Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
Vila a lombikbébi Egy híres nőgyógyász mondta, hogy a nők két dologért hajlandók még a poklon is átmenni: hogy ne legyen gyerekük (amikor nem akarják), és hogy legyen gyerekük (ami. kor akarják). Ez utóbbit támasztják alá azok a hírek, hogy Angliában már megszületett a második lombikbébi is. Noha ilyen irányú kísérletek már régóta folynak, sikerről csak az a két angol orvos számolhatott be, akik lombikban . megtermékenyített petesejtet műtéti úton ültetett be az anyák méhébe. Az első lombikbébi megszületése után a meddő nők valóságos telefonáradattal árasztották el a két orvost, akik azonban kénytelenek voltak lehűteni a kedélyeket. Kijelentették, hogy még hosz- szú éveknek kell eltelniük addig, amíg a megtermékenyítés új módja általánossá válhat. Ne reménykedjenek tehát a gyermeket hiába váró nők, hogy ezzel a módszerrel egyhamar gyerekük lehet. Elő. szőr is — mondják az angol orvosok —, ez a módszer nem alkalmazható mindenkinél. Számításba kell venni azt is, hogy igen költséges a módszer, és ez is akadályozó tényező. Az orvostörténelem első lombikbébijének a megAz első lombikbébi egyhónapos korában születését 12 éves kutatómun. ka előzte meg. Időre van szükség ahhoz is, hogy minden kórházat felszereljenek a megfelelő készülékekkel. Még pesszimistábbak az amerikai orvosok. Néhány Tanácstag Csécsén Járdalaptól a leendő Az idén 59. évébe lépett Kapuszta Mihály, aki Csécsén, az Ady Endre utca 3. szám alatt lakik. Nem túl hosszú az utca, melynek ő a tanácstagja az ecsegi tanácsban. Egészségügyi okok miatt leszázalékolták. Valamikor bányász volt, sztahanovista, majd tsz-ben dolgozott, de a nyugdíjban nem talált nyu- govást. Jelenleg is dolgozik. A termelőszövetkezet kőbányájában helyettes műszaki vezető, s mikor meglátogattuk ágyból kelt fel. Nem mintha beteg lett volna, de egy hétre kisegítésből éjjeliőrködést vállalt. — Az ötvenes évek elejétől folyamatosan tanácstag vagyok — emlékezik vissza a deres fejű férfi. — Először a Lenin utcában választottak meg, akkor ott laktam. 1957-től, mióta itt elkészült a házam — elsők között az utcában — ezt a körzetet képviselem. Huszonkét házban, 40 család él itt. Tanácstagi beszámolóra személyesen hívtam meg őket. Lent volt az iskolában, nem úgy, mint régen, árúikor a nyári konyhámban tartottuk idekinn az udvaron. — Meséljen valamit a kezdetekről! — Mit mondjak. Más idők voltak. Az enyém volt pél'V.ul az első „kölcsönhöz”, OTP-vel építettem. Ma már szinte mindenki így csinálja. Gyarapodunk is szépen, csak Mákokat repítve Összesen 32 brigád tevékenykedik a BRG salgótarjáni gyáregységében. Közülük kiemelkedő- munkát végez a Május 1. ifjúsági lakatosbri- gád, akik a termelőmunkán túl a társadalmi munkálatokból is kiveszik részüket. A vállalásaikban megfogalmazott 250 órát már csaknem duplájára teljesítették. Szoros kapcsolatban állnak a Budapesti úti Általános Iskolával. Rendszeres javítási munkálatokkal segítik a jobb tanítási feltételek megteremtését. A minap a BRG salgótarjáni gyáregységében tanácskozásra ültek össze a szocialista brigádok, valamint a gyár társadalmi szerveinek képviselői. Megvitatták az 1978-as gazdasági év, valamint a szocialista brigádok múlt évi versenyvállalásainak tapasztalatait, eredményeit, majd megállapodtak az 1979-es főbb tennivalókban. ’78-ban tíz házhelyet adott el a tanács ezen a soron. Emlékszem az első társadalmi