Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Korszerű, jól felszerelt tanműhelyben sajátítják el a vasipari szakmák alapismereteit az OBV salgótarjáni bányaggépgyár szakmunkástanulói. Három szakmában — lakatos, he­gesztő és gépi forgácsoló — folyik a képzés a tanmenetben előírtak szerint. A képen Oláh Károly elsőéves hegesztőtanuló függőleges falon vízszintes irányú varrat készí­tését gyakorolja Szabó István szakoktató irányításával. — bábel-felv. — Fölösleges? Mindenki mástól várja Csínján bánni az anyaggal, — Takarékoskodni ott tud- ni, hova használta, mért nem anélkül, hogy a termék minő- nak, ahol fölhasználnak — így sége sínylené meg. Ha ez si- Cseszkó Géza. — A lakatos, a kerül, év végén pár köteg műszaki és így tovább. A bankjeggyel több marad a megtakarítási terv önmagá- gyár kasszájában. ban féloldalas . . . Mennyivel? Ha ^ a salgótar- Anyagtakarékosságra vonat­jani síküveggyárát nézzük. kozó előirányzatot — a többi- milho 377 ezer forinttal. Eny- hez hasonlóan _ év elején nyi volt tavaly az anyagmeg- adnak ki. Először egy fölhí- takaritasbol szármázó pénzük. vást küldenek szét az üzemek- Nem épp mellényzsebnyi sum- hez Azok erre vissza vála_ ma. Ügy tetszik érdemes sur- szolják: mire képesek a kö- getm a kulonfajta - rezsi, vetkező évben Cseszkóék ezek­nem rezsi, termelési nem tér- nek az ajánlásoknak.. az melesi - anyagokkal való spo- ala ján állltják össze a ^j. rolast. De van-e meg mód ra? donképpeni tervet, aminek 50 százalékkal használt kevesebbet MI LESZ A CSERÉPPEL? s A tört üvegről —, ahogy ők mondják: " cserépről — is kifaggattuk Cseszkó Gézát. — Nincs gazdája a cserép­gazdálkodásnak — monoja egyebek között. — 25 száza' lék cserép kell a gyártáshoz, de ennél több már fölveti a — Korlátlan lehetőségek végrehajtásáról ’félévenként vannak — bólint Cseszkó Gé- számolnak be az illetékesek, za, az anyagosztály vezetője. NEMCSAK FÁBAN REJLIK s —■ • ~ -Ügy, hogy én csak „adminisztrátora” vagyok az gia, amivel még egyszer föl­olvasztjuk az üveget . . , Mint kiviláglik, nyílik mód a további anyagtakarékofsság- ra a gyárban- Kihasználása anyagtakarékosságnak — jegy- azonban attól is függ, mennyi zi meg az osztályvezető. figyelem marad e kérdésre a gyárban zajló beruházás mel tavalyi megtakarításnak Akadnak persze olyan spó- lett. r-^.M a r°Iasi lehetőségek, amiket nin- M. P. csen mód „tervesíteni”. Példá­éppen háromnegyed részét a Túlbuzgó anyagbeszerzők Kuss fi késsietek A készletek alakulása a okokból — több szállítóhoz is gédanyag 70, a befejezetlen népgazdaság működésének fordul: valamelyik majd csak termék 18, az eladatlan kesz- egyik fontos jellemzője — kö- kielégíti igényeit. S ha eset- termék változatlanul 12 sza­leg többen is szállítanak ne- zaléka az összes készletnek. vetkeztetni lehet belőle a struktúrára, vagy a tervsze­rűségre éppúgy, mint az ér­dekeltség esetenkénti ellent­mondásaira. A fokozott figyel­met hazánkban az is indokol­ja, hogy a készletek évek óta egészségtelenül nőnek. Ismét csak összehasonlítás­ként: az Egyesült Államokban ugyanez az arány 40:20:40. Igaz, ott más a társadalmi­gazdasági berendezkedés, de a jelentős hazai arányeltoló­dást ez nem indokolja. OKOK ÉS OKOZATOK A múlt év végén 450 mil­liárd forintnyi készletet őriz­tek a vállalatok és ipari szö­vetkezetek raktáraiban. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy ér­téke csaknem eléri az egy- röínakT=váílalatok7 Ez' per ki? Inkább több legyen, mint kevesebb! Lehetséges persze, hogy másutt éppen ez a túl­biztosítás okoz hiányt. A túl­biztosító, óvatoskodó vállala­tok így sokszor- maguk állít­ják elő a hiányhelyzetet, hoz­zájárulva ezzel is a kereslet­kínálat egyensúlyának meg­bomlásához. A készletek nagyságát a le- KÉSZLETGAZDÁLKODÁST! kötött készletnapok számával - -----­i s nyilvántartják. A magyar iparban — az élelmiszeripar adatai nélkül — ez 12 év át­lagában 80 nap, ami azt je­lenti, hogy átlagosan ennyi időre elegendő készletet tá­VALÓD1 évi nemzeti jövedelem nagy­ságát. A Magyar Nemzeti Bank becsült adatai szerint tavaly a készletek hozzávető­legesen 35 milliárd forinttal nőttek. sze hatalmas — készletezési, raktározási — többletköltséget jelent. Csak összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a fejlett tőkésországokban óriá- feszültségek . si ipari üzemek dolgoznak hoztak létre Bizonyos tartalékok minden egyhetes (!) készletekkel, gazdaságban nélkülözhetetle- Megtehetik, hiszen tudják, nek. A termelés biztonsaga, hogy ha feladnak egy meg- folyamatossága, az ésszerűség rendeiést, azonnal, s a kívánt kívánja így. De a szükségnél rnennyiségben. minőségben nagyobb készletek csak a nép- tnegkapják a kért árut. gazdaság tehertételeit növelik. „Eladók piaca” — így jel- _____ l emzik a nálunk kialakult helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vevők, felhasználók — némi túlzással élve — min­dent felvásárolnak, amit kap­ni lehet. E „készletezési má­nia” érdekeltségi problémákra és a vállalatok közötti kapcso­latok zavaraira vezethető visz- sza. A vevő nem bízik az KÉSZLET ARÁNY OK eladóban, nem hiszi, hogy igé­nyeit időben és a kellő meny- nyiségben valóban kielégítik. Ezért korábban és az indo­koltnál többet rendel, számít­va a szállítási határidők csú­szására és a kértnél kisebb tételekre. S előfordul az is, hogy a készletet vásárolni akaró vállalat — biztonsági A vállalatok és szövetkeze­tek készleteit három fő cso­portra szokás osztani. Az el­sőbe a termeléshez szükséges alap- és segédanyagok tartoz­nak, a második a befejezetlen, félkész termékeket foglalja magában, míg az utolsó cso­port az eladásra szánt kész­termékeké. E három csoport aránya a magyar iparban — megint csak az élelmiszeripar nélkül — az utóbbi 15 évben szinte semmit nem változott. Míg ez idő alatt a készletek állománya két- és félszeresé­re növekedett, az alap- és se­A szakemberek úgy fogal­maznak, hogy a készletek el­helyezkedésén kell javítani; jelenleg ugyanis túlnyomó ré­szük nem az eladók, hanem a felhasználók raktáraiban áll. Vannak ugyan Magyarorszá­gon termelőeszköz-kereske­delmi vállalatok, amelyeket éppen a már említett gondok, megszüntetésére A TEK-vállala­tok raktáraiban. azonban az összes készleteknek csak mint­egy 9—10 százaléka található. Ennek is több oka van. A ma­gas eszközterhek miatt nem érdekük a készletezés — igaz raktárkapacitásuk sem lenne elegendő — márpedig a való­di kereskedelmi tevékenység­nek ez elengedhetetlen felté­tele. De talán ennél is súlyo­sabb ok, hogy a TEK-válla- latok készleteik beszerzésénél ugyanolyae helyzetben van­nak, mint a többiek... A ki­alakult gyakorlat tehát az, hogy a TEK-vállalat begyűjti a megrendeléseket, s ezek bir­tokában rendel ő is Az idén — előzetes becslé­sek szerint — várhatóan 35— 40 milliárd forinttal nőnek a készletek. A kedvezőtlen ten­dencia megállapításának egyik — jóllehet „külső” — eszköze a hitelezési feltételek szigorí­tása. Föld S. Péter Elkészült a 0 széria Legyártották a higanygőz- és nátriumfoj­tó új hat típusának 0 szériáját a Váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyára romhányi gyár­egységében. A 0 szériagyártás tapasztala­tait az év első hónapjában már értékelték, jelenleg az üzemszerű gyártás feltételeinek megteremtésén dolgoznak. A negyedév végén tervek szerint indul az üzemszerű gyártás — egyelőre párhuzamosan a régi típusokkal. Év végéig a régi és az új típusokból összesen 500 ezer darabot készítenek. Az Orionnak és a Videotonnak is elké­szültek az új modul tévé leválasztó és meg­hajtó transzformátorainak 0 szériái. A keret- szerződés szerint ezekből év végéig 252 ezer darabot gyártanak. fenyőfa ésszerű fölhasználásé- , kemencék »zéiielszedése­val érték ’ korakeleTkenzőéltontoUanylgot hogy nem muszáj föltétlenül fölhasználását Pedig J s°em Munkavédelem a ZIM-bcn A Lampart Zománcipari Művek salgó­tarjáni gyárában az 1978-as évben a munka- védelmi fejlesztési tervben előirányzott 17 millió 900 ezer forint helyett 21 millió 600 ezer forintot fordítottak a balesetek megelő­zésére. Az V. ötéves tervciklusra beütemezett közel 35 millió forintot már 1978 szeptembe­réig felhasználták, ezzel is tovább növelve a biztonságosabb munkavégzés lehetőségeit. A munkavédelmi osztály képviselői és- a gyár vezetői tavaly kilencszer tartottak a vállalat területén körszemlét. Ezeken az ellenőrzése­ken 151 veszélyforrást találtak és azonnal in­tézkedtek megszüntetésükről is. kevés: „originál” deszkából összetá- kolni a Jádáikat. Megteszi az ben" mérhetőTsak! ideérkező ládákból nyert fa is. Külön bontórészlegeket hoztuk létre erre a célra- Ennek a részlegnek a tavalyi terve 400 ezer köbméter bontott fa új­milliós nagyságrend- ■ r Van-e anyagi ösztönzés megtakarításra? — A szó szoros értelmében rafölhasználása volt; így száz- vett anyagi ösztönzésről, azt ötvenezer híján kétmillió fo- hiszem, nem beszélhetünk — rint lett volna a kasszában feleli Cseszkó Géza. — A gyár maradó pénz. Tervüket sike- mostani fejlődési szakaszában rült jócskán túlteljesíteniük, nem is volna célszerű. Mert öt és fél millió forint maradt nem rendelkezünk olyan mé­rési lehetőségekkel, amilyen reális lenne. a gyár „zsebében”. Csupán fában rejlik spóro­lási lehetőség? Nem. Papír­ból 740 ezer forintnyit takarí­tottak meg. Ezek mind cso­magolóanyagok. Alapanyaggal lehet-e valamit kezdeni? Hogyne. A nyolcféle anyag­ból homok megy veszendőbe a legtöbb. Dacára annak, hogy tavaly 224 ezer forintot taka­rítottak meg a tervezett mennyiségből. Miképp lehet — Mi ilyen? kellene, hogy legyen Tolmácsi tervek utóbbitól a gépek teljesebb ki- lókat, a feladatokat szintesze­Négyórás értekezleten használását várják. Ezt külö­nösen szorgalmazzák s olyan mély szerint határoztuk meg — újságolja Sinkó Sándor. — Talán több figyelem. A homoktakarékosságban pél­dául be lehetne vezetni. De nem érzik még az emberek, hogy a saját területükön kel­lene körülnézni. Mindenki mástól várja az első lépése­. , , . . , . , . . két■ Az anyagtakarékosság jó­homokkal takarékoskodni, mi- formán csak az utóbbi időben kor az kell a keverékbe? Úgy, hogy a vagonokban yész egy rakás, s azt is föl lehetne használni. Az évenként körül­belül ötvenezer tonnányi ho­mok négy-öt százaléka kárba megy, mert piszkos a kocsik alja, s a szennyezett homok el rándítja az üveget­kezd középpontba kerülni. Ed­dig az anyagköltség nem volt nagyon beszabályozva, mint pl. a bérköltség. — De most mindenkit szorít az anyagtakarékossági terv. — Szerintem ilyen terv fö­lösleges . . . Már abban az értelemben — magyarázza az osztályvezető —, hogy azt az üzemvezetőt, aki nem tesz __________________ meg mindent a takarékossá­gért terv nélkül, el kéne kül- A többi alapanyaggal van-e deni. Nem terv kell, hanem módja említésre érdemes ta- elszámoltatási rendszer. Iksz karékoskodásra az anyagosz- idő alatt fölhasznált anyag M ILLIÓS NAGYSÁGRENDŰ I látszólag apró részletekre is Sok érdekes javaslat hang­ügyelnek, hogy a munkák zott el. Súlyán András példá- sorrendjét a legésszerűbben ul azt vetette fel: az állatte­_ . _ ...................... , határozzák meg, lehetőség sze- nyésztőknek saját traktort biz­L EHET-E EGYIK ÉVRŐL egyszerusitesevel, átfogó gé- rint egy menetben több műve- tosítsanak, szó esett az ösztön­a másikra „csodát” tenni? El- pesítéssel. Az állattenyésztés- letet is elvégezzenek a nagy zésről is. A tehenészek egye­sé látásra úgy tűnik: a tolmá- ben a tenyésztői munka szín- teljesítményű erőgépek. bek között arra vállalkoztak esi termelőszövetkezetben ez vonalának javítása, a szabály- — Azokban az időszakok- hogy az egy liter tejre jutó történt, hiszen az 1977-i esz- zók adta lehetőségek jobb ki- ban, amikor a gépek egyéb- abrakfogyasztás az idén sem tendő gazdálkodósának „ered- használása a cél, egyebek kö- ként tétlenkednének, bérmun­ménye” 1,8 millió forintos zött — magyarázza Pongrácz kában használjuk ki, s a alaphiány volt, a tavalyi évé József, a közös gazdaság el- szomszédos üzemekkel tovább­már 6,5 millió forintos nyere- nöke. ra is együttműködünk _ — a, íHoí íiím ár», mondja a elnöke. — Az idei tervek, úgy érez- — Gondosabban dolgoztunk, zük, körültekintően készültek s a körülmények is kezünkre — jegyzi meg Szabó Imre. játszottak — mondja Szabó Példának a búzát említi. Az tésben korlátozta, hogy jelen- Imre, a közös gazdaság főág- előirányzat: hekáronkén négy- leg minden férőhely foglalt, ronómusa. — Így esett, hogy ven mázsa. Már földben az — A telep rekonstrukciójára búzából a tervezettnél hat má- ehhez szükséges tápanyag, új, és bővítésére már elkészült a zsával többet, cukorrépából nagyobb termőképességű fajtá- kiviteli terv. Időközben módo- 419 mázsát takaríthattunk be kát is vetettek, s jobb minő- suit a támogatás hektáronként... ségű szaporítóanyagot használ- így saját erőből nem látha „<c Egy pillanatra érdemes tak fel. A cukorrépa hozamát tunk hozzá a kivitelezéshez, rendszert0 **—' időzni még e két növénynél. 360 mázsában jelölték meg. A borjúnevelő építése ugyan- pongrácz József Egy mázsa búza előállítására — A cukorrépának kiszemelt csak égető gond — dohog zá£űzi. _ Az idén S7-r-tnínk 234 forintot terveztek, lett be- táblákat szervestrágyáztuk, a Sinkó Sándor, állattenyésztési többet' törődeni a tsz taeokkal lőle 212 forint. A cukorrépa mélyszántással időben és kellő főágazatvezető. - ... agokkal, költsége 36 forint, az. előirány- minőségben végeztünk, ezért Ha épületek nem is emel­zott 62 forinttal szemben. En- reménykedhetünk, hogy az kedhetnek, a tejtermelés még nek legalább úgy örültek, idén is kedvezően alakul a igen. Az idén a tolmácsiak az haladja meg a negyven deka­grammot. ____________ _ — Januárban a tejtermelés t ermelőszövetkezet 35 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. . . _ , . „ , Nem rossz kezdet... — véle­á7altenyfSZ' kedik a főágazatvezető. — Változatlanul rengeteg a tartalékunk a gazdálkodásban is. Javításra szorul az üzem- és munkaszervezés, átdolgoz- rendszere Zuk .a bérszabályzatot, hogv uiu. minél szelesebb körben hono­sítsuk meg a teljesítménybéres magyarázza s még hoz­alkalmazottakkal is. mint a tehenenként! 3252 lite- termés _ — kapcsolódik a bé­res tejhozamnak, amely több szélgetésbe Tóth Sándor, a mint háromszáz literrel ha­ladta túl az eredetileg számí­tottat. Ilyen előzmények után a kérdés: mi lesz az idén, tudja-e növelni eredményeit a tolmácsi tsz? növénytermesztési főágazat ve­zetője. Az ágazat dolgozói sokat ad­nak a hatékonyság fokozásá­ra. Az intenzív fajták haszná­lata mellett a szántóföldi mű- — A növénytermesztésben az vetésre kevésbé alkalmas te- ten beszéltük meg a tenniva elmúlt évi eredményeket sze- rületeken gyepet, erdőt telepí- retnénk tartóssá tenni A TOLMÁCSI TERMELŐ­SZÖVETKEZET éves tervének egy tehénre jutó tejhozamot végrehajtása már tulajdonkép- 3400 literben állapították meg. pen tavaly elkezdődött, az Arra alapoznak, hogy hatéko- őszi talajmunkákkal, vetések- nyabbá válik a takarmányfel- kel. A folytatás gyorsan követ­használás, a tejelés időszaka kezik, s nem titkolják: az megnyúlik, a selejtezés követ- eredeti tervet szeretnék túl­kezetesebb lesz. — Négyórás brigádértekezle­szárnyalni. Mert 1978 erre kö­telezi őket. M. Sz. Gy. A tér- tenek. táblákat egységes tálynak? ennyi meg ennyi- S rákérdez-1 melés szerkezetének további tömbökbe vonják össze. Az NÓGRÁD — 1979. március 1., csütörtök 3 r e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents