Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Meghallgatták — intézkedtek Divatbemutató Esztendős számvetés A Kossuth Könyvkiadó menyei kirendeltségének tevékenységéről narancssárgában — Tessék? Az eszbétitkár divatbemutatót tart? Mitagadás, rákérdeztem. Végül is nem mindennap hall az ember divatpropagá- tor eszbétitkárokról. — Igen — kuncogtak azasz- szonyok az irodában. — Ugyanis ma jött meg a he­gesztők új munkaruhája. Rög­tön felkapta magára és le­ment az üzembe megmutatni. De jól is állt rajta! És tényleg, belép az ajtón Rónay Tibor, a Vegyiműve­ket Építő és Szerelő Válla­lat salgótarjáni gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára- Virító narancssárga dzsekiben. Az arca ragyog. — Nos, tetszett az emberek­nek? — Meghiszem azt! — újsá­golja vidáman- — Fel is vet­ték volna azon mód! És ezzel témánknál is va­gyunk, hiszen azért jöttünk a VEGYÉPSZER-hez, hogy a termelési tanácskozáson el­hangzott javaslatok, kérések sorsát tudakoljuk. — Minden egyes tanácsko­zás ismétlődő témája volt a munkaruha — mondja Rónay Tibor. — A bujkálással, ne­héz pozíc'^kból végzett he­gesztéshez a hagyományos tí­pusok nem fe'.rítek meg. El­koptak, míg mielőtt lejárt vol­na a kihordási idő, s baj volt a szikraállósággal is. Megbízták hát a Munka- ruházati Kutató Intézetet, kí­sérletezzen ki számukra szik­ra- és kopásálló ruhát. Az el­ső mintadarabbal nem lehet­tek elégedettek. Az alapanyag műszállal kevert volt. Ez a mostani azonban, úgy tűnik, minden szempontból megfelel- Százszázalékos pamut, erős, ellenálló. S az sem baj, hogy ráadásul csinos is. — öt overallt és dzsekit kaptunk belőle mintául. Egy­hónapos próbaviselésre kiad­juk annak az öt hegesztőnek, akik atomerőművi berende­zések hegesztésére alkalmas vizsgával és tudással rendel­keznek. Ugyancsak ők kap­nak először az új bakancsból, melyet a napokban várunk. Nemhiába ütötték hát a va­sat az emberek, ahány terme­lési tanácskozás csak volt. Szavuk meghallgatásra ta­lált, eredményének már örül­hetnek. Itt egyébként az a szokás, hogy minden termelési tanács­kozásnak állandó az első na­pirendje, mégpedig: válasz­adás az előző termelési ta­nácskozáson megválaszolat­lan kérdésekre. Bizonytalan sorsú kérések, javaslatok már csak ezért sem lehetnek. — Legutóbb azt is kérték az emberek, hogy alapbéresít- sék a bérpótlékokat, a több­letmunkára pedig célprémi­ummal inspiráljunk — mond­ja a szakszervezeti bizottság titkára. — Az a döntés szüle­tett, hogy a pótlékokat csak a kötelező mértékben hagyjuk meg, a többit teljesítménynö­velő célprémiumként használ­juk, illetve alapbéresítsük. így nyílik lehetőség arra is, hogy idei bérfejlesztésünk el­érje a 6 százalékot. Egynémely alkalomkor inge­rült hangú felszólamlásokat is hallani e tanácskozásokon. Főleg akkor, ha a munkások dolgoznának, de ilyen-olyan okok ezt nem teszik lehetővé. — Nyomáspróba helyet je­löltünk ki az üzemben. Az utolsó művelet után oda kell vinni a készülékeket, ne fog­lalják a helyet ott, ahol új munkához kell látni. Meg aztán akadnak olyanok is, akik eldugdossák a kisgépe­ket, féltékenyen őrizgetik, mintha a sajátjuk lenne. A vételezés rendszerének módo­sításával ezen változtattunk. Szakállas téma volt koráb­ban az öltöző-fürdő ellátott­ság. Igaz, az előírásoknak megfelelt, de az igényeknek mélyen alatta maradt. Nem múlt el termelési tanácskozás anélkül, hogy szóvá ne tették volna. Most már egyre-másra újít­ják fel, bővítik az öltözőket és a fürdőket. Mennyezetig csempézett, szinte hipermo­dern tisztálkodó helyiségekké váltak a fürdők, s lesznek is ilyenek, ha vigyáznak rájuk. Mert bizony oka van annak, hogy kinn függ a tábla: Leg­alább úgy viselkedj, mint ott­hon! Az intő szónak lett fo­ganatja. Még ma is hallani gyakran a rezignált hangú kijelentése­ket: minek szóljak? Meghall­gatják, aztán marad min­den a régiben! A VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyáregy­ségében azonban nagyon vi­gyáznak arra, hogy a meg­hallgatást, válaszadás, majd lehetőség szerint intézkedés kövesse. Hogy érezzék és megszok­ják az emberek: szavuknak értéke, súlya van! Szendi Márta Majd minden ötödik hálái los kimenetelű közlekedési balesetnél ittas állapotban van az okozó, vagy az áldo­zat. Évente 300 ember meg­hal, 3—4 ezer pedig megsérül az alkoholfogyasztás követ­kezményei miatt! Az adatok csak a közúti közlekedésre vonatkoznak. Üzemekben, .,fekete vonato­kon”, gazdaságokban és laká­sokban is történnek tragé­diák, mert nem ismerjük a határt, nem tudjuk lefogni magunk — vagy mások ke­zét. A teljes absztinencia — ha korábban rendszeresen fo­gyasztott szeszes italt az il­lető — ugyanúgy alkoholfüg­gőséget jelent, mint a min­dennapos lerészegedés iránti vágy. Más szóval: aki nem mer inni egyetlen kortyot sem, az ugyanúgy függ az italtól, mint az alkoholista. Nem arra kell tehát irá­nyulnia a propaganda meg­győző és visszatartó tevékeny­ségnek, hogy „Egy pohárral se!” — ez éppen olyan ha­mis és téves szólam, mint a „Most az egyszer szerencséje volt”, vagy a „Vezess baleset nélkül!” Egy pohárral se? A cél, hogy az emberek meg tudjanak állni a máso­dik-harmadik pohár után, ők legyenek úrrá az italon, s ne az ital rajtuk. Hogy ne a fe­lelőtlen „lebegés”, ne az esz­méletlen lerészegedés legyen a cél, hanem a jó hangulat, a vidámság, a jeles napok megünneplése — ajándékkal, jó ételekkel és — uram bo- csá’ — egy kis itallal is. De — ne menekvést keressünk az alkoholban. Ha van is gondunk, bánatunk; ha érez­zük, hogy nagy bennünk a feszültség — nem az itallal akarjuk megoldani-enyhíteni. Hanem tettekkel, emberhez méltóan. Hányán bánják keservesen, esetleg egy életen keresztül, hogy egyszer, egyetlen egyszer megfeledkeztek magukról... Nem a másnaposság önérték- romboló hatására gondolunk, hanem az ittas járművezetés következményeire. Életek pusztulnak, egészséges fiatal­emberek válnak nyomorékká, nehezen és becsületes munká­val megszerzett anyagi javak semmisülnek meg pillanatok alatt. Az ok pedig — hangsúlyoz­zuk — nem az alkohol, hanem annak felelőtlen, mér­téktelen fogyasztása. Bizonyít­ja ezt — sajnos — az is, hogy az ittas állapotban balesetet okozók túlnyomó többsége nem egy-két pohárral ivott vezetés előtt, hanem lényege­sen többet. Mindez nemcsak a jármű­vezetőkre vonatkozik. Hazánk­ban vannak nagyvárosok, ahol a részeg gyalogosok több balesetet idéznek elő, mint az ittas járművezetők... Szólnunk kell a felelőtlen kínálókról is, akik nem ve­szik észre — vagy nem akar­ják észrevenni —, hogy part­nerük akaratgyenge. Bár tud­ják, hogy kocsiba, motorra vagy kerékpárra ül. kínálják, erőltetik, néha heccelődve ug­ratják is. Valamikor az volt a férfi­asság mércéje — néhol sajnos ma is az —. hogy ki mennyit bír inni. Emlékezzünk azon­ban arra is, hogy a régi idők­ben a legjobb bortermő vidé­ken szégyen volt, ha valaki leittasodott... Legyen szégyen ma is! S nemcsak a bortermő vidékeken. Mindenütt... b. 1. Gyorsabban és igényeseb­ben reagálni a politikai szük­ségletekre. A politikai könyv­kiadásnak, a -terjesztésnek egyformán feladatul adta ezt a Központi Bizottság 1976. októberi, a pártpropaganda soron levő feladatait, tovább­fejlesztésének szükségességét és lehetőségeit összegező ha­tározata. Mennyiben sikerült eleget tenni mindezeknek a feladatoknak Nógrád megyé­ben, az elmúlt esztendőben? Erről beszélgettünk Tóth Zol­tánnal, a Kossuth Könyvki­adó megyei kirendeltségének vezetőjével. — Milyen feladatok meg­oldására vállalkozott a megyei kirendeltség az esztendő elején? — Az elmúlt esztendőben, akárcsak az azt megelőző években is arra törekedtünk, hogy a Kossuth Könyvkiadó kiadványai időben eljussanak a pártszervezetekhez, haszno­sítsák azokat a politikai mun­ka gyakorlatában, a pártok- tatásban, a propagandamun­kában — kezdte a beszélge­tést Tóth Zoltán. — A Köz­ponti Bizottság 1976. október 20-i határozata sokat segített abban, hogy a könyvkiadó, a politikai irodalom terjesztői, a pártalapszervezetek helye­sen ismerjék fel, határozzák meg feladataikat, s azok meg­valósításán munkálkodjanak. Az 1978-as tapasztalatok közül az egyik legfontosabb, hogy megnőtt a politikai iro­dalom becsülete. Hasznát mind több alapszervezetben ismerik fel. Ezt bizonyítja többek között, hogy forgal­munk tovább emelkedett. A pártoktatást segítő tananya­gok mellett a kirendeltség kétmillió-egyszázezer forint értékű irodaimi művet, elmé­leti folyóiratot juttatott el az alapszervezetekhez. Különö­sen figyelemre méltó, 'hogy megnőtt az érdeklődés a marxizmus—leninizmus klasz- szikusai, Marx, Engels és Le­nin munkái iránt. Igen nép­szerű a megyében a klasszi­kusok kiskönyvtára sorozat, amelyből az igényeket valójá­ban nem is tudjuk kielégíte­ni. Csak a Kommunista Kiált­ványból ötezret kértek az alapszervezetek. — Mivel magyarázza a könyvforgalom, a poli­tikai kiadványok forgal­mának erőteljes emel­kedését a megyében? — Ügy gondolom, hogy a terjesztők munkája nem füg­getlen a könyvkiadó tevé­kenységétől. A Kossuth Könyvkiadó a politikai iroda­lom egyre igényesebb, gazda­gabb választékát kínálja. Ta­nulmányozásuk az alapszerve­zetek ideológiai munkáját, mindennapi pártmunkáját egyaránt segíti. A politikai kiadványok terjesztésével mindinkább jelentőségének 1/V^V\^V\X\/>XVVO/VO/V'VV'\/V'VVO/\XV\X\/\^1/\^A1V\XV\X\/V'V\XV\^V/\X\/VA/VO/\X\/\^V/VO/\»0/^^ VARROGÉPSOROK futnak végig a két teniszpályányi csarnokon. Asszonyok, lá­nyok hajladoznak a masinák fölött. Fel-felzúgnak a moto­rok. olló csattan, cérna pön-_ dűl. Fénycsövek izzását veri káktól rátétes blúzokon ke- vissza az asztallapok sima fö- resztül csüngős slafrokokig egy lülete. tucatnyi ruhaféle benne van A glédák végében hegyek- az előirányzatban. A gyári­ké halmozódtak az összevar- mánymustra alkalmával az a rótt ruhák. Többek közt női gondolat támad a szemlélő- meg gyermekruhákat, blúzo- dőben: ennyifajta készítményt kát, férfiingeket állítanak csak fölkészült, rugalmas em- össze a Budapesti