megrendezett vietna­mi szolidaritási konferencián. A delegációt Péter János, az országgyűlés alelnöke vezette. Hazaérkezése után Péter Já­nos nyilatkozatot adott az MTI munkatársának: — A Vietnam-konferencia a finn fővárosban változatos és élethű keresztmetszetét adta annak, hogy az egész földke­rekségen milyen sokféle mó­don kíséri felháborodás a kí­nai vezető köröknek — a tör­ténelemben páratlan — Viet­nam elleni cselekményét. Hel­sinkiben közéleti emberek, fi­atalok és öregek, férfiak és nők, minden társadalmi réteg képviselői maguk és mozgal­muk nevében teljes támogatást ígértek a vietnami népnek. Volt. aki vandalizmusnak, bar­bárságnak, bűnös cini7- nak, példátlan agressziónak, gyar­mati háborúnak minősítette a kínai vezetők eljárását. Bi­zonyára a világméretű felhá­borodásnak is szerepe van — a VSZK népének hősi ellenál­lása mellett — abban, hogy be­jelentették és valamilyen mó­don már megkezdték a kínai csapatok kivonását. — A konferencia részvevői a hírt természetesen érdeklő­déssel és jogos gyanakvással fogadták. Mindenesetre moz­galmakat kezdeményeztek és elfogadott dekrétumaikban to­vábbiakat javasoltak arra, hogy a kínai csapatok feltétle­nül, azonnal és harc nélkül, a vietnami kormány és nép jo­gos követelésének megfelelően hagyják el a megtámadott te­rületeket. A finn fővárosban megtartott tanácskozás felhí­vással fordult az ázsiai orszá­gokhoz és a világ népeihez, egy olyan szoros együttműkö­dés kialakítására, amely lehe­tetlenné tenné Indokínában, egész Ázsiában hasonló ; Ag­resszió megismétlését. A kínai agresszió nagy nemzetközi ta­nulsága a térség országainak olyan együttműködést kell ki­alakítaniuk, mint amilyen Eu­rópában a béke és együttmű­ködés jelenlegi rendezéséhez vezetett. — A nemzetközi konferen­cia résztvevői kifejezték szo­lidaritásukat nem csak a viet­nami, hanem a kínai nép iránt is, mert a VSZK megtámadá­sával a kínai vezetők meg­gyalázták a kínai népet és an­nak dicső hagyományait is. Jó­vátenni a jóvátehetetlent csak azzal lehet, hogy Kína — az agresszió teljes megszünte­tése mellett — elkezdi a jó­szomszédi viszony ápolását minden határos országgal. Ugyanakkor a Helsinkiben — a támadás nyomán keletkezett vietnami sebek begyógyítását segítendő — nemzetközi akci­ókra hívtak fel. A finn fővá­rosban csütörtökön este nagy­gyűlést tartottak, amelyen szá­mos küldöttség jelentette be, hogy milyen programmal kí­ván hozzájárulni a vietnami nép támogatásához — mondot­ta befejezésül Péter János. Afganisztáni változások Az égbe nyúló begyek or­szága, Afganisztán a változá­sok korát éli. A tavaly áprilisi forradalmi fordulat új távla­tokat nyitott a félfeudális tör­zsi kötöttségek között élő la­kosság előtt. Afganisztán soknemzetiségű ország, ahol a legutóbbi idők­ig a mohamedán vallás év­ezredes szigorú törvényei ural­kodtak. A forradalom élcsa­pata, az Afgán Demokrátikus Néppárt a társadalom általános átalakítását tűzte ki célul. Ezt természetesen csak fokozato­san lehet végrehajtani: az országban még erősek a múlt erői. Az afgán nép számára óriá­si jelentőségük van az új for­radalmi intézkedéseknek: el­törölték a parasztok és föld­bérlők adósságait, nemzeti el­lenőrzés alá vették a nagytő­két, megindították az ország ásványkincseinek feltárását, harcot kezdtek az írástudat­lanság ellen. A legutóbbi idő­ben pedig megkezdődött a földreform is Tiltakoznak az iráni asszonyok 2 NOGRAii^- 1f79. larcius 10., szombat j Khomeini ajatollah csü­törtökön este visszatért szer­dai beszédére, amelynek az iráni asszonyokkal foglalkozó része nagy visszatetszést kel­tett szerte az országban. Az ajatollah kijelentette: a csa- dor viselése az iráni asszo­nyok számára nem parancs, hanem kötelesség! Mint már hírt adtunk ró­la, csütörtökön több tízezer asszony tiltakozott a teheráni egyetem területén és a város más pontjain a nők jogainak az iszlám szellemében tör­ténő meghatározása, a feke­te lepel viselése és az ér­vényben levő családjogi tör­vény esetleges hatálytalanítá­sa ellen. Ezúttal első alkalommal hangzottak el olvan jelszavak, mint: „Le Khomeinivel!” Qumban, Khomeini székhe­lyén is tiltakozásra került sor és az iráni nők péntekre újabb tüntetéseket szervez­tek. Mint a teheráni rádió kö­zölte, Noszratollah Amini, az Irán délnyugati részén elte­rülő Farsz tartomány kor­mányzója csütörtökön beje­lentette: a tartomány terü­letén feloszlatják az úgyne­vezett Khomeini-bizottságo- kat. A bizottságok feladatait a kormány illetékes helyi szervei és a rendőrség veszi át. Az iráni ideiglenes kormány bejelentette: megvon Egyip­tomtól minden gazdasági tá­mogatást. Amir Entezam mi- niszterlenök-helyettes beje­lentése egybeesik Carter ame­rikai elnök egyiptomi látoga­tásával — mutatnak rá a hírügynökségek. (MTI) Ma Afganisztán egyik legfontosabb exportcikke a szárított gyümölcs. A földreform keretében a nincstelen parasztok > földhöz jutnak és segítséget kapnak ahhoz, hogy szö­vetkezeteik korszerű termelési módszereket honosíthassa­nak meg. A képen: mandarinszüret Nangrahar megye egyik gazdaságában, amely jelentős szovjet segítséggel létesült. Az egyik legégetőbb gond Kabul főváros lakói számára — a lakáshiány. Az új forradalmi kormányzat jelentős erőfe­szítéseket tesz, högy™a'“Iégjobban rászorulók mielőbb ott­honhoz jussanak. A képen: A Kayakaran Mena új kabuli lakónegyed építésén dolgozó _ önkéntes munkások pihenő közben. India vendége Aligha adódott volna alkal­masabb és időszerűbb pillanat a magas szintű szovjet—indiai eszmecserékre, mint a mosta­ni. Alekszej ' Koszigin kor­mányfő pénteken kezdődött indiai látogatása több okból is a világ közvéleménye ér­deklődésének a központjában áll. Moszkva és Űj-Delhi kap­csolatait hosszú idő óta az együttműködési készség, a szí­vélyesség, a kölcsönös barát­ság jellemzi. A Szovjetunió­ban nagyra becsülik India el nem kötelezett politikáját és azokat az erőfeszítéseket, amelyek az ázsiai béke és biztonság megőrzése, azveny- hülés világmt :'.ű megszilár­dulása érdekében tett. Indiá­ban sorra épülnek a szovjet közreműködéssel megvalósuló nehézipari üzemek, amelyek egyrészt az ország korszerű iparosodását, másrészt a mun­kából küliség leküzdését szol­gálják. A szovjet kormányfő mos­tani látogatása jó alkalmat kínál a gazdasági együttmű­ködés további lépéseinek meg­határozására. Várható azon­ban, hogy a kétoldalú kap­csolatoknál is jelentősebb hangsúlyt kapnak a külpoliti­kái témák. Mindenekelőtt Ázsia nyugtalanító problémá­ja, a pekingi vezetés föllépése kerül a szovjet és az indiai politikusok tárgyalásainak középpontjába. India maga is szenvedett már a kínai agressziótól. Űj- Delhi magatartására jellemző, hogy az indiai külügyminisz­ter — aki a vietnami határok ellen indított kínai agresszió időpontjában Pekingben tár­gyalt — megbeszéléseit fel­függesztve tüntetőén elutazott a kínai fővárosból. Az indiai kormány — mint azt több ve­zető személyiség nyilatkozatá­ban olvashattuk — élesen szembehelyezkedett Kina ka­landorpolitikájával, s válto­zatlanul nagy ügyeimmel kí­séri Peking hegemonista tö­rekvéseinek újabb és újabb tanúbizonyságait. Bizonyos, hogy az iráni ese­ményekről is szó esik majd Koszigin és tárgyalópartnerei között. Az USA fontos kato­nai szövetségesét és jelentős bázisait vesztette el az iráni forradalmi események révén. Félő, hogy az Indiai-óceán térségében szeretné a Penta­gon erősíteni pozícióit, hogy ezzel kárpótolja magát Irán­ért. Indiában már huzamo­sabb ideje nyugtalansággal fogadják a Diego Garcia szi­getén és másutt berendezkedő amerikai erőket, amelyek sem a térség, sem a világ bizton­sága szempontjából nem fe­lelnek meg az indiai állás­pontnak. Alekszej Koszigin indiai tárgyalásain a kétoldalú kap­csolatok elmélyítésén kívül mint arra Csaran Szingh mi­niszterelnök-helyettes és pénz­ügyminiszter üzenetében utalt — Moszkva és Üj-Delhi kül­politikai vonalvezetésének kö­zös pontjai is bizonyára meg­fogalmazódnak. Ennek pedig mind az el nem kötelezettek mozgalma, mind pedig Ázsia békéje és biztonsága szem­pontjából rendkívül fontos a jelentősége. Gyapay Déna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents