Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
Nem szegenyember módjára H02?% aii le^z oltóbb a nógrádi szén? I. A MAGYAR SZÉNBÁNYÁSZATNAK, az idei népgazdasági elvárások alapján, 25,2 millió tonnányi szenet kell felszínre hoznia. A Magyar Szénbányászati Tröszt kilenc vállalata közül a nógrádiakra ebből egymillió-har.mincezer tonnányi jut — bár kívánalom ennek legalább húszezer tonnával való túlteljesítése. Ami nem tűnik lehetetlennek, mi több: már eleve számíta- ríak is rá. Hiszen köztudottak növekvő energiaigényeink, amelyek kielégítésében, megcáfolandó néhány hetvenes évek eleji vezető „koncepcióját”, újólag és ismételten, az egyik legjelentősebb helyet foglalja el a szén. Mégpedig: a hazái szén... S ennek hangsúlyozása lényeges. lléhány nappal ezelőtt, éppen a Magyar Szén- bányászati Tröszt széntermelési főosztályának vezetője szűkebb körben elmondotta, bár jelezte, titkolózásra semmi ok, hogy a múlt évben a Német Szövetségi Köztársaságból is kényszerültünk e jelentős „energiahordozó” importálására. Nem kis pénzért: a szállítási költségeket is beleszámítva, csaknem két és fél ezer forintba került a hatezer kalória körüli fűtőértéket képviselő szén minden egyes tonnája. Ez pedig nem kis summa. Mert igaz, a hazai nem bír ekkora kalóriaértékkel, mégis csupán kitermelési ára ennek egyötöde. Tóth Józsefnek, a Nógrádi Szénbányák műszaki igazgató- helyettesének is említettem a fentebb írásban rögzítetteket, aki helybenhagyólag bólogatott, s még tovább fűzte a gondolatmenetet: — Országos átlagban ötszáz forint körüli összegbe, kerül egy tonna szén felszínre hozatala; nálunk Nógrádban félszáz forinttal többe. — S ez mivel magyarázható? — Nézze! A szénbányászatnak három fő tényezője van: az ember, a gép és a természet, mi utóbbin a geológiai viszonyok értendők. Közülük bármelyik közrejátszhat a viszonylag magas önköltség kialakulásában, s ha már csupán az egyik feltétel nem a kívánalmaknak megfelelően alakul, „kapaszkodhatunk”, verítékezhetünk. — ... És kérhetik a tröszttől a tervszámok csökkentését. — A múlt évben ez is megtörtént. S hogy ott fent ezt engedélyezték, az bizonyítja mostoha körülményeinket. TÉNY: A NÉGY NÓGRÁDI bánya — most nem számítva bele a közelmúltban megnyitott, s azóta már művelés alá vett kazári külszíni fejtést — mostohább geológiai viszonyokkal bír a hazai átlagnál. Minden rosszra, ami a hazai szénbányászkodásban fellelhető ,— szénporrobbanásveszély, metán-, vízbetörés, a jövesztést akadályozó kemény kőzetű vetődések — számítani lehet Kányáson és Mén- kesen, de nem kevésbé nyugalmas e tekintetben a szorospataki és a tiribesi aknaüzem sem. Mindezek mellett nem áldotta még a természet vástag széntelepekkel a nógrádi szénmedencét, ami rontja a gépek kihasználhatóságát, s nem kis mértékben befolyásolja a szén minőségét. Hiszen hiába tűzték ki az elmúlt esztendőben — példaként Ménkesen — ezek jobbítását, ha néha negyven—ötven centimétemyire vékonyodott el a telep. Ekkor bizony együvé keveredett szén és meddő, amelyek szétválogatására jelenleg csak elenyésző lehetőség van. (Fennáll ennek lehetősége Kányáson is, ahonnan a TÜZÉP-tele- pekre kerül az úgynevezett lakossági szén, s nem csoda hát a vevők gyakori káromkodása.) Rövid elkanyarodás után ismét visszatérünk a viszonylag magas önköltségekre. Amelyek csökkentése a műszaki igazgatóhelyettes szavai szerint csak egyféleképpen lehet: még több, hatékonyabb termeléssel. Ami viszont feltételezi az élőmunka jó kihasználását, a magas fokú gépesítést; egyáltalán: a szervezett vállalati és üzemi rendet. Gépesítés dolgában, miként Tóth József bizonygatja, nem áll rosszul a Nógrádi Szénbányák. Ennek mértéke, hiszen vannak már folyamatos szállítórendszerek. korszerű jö- vesztő-, rakodó- és elővájó gépek, fronti „önjáró” biztosítóberendezések, megüti az országos szintet. — Igen ám, csali milyenek ezek a gépek...!? — Tény: java részük már használt állapotban került a vállalathoz. Tirfbesre, Borsodból átadtak már nullára leírt maróhengert, a szorospataki, immáron meg sem levő Gullick típusú önjáró frontbiztosítót a Középdunántúli Szénbányáktól. a ménkesi KM—87-es berendezést pedig szintén Borsodból kaptuk. Kányáson viszont van két vadonatúj 2—MKE típusú berendezés, ennek szépséghibája, hogy a geológiai viszonyok miatt csak egy vesz részt a termelésben. — Káromkodnak is esetenként, s mondják: Nógrádnak csak uraságoktól levetetett holmi jut! — Nézze! Bebizonyosodott tény, hogy a drágább gép az olcsóbb. Mi, a fejlesztésre rendelkezésünkre álló összeg ir 'ereiében, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak,, hogy bármit, ami a piacon kapható, s olcsó, összevásároljunk. Példaként, s nem lebecsülve egy másik szocialista ország iparának műszaki színvonalát, egyik aknaüzemünkben tőlük vásároltunk kaparószalagokat, amelyek egyik-egyikét havonta cserélni kell. Megvettük, mert olcsó volt, de — így lett roppant drága. Rájöttünk: ki kell várni azt az alkalmas pillanatot, amikor egy világszínvonalú gép meg is rendelhető, s pénzünk is van rá. Ez a magyarázata az „uraságoktól levetetett holminak”. A CÉL HÁT A MEGFONTOLT, kellő előretekintéssel végzett ,— végzendő? — automatizálás, gépesítés. Ám ennek emberi vonatkozásai is vannak. (Folytatjuk) Karácsony György „...Szervezzük meg az ellenállást...” Emlékezés Kozik Ferencre Nyolcvan évvel ezelőtt, 1899. február 5-én született Kozik Ferenc Karancsalján. Még nem volt 20 éves, amikor tagja lett a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége helyi szervezetének. Részt vett a Tanács- köztársaság védelmében, 1919-ben önként jelentkezett vöröskatonának. Karancs- berény és Karancslapujtő határában, majd a Karancs hegységben harcolt, mint a bányászzászlóalj munkáskatonája. Az első magyar proletár- diktatúra mély nyomokat hagyott Kozik Ferencben. Hatására 1926-ban tagja lett a kommunista politikát hirdető és folytató legális Magyarországi Szocialista Pártnak, melynek egyik legaktívabb szervezője volt Karancslejtős-aknában és Karancsalján. Szoros kapcsolatot tartott fenn bag- Jyasaljai baloldali bányászokkal is. Az MSZMP betiltása után a karancsaljai szociáldemokrata párt és a bányászszakszervezet vezetőségében a baloldali politikát folytatók közé tartozott. Tevékeny szerepet vállalt a kommunisták által kezdeményezett és irányított 1929-es országos bányászsztrájk előkészítésében és a helyi négyhetes sztrájk vé- gigvitelében. Ezért a bányaigazgató Kozik Ferencet 45 társával együtt elbocsátotta. A munkanélküliség kényszerítette otthona, hazája elhagyására. Belgium bányáiban keresett megélhetési lehetőséget. Tizenegy hónapi távoliét után hazajött, de csak 1934-ben alkalmazták Etes-Rau-aknán. A munka- nélküliség azonban nem tántorította el a baloldali mozgalomtól. Lakóhelyén, Karancsalján és a szomszédos községekben a szociáldemokrata párton belül folytatta a szervező munkát. A csendőrség nyomozóosztályparancsnokságának 1936. szeptember 11-én kelt jelentése a salgótarjáni bányamedencében folyó szociáldemokrata szervezkedésről szólt. Ebben többek között jelentették, hogy Kozik Ferenc szakszervezeti vezető a szomszédos községek szociáldemokrata vezetőivel arról tárgyalt: béremelési követeléseikkel addig nem állnak a nyilvánosság elé, amíg az összes bányászt be nem szervezik a szociáldemokrata pártba. Ennek érdekében általános bányászsztrájkot helyeztek kilátásba. Kozik Ferencet ezután érte el a letartóztatási hullám. Mozgalmi tevékenységéért hathónapi fogházra ítélték. Büntetésének kitöltése után tovább folytatta a mozgalmi munkát. Később, 1937-ben ismét letartóztatták. Azzal vádolták, hogy Etes-Rau- aknán a húzatókötélre pa- xitot erősített, s végre akarta hajtani a robbantást. A baglyasaljai csendőrségről a budapesti Markó utcába, majd Vácra és • Balassagyarmatra szállították. A vizsgálati fogság után, bizonyítékok hiányában szabadon bocsátották. Az 1937. augusztus 26-i keltezésű névjegyzékben, melyet a baglyasaljai rendőrőrs állított össze az elbocsátott és más bányáknál sem kívánatos személyekről, Kozik Ferenc neve is szerepelt. A zaklatások, az elbocsátások, a letartóztatások ellenére is részt vett a baloldali munkásmozgalomban. Kiemelkedő szerepe volt az 1944. novemberi karancslej- tősi ellenállás megszervezésében. Karancs] ejtős-akna bányászait november 23-tól hadi munkára, katonai szolgálatra akarták kivezényelni a nyilas vezetők. „Tagadjuk meg ' az engedelmességet, menjünk le a bányába, szervezzük meg az ellenállást” — javasolta Kozik Ferenc. A javaslatot a bányászok többsége elfogadta. Közel 300 bányász szállta meg az aknát és felkészültek az ellenállásra. Több napra való élelemmel, vízzel, karóiddal és fegyverrel is ellátták magukat. A bányászellenállókhoz szökött katonák is csatlakoztak. Az öt napig tartó fegyveres ellenállás megtorlásaként a németek hét ellenállót kivégeztek. Kozik Ferenc egy kis csoport élén a végsőkig kitartott a bányában, majd áttörték a fasiszták katonai gyűrűjét, és a Karancs hegységben tartózkodó ellenállókhoz csatlakoztak. A felszabadulás után Kozik Ferenc is azok közé állt, akik a kizsákmányolásmen- tes, demokratikus szabad Magyarország felépítésén munkálkodtak. A kommunista mozgalom elkötelezettje volt 1967. szeptember 16- án bekövetkezett haláláig. Vonsik Ilona Az elmúlt év decemberében kezdték meg a mezőgazdasági gépek téli nagyjavítását a szügyi Madách Imre Termelőszövetkezetben. Az erőgépek kilencven százalékát már kijavították, a munkagépek pedig a kora tavaszi munkák megkezdésének sorrendjében kerülnek a szerelők kezei alá. A képen Szölszkj János és Cservenák János szerelők az MTZ erőgép szervoberendezését javítják. —bábel-felv.— A kohászok ez évi cselekvési programja Többet exportálnak az értékesebb termékekből Ésszerűen takarékoskodnak A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI Üzemekben cselekvési program keretében kialakították azt a hadrendet, amely az 1979-es év legfontosabb, konkrét gazdaságpolitikai feladatait tartalmazza. Kétségtelenül nagyok a feladatok, de tudatos, előrelátó fejlesztési munkával teremtettek jó alapot a sikeres munkához. A cselekvési program ösz- szeállításánál külön hangsúlyt kapott, hogy 1979-ben fel kell használni a múlt év tapasztalatait, amelyek kedvező eredményekhez vezettek. A tőkés- export 13 millió dollárt meghaladó bevétele jelzi, hogy a gyárban kialakulóban van a helyes exportszemlélet. Eredményesnek kell megítélni a termékszerkezet-váltásra való törekvést, a minőségfejlesztési tervek hatását, előreléptek a szervezettségben és az önköltségcsökkentés tervszerű és tudatos alakításában is. 1979-ben azonban a vállalati nyereséget 18 százalékkal akarják növelni, miközben az új gazdasági szabályozók mintegy 50 millió forintot vonnak el a korábbi nyereségalapból. A nagyüzemi pártbizottság ezek ismeretében olyan cselekvési programot fogadott el, amelynek legfőbb törekvése, hogy az eddiginél kevesebb ráfordítással minden eddiginél nagyobb termelési értéket tudjanak előállítani. , A cselekvési program leszögezi, hogy a gazdálkodás minden területén figyelembe kell venni: a beruházási, fejlesztési alapok korlátozottak, tehát új beruházást nem indítanak. Az állóeszköz-fenntartás pénzügyi keretei nem haladhatják meg a múlt évi szintet. A készletek szintjét csökkenteni kell, hogy az tudatos munkával a gazdaságos termelés igényeihez igazodjon. A pártbizottság és a pártalap- szervezetek gazdaságirányító, -szervező és -ellenőrző munkájának középpontjába állítják a gazdálkodás hatékonyságát és a minőségi színvonal növelését. A minőségfejlesztési munka elsősorban a CO-j hegesztőhuzal és a süllyesztékes kovácsolt termékek területére összpontosul, hogy a jó árfekvésű termékekből minél nagyobb exportkötelezettséget vállalhassanak magukra. A termékösszetétel javításánál és korszerűsítésénél változatlan célkitűzés a hegesztett. cső- és görgőspályagyártás, valamint a DEXION, a C09 hegesztőhuzal és a nemesített szalagacél előtérbe helyezése. A vállalat ez évben 42 ezer 050 tonna nem rubel elszámolású exportfeladatra vállalkozik, amelynek értéke meghaladja az 563 millió forintot. A rubel elszámolású exportból 4400 tonnát vettek programba, amelynek értéke 52 millió forint. A vállalati gazdálkodásban ezúttal fontos feladatot kapnak a különböző önköltségcsökkentő intézkedések, ösz- szesen 40 millió forintos megtakarítást vettek tervbe. Ügy látják, hogy anyagköltségekből 18,5, energiaköltségekből pedig 6 millió forint megtakarításra nyílik lehetőség, míg az egyéb területen a hibátlan munkarendszer, a szervezés, az újítás, a munkaverseny és a műszaki intézkedések további 15,5 millió forintos megtakarítást eredményeznek majd. A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI Üzemek 1979-ben 3,55 milliárd forintra akarja növelni a vállalat termelési értékét, s ez lehetővé teszi 320 millió forint nyereség elérését. Ezek a nagyszerű programok kétségtelenül összhangban vannak azzal az 1978. decemberi párthatározattal, amely a népgazdasági egyensúly megteremtésére való törekvést tűzi fő feladatul. A gyárban az alapos felmérések után cselekvési program írja elő minden termelő- és gazdálkodóegység részére a legfőbb tennivalókat. A hengermű dolgozóinak feladatává tették, hogy a hatékony gazdálkodás érdekében végrehajtandó átcsoportosításoknak legyenek a kezdeményezői, cselekvő résztvevői, hiszen a jelenleginél több, magas karbontartalmú edzett, ötvözött szalagfélét, több DEXION-ter- méket, fűrészt és rugót kell előállítaniok. A huzalműben elsősorban a hegesztőhuzal, a horganyzott árúk, a szeggyártás hazai és exportigényeinek kielégítését kell szorgalmazni. A pártalap- szervezet feladatává tették: segítsék megértetni a dolgozókkal, hogy a magasabb értékű termékek gyártását szükséges fokozni. S ennek rendelNÓGRAD - 1979. jenek alá minden olyan korábbi törekvést, amely nem szolgálta eléggé a hatékonyságot. A huzalműben kiemelt ' feladat az exportkötelezettsé- gék határidőre és jó minőségben való teljesítése és az anyagtakarékosság fokozása is, hogy az elmúlt évinél kedvezőbb eredményeket tudjanak felmutatni. A kovácsoló és öntöde gyárrészlegnél az új süllyesztékes kovácsüzem teljes felfuttatása és a nagy teljesítményű berendezések kapacitásé, nak jobb kihasználása került a cselekvési programba. A kovácsolt termékek termelését 7,1 százalékkal akarják növelni, mégpedig úgy, hogy ennek keretében a kovácsolt, a sajtolt, a mezőgazdasági gépalkatrészek mértéke növekedjen. A kisterenyei gyáregységnél a cselekvési program arra hívja fel a figyelmet, hogy szervezettségük javításával mielőbb közelítsék meg a vállalati szintet. Kisterenyén a fejlesztés folytán ez év első negyedében kezdi meg munkáját az új üzem. A hegesztettcső- és görgőspályagyártás lehetővé teszi, hogy a kisterenyei gyáregység 2—2,5- szeresére emelje a korábbi termékkibocsátást. Fontos azonban, hogy ennek során megnövekedett exportfeladatot teljesítsenek. A programba vett 1200 tonna jó minőségű exportból 27 millió forintos értéket vár a vállalat. UGYANÍGY MEGHATÁROZTÁK a kiszolgálóüzemek, az elvi osztályok, a KISZ-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés feladatait. A cselekvési program külön hangsúlyozza, hogy az üzemfenntartó és szerszámellátó részlegek kiemelten kezeljék a termelés eredményességét biztosító berendezések karbantartását és szerszámellátását. Helyezzék előtérbe az ésszerű és gazdaságos importalkatrészek kiváltását. Hangolják össze a termelési és karbantartási feladatokat, hogy a decemberi párthatározat előírásainak megfelelően hatékonyabbá váljon a munka, csökkenjen a ráfordítás és a megkívánt mértékben növekedjen a gyár termelési értéke. Orosz Béla ár 6., kedd 3