Finomkö- berekkel nyílik mód előállí- töttárugyár balassagyarmati tani. üzemében. Jobbára pátriánk A hétről hétre változó üzleteiben kerülnek polcokra, gyártmánnyal egyetemben vállfákra, onnét ,— ha tét- változik a végzendő művelet, szetősnek találtatnak — a ve- az iram, a figyelemigény és vökhöz a gyáregységben ké- így tovább. Ilyen követelmé- szített portékák. nyék mellett kiváltképp nő a Ez persze korántsem jelen- szocialista munkacsapatok je­ti, hogy tőkéskivitelre nem lentősége. alkalmasak az innét kijutó Az üzemben egy híján húsz, áruk. Tavaly is exportáltak úgynevezett konfekcióbrigád — igaz. nem sokat — egv kö- tevékenykedik. Ok végzik — zel-keleti Országba. Ebben a kollektívák között — a tu- az esztendőben pedig — vár- lajdonképpeni termelést, Vál- hatólag — az NSZK-nak ad- lalásaikban — ennek megfe- nak el munkáikból. lelően — a termékelőállítás Változatosak, ötletesek, mu- ütemének számottevő mérté- tatósak az üzem idén gyár- kű fokozása rangos helyet tandó termékei. Cifra hacu- foglal el. ke a kollektívának is. így tudják végrehajtani munka­köri és önként vállalt köte­lezettségeiket. ÁMDE, HOGY EZEKET megvalósítják-e, nem csupán Igen sok múlik magukon a tőlük — mármint a brigádok- kollektívákon. Több szem- tói — függ. Ha nincsen pontból is. Ok — a tagok anyag, megfeszülhetnek az közt közvetlen kapcsolat lé- akarástól, mégse tudnak jut­ván i— hathatósan össztőkéi- ni egyről a kettőre. Meg- hetik egymást egyfelől a sza- esik-e, hogy híjával vannak porább, igényesebb munka- az anyagnak? Igen. Mikor végzésre; másfelől pedig arra az üzemben jártunk, az egyik — s ezt roppant fontosnak blokkvezető, Szatmári Pálné tartják az üzem potentátjai mondta, hogy a soron levő —, hogy mindnyájan univer- termékhez nem érkezett ide- zális munkaerők legyenek, jében a kiszabott anyag. Ez Miért fontos ez sokkal in- többször is előfordul. Ilyen- kább, mint egyéb gyárakban? kor túlóráznak, rohammunkát Egyszerű a felelet. Mert jó- végeznek. Effajta esetekben szerivel minden termelést is nagy jelentősége van a kol- végző dolgozó: nő. Mivoltuk- lektív szellemnek. A pesti ból eredően gyakran megesik, üzemből későn érkező anya- hogy távol maradnak a mun- gokat ugyanis sietve varrják kahelytől. Szülési szabadság- össze. Ezt olykor a termék ra, gyesre távoznak, megbete- minősége sínyli meg. Nagy gedik a gyerekük, vagy raj- különbség, továbbadja-e az tűk magukon üt ki valami- elrontott munkadarabot a lyen kór. Ilyen alkalmakkor dolgozó nő, vagy sem. Ha nem támad különösebb baj, jó a kollektív szellem, termé- ha többen is el tudják látni szetesen nem adja tovább, a kieső ember föladatait. S Nem szaporítja a fölösleges, hogy ne legyen baj, ez érdé- meddő munkát. -r -1 Egy híján húsz csapat megfelelően foglalkoznak a pártalapszervezetek a megyé­ben. Mindössze tíz-tizenöt azoknak az alapszervezetek­nek a száma, ahol a kiadvá­nyok terjesztését még nem sikerült szervezetté tenni. Az alapszervezetek többsé­gében — többek között a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben, a Nagybátonyi Harisnya­gyárban, a szandai és a ce- redi termelőszövetkezetekben — taggyűlésen értékelik, se­gítik a terjesztői munkát. A Kossuth-terjesztők többnyire pártmegbízatásként végzik dolgukat, amelyet a taggyűlés ad és kér számon. Nagyobb gondot fordítanak a terjesz­tők erkölcsi, anyagi elismeré­sére. Sok terjesztőnk kapott már eddig is öt-, tíz-, illetve húszéves munkát elismerő emlékplakettetj kitüntetést. S természetesen az elmúlt évek­ben változott a megyei ki- rendeltség munkája, korszerű­södtek a terjesztés módszerei is. — Szólna erről kissé részletesebben? — Az alapszervezetekben tevékenykedő . terjesztőkkel rendszeres kapcsolatot alakí­tottunk ki. Az utóbbi két év­ben jól beváltak a terjesztői napok, ahol egyszerre har­minc-negyven aktívával ta­lálkozunk, tanácskozunk a kiadványok terjesztéséről. Ba­lassagyarmaton általában két­havonta, a járási székhelye­ken pedig negyedévenként kerül sor ilyen találkozások­ra. Jó öt esztendeje, hogy szervezetté tettük kapcsolata­inkat a szocialista brigádok­kal. A nagyobb ipari üzemek­ben, a Szénbányák Vállalat­nál a Tudjunk többet mozga­lomban résztvevő közösségek vállalták, hogy rendszeresen olvasnak politikai irodalmat. Második esztendejébe lépett a középiskolás diákok olvasó­mozgalma is. Tavaly nem kevesebb, mint százötven- ezer forint értékben vásárol­ták meg kiadványainkat a középiskolákban. Ezekben a napokban értékeltük a moz­galom eredményeit, gondjait. Ügy tűnik, hogy a nagybáto­nyi szakmunkásképző intézet, valamint Balassagyarmaton a Szántó Kovács Gimnázium és Szakközépiskola diákjai olvastak legtöbb politikai iro­dalmat. A politikai könyvna­pok ugyancsak szélesítik a rendszeresen olvasók körét. Az idén mintegy négyszáz- ezer forint értékű könyv, ki­advány talált gazdára. Az elmúlt években következete­sen törekedtünk arra, hogy a könyvekkel ne csak a könyv­napok ürügyén foglalkozza­nak az alapszervezetekben, hanem egész esztendőn át. Ugyanakkor a könyvnapokon, író-oléasó találkozókon, könyvkiállításokon és egyéb rendezvényeken hívtuk fel a figyelmet kiadványainkra. — Milyennek ígérkezik az 1979-es esztendő? Milyen tervek megvaló­sításán munkálkodnak a következő hónapok­ban? — Ebben az esztendőben legalább olyan eredményesen szeretnénk dolgozni, mint ta­valy. Természetesen vannak területek, ahol nem lesz ele­gendő az elmúlt évi igyeke­zet. Az elméleti folyóiratok terjesztése, olvasótáborának szélesítése tavaly is, az. idén is gondot okoz. Felmérése­ink szerint a párttagok nem egészen harminc százaléka olvassa a Pártéletet, a Tár­sadalmi és Nemzetközi Szem­lét, a Béke és Szocializmust. Jó néhány olyan alapszer­vezet is van a megyében, ahová egyetlen ilyen folyó­irat sem jár. Mindezeken természetesen az alapszerve­zetekkel együtt szeretnénk változtatni. Hiszen az elmé­leti ismeretek szélesítése, a gyakorlati tapasztalatok gaz­dagítása előbb-utóbb a haté­konyabb pártmunkában je­lentkezik — mondotta befe­jezésül a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének ve­zetője. V. G. Felújítják az érsekvadkerti Sertéstenyésztő és Hizlaló Szö­vetkezeti Közös Vállalat telepét. A rekonstrukció során kicserélik az elhasználódott technológiai berendezéseket, fel­újítják az elektromos hálózatot. A munka generálkivitele­zését a drégelypalánki Szondy Szerelő és Lakatos Ipari Szövetkezet nagyoroszi telepének szakemberei végzik. Ké­pünkön: Pásztor Sándor és Oláh Péter az istállókba ke­rülő önetetőket állítja össze. —kép: kj. — J NÓGRÁD — 1979. március 6., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents