Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
/ a hatékonyság és minőség A *algótarjáni városi pártbizottság ütése A termelés hatékonyságának növelését, a minőség javítását, á gyártmányszerkezet kor- ' szerűsítésétj az export növelését, a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló helyi lehetőségeket vitatta meg tegnap Salgótarjánban tartott ülésén a városi pártbizottság. Részt vett a tanácskozáson Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára. A Központi Bizottság 1978. április 19—20-i és december 6-i határozatából adódó városi tennivalókat elemezve Medved Károly, a pártbizottság titkára elmondotta, hogy az elmúlt években az új ipari üzemek letelepítésével párhuzamosan folytatódott ' a hagyományos gyárak rekonstrukciója. Eredményeként korszerűsödött a gyártmányszerkezet, nőtt a termelés, az'export. A város 9 legnagyobb ipari üzemében1 az elmúlt 8 év alatt 114 százalékkal emelkedett a termelés értéke, s ez nagyrészt a termelékenység emelkedéséből származottAz üzemek jó részében — így a kohászati üzemekben,' az ötvözetgyárban, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában, a ruhagyárban — a helyi fejlesztések, a licencek, knowhowok vásárlása és alkalmazása növelte a korszerűbb, a jobb minőségű, a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresettebb termékek gyártását. Tavaly a salgótarjáni üzemekben előállított termékek egyharmada exportra került. A salgótarjáni öblösüveggyár termékeinek csaknem felét külföldi piacokra küldték. A kohászati üzemek 500 milliót, a ZIM salgótarjáni gyára 170 milliót exportál. Az előterjesztés, a testületi ülés vitájában a résztvevők egyaránt szóltak róla, hogy a gyárak, üzemek, a hatékonyság növelése érdekében mind több figyelmet fordítanak az anyagi és a szellemi- erők, a nagy értékű gépek, berendezések ésszerű hasznosítására, meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására, a szervezettebb munkára. A pártbizottság ülésén ugyanakkor szó esett azokról a szemléletbeli, pénzügyi, vezetési, munkaszervezési gondokról is, amelyek egy-egy üzemben zavarják a folyamatos munkát, a termelés hatékonyságának egyenletes növekedését, >a minőség javítását- A termékek minősége nemcsak a ZIM-ben, esetenként a Felkészültek az ÁFÉSZ-ek Kistermelők és szakcsoportok támogatása Lassan kötik a szerződéseket —Kevés a kisgép A megye ÁFÉSZ-ed jelentős támogatásit nyújtanak a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Egyebek között fóliasátrakat adnak, beszerzik a hízóalapanyagot, ,te- nyésznyu lakat, fuvarkedvezményt biztosítanak, termelési előleget folyósítanak, A legújabb termesztési technológiák ' meghonosítása érdekében a közelmúltban 220 szakmai előadást szerveztek, Pásztón és a megyeszékhelyen árubemutatókat tartottak. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomással kötött megállapodás nyomán több mint háromezer kistermelő részesült közvetett szolgáltatásban. Az év végi adatok szerint tavaly 117 szakcsoport 5800 tagja több mint , százmillió forint értékű mezőgazdasági terméket állított elő, 32 százalékkal többet mint a megelőző esztendőben. Többek között erről tárgyalt tegnap a MÉSZÖV elnökségi ülése. Szó esett ■ az ÁFÉSZ-ek idei felkészülésének tapasztalatairól is. A szövetkezetek az idén a kistermelőktől 15 százalékkal több (burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt szándékoznak felvásárolni, mint egy évvel korábban. Arra számítanak, hogy vágósertésből 9, vágónyúlbó] 6.2, mézből 30 százalékkal emelkedik az átvételre felkínált mennyiség. A szerződéskötések jelenleg is tartanak, hozzá kell tenni: a kívántnál lassabban, hiszen egy éve januárhan már 465 vagon árura, idén március közepéig még csak 507 vagonra született megállapodás. A termelési és értékesítési biztonság megköveteli, hogy az ÁFÉSZ-ek a lemaradást sürgősen pótolják! A kistermelőiknek tavase- szal vetőmagból elegendőt biztosítottak, műtrágyából is kielégítő az üzletek készlete, a növényvédő szerekből az AOROKER egységcsomagokat alakított ki, s ezzel javította a falusi boltok választékát. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy hiába rendelnek a szövetkezetek kisgépeket, kerti traktorokat, darálókat, fűnyírókat, a szállítók az igényeknek csak töredékét igazolták vissza. Az ÁFÉSZ-ek üzletpolitikai tervükben meghatározták, milyen támogatásban részesítik a szakcsoportokat, kistermelőket az idén. Több szövetkezet növekvő támogatást nyújt, a salgótarjáni ÁFÉSZ nyúl tenyésztő szakcsoportjának például így nyílott lehetőbég tehergépkocsi vásárlására. A több évre visszanyúló szervezőmunka eredménye, hogy a megyében nő a primőr zöldségfélék vetésterülete, fellendülőben van az uborka, burgonya, káposzta, zöldborsó és bogyósgyümölcs-ter- termesztés. A szövetkezetek felkészülésének biztató tapasztalatai bizonyára elősegítik, hogy az idei évre tervezett 910 vagon zöldség- és gyümölcsfélét maradéktalanul felvásárolják. BRG-ben és a kohászati üzemekben is értékesítési gondokat okozott. Szóvá tették a tanácskozáson azt is, hogy néhány helyen az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló tervek túlságosan általánosak. Ezért a testület továbbra is fontos feladatnak tartja a város nagyüzemeiben a gyártmányszerkezet korszerűsítését, a -műszaki és technológiai fejlesztést, a vezetők és a munkások felkészítését az új technika, technológia fogadására, az üzem- és munkaszervezés színvonalának fejlesztését. Olyan közgazdasági szemlélet, vezetési módszerek, piackutató tevékenység meghonosítását sürgette, amelynek eredménye a cselekvési program megvalósítása, a munka minőségének tartós javítása, az export növelése, a hatékonyabb, jövedelmezőbb vállalati gazdálkodás. A nagyüzemi pártbizottságok és a pártalap- szervezetek figyelmét is arra hívta fel a városi pártbizottság, hogy a politikai munka, az agitációs és propaganda- munka leghatékonyabb eszközeivel segítsék e célkitűzések helyi megyalósítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését.- A vitában dr. Csontos József, az Országos Bányagépgyártó Vállalat helyi gyárának igazgatója, Kosléder Aladárné, a síküveggyár művezetője, Batta István, a BRG pártvezetőségének titkára, Nádai István, a kohászati üzemek gyárrészlegi főmérnöke, dr. Dianovszki Gyula, a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának igazgatója, dr. Cseplák György a megyei kórház főorvosa mondott véleményt. Felszólalt a pártbizottsági ülésen Devcsics MiklósPályázó szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetekben elemezték a szocialista munkaverseny eredményeit. A megyénkben tevékenykedő 9 ÁFÉSZ és 12 takarékszövetkezet a verseny feltételeinek megfelelően készítette el értékelését. A gazdasági és mozgalmi munkában kiemelkedő teljesítményt elérő szövetkezetek megpályázták a kiváló címet. A pályázatokat a MÉSZÖV és a KPVDSZ Nógrád megyei bizottságának vezetői minősítették és a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ-t a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-t, a Cserhát-vidéke Körzeti Takarékszövetkezetet és a Héhalom és Vidéke Takarékszövetkezetet a „Kiváló szövetkezet” cím elnyerésére terjesztették fel. A Lakásszövetkezeti Országos Választmány felhívására. Salgótarjánban a Kemerovo körúti „Nyírfácska” Lakás- fenntartó Szövetkezet pályázta meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozható dicsérő oklevelet. A pályázatot a MÉSZÖV elnöksége továbbította. Tegnap Salgótarjánban járt Richard Parsons, Nagy-Britanria és Észak-írország Egyesült Királyságának rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Simon N. P Hemans, a nagykövetség első titkára. A két diplomata meglátogatta az ÜM helyi öblösüveggyárát és a Salgótarjáni Ruhagyárat. Képünkön a két vendég Varga Gyulával, az, öblösüveggyár igazgatójával. , (Kép: Kulcsár) Forradalmi hagyományaink mai épitőmunkánkat segítik Emlékülés a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársaság 60 éves évfordulójára, a 133 nap dicső küzdelmeinek legjelentősebb állomásaira emlékeztek tegnap Salgótarjánban azon az emlékülésen, amelyet az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága szervezett székházában■ Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára a résztvevők — Bodó Károly, az MSZMP KB munkatársa, a Szolnok és Borsod megye oktatási igazgatóságának képviselői, pártmunkások, propagandisták, történelmet oktatók, — köszöntése során szólt a Tanácsköztársaság helyéről, szerepéről, s elemezte történelmi tanulságait. Többek között elmondotta, hogy az első magyar munkásállam létrejötte és fennállása igazolta: a proletariátus diktatúrája nem csupán „orosz jelenség”. A munkásosztály harca szükségszerűen elvezet a proletár- diktatúrához. Marx, Engels és Lenin tanításának igazát bizonyította az is, hogy Magyar- országon békés úton győzött a proletárforradalom. Ez a győzelem azonban különbözik az úgynevezett „békés belenövés” reformista, revizionista elméletétől, a szocializmushoz vezető utak sokféleségére ad példát. A továbbiakban a hatalomról vívott harcban, az új típusú forradalmi párt, a munkásegység jelentőségét hangsúlyozta Skoda Ferenc- Mint mondotta, a párt eszmei, politikai és szervezeti egységéért folyó harc nem fejeződhet be a párt létrehozásával, az egység erősítése állandó feladat. A Tanácsköztársaság gyakorlata bizonyította azt is, hogy a proletárdiktatúra ereje, szilárdsága azon múlik, hogy a proletariátus milyen szövetséget alakít ki a dolgozó osztályokkal. Végezetül a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a Magyar Tanács- köztársaság története, hősi küzdelme a proletariátus osztályharcának hazafiságát, nemzetköziségét, a nemzeti és a nemzetközi érdekek elvá- laszthatatlanságát is példázza, összekapcsolta a magyar forradalom ügyét a világ forradalmi mozgalmával. Nehezítette az antanthatalmak Szovjet-Oroszország elleni háborúját, és segítséget nyújtott a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtéséhez is. Ezt követően dr- Bandúr Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője a Magyar Tanácsköztársaság történelmi tanulságairól tartott előadást. Elöljárójában elmondotta, hogy 1919. március 21-én a magyar munkásmozgalom és egyben népünk felszabadulás előtti történetének legdicsőségesebb időszaka kezdődött Hazánk elsőként* követte az orosz példát, megvalósította a proletárdiktatúrát. A hatalom birtokosa a munkásosztály lett, bizonyítva ezzel, hogy nehéz és bonyolult viszonyok között az egyetlen olyan társadalmi erő, amely kivezetheti az országot a válságból, felszabadíthatja a dolgozó tömegeket. A Tanácsköztársaság tehát természetes és szükség- szerű következménye volt azoknak a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyoknak, amelyek az első világháború végén jellemezték az országot- Következménye annak az átfogó válságnak; amely sok országban alapjaiban rendítette meg a kapitalista társadalmat. Az előadó később a Tanács- köztársaság előzményeiről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáról szólt, amelynek vezetésével a polgári demokratikus forradalom átnőtt szocialista forradalommá- A párt növekvő befolyását jelezte, hogy 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság kommunista jelszava nemcsak a munkásosztály többségének követelése volt. A dolgozó parasztok tömegei és az értelmiség legjobbjai is felsorakoztak a forradalmi célok megvalósítására. A továbbiakban a szocialista forradalom békés győzelmének körülményeit elemezte Bandúr Károly- Jelentőségét mindenekelőtt abban jelölte meg, hogy megmutatta: a szocialista forradalom győzelme .nemcsak fegyveres ‘úton lehetséges. A Tanácsköztársaság létrejöttének körülményei Ugyanakkor azt is igazolják, hogy a hatalom megszerzésének viszonylag békés útja a szocialista tulajdonviszonyok kialakítása nem jelenti az osztályharc felfüggesztését. Változatos és bonyolult formában jelentkezett 1919-ben is, többek között az üzemek kisajátításában, a munkások felfegyverzésében, a földfoglalásokban és a direktóriumok létrehozásában. A szocialista forradalom győzelme, békés jellege elválaszthatatlan volt a proletariátus politikai egységének megteremtésétől, a két munkáspárt egyesülésétől. A döntést az indokolta, hogy az adott történelmi helyzetben a legfontosabbról, a hatalom megragadásáról volt szó, s biztosi- tani kellett, hogy a támadásba lendülő külső és belső ellenséggel szemben a proletariátus egységesen lépjen fel. A Tanácsköztársaság négy és fél hónapja gazdag tapasztalatokkal szolgált a hatalomra jutott munkásosztály polif'- kai pártjának, vezető szerepével kapcsolatosan is. Bebizonyosodott: csak a marxista—leninista elvi alapokon nyugvó egység biztosíthatja, hogy a párt betöltse történelmi küldetését, a szocialista tudatosság legfőbb képviselője és a forradalmi szervezettség legmagasabb formája legyen. Mindennek jelentőségét azért hangsúlyozta az előadás, mert a munkásegység eszméje a nemzetközi munkásmozgalomban ma is élő kérdés. A •monopóliumok ellen a kapitalista rendszer megdöntéséért folyó harc sikerének döntő feltétele a munkásosztály politikai egysége, közös cselekvése, együttes harca. Ezért igen fontos, hogy a tőke elleni harcban a kapitalista országokban tevékenykedő munkáspártok megtalálják az együttműködés, az akcióegység hatékony formáit. Befejezésül az oktatási igazgatóság vezetője elmondotta, hogy a magyaraországi proletárdiktatúra a proletárhatalom új típusa volt- A szocialista forradalom győzelme, az új rend építése során, a gazdasági, a szociális, a kulturális intézkedések mellett a proletárállam vezetői fontos feladatuknak tekintették a szocialista demokrácia érvényesítését. A vezető szerep a munkásosztályé volt, de a hatalomra jutott munkásosztály a szocializmusban érdekelt valamennyi társadalmi erő megnyerésére, a munkás-paraszt szövetség erősítésére, az,értelmiség megnyerésére törekedett. Hasznos tanulságokkal szolgált a szocializmushoz vezető út, a politikai hatalom osztálylényege. a forradalmi párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nemzeti és a nemzetközi érdekek összetartozása tekintetében. Mindezek felismerése és hasznosítása megkönnyítheti a ma és a holnap forradalmárainak harcát mindenütt, ahol a történelmi fejlődés az új, a szocia-* lista társadalom megteremtésének lehetőségét hozza felszínre. Az előadást korreferátumok követték a Tanácsköztársaság Nógrád megyei eseményeiről, a helytörténeti kutatások alapján- A munkáshatalom állam- szervező, gazdasági, szociális és művelődési és védelmi intézkedéseiről, a Tanácsköztársaság hatásáról, valamint a munkásmozgalom, a pártharcok legfontosabb kérdéseiről beszélt dr. Mátyus István, Varga József, dr. Kún András, Kovács Ferenc, Füzesi István, Ignácz Gyula, Vonsik Ilona, dr. Horváth István, Sólyom István és Béres István, Skoda Ferenc összefoglalójában mindenekelőtt arról szólt, hogy a marxista történettudománynak, a helytörténeti kutatásoknak, a történelemoktatásnak, a propagandamunkának és ismeretterjesztő tevékenységnek jelentős feladatai vannak a haladó hagyományok, így a Magyar Tanács- köztársaság tényeinek, jelentőségének feltárásában- Csak így foglalhatják el jelentőségüknek megfelelő helyüket a köztudatban, mindenekelőtt a fiatalok tudatában. A fejlett szocialista társadalom építése során, a dolgozó emberek saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg arról, hogy 1919. forradalmi célkitűzései rendre megvalósulnak. Azonban mai tennivalóink megvalósítása nélkülözhetetlenné teszi a magyar munkásmozgalom, a párt hatvanesztendős harcának, történelmi tapasztalatainak széles körű ismeretét, alkalmazását. A Tanácsköztársaság példája, a tanulságok megvonása is segít abban, hogy helyesen ismerjük fel helyzetünket, lehetőségeinket, nemzeti és nemzetközi érdekeinket, jól értelmezzük a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, s ennek megfelelően tegyük dolgunkatKollégiummá avatási ünnepség Salgótarjánban Kollégiummá avatták tegnap Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának diákotthonát. Az ünnepségen, amelyen a főiskolai tagozat irodalmi színpadának tagjai, valamint énekkara adott műsort, megjelentek a megyei, városi,* párt-, állami és társadalmi szerveknek, a budapesti és zalaegerszegi testvérintézményeknek képivselői, ott volt dr. Tamóc Márton, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Tétényi Zoltán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatója is. Dr. Lonsták László docens, tagozatvezető köszöntötte a vendégeket. Az avató beszédet dr. Tarnóc Márton mondta. Méltatta a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán, s a diákotthonban eddig folyt tevékenységet, azt az utat, amelyet az intézmény a diákszállótól a kollégiumi cím elnyeréséig megtett. Mint megjegyezte, ez alkalommal nem új intézményt, hanem új minőséget ünnepiünk. Ezután átadta Borsodi Béla igazgatónak az Oktatási Minisztérium és a KISZ kb kollégiumi címről szóló oklevelét. A KISZ kb megbízásából Ponyiné Oszvald Katalin, a megyei KISZ-bizottság titkára kollégiumi zászlót adott át az intézménynek. Az oklevelet és a zászlót Halász János, a kollégiumi diákbizottság titkára köszönte meg. Az avatóünnep alkalmából ICISZ-kitüntetések átadására is sor került. Márton József, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkára, a KISZ kb nevében a kb Kiváló KISZ-szervezete zászlót adta át, továbbá a KISZ kb dicsérő oklevelét a főiskola II A KISZ-alapszervezetének, Nagy István, III. évfolyamos hallgatónak, Dudásné Bene Ágnesünk pedig a Kiváló ifjúsági vezető címet. Az ünnepség fogadással ért véget