munkára, ’59-ben volt. összebeszéltem két szomszéddal, kértünk betonlapokat és járdát csináltunk. Végig az egész utcában. Amikor a többi lakó látta, hogy dolgozunk, bekapcsolódtak ők is mindnyájan. Azóta nagyon sok társadalmi munkáról adhatunk számot. Betonozunk, kerítést építünk, sportöltözőt. Sok mindent lehetne sorolni. Ma már nem a járda a legnagyobb probléma. Legutóbb már azt igényelték, hogy a cukrászdához jelöljenek ki autóparkolót. Persze, a legégetőbb gond a körzetemben az, hogy nem köves az utunk. Ez beszámolókon, falugyűléseken állandóan felmerült. Azonban még várnunk kell. Hibásak a lakók, mert megcsinálták volna az utunkat, de akkor sajnálták a hozzájárulást. Legalábbis egyesek. Most már ők is vakarják a fejüket. Kapuszta Mihály mindig közéleti ember volt. Vállalt mozgalmi munkát, csakúgy Ä számvetés egyúttal újra-' kezdés. Legalábbis ezt mondja Varga Imréné, a Zagyvapálfalván levő síküveggyári városkörzeti népfrontbizottság elnöke. Népfrontosok a város szélén. Sajátos gondokkal, tennivalókkal. Itt mások a napi feladatok, mint a belvárosban. Az épülő új házak keverednek a régivel. De az emberek szeretik szűkebb pátriájukat. Ez abból is látszik, hogy szívesen mennek a népfrontos összejövetelekre. Mert mindenkinek fontos, hogyan fejlődik Zagy- vapálfalva. Véleményt mondanak, javasolnak. Bírálnak is, ha annak látják értelmét. Nézzük, hogyan dolgoztak, mit végeztek az elmúlt esztendőben a síküveggyári körzetben. Vargáné szépen rendbe szedte az eseményeket. Szokás szerint, először munkatervet készítettek. Aztán nagyon jól sikerült író-olvasó találkozót rendeztek a síküveggyár! klubkönyvtárban. Bihari Klára József Attila- díjas írónőt látták vendégül. A termet zsúfolásig megtöltötték a népfrontosok és a meghívott szocialista brigádtágok. A Csokonai úton új tanácstagot választottak. Megszervezték a jelölő gyűlést, vele majdnem egyidőben pedig a pártházban falugyűlést tartottak, arról vitatkozva, mi épül, szépül a körzetben. A bizottságnak akadt másfajta tennivalója is. Három tagját —, ti vezető amerikai szakorvos kétségeit hangoztatta, vajon a lombikbébi testileg és lelkileg teljes értékű ember lehet-e? Legtöbbjük felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletek még csak kezdeti stádiumban vannak, és további kutatásokra van szükség. \z Egyesült Államokban ép- '■en ezért nem engedélyezik a lombikbébi megszületését, és az elmúlt két évben legalább 4 egyetemi klinikán be kellett tiltani a kísérleteket. A Pennsylvania Egyetem professzorának a véleménye szerint állatkísérletek sokaságát kell még elvégezni. Csak így lehet meggyőződni arról, hogy a lombikbébinél alkalmazott megtermékenyítés nem jelent-e károsodást a születendő gyermek számára. Az angol orvosok speciális hormonokkal kezelték az anyaméhet, hogy az képes legyen megtartani a magzatot. Ezek a hormonok azonban az Egyesült Államokban tilalmi listán vannak, mert örökölhető betegséget okozhatnak. A vita nem dőlt el. Bizonyos hogy számtalan állatkísérletet kell még elvégezni, amíg sor kerülhet tömegesebb lombikbébi születésére. A felelősség valóban óriási... parkolóig mint az ÁFÉSZ-szakcsopor- tok tevékenységében. Hogy jól csinálta, amit vállalt, arra a legfőbb bizonyíték, hogy ciklusról ciklusra megválasztják. Mi a véleménye a tanácstag tennivalóiról? — Nagyon nehéz munka. Nehéz feladat, de nagyon szép. Sokszor van szükség a meggyőző szóra. Például, amikor arról van szó, hogy ne csak a mi községünkben legyen fejlődés, hanem a másikban is, amivel közös a tanácsunk. Máskor meg az emberek szokásán kell változtatni. Például van rendelet arról, hogy nem lehet szabadon hagyni a kutyákat. A mi körzetünkben mindenkinek elég volt a szép szó, senkinek nem kellett büntetést kiszabni. — Segíti a munkában valaki? — Segít az, hogy tudom, bíznak bennem. Várnak tőlem valamit. Aztán a feleségem, mert tudom, hogy idehaza minden rendben van, ami neki köszönhető és igen fontos feltétel. — g. — esztendő Beszélgetés Szomszéd Gy. István országgyűlési képviselővel Eseménydús, eredményes Az országgyűlési képviselő elkészíti egy-egy év munkájának a mérlegét. Szomszéd Gy. István, a nagybátonyi gépüzem igazgatója, országgyűlési képviselővel is ezt tettük az elmúlt napokban, amikor az országgyűlési képviselő 1978. évi munkájáról beszélgettünk. — Az 1978-as esztendő eseményekben gazdag évnek mondható. Országgyűlésünk számos törvényt alkotott. Ez tüstént jelzi, hogy mint képviselőnek az elmúlt év sok feladatot adott. Nagyon sok esetben találkoztam választóimmal, s e találkozásokat mindenkor felhasználtam arra, hogy tájékoztatást nyújtsak az őket érdeklő témákról, meghallgassam panaszaikat, kérdéseiket. — Az elmúlt évben miben különbözött munkája a korábbi évekénél? — Ügy érzem, lényeges változás történt országgyűlési képviselői munkámban. Nem a nagy tömeg előtti beszámolást, hanem inkább a rétegtalálkozókat emelném ki. Ezeken a kis összejöveteleken számos gazdasági,' politikai és társadalmi témát vitathattam meg választó- polgáraimmal. Ilyen volt például, amikor a marxista— leninista középiskolásoknak tartottam előadást az államéletről, a törvényalkotásról. Mint képviselőnek, nagyon sok kérdést tettek fel a törvények alkotásával, az államélet különböző területeihez kapcsolódó témákkal összefüggően. Öröm volt tapasztalnom, hogy választóim mennyire érdeklődnek a képviselői munka, s ■ az ország- gyűlés munkája iránt. — De tovább folytatom a sort. Részt vettem több KISZ-választáson, -taggyűlésen és ifjúsági parlamenten. E rendezvényeken a vitákba aktívan bekapcsolódtam. Azt tapasztaltam, hogy a fiatalság jól értékeli az ifjúsági törvény végrehajtását. E fórumokon meggyőződtem arról is, hogy a törvény végrehajtása megfelelően halad, s nem az ifjúság nélkül, hanem velük együtt, ahogyan a törvény megfogalmazta. Találkoztam kereskedelmi ellenőrökkel és dolgozókkal, ahol a kereskedelmi törvényről adhattam tájékoztatást. A kisterenyei MÁV-állomás dolgozóinak a közlekedési koncepcióról tartottam ismertetést. örömmel mondhatom, hogy a közlekedésben dolgozók nagy -érdeklődést tanúsítottak e téma iránt. — Tavaly tovább bővült a kapcsolat a szocialista brigádokkal, munkáskollektívákkal. Számos esetben találkoztam velük, sok témát vitattunk meg. Szó volt ezeken a találkozásokon gazdasági helyzetünkről, nemzetközi kapcsolatainkról, kül- és belpolitikai eseményekről és másokról. — Mint országgyűlési képviselő, több tanácsülésen is részt vettem. Legutóbb a Nagybátonyi nagyközségi Tanácson, ahol a dolgozók továbbképzéséről adhattam számot. Részt vettem a nagybátonyi általános iskola azon fórumán is, ahol a pedagógusokkal a közoktatás helyzetét, az iskolaélet demokratizmusát, s a tanulók helyzetét vitathattuk meg. — Gondolom, hogy a választók egyéni és közérdekű panaszaikkal, bejelentéseikkel is felkeresték az ország- gyűlési képviselőt. — Igen. Azzal kezdeném a válaszadást, hogy az ország- gyűlésen elhangzottakról rendszeresen tájékoztattam választópolgáraimat. Az elmúlt évben csaknem hatezer választópolgárral találkoztam különböző alkalommal. Ezek a találkozások mindenkor hasznosnak bizonyultak. Meggyőztek arról, hogy a lehetőségekhez mérten még többet találkozzak velük. Ezt segítette az is, hogy minden j esetben részt vettem nemzeti ünnepeink rendezvényein, a kiemelt ünnepségeken. Megtiszteltetésnek tartom, hogy alkotmányunk ünnepén a salgótarjáni járás kiemelt ünnepségén, Mátraverebély- ben én lehettem az előadó. Meglepő volt számomra, hogy egy kisközségben szervezett ünnepségen a járás csaknem ezer dolgozója gyűlt össze. — Ami a közérdekű bejelentéseket, panaszokat illeti? Az én választókörzetemben továbbra is az út, a járda, a szemételhordás, a közlekedés gondja szerepelt. Tapasztaltam, hogy az a bizalom, amelyet választópolgáraimtól korábban kaptam, továbbra is megvan. Tavaly is nagyon sok témával, egyéni gondokkal kerestek fel. Az egyéni problémák között telekviták, beiskolázási gondok, lakáskérdés, óvodai elhelyezés és más téma szerepelt. — Leg’ ■’?esebb élménye az elmúlt esztendőben? — Van sok. Mégis kiemelném azt a találkozást, amelyik a megyénkben zajlott le a jugoszláv parlamenti delegáció tagjaival. Ez valóban nagy élmény volt számomra. De Ide sorolom azt is, hogy a terv- és költségvetési bizottság munkájában mindenkor részt vettem és számos javaslatom került be a különböző törvénytervezetekbe. — Összefoglalva elmondhatom, hogy az 1978-as évet igen mozgalmasnak, s a képviselői munka szemszögéből értékelve, eredményesnek tartom. Eredményesnek azért, mert az alkotott több törvény, az országgyűlés munkája jól szolgálta társadalmunk továbbfejlődését, s munkánkban megfogalmazódtak további tennivalóink — fejezte be a beszélgetést Szomszéd Gy. István, ország- gyűlési képviselő. S. L. Szakmai képzés a ZIM-ben A ZIM salgótarjáni gyárában — miként már a közelmúltban is helyesen észrevételezték —, mind nagyobb energiát kell fordítani a munkások, közvetlen termelésirányítók, sőt az ezeknél felsőbb szintű vezetők szakmai továbbképzésére. A gyár rekonstrukciója megkívánja, hogy főként a DISAMATIC típusú formázó gépsor üzemeltetéséhez (ami már a harmadik negyedévben várható) megfelelő képzettségű szakmunkás- és egyéb gárda segítsen a legjobb hatékonysággal. Néhány nap múlva több mint száz dolgozó részvételével indítanak speciális tanfolyamokat az ebből következendő feladataik megoldásának segítésére. 9 tej — erőforrás Lett kutatók új tejterméket állítottak elő. A tabletta . formájú új készítményt elsősorban a sportolóknak ajánlják, mivel versenyek után elősegíti az elvesztett erő regenerálását és a fáradtságérzés gyors megszüntetését. A dehidrált savóból vitaminok hozzáadásával készülő tabletta ugyanolyan mennyiségű kalóriát tartalmaz, mint fél pohár tejszín. A város peremén Hová lett a akik egész évben egyetlen ülésre sem mentek el —, törölte soraiból. Helyettük három olyan embert választottak, akikre a továbbiakban számítani lehetett a közös munkában. Márciusban két hangulatos ünnepséget tartottak. A nőnapot, amelyen százan vettek részt és az öregek napját, amelyre százhúsz idős embert hívtak meg. A gyerekek műsorral kedveskedtek, apró ajándékokat nyújtottak át, fehér asztal mellett folytatódott mindkét ünnepség. A sort ünnepi népfrontbizottsági ülés követte. Az ünnepi beszéd után osztották ki az emléklapokat a Harminc- ötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban kiemelkedő munkát végzőknek. Egyúttal elhatározták, hogy mindenki rendbe teszi a lakása előtti utat, árkot, hogy külsőleg is szebb legyen a városrész. A békehónap keretében pedig gyűléseket rendeztek, tiltakozó táviratot küldtek a Béketanácshoz. Ennyi történt az esztendő első felében. Nyár közepén aztán a népfrontos aktívák házról házra jártak a Kálmán Imre úton. Az ott lakó családokat felkérték, hogy a szé- rűskertben mintegy háromszáz méteres szakaszon segítsenek lerakni a járdalapokat. Illetve egyengessék a föld- utat. A felhívásnak foganatja lett. Azon nyomban huszonötén jelentették be részvételüket. Amikor pedig dologhoz láttak, negyvenötén jelentek meg, két-három órás társadalmi munkára, ahogy az idejük engedte. Sajnálkozva tette hozzá a népfrontelnök, hogy az igényelt zúzalékkövet máig sem kapták meg. Ügy látszik elfelejtették. Pedig hat hónap telt el csöndes várakozásban. így az összekötő feljáró utakat nem tudták megcsinálni. Tevékenységükről, a körzeti népfront munkájáról beszámoltak a megyei népfrontbizottságnak, amely jónak értékelte. Közben új tennivalók is akadtak. Ügy döntöttek, hogy a kisgyermekes anyukák segítésére gyermekmegőrzőt létesítenek. Bekopogtattak a síküveggyárba, ahol támogatták az elképzelést. Érthető, sok fiatalasszony dolgozik a síküveggyárban. A Budapesti út 49. számú épületben kaptak egy régi mosókonyba-he- lyiséget. A víz és a gáz bent van. Villanyt és mellékhelyiséget viszont még szerelni kell. Kellenek kis padok, asztalok, játékok. A terv szép, csak a megvalósítása kicsit döcög. Nagy elhatározásuk, hogy „megnyomják” a gyermek- megőrző ügyét. Szerveznek társadalmi munkát, hogy mielőbb elkészüljön. Ősszel ismét a siker jegyében rendezték meg a Koty- háza-pusztán az öregek napját. Felléptek az általános iskolások, szavaltak, énekeltek. Deák Jánosnak sok éves tanácstagi és közéleti munkájáért ünnepélyesen nyújtották át a köszönő oklevelet ajándék kíséretében. Megható ünnepség volt. A szervezés külön dicséretet érdemelt. A vendéglátás költségeit a síküveggyári klubkönyvtár, a szállítást a síküveggyár, a terem fűtését pedig a bányagépgyár vállalta. Az év végén még rendeztek egy kereskedelmi ankétot. Legfőbb eredménye volt: ígéretet kaptak, hogy a nyomtatványbolt helyén jól felszerelt üzletet alakítanak ki. Hogy mikor? Majd kiderül . . . A kilenc tanácstagi körzetben tanácstagi beszámolókat tartottak. Hetvenhatan mondtak véleményt a választópolgárok közül. Akadtak szépséghibák is. A tanácstagi beszámolókon legnagyobb részt csak a jegyző- könyvvezetők képviselték a városi tanácsot. Közülük jó néhányuk egyetlen érdemleges választ sem tudott adni... Fájdalmuk, hogy a Kinizsi Pál útra nem tudtak játszótéri felszerelést szerezni. Sőt a társadalmi munkában épített teret raktárnak használják! A Kálmán Imre útra a busz továbbra sem jár ki. Pedig sok gyerek indul onnan iskolába, a felnőttek dolgozni. A Volán 2. sz. Vállalat nem válaszolt a népfrontbizottságnak. Minden maradt a régiben. Nyilvános telefont kértek, hogy szükség esetén segítséget kérhessenek. Ha éjszaka mentőt kell hívni, a vasútállomásra, vagy a síküveggyárba szaladnak, ami bizony komplikált. ■pnnyit a tavalyi összege- zésből. Az idén a tapasztalatokat figyelembe véve, közösen a korábbinál többet szeretnének tenni a városkörzetben. — cse — NOGRAD - 1979. február 10., szombat 5
