Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Amikor elhangzik a szó: iskolakörzetesítés — egy nagy «óhajtás szakad fel, No, nem a megkönnyebbülésé!... Nem csak a Sziráki .községi közös Tanácson, máshol sem tarto­zik ez a könnyed társalgási témák közé — ezernyi sze­mélyes és közösségi érdek és lálszatérdek, kívánság, törek­vés kapcsolódik Össze. Te­gyük hozzá: gyermekeket érint a téma, hattól tízéves kordákat, ami fokozza a fi­gyelmet, érdeklődést, érzé­kenységet. Mi is a helyzet a béri al­sós kisiskolával? Jelenleg két tanító dolgozik itt hu­szonöt gyerekkel. Hegedűs Gáborné marad csali ősztől, továbbtanító _ yugdíjas kollé­gája már a pihenést választ­ja — tehát húsz gyermekkel egy tanító. A tervek között szerepel, hogy a közeljövő­ben. Szirákra kell bekör- zetesíteni a béri alsó tagoza­tot. A gazdaságosság erre ösztönöz — fogalmazódott meg — hiszen hamarosan húsz alá csökken a létszám, a pedagőgttsnő nyugdííha megy és egyre többen viszik be alsós gyerekeiket is a kör— zeti iskolába. Szeptemberben csak két elsős kezdene — 20.05: LENNI VAGY NEM LENNI „Ezt áz amerikai filmet 1942-ben rendezte Ernst Lu- bitsc a forgatókönyvet pedig a magyar, akkor Hollywood­ban élő Lengyel Menyhért ír­ta — mondja a tv filmosztá­lyán Simó Veronika. — A film szatíra vagy paródia. A hit­egyikük egészségi állapota mi­att egy év halasztást kapott, másikukat szülei behordják a körzeti központba. Marad te­hát három osztály (2.—3.— 4.) húsz fővel. — Meg kell nézni a másik oldalt is ,— hiába tűnik ész­szerűnek, gazdaságosnak a be- körzetesítés — mondja Podo- bén Mihály tanácselnök. — Csak akkor kerül rá sor, ha minden feltételt teljesíteni tudunk, ha valóban a gyere­keknek Is jobb ez, nem „ká­rosodnak”. Mire gondolok? Először is külön iskolabusz kell — Ilyen kisgyermekek, nem utazhatnak a zsúfolt „polgári” járaton.. Biztosítani kell a várakozás feltételeit és a kísérést. Nem látom való­színűnek,, hogy ez már az el­következő tanévre tökéletesen megoldható. — Hogyan fogadták a szü­lők a híiü. • •• — Hát. nem örültek neki, elmondták' aggályaikat, ellen­vetéseiket. Nem új a téma a faluban, tudnak arról is, hogv a megyében több helyen került sor hasonlóra —- de még idegenkednek tőle. ígé­retet tettünk rá, hogv csak akkor hajtjuk végre, ha min­den feltétel biztosított. leri fasiszta megszállás alatt élő Lengyelországban játszó­dik. Mivel a lengyel színháza­kat bezárták, a színészek is az ellenállási- mozgalomban harcolnak. A szellemes kém­történet Varsóban zajlik nem sokkal a háború kirobbanása után. Angliából egy profesz- szor érkezik a lengyel; fővá­rosba, akiről hamarosan kíde­Szűcs József körzeti iskola- igazgató az év elején számolt be a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról — ekkor is szóba került a béri iskola Ügye. A járási pártbizottság­nak a közoktatás-politikai ha­tározat megvalósulásáról szó­ló elemzésében a feladatok között szerepel a bekörzetesí- tés előkészítése. Hogyan áll ez? — En elmondtam az aggá­lyaimat és a siettető ténye­zőket egyaránt. Tudomásunk szerint egy év múlva nem is lesz elsőskorú gyermek. He- gedűsné kartársnővel beszél­gettünk — elmondta, hogy ha bekörzetesítik a tagiskolát. 6 bejár a gyerekekkel hozzánk — amennyiben anyagi káro­sodás nem éri ezzel, hiszen év végén nyugdíjkorba kerül, nagyon számít neki, • milyen bérrel dolgozik az utolsó években. A törzsbéresítés megoldható. Az előkészítés párttaggvűlésen. a szülőkkel való találkozáskor indult el. Elmondtuk. • hogy a tanulói létszám csökkenése miatt lu­xus eav teljes iskolaépületet fenntartani esy Összevont al­sós csoportnak, amikor jtz ok­tatásügy fejlesztésében sok feladatunk van. A bejárást rül, hogy a Gestapo embere és fontos adatok Vannak a birtokában az ellenállási moz­galom embereiről. Ekkor lép­nek közbe a varsói színészek a tarsolyukban található me­rész, kockázatos trükkök egész estére szóló látványos tűzijá­tékával. Képünk: a Vadvízország­ból. 14.25 h. minden eszközzel könyebbé, jobbá fogjuk majd tenni, hogy ne veszítsenek a kisiskolások azzal, hogy elszakadtak, a fa­lutól. ☆ Béren az öregecske iskola- épület belül jól berendezett, barátságos hangulatú. Hege­dűs Gáborné mutatja felsze­reltségüket semmiben nem marad el a nagyobb^ iskolá­kétól, sőt, bővebben van min­den, hiszen az egységcsoma­gok nem ilyen kis létszámú d-iákcsoportnak készültek. A tanteremben — ahol a fala­kat körben az erdei séták, termések gyűjtögetésének, rajzóráknak az eredményei díszítik — tizenhárom elsős és harmadikos nebuló koptat­ja a padokat, a másik „osz­tályban” tizenkettőn vannak második, illetve negyedik osz­tályosok. Itt-ott barna arcocs­kákat látni. —- Két tanév múlva újra lesznek elsősök — tízen, kö­zülük öt hátrányos helyzetű cigánygyermek. Őszintén megmondom, jobban örülnék, ha még nem kerülne sor a körzetesítésre — de ha szük­ség van rá, valóban elválla­lom a bekísérést, benti taní­tást, de csak változatlan anya­gi feltételekkel! Ne higgyék hogy Ilyen kis helyen, kis is­kolában nem teszünk meg mindent a gyerekekért — még nagyobb lehetőség van az egyéni, differenciált foglal­kozásra, a szokások kíalakí- tájára. A hallottakon morfondíroz- va, búcsút mondunk Bérnek —, de még pár percre beláto­gatunk az óvodába is. Sztre- hárszky GyÖrgyné óvónő mint szülő is érintett a témában — gyermeke ötéves, ő is az 1980-ban kezdő elsősök közé fog tartozni. Vajon hol kez­di az iskolát ez a tíz gyerek? “ A szülők — már akikkel en beszélgettem erről t— sze­retnék, ha egy ideig marad­na még az álsó tagozat itt Béren. A tanévnyitó sá'tekez- leten, ahol ez szóba került, nem volt mód -elmondani a véleményüket, azóta még ko­molyabb szinten nem hívták össze az érintetteket, fr A szülők aggályairól mind a tanácson, mind az iskolá­ban tudnak. Minden tényezőt mérlegre téve, lehet csak dön­teni — az elsietett Intézte­dé8 ártana az ügynek, a való­ban „kopogtató”, a jövő igé­nyelt beteljesítő korszerűsí­tésnek. Mert meg kell szűn­ni Itt az iskolának — csak nem mindegy, hogyan, mi­kor...­G. Kiss Magdolna Mai févéajjáMlatMxik Rozgonyi István dél-csehországi riportsorozata (II.) Halastavak hazájában Bőséges hal-, illetve halsalá- tn-vélttszték — szembetűnő az idegennek Csehszlováklóban, akár a közeli Losoncon az ön­kiszolgáló étteremben, vagy a prágai Vencel téren a híres halverdéglőben táplálkozik. Honnan e sok hal — e fogas kérdésre sokáig nem leltem magyarázatot. A rejtély nyit­ja Dél-Csehországban találha­tó. Csapadékban gazdag e vi­dék. Ezt észrevették a XVI. században az itt élt Rosen­berg grófok is. Törték a fejü­ket, miként hasznosíthatnák az égi áldást. Az ötletet — építsenek halastavakat — tett követte és a Rosenberg gró­fok két jószágigazgatója — Stepan Netollczky és Jakab Krcin — több ezer kétkezi munkással medencéket ásatott, folyókat rekesztett és mocsa­rakat csapoltatott le. Okos öt­let volt, hiszen a sok csapa­dék vagy elfolyik, vagy mo­csár keletkezett volna. így viszont kialakult az öt­ezer tóból huszonötezer hek­táron elterülő dél-csehországi halastavak hálózata. A cseh­szlovák, haltenyésztés központ­ja a ma hatezer lakosú Tre- bon lett. Rybnik (halastó) bő­ven található Ceské Budejo- vice kerületben. Ezek egyiké­be — a hlubokal állami ha­lászati Üzembe — látogattunk el, Zöld egyenruhás, jól meg­termett, középkorú férfi foga­dott bennünket. Csak arról le­hetett felfedezni, hogy halá­szati szakember: egyenruhája gallérján fémhalak díszeleg­nek. — A magyar szakemberek­kel jók a kapcsolataink — hangsúlyozta Ladislav Basta, az üzem igazgatója. — A prá­gai magyar nagykövetséggel Is kitűnő kapcsolatokat építet­tünk ki. Ezek után a halastavak tör­ténetét ecsetelte. A XIX. szá­zadban dr. V. Schusta bioló­gus kezdte kutatni ezen a környéken, hogy miből is él a ponty. Az első európai ha­lászati iskola a közelben, Vodjaniban nyílt meg 1922- ben. A Schwarczenberg gró-, fok tulajdonába került halas­tavakat 1925-ben államosítot­ták. A kisüzemeket 1945—48 között összevonták. így a hlubokai állami halászati üzem jelenleg nyolcszáz ki- sebb-nagyobb tóból (5000 hek­tár vízfelülettel) áll, ahonnan évente húszezer mázsa külön­böző halat halásznak le és tizenkétezer mázsa baromfit (házikacsát), vadkacsát, haly­tyút értékesítenek. Mindezt teszik háromszáz dolgozóval. — Már apám Is halászati szakember volt — veszi át a szót az igazgató — de régen sokkal alacsonyabb volt a ter­melékenység, mint manapság. Míg 1945-ben 150—200 kilő halat fogtak egy hektárról, addig ma már 450 kilónál tar­tunk. Akad olyan tavunk is, ahol 1500 kilós átlagot értünk el. Mindezt nem kevés tudás­sal, szorgalommal, és anyagi befektetéssel. Májustól szeptember végé­ig hizlalják a halakat. Sok múlik az időjáráson, a víz hőfokán. Ha hűvös a nyár, savanyú a szőlő, de hal sincs elegendő. E halászati üzemben a halak a táplálék kétharma­dát a természettől kapják, egyharmadát az emberi be­avatkozás nyomán. — Trágyázzuk a vizet — magyarázza az igazgató. — A tó aljnövényzete mindezt meg­hálálja és így a halak is job­ban tudnak táplálkozni. A különböző tavakban más­más méretű halakat nevelnek. Ezek ötven százaléka ponty. — Ma még élve vagy félig feldolgozva helyben értékesít­jük a halat. Tervezzük a to- vábbfeldolgozás megoldását és a közkedvelt füstölt hal áru­sítását — hangsúlyozta vége­zetül barátságos vendéglátónk, fr A termőföld minősége Dél- Csehországban ugyanúgy gyenge, mint Nógrád megyé­ben. Embernek, gépnek alapo­san meg kell dolgozni a jó termésért. Hogyan gazdálkod­nak a mostoha természeti kö­rülmények között — érdek­lődtünk a Ceské Krumlov-i ál­lami gazdaság Malonty kerü­letében, néhány kilométerre az osztrák határtól. Emil Svo- boda párttitkár elmondotta, hogy a gazdaságnak hetven­ezer hektár földje van. Há­rom járásban, nyolc kerület­ben található. Az ágazati irányítást 1979 elején vezet­ték be. A gyenge földeken fő­leg gabonát és burgonyát ter­mesztenek. Az állattenyész­tésben a tejtermelés, a hi- zómarha-benyésztés és a ser­téstartás dominál. Tavaly ga­bonából 32 mázsás átlagter­mést értek el hektáronként, burgonyából kétszáz mázsát. Egy tehénre évente háromezer liter tej jut. Nagy súlyt fektetünk a gépesítésre. A komplex gépe­sítést csak a burgonyatermesz­tésben nem tudtuk megvaló­sítani, de már hetven száza­léknál tartunk. A kerület 750 dolgozójából huszonötén fel­sőfokú végzettségűek, százan technikusok — sorolta a té­nyeket a párttitkór. Malonty soknemzetiségű, ezer lakosú kis település. Csehek, szlovákok, németek, románok és magyarok műve­lik errefelé a földet, keresik egyre eredményesebben a bol­dogulásukat. 4 NÓGRÁD — 1979. március 31., szombat Pályázati felhívás a marxizmus—Jeninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tósága lel vételi pályázatot hirdet az 1979—80-aa tanévre a marxizmus—lenlnlzmus esti egyetem alábbi tagozataira és tanfolyamaira: — Hároméves általános tagozat, amely Salgótarjánban. Balassagyarmaton és Posztón indul. — Hároméves szakosított tagozat, amely Salgótarjánban indul cs filozófiát, politikai gazdaságtant, illetve a nemzet­közi munkásmozgalom történetet tanulják a hallgatók. — Speciális továbbképző tagozatok, amelyeken kétéves tanfolyamok indulnak. Rétságon gazdaságpolitikai kérdések­kel, Salgótarjánban a pártirányítás kérdéseivel, és pártunk történetével, Balassagyarmaton pedig a politikai oktatás pe­dagógiai kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. A szocialis­ta állam fejlői ése címmel Balassagyarmaton, A tömegpoli­tikai munka kérdései címmel pedig Salgótarjánban egyéves tanfolyam indul. Az esti egyetem hallgatója lehet az a párttag, vagy pár- fonkívttli. aki a pártszervezet, illetve a munkahely vezetője javaslatát hozza magával és sikeres felvételi vizsgát tesz. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi nártbirotts'igokon szerezhetik be a jelentkezők. A kitöltőit kérdőívet, önéletraizot és két darab saját névre megcímzett borítékot a munkáhelv szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eliuttatni 1979. április 30-ig. A felvételi virs-ák ideje 1970. málns 14—31-ig tart. A vizsgák eredményéről a Jelentkezők 1979. június 15-ig írásos értesítést kannak. A fMvételt «vert hallgatók a tanévet szeptember 1-én kezdik és az június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egvszer kötelező foglalkozás van. S a hallgatók minden év­ben tandíjat fizetnek. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága HUMORAUSTA— SZÜNETBEN Ugye hallják is? Nemcsak — enélkül- Még, ha filozofikus olvassák. Mert mire megy egy hajlamú is. Semmire. Ö pedig bohóc — egy „modem clown” ment valamire. Sőt, megy. „En eddig tanultam színészi mozgást, balettet, pantomimet. Óriási energiával és szívós, kitartó munkával elértem, hogy nem értem el semmit. De ebben következetes maradtam. Mert a semmit, ha bátran csinálja az ember: az már valamit Mert mindenki más valamit tud, ' Viszont azt is tudják, milyen messze vannak a tökéletestől. Es ettől a valami is bizonytalanná válik. Semmivé lesz. En viszont a semmit jobban csinálom, mint a többiek, va­lamivel. Mert ők ebbe csak visszazuhantak, én pedig benne vagyok Ezt pedig 1975-ben megje­lent könyve elején mondta magáról Sándor György, aki­nek a minap megint tapsoltak Salgótarjánban. Azon a napon, amikor a rádióban, a PetŐfí- adón a Társalgó című műsor­ban elhangzott az est je­llé Sándor György humoralis- tával beszélgetek, baráti tár­saságban. Tényleg, hogyan lesz az ember humorallsta? — Ez a könyvem címe Is. Azt gondolom, nem kell min­denkinek humoristának lennie. Egyrészt, mert nincs minden­kinek humorérzéke, másrészt, akkor mi, humoristák éhen- halnánk. De moralistának mindenkinek kell lennie, va­lamilyen szinten- Pontosabban, nem is moralistának, hanem egyszerűen morális lénynek. Párizsba készül. — Párizsba megyek vissza április végén egy hónapra egyetemi tanár barátom — vendégprofesszor a Sorbonne- on — meghívására. Azok után a gyors és rohanó, lihegő, ki­pipálandó nyugati turistautak után életemben először ez egy Visszatérés és elidőzés. És az elldőzés — itt visszakapcsoló­dik a moralista —, az elidő­zés szeretet. Meg kell tudnunk állni időnként, és szemlélődni, és a cseppben meglátni a ten­gert- Itthon is, a közvetlen környezetünkben. Nehogy úgy járjunk, mint a viccbeli Kohn bácsi, akinek sem itt nem jó, sem ott nem jó, hanem csak az úton. — Túlságosan elsietjük a dolgokat és már lelkilsmeret- furdalásunk sincs. Például, ahogy zuhogó esőben kocsival ázni hagyjuk az autóbusz- megállóban várakozó anyát is kisgyermekével. Sok veszélyt jelent ez a motorizált, techni- cizált világ. Nem érezzük fele­lősnek magunkat semmiért- Versenyzünk az érzéketlenség­ben. Eszünkbe se jut. hogy az irritáló autóstopposok helyett, akik kultuszt csinálnak ebből, felvegyük az anyát a gyerme­kével. Pedig nem lehet meg­spórolni a dolgokat, s bűntu­dat nélkül letudni. Mert, amit elkövettünk, az nélkülünk is él tovább. Nem oszolhat szét, enyészhet el a kollektív fele­lőtlenségben. Gazdáknak kell érezni magunkat szűkebb kör­nyezetünkben, egészen Hegyes­halomig- Hinnünk kell, hogy. tőlünk is függenek, rajtunk is múlnak a dolgok. Nem le­het áthárítani és kapitulálni. Hogy úgyis tehetetlenek va­gyunk- Hogy az atomkorszak­ban az ember egyre kisebbé és nevetségesebbé válik. — Én nem erről az oldalról szeretnék nevettetni, s az em­bert még nevetségesebbé tenni; Hanem az embert nevetséges­sé tevőket szeretném kifigu- rázni_ úgy, hogy mi nevessünk utoljára- Mert a nevetésben felszabadító erő van, a neve­tés tapad. Ez is láncreakció. Nem volna szabad egymás csüggedtsége által kioltani egymásban a lelkesedést, ha­nem olyan légkört kellene te­remteni, olyan ösztönzést, biz­tatást, bátorítást, amelyben egymásban felszínre hozzuk, tudatosítjuk, előmozdítjuk a magunk által se tapasztalt, rejtett képességeinket. Ilyes­miket lehet érezni, ha nem is gondolja az ember a másod­perc tört része alatt mindeze­ket, egy jóízű, - egészséges, könnyeket kicsordító bevetés alatt. Ilyen ereje lehet a ne­vetésnek, mert ahogy Mollera mondta, a nevetés: diadalordí­tás I Tóth Elemér HUMOR Párbeszéd az üzletben- Eladó: Sajnos, madame, ma csak ilyen apró tojásaink van­nak. Vásárló hölgy: Miért nem küldi vissza őket a gazda­ságba, hogy a tyúkok még egy kicsit üldögéljenek raj- tuk?!. — Soha életemben nem ta­lálkoztam csúfabb emberrel, mint az új pénztárosunk! Kancsal, görbeorrú, elálló fülű és lángvörös hajú! — No, persze, szépséggel nem tündököl, — viszont mi­lyen különleges Ismertető­jelei vannak! \ r

Next

/
Thumbnails
Contents