Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

Űrhajósok Szerelés a Szál jutón Emlékezés a Tanácsköztársaságra Ülést tartott az MS/BT országos elnöksége ' Folyik a rakodás a Szaljut űrállomáson. Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin csü­törtökön nyitotta ki az össze­kötő ajtót az űrállomás és a Progressz teherűrhajó között, s mindjárt hozzálátott a munkához. Természetesen elő­ször a postát nézték ót: a Progressz leveleket hozott a családtagoktól, a barátoktól és eljuttatta az űrexpedíció tag­jaihoz a családok kis ajándé­kait is. Az eddigi legbonyolultabb szerelőmunkát végezték el kedden a Szaljut—6 űrállo­máson a személyzet tagjai: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin kiürítettek egy üzem­anyag-tartályt, amelynél ko­rábban szivárgást észleltek. Ehhez az űrállomást meg kel­lett torgatniok tengelye kö­rül, hogy mesterséges, bár a földinél lényegesen kisebb gravitációt hozzanak létre. A bonyolult feladatot a föl­di központ közvetlen irányítá­sa alatt hajtották végre: a tar­tályban levő üzemanyagot át­szivattyúzták és a tartályt ki­ürítették. A gondosságra biz­tonsági okokból volt szükség: a hajtóanyag robbanásveszé­lyes és természetesen el kel­lett kerülni minden olyan le­hetőséget, ami ezt a veszélyt növeli. Az első magyar proletáról- lam létrejöttének jelentőségé­ről, a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. születés­napjáról való megemlékezés­sel kezdődött pénteken a Par­lament Vadásztermében a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnökségének ülése. Apró Antalinak, az MSZMP Politikai Bizottság tagjának, a baráti társa­ság elnökének megnyitó sza­vai utón Kurv.cz István, az MSZBT agitációs és propa­gandabizottságának elnöke tartott ünnepi megemlékezést. Visszapillantva az első ma­gyar tanácsállam létrejötté­nek történelmi körülményei­re, kiemelte: A Tanácsköztársaság meg­mutatta, hogy a szocializmus-_ nak van talaja Magyarorszá-' gon, s, hogy a proletariátus építő, államalkotó, a nép, a nemzet érdekeinek képvisele­tére és védelmezésére méltó erő, s a munkáshatalom al­kalmas arra, hogy megoldja Magyarország dolgozó népé­nek alapvető társadalmi prob­lémáit. Ezután Betlej Sándor, az MSZBT országos elnöksége mellett működő ösztöndíjas­bizottság elnöke beszámolt a Szovjetunióban végzett ösz­Kínai behatolás Laoszba Laosz pénteken azzal vádol­ta Kínát, hogy csapatai be­hatoltak laoszi területre és egy hozzávetőleg 10 kilométer hosszúságú és 2—3 kilométer mélységű határ menti szakaszt szálltak meg. A rádió közlése szerint a kínaiak első alka­lommal március 7-én hatoltak be Laosz területére. A laoszi kormány ugyanezen a napon szólította fel Kínát, hogy az országból hívja vissza építő­munkásait, március 10-én to­vábbi kínai csapatok lépték át a laoszi határt. A pénteki közlemény volt az első hivatalos laoszi beje­lentés arról, hogy az ország­ba jelentősebb kínai egységek hatoltak be. (MTI) 11 napos tanítási ciklus töndíjasok helyzetéről, a ba­rátsági munkába való bevo­násukról, a velük való fog­lalkozás további feladatairól. Több mint 4 ezer magyar fiatal szerzett magas szintű tudást a szovjet egyetemeken, főiskolákon az utóbbi 31 esz­tendőben. Kétharmaduk mű­szaki pályán kamatoztatjais- mereteit, s mintegy 10 száza­lékuk közgazdász. Jelenleg 1200-an élnek, tanulnak a szov­jet egyetemi városokban, s olyan speciális szakmai kép­zést kapnak, amelyre felsőok­tatásunk többnyire nem vál­lalkozhatna. Ha figyelembe vesszük, hogy a szovjet tudo­mányágak eredményei előbbre tartanak a miénknél, nem túl­zás azt állítani, hogy nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondolunk, amikor élünk a Szovjetunióban való tanulás lehetőségével. A baráti társaság arra ösz­tönzi a Szovjetunióban tanuló diákokat, hogy legyenek a magyar—szovjet barátság ak­tivistái, ott szerzett élményei­ket, tudásukat, ismereteiket pedig hazatérve kamatoztas­sák az MSZBT tagcsoportjai­nak munkájában. Az ösztön­díjas-bizottság sokat fárado­zik azon, hogy a hazatért diplomások között továbbra is eleven kapcsolat maradjon, se­gíti az ösztöndíjasklubok munkáját, a szaktárcákkal karöltve szakmai találkozókra hívja a frissen végzett ösz­töndíjasokat. (MTI) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székhazában fogadta Viktor Kuli- kovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívé­lyes. elvtársi légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi mi­niszter. ' (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanez tapasztalható a tanu­lóknál is. A szabad szombatok továb­bi alkalmakat jelentenek a családi együttlétben rejlő pó­tolhatatlan nevelési lehetősé­gek kihasználására, elmélyíté­sére, a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat erősítésére. Jó lenne, ha ezt mind álta­lánosabban felismernék, kö­zös programokat rendezné­nek, élményszerűvé, ezáltal maradandó hatásúvá válnának mindenütt a közös családi együttlétek, akár a házimun­káról, akár kirándulásról, kul­turális, vagy sportrendezvé­nyen való részvételről van szó. Természetesen szükség van arra is, hogy a hétvége­ken az eddiginél lényegesen gazdagabb kínálatot nyújtsa­nak Salgótarján közművelő­dési intézményei, szaporítva a művelődés, a szabad idő kul­turált eltöltésének alkalma­it. Az igazgatói munkaközössé­gi tanácskozáson is elhang­zott: mielőbb meg kell vizs­gálni, hogy a 12. napon a vá­ros milyen lehetőséget tud nyújtani a tanulók iskolán kí­vüli programjához. Továbbá, a már meglevő programokon milyen a tanulók részvételi aránya. Ezzel párhuzamosan fel kell mérni valamennyi is­kolában a diákok igényeit, s, hogy jelenleg miként töltik 12. napjukat. A következő tanév­ben egyik legfontosabb feladat lesz ez az igazgatói mun­kaközösségben. Magyar felszólalás a BT-ben A Biztonsági Tanács csü­törtökön este folytatta az Iz­rael által megszállt arab te­rületek helyzetével foglalko­zó vitáját. A vitában felszó­lalt Hollai Imre Magyarország állandó ENSZ-képviselője, Oleg Tiojanovszkij, a Szov­jetunió nagykövete, valamint Peter Florin, az NDK képvi­selője. Hollai Imre felszólalásában rámutatott: a tényleges közel- keleti helyzet megoldása ne­héz, de reális feladat. Ennek három feltétele van: az izra­eli csapatok visszavonása va­lamennyi, 1967-ben megszállt arab területről, elismeri a pa- lesztinai arab nép törvényes jogát, végül minden közel-ke­leti állam biztonságának és ha­tárai sérthetetlenségének sza­vatolása nemzetközi garanciák mellett. A magyar ENSZ-nagykövet emlékeztetett rá, hogy a kö­zel-keleti rendezés céljára hívták életre a genfi közel- keleti békekonferenciát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1977. október 1-én kiadott közös nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a Kö­zel-Kelet valamennyi problé­máját csupán a válságban érintett valamennyi fél be­vonásával, átfogó rendezés keretében lehet megoldani, mégpedig a genfi értekezleten. TÍZ ÉVE A BUDAPESTI FELHÍVÁS Közhellyé vált szinte a ki­fejezés : korunkban felgyor­sult a történelem. Mindene­setre tény, u XX. század má­sodik felében egy-egy év alatt annyi változás zajlik le a vi­lágban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátu­mokról ma gyakrabban, kisebb időközönként emléke­zünk meg, mint korábban, amikor legfeljebb ötven-száz évenként ültek jubileumot. A tíz évvel ezelőtti ese­mény azonban olyan változá­si folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fontos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969. március 17-én fővárosunkból intézték kontinensünk orszá­gaihoz felhívásukat a Var­sói Szerződés államainak ve­zetői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Európa országai „működjenek együtt az összeurópai értekez­let összehívásában és azok­nak a feltételeknek a megte­remtésében, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy az értekez­let eredményes legyen és be­váltsa a népek hozzá fűzött reményeit.” Ismeretes, az ér­tekezlet 1975 augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a résztvevő állam- és kormányfők alá­írták a „zöld könyvet”, amely, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a dokumen­tum sokéves munka alapján készült el, s tartalmazta azo­kat a témákat, amelyeket a budapesti felhívás kijelölt: „Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozá­sa, az államok közötti gazda­sági, politikai és kulturális együttműködés erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuveri- nitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak ob­jektív lehetőségét és szüksé­gességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket va­lósítsunk meg. Az, hogy a Varsói Szerző­dés felhívása meghallgatásra talált, rendeződött az NSZK és a szocialista országok vi­szonya ; egyezmény született Nyugat-Berlin státusáról és a két német állam is szerződést kötött egymással, s megalkot­ták Európa e rendkívül fon­tos dokumentumát is, a szo­cialista közösség országai kö­vetkezetesen békeszerető poli­tikájának köszönhető. A Varsói Szerződés orszá­gai addig és azóta is számta­lan alkalommal hangoztatták tárgyalókészségüket, megegye­zési szándékukat minden fon­tos, Európa és a világ biz­tonságával kapcsolatos ügy­ben. Tíz évvel ezelőtt Buda­pesten az összeurópai együtt­működést alternatívául aján­lották a fegyverkezési ver­sennyel a katonai szemben­állással, a viszály kodásokkal szemben. A szocialista közös­ség egyeztetett külpolitikai lépéseinek célja mindig is a leszerelés, a katonai tömbök együttes feloszlatása volt. Is­meretes, hogy az öt éve fo­lyó bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokon a Varsói Szer­ződés tárgyaló tagállamai több fontos — a nyugati elképze­léseket figyelembe vevő — javaslatot tettek a Közép- Európában állomásozó csapa­tok és fegyverzetek csökken­tésére. Az összeurópai együttműkö­dést sokoldalúan értelmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kultu­rális együttműködését, az em­berek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönbözte­tések nélküli kereskedelem fontos kérdés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sikerült még megfelelő meg­állapodást létrehozni, s lehet­ne tovább sorolni azokat a területeket, ahol megakadtak a szocialista országok kezde­ményezései. Hazánk külpolitikája szá­mára az európai együttműkö­dés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szellemé­ben elsőrendű politikai fela­dat. Ennek jegyében a Ma­gyar Népköztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országaival. A helsinki értekezlet, a do­kumentum elfogadása azt je­lezte, hogy a kölcsönös aka­rat és jóindulat, az enyhülést, a megértést szolgálja. A szo­cialista országok újabb felhí­vásai rámutatnak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhetünk vissza a hideghábo­rúba. Ehhez elsősorban kato­nai téren kell enyhülést el­érni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcsérle­52 NOGRAD — 1979. március 17., szombat ZSAROLÓ TAKTIKA Pretoria taktikája meglehetősen átlátszó: húzni-ha­lasztani a namíbiai ügy rendezését. öt ország: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Kanada és az NSZK javaslatára hétfőn New Yorkban találkozó kezdődik. Pontosabban: kezdődnék Namíbia függetlenségének végleges megoldásáról. Alapjá­ul azok a javaslatok szolgálnának, amelyeket Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár terjesztett elő. Csakhogy Dél-Afrika most újabb és újabb föltételeket szab. Az egyik: valameny- nyi érdekelt pártot — beleértve a fehértelepes-kormány- zattal egy húron pendülőket is — hívják meg a konferen­ciára. A másik: ne tárgyalják újra a már megkötött egyez­ményeket. Ha mégis, akkor — mint azt Roelof Botha dél­afrikai külügyminiszter közölte — Pretoria nem küldi el képviselőit New Yorkba. Vagyis: újabb zsarolás, ismételt provokáció Namíbia békés jövőjének elodázására. Magától értetődik, hogy a pretoriai rezsimmel szemben lojális, sőt túlontúl elnéző bennszülött csoportok mindénben a fehér telepesek érde­keinek megfelelően cselekednek. Namíbiában a valódi ren­dezés természetesen nincs ínyére a fajüldözőknek, miután hatalmukat elveszítenék az őslakosság jogainak helyreál­lításával. Tulajdonképpen nem is titkolják: attól tartanak, hogy a tűzszünet életbe lépése után a SWAPO, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet újult erővel lépne föl a pretoriai rendszer­rel szemben. Ezzel kapcsolatban még azt az arcátlanságot is megengedték maguknak, hogy megvádolják Waldheim ENSZ-főtitkárt: a világszervezet támaszpontokat létesítene a SWAPO számára. Tulajdonképpen a képlet egyszerű: a tűzszünet létre­jötte után Namíbiában egyik fél sem juthat korábban nem biztosított katonai előnyökhöz. Ezzel érvelt Waldheim ENSZ-főtitkár is abban a levélben, amelyet Pieter Willem Botha dél-afrikai miniszterelnökhöz intézett. A hétfőn New Yorkban kezdődő konferencia sorsa egyelőre tehát bizonytalan. Meglehet, éppen a legilletéke­sebb, a pretoriai rezsim képviselője távolmaradásával tün­tet majd. Bizonyságául annak, hogy a fajüldözők voltakép­pen soha nem törekedtek együttműködni azokkal, akik a tömérdek kompromisszum árán tető alá hozott megállapo­dásokat szeretnék végre a gyakorlatban is végrehajtani. Az öt tőkésország kezdeményezése már többször kudarcot vallott Pretoria makacsságán. De úgy látszik, a történtek­ből mit sem tanultak. Gyapay Dénes A tiltakozások hatására Slop az iráni Khomeini ajatollah pénte­ki rádióbeszédében utasítást adott az iszlám forradalmi bí­róságoknak, hogy további ren­delkezésig függesszék fel a politikai pereket Khomeini bejelentésére azt követően került sor, hogy Mehdi Bazargan miniszter­elnök Qumban felkereste a síita vallási vezetőt. A tárgya» lások részletei nem kerültek nyilvánosságra, de teheráni megfigyelők biztosra veszik: Bazargan azért utazott Kho- meinihez, hogy tiltakozzék Hoveida volt iráni minisz­terelnök tervezett halálos íté­lete ellen. Bazargan már korábban is nyilvánosan elítélte a forra­dalmi bíróságok tevékenysé­gét. Az ítéletek nyomán eddig hatvannyolc embert végeztek ki. Khomeini rádióbeszédében bejelentette: „a pereket ezen­túl az iszlám forradalmi ta­nács és az ideiglenes kormány ellenőrzése mellett kell le­folytatni”. Khomeini közölte, hogy a vezetése alatt álló isz­lám forradalmi tanács —, amelynek Bazargan minisz­kezletén 1978 novemberében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy „haté­kony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai eny­hülés kiegészítésére és a biz­tonság megszilárdítására”. A moszkvai közlemény aláhúz­ta: nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista orszá­gok ne lennének hajlandók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugal­mazott NATO-generálisok szo­cializmusellenes vádaskodása­ira. A jövő évben újabb talál­kozóra ülnek össze a helsin­ki konferencia résztvevői. Ez alkalommal Madridban vitat­ják meg, mit végzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell elvégezniük a kontinens országainak a jö­vőben. Több mint egy év még hátravan, s addig is számos lehetőség kínálkozik. Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-1 választási beszédében ja­vasolta: az európai országok kössenek kollektív meg nem támadási szerződést, ne nö­veljék katonai erőiket, fokoz­zák a bizalomerősítő intézke­dések hatékonyságát, azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke épí­téséhez. Miklós Gábor bíróságoknak terelnék is tagja —, ki fogja dolgozni a perek lefolytatásá­nak „új szabályzatát”. A val­lási vezető elrendelte, hogy amíg az új rendelkezések megszületnek, a teheráni köz­ponti forradalmi bíróság —, amely Hoveida ügyét is tár­gyalja — függessze fel tevé­kenységét. A Hoveidára kért halálos ítélet bejelentését követően, pénteken Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár felhívásban követelte: haladéktalanul szüntessék be a rögtönítélő bíróságok által hozott ítéle­tek végrehajtását, s Hoveida perét a megfelelő jogi felté­telek betartása mellett foly-, tassák le. Ht A teheráni kormány pén­teken bejelentette: adatai vannak arra, hogy a sah hír­hedt titkosrendőrségének, a SAVAK-nak titkosügynökei beszivárogtak az Iránban je­lenleg működő forradalmi bizottságokba. Az államügyész pénteken rádiófelhívásban szólította fel a volt SAVAK-ügynökö- ket: március 21-ig fedjék fel kilétüket a bizottságoknál, el­lenkező esetben kémkedés és felforgatás vádjával eljárást indítanak ellenük. (MTI) Khalil magyaráz Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő csütörtökön részle­tesen beszámolt a kormány rendkívüli üléséről, amelyen jóváhagyták az egyiptomi—iz­raeli békeszerződés legfris­sebb módosított tervezetét, a szerződést értelmező megjegy­zéseket és a szerződéshez csa­tolt levelet. Az ülésről kiadott hivata­los közlemény — megkerülve azt a tényt, hogy Egyiptom újabb engedményeket tett Iz­raelnek — a közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítések eredményeként említi, hogy „Egyiptom visszanyeri területi és nemzeti egységét és érvé­nyesíti teljes szuverenitásál természeti kincsei felett.” Az okmány a különalkut megbélyegző arab országokat felszólítja, hogy vegyék ki ré­szüket — egyiptomi megfogal­mazás szerint — a „megszállt területek teljes felszabadítása felé vezető békefolyamatból”. Khalil kormányfő felfedte, hogy a haladó arab országok által a különbéke-szerződés aláírása esetére kilátásba he­lyezett szankciókkal szemben Egyiptom és Izrael az Egye­sült Államok védnökségével titkos terveket dolgozott ki aa intézkedések semlegesítésére ÍM.T&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents