Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

Megállapodás o Mony Teheránban szombaton es­te hivatalosan bejelentették, hogy „végleges” megállapo­dás született azokon a tárgya­lásokon, amelyeket Taleghani ajatollah és a kormány több minisztere Sanadajban Kur- tísztán vallási és törzsi veze­tőivel folytatott. A megállapo­dásból eddig csupán részle­teket hoztak nyilvánosságra, ezekből azonban kitűnik, hogy a kurdok viszonylag „je­lentős” eredményt értek el. Megegyezés jött létre ugyanis arról, hogy a korábbi forra­dalmi bizottság helyett egy öttagú úgynevezett városi ta­nácsot állítanak fel, értesülé­sek szerint a helyi törzsek és a katonák képviselőiből. Ugyancsak tartalmazza a meffállapodás, hogy a lakta­nyákban fogva tartott kurdo- kat rövid időn belül szaba­don engedik, a kurdok viszont felhagynak a repülőtér, vala­mint a rádió és a televízió épületének megszállásával. Aláírták az egyiptomi—izraeli különbékét Tovább szenvednek a menekültek Heltai András, az MTI tu­dósítója írja: Washingtonban hétfőn, ma­gyar idő szerint az esti órák­ban, Begin izraeli kormány­fő és Szadat egyiptomi el­nök békeszerződést írt alá a két ország között. A szer­ződést, a kiegészítő, részben katonai jellegű okmányokat, emlékiratokat aláírta Carter an .erikái elnök is. A rendkívüli amerikai erő­feszítések eredményeként létrejött megállapodás lénye­gét, hogy a kairói vezetés, el­ismeri Izrael államát, azzal diplomáciai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat vesz fel. Viszonzásul Izrael — három éven bélül — visszaadja Egyiptomnak az 1967-ben el­foglalt SÍTjai-félszigetet. A kü- 1 önmegállapodás pusztán a Sínai-területről intézkedik, megoldatlanul hagyja a kö­zel-keleti válság lényegét: a palesztin kérdést. Az egyipto­mi elnök elfogadta azt az izraeli—amerikai álláspontot, hogy egyes megszállt arab területek (Ciszjordánia, az Egyiptomhoz tartozó Gáza- övezet) „önkormányzatáról” későbbi időpontban kezdőd­jenek tárgyalások. Az izraeli kormány — hallgatólagos ame­rikai támogatással — vilá­gosan leszögezte, hogy halla­ni sem akar valódi palesztin önrendelkezésről. önálló álla­mi egység felállításáról. A lényegében a sokéves iz­raeli igényeket megtestesítő megállapodás fejében Szadat elnök szinte semmit nem kap: az eddigi évi egymilliárd dol­láros amerikai gazdasági se­gélyt csak további 500 millió­val toldják meg a következő három évben. Washington él­Kádár János fogadta Ramalh találkozón jelen volt Losonczi o Eanes portugál köztársasági elnököt (a képen balra). A Pál is. utasította a kairói vezető igé­nyét, hogy — közreműködése fejében — az USA és a szö­vetségesei egy új „Marshall- terv” keretében mintegy 15 milliárd dolláros segélyt fo­lyósítsanak neki. Szadat min­denesetre kap, körülbelül másfél milliárd dollár érték­ben, bizonyos amerikai fegy­vereket, hogy részben pótol­hassa azt a hiányt, amit az iráni sah bukásával, Iránnak, mint a térség amerikai csend­őrének elvesztésével szenve­dett. A megállapodás egyértel­mű nyertese Izrael: a legna­gyobb lélekszámú arab ország kiiktatásával — legalábbis időlegesen — megszilárdulhat az izraeli megszállás az el­foglalt területeken. A nyolc- milliárd dollár értékű ame­rikai hadianyag mellé, ame­lyet Izrael 1973 óta kapott, Washington további három- milliárdos katonai és gazda­sági segélyt nyújt. Ráadásul a két ország olyan megálla­podást köt, hogy a „béke”- szerződés felborulása esetén az Egyesült Államok minden szükséges módon Izrael se­gítségére siet. A hétfőn aláírt megállapo­dás szerint egy hónapon be­lül me* kell kezdeni a tár­gyalásokat megszállt arab területek „önigazgatásáról”. Begin izraeli kormányfő még az elmúlt napokban is sietett leszögezni: nem csupán egy palesztin állam felállításáról nem lehet szó, de Izrael ra­gaszkodik ahhoz, hogy a meg­szállt területeken már megle­vő 77 mellé további települé­seket állítson fel. Hatvan éve történt Szocializálás A z üzemek szocializálásának gondolata először a szo­ciáldemokrata párt 1918. októberi kiáltványában buk­kant fel. Sokat kellett a tömegeknek és különösen a vezetőknek forradalmaskodniuk, amíg 1919. március 7-én a Budapesti Munkástanács elfogadta Varga Jenő javaslatát a nagyipar, a bányák, a pénzintézetek és a közlekedés szocia­lizálásáról. A közhangulat a minisztertanácsot is megérin­tette. Bőhm Vilmos, hogy kifogja a szelet a baloldal vitor­lájából, március 17'én elfogadtatta a szocializálási minisz­térium felállítását. Erre azonban már nem került sor, az intézkedéseket már a proletárdiktatúra állama hozta meg. Március 26-án jelent meg a kormányzótanácsi rendelet az ipari, közlekedési, bányászati üzemek, pénzintézetek és lakóházak szocializálásáról. Gyorsan hozták meg a rendele­tet és gyors volt a végrehajtás is, amelyet a munkástaná­csokra, a szakszervezetekre bíztak. Jó értelemben vett lát­ványos sikerekre törekedtek, átmenetek és kompromisszumok nélkül kívánták szocializálni a 20 főnél többet alkalmazó üzemeket. (A végrehajtás folyamán azután még ezt a ha­tást sem tartották be és a szatócsboiltok, kisipar, kiskeres­kedelem erőltetett szocializálása kísérletei már inkább gon­dokat, mint eredményeket okoztak.) A sietségnek, a „túlzásoknak” persze van magyarázata. A Tanácsköztársaság vezetői ki akarták használni a vi­szonylag békés periódust, a külső és belső osztályellenség zavarát és visszafordíthatatlanná kívánták tenni a szocializ­mus irányába elindított folyamatokat. Propagandaszempont- ból is halálos sebeket akartak ejteni a tőkés magántulajdon intézményén. Egyébként a forradalom kezdeti lendületét bi­zonyítja maga ez a tempó és az, hogy az üzemek munkás­sága meg sem várva a központi utasításokat, maga kezdett a szocializáláshoz. Lenin is elismeréssel szólt minderről: „A magyar kormány politikája igen határozott volt és olyany- nyira kommunista irányt vett, hogy addig, míg mi a mun- kásellenőrzéssel kezdtük és csak fokozatosan tértünk át az ipar szocializálására, Kim Béla a maga tekintélyével, ab­ban a biztos tudatban, hogy óriási tömegek állnak mögötte, egyszerre életbe tudott léptetni egy olyan törvényt, amely szerint Magyarország minden kapitalista ipari vállalata tár­sadalmi tulajdonba megy át.” A szocializált üzemekért, bankokért stb. a proletárállam semmiféle megváltást nem fizetett. Lépéseket tettek a szocialista tervgazdaság irányába is.' Május 19-től a gazdasági népbiztosságokat a Népgazdasági Tanács keretében egyesítették és létrehozták jennek területi gazdasági hivatalait is. A blokád körülményei között az anyaghiány leküzdésére pedig felállították az Anyagelosztó Tanácsot. Ezek a szervek egy erősen centralizált modell ke­retében a helyi tanácsok kikapcsolásával működtek, ami hatásköri vitákra és problémákra adott lehetőséget. A bankok és pénzintézetek államosítása — a szervezett Közös közle ény a Portugál Köztársaság elnökének magyarországi hivatalos látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke 1979. már­cius 23-a és 28-a között hiva­talos látogatást tett Magyaror­szágon. A Portugál Köztársaság el­nöke találkozott Kádár János­sal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával. A Portugál Köztársaság el­nöke és kísérete kulturális in­tézményeket, mezőgazdasági létesítményeket látogatott meg, és megismerkedett Bu­dapest nevezetességeivel. A két államfő szívélyes lég­körben, a barátság és a köl­csönös megértés szellemében mélyreható eszmecserét foly­tatott a magyar—portugál kapcsolatok fejlesztéséről és a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kérdé­sekről. Megbeszélésre került sor: — Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere és Joao de Freitas Crúz, a Portugál Köztársaság kül­ügyminisztere, valamint dr. Bíró József, a Magyar Nép- köztársaság külkereskedelmi minisztere és dr- Abel Repol- ho Correia, a Portugál Köz­társaság kereskedelmi és ide­genforgalmi minisztere kö­zött. A látogatás során aláírták a két ország konzuli egyezmé­nyét és kereskedelmi hajózá­si megállapodását. A megbeszéléseken megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai bővülnek, az együttműködés több területen erősödik. Eh­hez hozzájárulnak az 1974 óta aláírt kétoldalú megállapodá­sok és az ezek nyomán ki­épült sokoldalú kapcsolatok. A felek egyetértettek abban, hogy az elért eredmények mellett számos lehetőség van még az együttműködés elmé­lyítésére. Kifejezték szán­dékukat, hogy folytatják erő­feszítéseiket a kapcsolatok minden téren történő tovább­fejlesztésére, ami megfelel a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság érdekei­nek, és hozzájárul az európai biztonság és együttműködés megszilárdításához is. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—portugál gazdasági kapcsolatok vizsgálatának. Cé­lul tűzték ki a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott bő­vítését. A felek eszmecserét folytat­tak a magyar—portugál kul­turális, műszaki és tudomá­nyos kapcsolatokról. Azt kí­vánják, hogy az együttműkö­dés ezeken a területeken is továbbfejlődjék. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhülés, a le­szerelés, az európai biztonság és együttműködés kérdései állottak. — Hangzik egyebek között a közlemény, majd így folytatódik: Losonczi Pál és Antonio dos Santos Ramalho Eanes elsődleges fontosságot tulaj­donított az enyhülési folyamat következetes továbbvitelének, hangsúlyozva, hogy a politi­kai enyhülést megfelelő in­tézkedéseknek kell kísérnie katonai téren. Meggyőződé­sük, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája, s a leszerelés útján való előre­haladás minden ország közös érdeke- Ezért szükségesnek tartják az enyhülés útjában álló akadályok leküzdését, a világ különböző pontjain léte­ző válsággócok megszünteté­sét. Elítélték az erőszak al­kalmazását az államok közötti viták .rendezésében. Kijelen­tették, hogy országaik a jövő­ben is hozzá kívánnak járul­ni a béke megvédéséhez, az enyhülési folyamat elmélyíté­séhez. A feleket mélyen aggasztja a fegyverkezési hajsza folyta­tása. Nagy fontosságot tulaj­donítanak a leszerelésre irá­nyuló erőfeszítések fokozásá­nak, a biztonság megerősítésé­nek Európában és az egész világon. Hangsúlyozták az ál­talános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett. A két fél úgy véli, hogy a leszerelési világértekezlet ösz- szehívása megfelelő előkészí­téssel, arra alkalmas idő­pontban — valamennyi nuk- jogot, valamint azt, hogy sza- leáris hatalom részvételével vatolják a térség valameny- — pozitív hozzájárulást je- nyi államának szuverenitását lentene a leszerelés ügyéhez, és független létezését bizton- Losonczi Pál és Antonio dos ságos és elismert határok kö- Santos Ramalho Eanes hang- zött. súlyozta az európai biztonsági A két fél aggodalmát fejez- és együttműködési értekezlet te ki az afrikai földrészen történelmi jelentőségét. Az meglevő feszültséggócokkal 1980. évi madridi találkozótól kapcsolatban. Elítélték a faji azt várják, hogy konstruktív megkülönböztetés minden for- szellemben mozdítsa elő az máját, és egyetértettek az európai biztonság és együtt- apartheid mielőbbi felszámo- működés megszilárdítását, be- lásának szükségességében az leértve a leszerelés területét egész kontinensen, is. A két elnök teljes elégedett­A két elnök aláhúzta, hogy ségét fejezte ki a látogatás az Egyesült Nemzetek Szerve- eredményeivel kapcsolatban, zetére fontos szerep hárul a örömmel nyugtázták, hogy a nemzetközi viták és konflik-,. két ország véleménye számos tusok békés megoldásában, kérdésben hasonló, vagy közel Támogatják az ENSZ alap- áll egymáshoz, okmányának elveit és céljait, Meggyőződésük, hogy tár- valamint a világszervezet ha- gyalásaik jelentősen hozzájá- tékonyságának fokozását a rultak a magyar—portugál ba­béke és a biztonság megszi- rátság erősítéséhez és új táv- lárdításában, az államok latokat nyitottak a két ország együttműködésének fejleszté- kapcsolatainak szélesítése sében. előtt. A két fél véleménycserét Antonio dos Santos Ramalho folytatott a közel-keleti hely- Eanes tábornok, a Portugál zetről- Ismételten megerősítet- Köztársaság elnöke őszinte ték: a konfliktus igazságos és köszönetét fejezte ki a szívé­tartós rendezésének előfeltéte- lyes vendéglátásért és hivata­lé, hogy Izrael kivonuljon az los portugáliai látogatásra 1967-ben elfoglalt arab terüle- hívta meg Losonczi Pált, a tekről, a Palesztinái arab nép Magyar Népköztársaság Elnö- szabadon gyakorolhassa tör- ki Tanácsának elnökét, aki a vényes jogait, beleértve a meghívást köszönettel elfogad- saját állam alapításához való ta- (MTI) rermeiőszövelkezelek, állami gazdasápok! A Magyar Hűtőipar Dunakeszi Gyára önjáró ribiszkebetaka­rító kombájnt biztosít azoknak a gazdaságoknak, amelyek 10 vagon ribiszke átadására szerződést kötnek. A géphasz­nálat díjtalan, az üzemeltetési költség a gazdaságot terheli. Részletes felvilágosítást a gyár termelési osztálya ad. Cím: 2121 Dunakeszi, Pf. 37. A gépek kiadása az igénybejelentések sorrendjében történik. baiúctisztviselőknek köszönhetően — szintén zökkenőimente* sen zajlott le. A Kormányzótanács egyébként a bankoknak: három bankiközpontha való összevonását tervezte. Kevésbé egyértelműnek és átgondoltnak bizonyult á házalt köztulajdonba, vétele. A rendelet megalkotói nem gondoltak arra, hogy széles dolgozó rétegeket is érint és megzavar ez az intézkedés. A nagykereskedelem államosítása egyértelműen az ánr készlet jobb elosztását szolgálta, a kiskereskedelemi szociali* zálása — említettük — problémákat okozott. V égül az oktatási-kulturális épületek, szállítóvállala­tok, filmgyártás, filmforgalmazás és mozi szocializá­lása színházak és műgyűjtemények köztulajdonba vé­tele már a kultúra területén kiépülő szocializmus képét ve­tette élőbe. _ ______ ^ D. M. Letartóztatások Kínában Kínai sajtó- ( rádiójelen­tések arról számolnak be, hogy ismét kiújultak a tün­tetések és egyéb megmozdu­lások Sanghajban, Kína leg­nagyobb városában. Minőségi változás, hogy a kínai párt • és kormány politikája ellen irányuló megmozdulásokban immár nemcsak a vidékre kényszerített fiatal értelmisé­giek vesznek részt, hanem egyes gyárak és üzemek dol­gozói is, A sanghaji közbiztonsági hivatal városszerte kifüggesz­tett figyelmeztetése szerint mindazoknak, akik részt vesz­nek nyilvános gyűléseken és megmozdulásokban feltétlenül engedelmeskedniük kell a rendőrség utasításainak. Ti­los vonatok leállítása, a kor­mányhivatalok tevékenységé­nek megzavarása és minden­fajta bajkeverés. Nem szabad többé jelszavakat és nagybe­tűs faliújságokat kifüggeszteni olyan nyilvános helyeken és középületeken, amelyeket nem jelöltek ki külön erre a cél­ra a városi hatóságok. A fi­gyelmeztetés megtiltja a sang- hajiak számára, hogy kinyom­tassanak és terjesszenek a ve­zetés által „reakciósnak” mi­nősített könyveket, újságokat és folyóiratokat. A közbizton­sági hivatal figyelmezteti mindazokat, akik bármilyen módon megsértik ezeket a rendelkezéseket, hogy számol­niuk kell a letartóztatással és a felelősségre vonással. Sanghajból érkezett hírek sze­rint a letartóztatások folya­matban vannak. Magántermelők A Dunakeszi Hűtőház továbbra is felvásárol — MÁLNÁT, — SZAMÓCÁT, — EGREST, — FEKETE RIBISZKÉT, — PÁNDI MEGGYET a hűtőházba beszállítva. A gyümölcsértékesitési szerződések megköthetők a gyár termelési osztályán — 108-as szoba — szombat kivételével minden munkanapon 8—16 óráig. Cím: 2121 Dunakeszi, Pf.: 37. z NÖORÄD - 1979. március 27., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents