Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

Szövetség-távvezeték Végei éri Koszit vékán a kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvában a Szövetség-távvezeték építésére létrejött kormányközi együtt­működési bizottság ötödik, ki­bővített ülése. Az ülésen az építésben részt vett országo­kat meghatalmazottak képvi­selték: Bulgáriát R. Rohlicek mi­niszterelnök-helyettes, Len­gyelországot K. Secomski mi­niszterelnök-helyettes, Ma­gyarországot Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes, NDK-t W. Rauchfuss minisz­terelnök-helyettes, Romániát G. Stoioca az ország állandó KGST-képviselőjének helyet­tese, a Szovjetuniót Konsz- tantyin Katusev miniszterel­nök-helyettes. Részt vett az ülésen N. V. Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen jelen voltak az építkezésben résztvevő orszá­gok párt- és társadalmi szer­veinek képviselői, a Szövetség­távvezeték építésében kiemel­kedő munkát végzett munká­sok, szakemberek. A kormányközi bizottság meghallgatta B. Scserbina kő­olaj- és gázipari vállalatépíté­si miniszter és Sz. Orudzsev szovjet gázipari miniszter be­számolóját az építkezés első szakaszának befejezéséről, a Szövetség-gázvezeték üzembe helyezéséről, a vezeték teljes kaoacitásának eléréséhez szükséges, 1979-re tervezett munkálatokról. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége erőfeszítéseivel rövid idő alatt felépítették a 2750 kilométer hosszúságú gázve­zetéket. A Szovjetunió, vállalt szólalok ismertették az építők nemzetközi kollektívájának a munkában szerzett tapaszta­latait. A KGST végrehajtó bizott­sága ajánlásának megfelelően a bizottság határozatot hozott arról, hogy összegezi azokat a tapasztalatokat, amelyeket az építkezésben résztvevő orszá­gok nemzetközi kollektívája szerzett a Szövetség-gázveze­ték építésekor. Az összegezés célja az, hogy ezeket a ta­az kötelezettséget teljesítve, 1979. pasztalatokat felhasználják az érintett KGST-tagállamok to­vábbi közös munkájában. A Szövetség-gázvezeték épí­tésére létrehozott kormánykö­zi együttműködési bizottság ülése baráti, tárgyszerű lég­körben ment végbe (MTI) januárjától megkezdte a gáz szállítását a KGST európai tagállamaiba. Az építkezés valamennyi résztvevője nagy lelkesedéssel fogadta Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az építőkhöz intézett üdvöz­letét, abból az alkalomból, hogy üzembe helyezték a Szövetség-gáztávvezetéket és az orenburgi gázipari komp­lexum harmadik részlegét. Az ülésszakon megtárgyal­ták azokat a közös intézkedé­seket, amelyek biztosítják a gázvezeték építésének befeje­zését, s azt, hogy 1979-ben el­érje a tervezett kapacitást. Az ülésen felszólaltak az építkezés kiváló dolgozói, az építkezésben résztvevő orszá­gok párt- és társadalmi szer­vezeteinek képviselői. A fel­Hármas megbeszé I esek W ashingt ónban Az Egyesült Államok hiva­talosan is meghívta Izraelt és Egyiptomot a Camp David-i egyezmények alapján megkö­tendő békeszerződésről szóló tárgyalások felújítását célzó értekezletre — közölte ked­den Washingtonban Hodding Carter, a külügyminisztérium szóvivője. A hármas konferencia szín­helyét és időpontját csak a legközelebbi napokban hoz­zák nyilvánosságra, megfigye­lők azonban egyetértenek ab­ban, hogy a találkozóra Wa­shingtonban kerül sor. Az már ismeretes, hogy az Egyesült Államok képviselője­ként Cyrus Vance külügymi­niszter irányítja majd a meg­beszéléseket. Feltételezések szerint Musztafa Khalil egyip­tomi miniszterelnök és Mose Dajan izraeli külügyminisz­ter lesznek a tárgyalópartne­rek. (MTI) További munkabeszüntetések Angliában Sztrájkba lépett szerdán az egyik legnagyobb brit autó­gyár, a Britih Leyland Com- panyhoz tartozó birmingha­mi Longbridge gyár 19 ezer dolgozója, miután a vállalat- vezetés nem volt hajlandó eleget tenni követeléseiknek. Más területeken is folyta­tódnak Angliában a sztráj­kok. A legtöbb kórház csak a sürgős beavatkozásra szo­ruló betegeket fogadja, s látja el, több mint 1500 isko­la zárva van, a városok ut­cáin fölhalmozódott a sze­mét. A The Daily Telegraph szerint mintegy félmillió köz- alkalmazott sztrájkol. (MTI) Lehetőségek — kérdőjelekkel Szerdán Moszkvában véget ért a szovjet—amerikai tu­dományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság 6. ülésszaka. A hírről óhatatlanul eszébe jut az embernek, hogy a szocialista és a kapitalista világ vezető országainak együttműködése enyhén szólva elmarad a lehetőségektől, nem tart lépést az igényekkel. Frank Press, Carter elnök tudományos és műszaki ta­nácsadója, az ülésszakon részt vett amerikai küldöttség ve­zetője maga is beismerte: az elmúlt két évben a kapcsola­tok köre némileg szűkült a korábbi esztendőhöz képest, ami egyáltalán nem biztató. A két ország gazdasági és tudo­mányos életének több területén mutatkozik ugyan bizonyos fejlődés az együttműködésben — Vlagyimir Kirillin szov­jet miniszterelnök-helyettes az orvostudományt, a környe­zetvédelmet, a fémkonászatot, a mikrobiológiát és a számí­tógépek alkalmazását emelte ki —, ez azonban messze el­marad a szakértők elképzeléseitől. Márpedig nem közömbös, hogy Moszkvát és Washing­tont a jelenlegi nemzetközi helyzetben milyen mérvű és mennyire széles körű kapcsolatrendszer fűzi egymáshoz. A szovjet fővárosban több amerikai cég és bankház nyitott képviseletet az utóbbi esztendőkben. A nyitás ezúttal kép­letes értelemben is helytálló: az USA üzleti köreiben so­kan — egyre többen — úgy vélik, hogy a két ország kapcso­latainak stabilizálásában a tudományos-műszaki együttmű­ködés rendkívül fontos tényező. Mostanában azonban a Moszkvában dolgozó amerikai üzletemberek bizonyos csa­lódottságuknak adnak hangot: gyorsabb előrehaladást vár­tak, s mindenekelőtt azt, hogy a két ország kereskedelmi­gazdasági kapcsolatainak legfőbb akadályozója, a még mindig érvényben levő diszkriminatív előírások fölött meg- kondul a lélekharang. Csakhogy a legnagyobb kedvezmény elve egyelőre nem segíti elő a szovjet—amerikai kereskedelmet. Igaz, a kínai miniszterelnök-helyettes elutazásakor — aligha merő vé­letlen az időzítés — egy tekintélyes amerikai szenátor ja­vasolta: mind a Szovjetunióval, mind Kínával normalizál- ják a kereskedelmi feltételeket, vagyis léptessék életbe a legnagyobb kedvezmény elvét. A vita azonban várhatóan még hosszan elhúzódhat, s pozitív kimenetelét a „héják” megkérdőj elezh étik. Pedig — bizonyság rá a szerdán Moszkvában véget ért ülésszak — tömérdek lehetőség kínálkozik a két ország együttműködésére. Ha az amerikaiaknak csakugyan érdeké­ben áll a kapcsolatok fejlesztése — az elnök tanácsadója eb­ben az értelemben foglalt állást —, úgy Washingtonnak konkrét lépésekre kellene elszánnia magát. Minden mást megelőzve a legnagyobb kedvezmény megadására, amit a SALT-egyezmény aláírására Leonyid Brezsnyev amerikai látogatására készülőben minden bizonnyal az enyhülés irá­nyában ható fontos tényezőnek tekintetének világszerte. Gyapay Dénes Iráni helyzetkép Isfahcmban új kezekben a közigazgatás 2 NÖGRAD — 1979. február 8., csütörtök Sapur Baktiar miniszterel­nök a továbbiakban is kap­csolatban áll Mehdi Bazar- gannal, a Khomeini által ki­nevezett kormányfővel — kö­zölte szerdán a Kayhan In­ternational teheráni lap Ka­rim Szandzsabira, a világi el­lenzéket tömörítő nemzeti front főtitkárára hivatkozva. A nemzeti front már koráb­ban felszólította a lakosságot, iránt. Sapur Baktiar, a sah ál­tal kinevezett miniszterelnök ezzel szemben újból leszögez­te: „semmiféle kényszer nem veheti rá a távozásra” és csak akkor hajlandó lemondani, ha a parlament leszavazza. Ez utóbbi lehetőség — vélik helyi politikai körökben — esetleg békés úton vetne véget a „két kormány vetélkedésének”. Hodding Carter, az amerikai támogassa Khomeinit és Méh- külügyminisztérium szóvivője di Bazargant. Khomeini hívei átvették a közigazgatási ügyek irányítá­sát Isfahanban, Irán második legnagyobb városában. Sajtójelentések szerint hár­man meghaltak, 27-en megse­besültek kedd este a kelet­iráni Zahedan városban, ami­kor a sah hívei rátámadtak egy, a Khomeini támogatói ál­tal rendezett békés tüntetésre. Teherán katonai kormány­zója bejelentette, hogy a vá­rosban egy órával megrövidí­tették az éjszakai kijárási ti­lalmat. Az iráni vallási ellenzék be­jelentette, hogy az egész or­szágra kiterjedő tüntetések­kel fejezi ki támogatását a Khomeini által kinevezett kormányfő, Mehdi Bazargan kedden bejelentette: Robert Huyser tábornok, az Európá­ban állomásozó amerikai had­erők helyettes főparancsnoka, aki egy hónapot töltött Irán­ban, washingtoni jelentéstéte­le után visszatért NSZK-beli állomáshelyére. Huyser iráni szerepéről a szóvivő csupán annyit közölt, hogy a tábor­nok az Egyesült Államok Iránnak szóló fegyverszállítá­sairól tárgyalt és Washington támogatásáról biztosította a Baktiar-kormányt. * A külügyi szóvivő ugyan­csak megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is Baktiart ismeri el Irán tör­vényes kormányfőjének, de ugyanakkor közölte, kormánya kapcsolatban áll az iráni el­lenzékkel is. (MTI) Japán aggodalmak Flesch István, az MTI tudó­sítója jelenti: A japán kormány szerdán aggodalmát fejezte ki a viet­nami határon végrehajtott nagyszabású kínai csapatösz- szevonások és katonai akciók miatt, és felszólította Pekin- get, hogy a Vietnami Szocia­lista Köztársasággal kirobbant vitájában tartózkodjék az erő alkalmazásától. A szigetország küldöttsége a japán—kínai erre vonatkozó álláspontját tárgyalások szerdai megkezdé- Ohira Maszajosi kormányfő és se előtt felkereste Szonoda külügyminisztert és felszólí­totta: követelje Kínától a kí­nai—vietnami viszály tárgya­lásos rendezését. Hanoi követ­kezetes javaslatainak megfe­lelően. elnök-helyettessel, illetve Hu­ang Hua külügyminiszterrel. Ohira emlékeztetett rá, hogy Japán és Kína eltérően ítéli meg a helyzetet, Szonoda pe­dig felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai katonai alakula­toknak a vietnami határ men­tén való felvonultatása aggo­dalommal töltötte el a térség országait. A japán kommunista párt Szonoda Szungo külügymi­niszter fejtette ki azokon a tárgyalásokon, amelyeket kü- lön-külön folytattak Teng Hsziao-ping kínai miniszter­Náci garázdálkodások Mind nagyobb felháborodást és nyugtalanságot keltenek Nyugat-Berlinben az elmúlt hetekben egyre gyakoribbak­ká váló náci garázdálkodások, amelyek résztvevői elsősorban fiatalok. A „Holocaust” című amerikai antifasiszta tv-film. sorozat január végi bemuta­tását követően a szélsőjobb tüntetések, rendzavarások, fasiszta jelvények, jelszómá­zolások oly mértékben meg­szaporodtak a városban, hogy ma már azok is intézkedése­ket sürgetnek, s a hatóságok lanyhaságát bírálják, akik még néhány hete is „jelenték­telen mellékielenségnek” mi­nősítették Nyugat-Berlinben a neonácizmust. A Der Tagesspiegel című li_ berális lap vezércikkben fog­lalkozott a náci bűnök elévülé­sének problémájával. Leszögezte, hogy az elévülés hatályon kívül helyezése po­litikai követelmény. (MTI) ANGLIA fl sztrájkok sodrában Anglia gazdasági és politikai életét egymást követő roha­mokban olyan sztrájkok rendí­tik meg, amilyenekre az 1926- os általános sztrájk óta talán csak egyszer, 1974-ben volt példa. Akkor a bányászok ál­tal vezetett hatalmas sztrájk­mozgalom megbuktatta a konzervatív kormányt. MEGOSZTOTT VÁLASZTOK A helyzet politikailag most annyiban más, hogy munkás­párti kormány van hatalmon. Ez voltaképpen mindkét fe­let óvatosságra inthetné. A szakszervezeteknek tudniok kell, hogy az 1979-es eszten­dő választási év, márpedig Anglia politikai viszonyai között a munkáspárti kor. mány bukása esetén csak a konzervatívok ragadhatják magukhoz az irányítást. Ez a kormány nyilvánvalóan még kedvezőtlenebb, a tőkések ér­dekeit még nyíltabban kép­viselő gazdaságpolitikát foly­tatna. Ugyanez visszafelé is igaz. A választási harcban a munkáspárti kormány tömeg­bázisát éppen a szakszervezet­be tömörült dolgozók alkotják, ha tehát Callaghan kabinetje a végsőkig kiélezi a viszonyt ezekkel a rétegekkel — akkor az egyébként is csaknem egyenlő arányban megoszló ország kormányzása kicsúsz­hat a Labour-párt kezei közül. Ezek a politikai realitások mégsem tudták korlátozni a sztrájkharc hevességét. A magyarázat az, hogy a politi­kai valóság mögött egy még sokkal mélyebb és hatásosabb gazdasági realitás húzódik meg! 30 ÉVES STAGNÁLÁS Ennek voltaképpen történel­mi gyökerei vannak, s részle­tei rendkívül bonyolultak. Lé­nyege azonban az, hogy a második világháború után Anglia pozíciója a tőkés vi­lággazdaságban gyökeresen megváltozott. Számos politi­kai és gazdasági tényező együt­tes hatásaképpen nem, újítot­ták fel az angol tőkések a nagyipar állóeszközeit (azaz gépparkját) olyan ütemben, ahogy ezt más tőkés vetélytár- sak megtették. Ennek követ­keztében Angliában a terme­lékenység sokkal lassabban nőtt, mint más tőkésországok­ban és a gazdaság növekedé­se is sokszor a stagnálásig lelassult. Ennek a helyzetnek egyik következménye volt Anglia általános gazdasági le­maradása, külkereskedelmi versenyképességének csökke­nése és az angol munkások re­álbérének viszonylagos lema­radása a többi fejlett tőkés­ország munkásainak reálbé­réhez képest. JÖVEDELEMPOLITIKA ÉS STABILIZÁLÁS Ez voltaképpen a jelenlegi vá'ság történelmi perspektí­vában vizsgált (de természe'.e- sen csak elnagvolt és vázlatos) oka. Ami a közvetlen okokat illeti, azt a munkáspárti kor­mány úgynevezett „jövedelem, politikájában” kell keresni. A kiindulópont itt az, hogy a vázolt történelmi okok kö­vetkeztében a megelőző kon­zervatív kormány bukása után Angliában olyan helyzet ala­kult ki, hogy a termelés jófor­mán egyhelyben topogott, vi­szont rendkívül nagy volt a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiánya, az infláció pe­dig a 25 százalékos évi ütemet is meghaladta. A munkáspárti kormány ekkor egy stabilizálási politi. kát dolgozott ki, amelynek lényeges összetevője volt, hogy nagyjából 5 százalékban szabta meg az átlagos évi bér­emelés lehetséges felső hatá­rát. A nagyhatalmú szakszer­vezeti tanács (TUC) igen hosz- szú időn keresztül támogatta ezt a jövedelempolitikát és maguk a bérből és fizetésből élő tömegek is rendkívüli ön­uralomról tettek tanúságot. Voltaképpen vállalták, hogy az általános inflációellenes, stabilizálási politikán belül ez az úgynevezett „jövede­lempolitika” a fizetésből élő rétegekre hárítsa a gazdaság megszilárdításának fő terheit. A stabilizálás másik forrása az Északi-tenger olajkincsé­nek egyre nagyobb jövedelmé­ből származott és lényegesen, javította Anglia külkereskedel­mi és fizetési mérlegét. Ma­gukra a tőkésvállalatokra (azon a címen, hogy gazdasági tevékenységüket ösztönözni kell) aránytalanul kevesebb terhet raktak. AZ ÁLLAM LEMARADT Az 1975 óta tartó időszaki mérlege ilyen formán lényegé­ben azt mutatta, hogy három esztendeig, 1978. kora őszéig Angliában a reálbér egyál­talában nem emelkedett, hanem nagyjában és egészében azo­nos maradt! (Más szóval: az infláció üteme mindig legalább akkora volt, mint a névleges bér emelkedése). Ezen belül volt két hosszú időszak, ami­kor az infláció gyorsabb volt a névleges béremelkedésénél; a reálbér tehát csökkent. A legutóbbi ilyen időszak 1977. tavaszától 1978. derekáig tárj tott. Az történt tehát, hogy » hivatalos „jövedelempolitika” éveiben rendkívül sok visszatartott feszültség hal­mozódott fel a bérfronton. Ez robbant ki a mostani sztrájk­mozgalomban. Igen fontos járulékos oka a jelenlegi heves sztrájk­harcnak, hogy Angliában az állami szektorban dolgozók jövedelme lemaradt a magán, szektorban dolgozó munkások és alkalmazottak jövedelmi szintje mögött. Ez a magyará. zata annak, hogy a magán­szektor után a sztrájkakciók jelenleg egyre jobban átter­jednek az államosított szek­torra és a vízművek, repülő­terek, iskolák, kórházak mun. kabeszüntetésoj után felbuk­kantak a villamos erőművek és a szénbányák sztrájkjának lehetősége is. —1. —e. Bhutto halálos ítélete Tüntetések, Pakisa A szigorú biztonsági intéz­kedések és tömeges letartózta­tások ellenére Pakisztán több városában szerda reggel kor­mányellenes tüntetések rob­bantak ki Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök halálos ítéletének megerősíté. Több textil exportra Ebben az évben a HTJNGA- ROTEX Külkereskedelmi Vál­lalat tovább kívánja növelni kivitelét mind a szocialista, mind a tőkéspiacra, ugyanak­kor importforgalma némileg csökkenni fog. A vállalat szak­emberei szerint ebben az év­ben sem várható a textilke­reskedelemben nagyobb fokú élénkülés, de a tavalyihoz ké­pest valószínűleg kedvezőbb piaci helyzet alakult ki. A vállalat vezetői szerdai sajtó- tájékoztatójukra elmondták: a HUNGAROTEX dollárban számolva évente 700 milliós összforgalmat bonyolít le; ex­portjuk fele a szocialista pia­cokon talál gazdára. Legfon­tosabb partnerük a Szovjet­unió, de nem csak az export­ban, hanem az importban is, hiszen textiliparunk számára fontos nyersanyagokat vásá­rolunk tőlük. Az idén tovább kívánják bővíteni vegyes vál­lalati és ügynöki hálózatukat, amely már valamennyi leg­fontosabb piacukon megala­kult. miatt tiltakozások tanban se miatt. Eközben egyre többi ország és szervezet kérte Ziaul Hak pakisztáni államfőt, hogy gyakoroljon kegyelmet és na végeztesse ki Bhuttót. Kurt Waldheim ENSZ-fö^ titkár Ziaul Hak elnökhöz ked­den továbbított üzenetében zintén kegyelmet kért Bhutto számára. A világszervezet ve­zetője Bhutto letartóztatása óta már harmadszor fordult a pakisztáni vezetőhöz a volt miniszterelnök életének meg­mentése érdekében. James Carter amerikai elnök, Anker Jörgensen dán miniszterelnök szintén arra kérték Hak tá­bornokot, hogy kímélje meg Bhutto életét. Pakisztán két nagy városá­ban — Rawalpindiben és Peshawarban — szerdán kor­mányellenes tüntetők lepték el a belvárost és tiltakoztak a halálos ítélet miatt, követelve Bhutto azonnali szabadon bo­csátását.

Next

/
Thumbnails
Contents