Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

így dolgoztunk S okféle részlet ismert volt már altból — napi tapaszta­latok, az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ölese, az országgyűlés téli ülésszaka nyomán —, amit most teljes, összefoglaló képként tárt elénk a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése. A népgazdaság 1978. évi tervének telje­sítéséről nyújtott átfogó összegezés — amint a napilapok va­sárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — arra ad módot, hogy tavalyi munkánk eredményeiről összeillesszük az ön­magukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb rész­leteket; a tanulságok levonása, s hasznosításuk elkerülhetet­len. Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, vajon miként summázható a megtett út, azt felelhetjük, sikerrel legyűrt akadályok, s elmaradt lépések bonyolult keveredése­ként. Nem a haladás ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válasz arra is, megtorpanásról nem be­szélhetünk. Arról azonban igen — mégpedig megkülönböz­tetett figyelmet sürgetve kell szólnunk róla —, hogy mun­kánknak egyre inkább a minőségi jellemzői kerülnek elő­térbe, s itt vannak tetemes adósságaink. Mert hiszen igaz, a termelőágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fejlődtek, de éppen a minőségi, összetételbeli vo­nások háttérben maradása miatt a termelés egészének haté­konysága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem nö­vekedése négy százalék a célul meghatározott öt százalék­kal szemben. Amibe belejátszott, a bruttó termelés sem emel­kedett a számított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt annak, hogy az anyagi ráfordítások gyorsabban növe­kedtek, mint maga az árukibocsátás. Ez utóbbi, ha egyetlen esztendőben föllelhető jelenség­nek mutatkozna, nem okozna különösebb fejtörést. Tartós, hosszabb ideje meglevő folyamatról van szó azonban, amit — életszínvonal-politikai, s gazdaságfejlesztési céljaink ismereté­ben egyaránt — nehéz teherként vállainkon nem hordha­tunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beru­házások tervezettet meghaladó mértéke, a készletfelhalmo­zás már-már akrobatamutatványokhoz illő emelkedése. Az ilyen és hasonló tényezők azután úgy válnak igazán test­közelivé, hogy a behozatal túllép az ésszerű, az indokolt ha­tárokon, ugyanakkor a kivitelnél elmaradnak, késnek azok a lépések, melyek növelnék versenyképes áruik mennyiségét, korszerűségét, használati értékét, fajlagos költségeikkel össze­vetett árát. Mindenkor veszélyesek a végletek, s akkor különösen, ha a gondok szorítóak. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy milliók munkája eredményeként az 1978-as esztendő is hozott szép sikereket. A vegyipar gyors termelésnövekedé­sét például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a kedvező eredményű kivitel fokozódása kisérte; az egy la­kosra számított 1,2 tonna szemes termény és 124 kilogramm hús előállítása európai viszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény, s a 88 ezer lakás fölépitése — bár kétezerrel ke­vesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fel. Ha megengedjük a leegyszerűsítést, akkor úgy fogalmaz­hatunk, nem az eredmények hiánya, hanem lehetőségeink és eredményeink viszonya, s még inkább a követelmények és a teljesítmények aránya a figyelmeztető. Sajna* óvakodunk, ódzkodunk az olyasifajta ellentétpárok fölállításától, mint az, hogy a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési forrásai a terve­zettnél jóval nagyobb mértékben bővültek — Ilyen célú ki­adásokra tíz százalékkal többet fordítottak, mint 1977-ben —, ugyanakkor az eszközkihasználás romlott, az egységnyi álló­eszközre jutó termelés 1978-ban az iparban 3,5 százalékkal, az építőiparban nyolc, a mezőgazdaságban két százalékkal csökkent. A beruházásaikra, fejlesztéseikre büszke cégeknél a mérleg e másik serpenyőjét is figyelni kellene. Az előbbihez hasonló ellentétpárokat — a köznapi ta­pasztalatokra támaszkodva is, a Központi Statisztikai Hivatal jelentését olvasva is —, sajnos, könnyedén összeállíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iramban emelte beruházási célú értékesítését, ugyanakkor — például és nagy súllyal a gépiparban — a termékszerkezet korszerűsítése az indokolt­nál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is elavult, nem korszerű termékek kerülnek a közfogyasztásba, a felhalmo­zásba egyaránt. Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően értékel­ni munkánk eredményeit és teendőinket, ha nem kerüljük meg az előbb említett, illusztrált szembesítést. Az a tény, hogy további fejlődésünk kulcskérdésévé az egyensúlyi hely­zet javítása vált, a megtett lépésekkel szemben az elmarad- takat emeli a fő helyre. Azaz: tartsuk számon, miben sike­rült előbbre jutni az előző esztendőkhöz képest, ám a hang­súly azon legyen, hol, miben, miért maradtunk el lehetősége­inktől. Mert elmaradtunk, s hogy ok, okozat mindig kapcso­lódik, azt tapasztalhattuk az 1979. évi népgazdasági terv cél­jainak megfogalmazásánál, a minimális növekedést jelző számok kimondásával. Sem az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság valóságos hely­zetét, ezt tükrözik a statisztikai jelentésben foglaltak is. An­nak ellenére igaz ez, hogy tisztelet és elismerés illeti a kü­lönböző termelő kollektívák jó célú erőfeszítéseit, eredmé­nyeit, ám azt kell mondanunk, összességében mégis kevés az, amire jutottunk, nem korábbi gazdálkodási szintünkhöz, hanem a követelmények diktálta, a lehetségest és a szük­ségszerűt magukba foglaló mércékhez képest.- A statisz­tikai jelentés száraz tényei mögött a valóság bonyolult min­dennapjai lüktetnek, s éppen ezért a szóhan forgó tények nagy biztonságú alapot kínálnak az okok, okozatok föltárásá­ra. megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termőhelyeknek, elvét viszont világosan megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése. A testület tanácskozásán elhangzott előadói beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tit­kára erről az elvről így szólt: „A követelmények fokozása a vállalatokat mint gazdálkodókat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig mint munkavállalókat érintse. Az intézke­déseknek az erőforrások gazdaságosabb felhasználására, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítására kell ösz­tönözniük, jövedelemhez pedig csak fokozódó követelmények teljesítésével lehessen hozzájutni”. K. S. Arab vezetők találkozója Abdul Fattah Iszmail, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság államfője hétfőn sajtótájékoztatót tartott Da- maszkuszban, ahol Hafez Asz- szad államfő meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dik. A dél-jemeni államfő el­mondotta, hogy országa nagy­ra becsüli Szíriának a szilárd­ság frontjában vállalt szere­pét és elítélte Szadat elnök különutas politikáját. Abdul Fattah Iszmail Da- maszkuszban megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ végrehajtó bizottságá-l nak elnökével is. (MTI) 2 NÖGRÁD - 1979. február 6., kedd Befejezte munkáját a BVT Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: A Béke-világtanács négy­napos rendkívüli ülése — a bizottságok és a kontinens- találkozók résztvevői által előterjesztett jelentések jóvá­hagyása után — és a tanácsko­zás legfontosabb dokumentu­mai közé számító 1979-es ak­cióprogram, valamint a zá­róközlemény elfogadásával — hétfőn befejezte munkáját. A tanácskozáson 97 ország és Nyugat-Berlin küldöttei mel­lett 36 nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Az idei, igen gazdag és szé­les körű akcióprogram első helyén az imperialisták újabb fegyverkezési lépései és ag­resszív összeesküvései elle­ni harc áll. Április 5. és 12. között ennek jegyében kerül sor az ázsiai és a csendes­óceáni térség békéjének és biztonságának hetére, május 7. és 13. között pedig meg­rendezik az európai bizton­ság hetét. A békemozgalom idei programjában is nagy súlyt kapnak a világ válság­gócainak felszámolását kö­vetelő akciók. A BVT támo­gatja az el nem kötelezett or­szágok szeptemberben Ha­vannában megtartandó csúcs- értekezletének sikerre vite­lét. A BVT 1979-ben kiveszi részét a gyermekek nemzet­közi évének megünneplésé­ből, a 15 éve meggyilkolt Martin Luther King születé­sének 50. évfordulójáról való megemlékezésből és változat­lanul nagy figyelmet szentel az apartheid elleni és az em­beri jogok megsértése elleni harcnak. A BVT berlini ülésén elfo­gadott állásfoglalások a la­tin-amerikai és karib-tenge- ri térség imperialista nyo­más ellen harcoló népeit tá­mogató nyilatkozattal és a ciprusi helyzettel foglalkozó szolidaritási nyilatkozattal egészültek ki. A Béke-világtanács hétfői záróülésén felhívással for­dult az 5 nukleáris hata­lomhoz — az Egyesült Álla­mokhoz, a Szovjetunióhoz, Nagy Britanniához, Francia- országhoz és a Kínai Nép- köztársasághoz — „amelyek különleges felelősséget visel­nek a béke védelméért, hogy minden ' halogatás nélkül kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris fegyverek eltávolí­tásáról a katonai fegyvertár­ból”. A BVT azzal indokol­ja sürgető állásfoglalását: „végképp itt az ideje, hogy véget vessenek a nukleáris fegyverek gyártásának és fel­halmozásának, amelyek ha­lálosan veszélyeztetik a bé­két, s a világ civilizációjá­nak a sorsát”. fi sáli és „az egykoriak klubja 99 Idrisz egykori líbiai király Egyelőre még nincs végle­ges döntés arról, hol telep­szik le Reza Mohammed Pah- lavi iráni sah, aki nemrég kényszerült országa elhagyá­sára. A világsajtó tudni vé­li, hogy a Kaliforniában, a francia Riviérán és a mexi­kói Acapulcóban egyaránt fantasztikus luxussal beren­dezett paloták fölött rendel­kező uralkodó esetleg egy ne­gyedik helyen kívánja eltöl­teni „hosszú pihenését”. Min­denesetre úgv tűnik, hogy ő is csatlakozik az „egykoriak klubiá”-hoz, a száműzetésben élő trónfosztott uralkodók és trónkövetelők sorához. Közéjük tartozik Leka, Zogu albán király fia, akit 1961- ben a párizsi Bristol Hotel­ben néhány szintén emigráció­ban élő albán, királlyá válasz­tott. Leka jelenleg Madrid­ban él, fölöttébb jó körül­mények között — ausztráliai feleségének vagyona mentesíti minden gondtól. Egy másik madridi lakos, II. Szimeon egykori bolgár cár szintén Harcok Libanonban Hétfőn virradóra összecsa­pások robbantak ki egyrészt libanoni baloldali erők és palesztin egységek, más­részt jobboldali milíciák között. A leghevesebb harcok Nabatieh és a jobbol­dal birtokában levő Mardzsa- jun város térségében folytak. Fegyveres harc robbant ki Bejrútban is az arabközi bé­kefenntartó erők és a jobb­oldali milíciák között. Ä két felet elválasztó „zöld vonal” mentén a békefenntartó erők Szíriái egységei nehéztüzérsé­gi fegyverekkel válaszoltak a jobboldali támadásra. A bej­rúti sajtó hétfőn közölte, hogy az izraeli hadiflotta egységei vasárnap a fővárostól délre behatoltak Libanon felségvi­zeire. (MTI) Tanácsi vb-ülések 'olytatás az 1. oldalról). Salgótarján város Tanácsa­ik Végrehajtó Bizottsága és Hazafias Népfront városi nöksége együttes ülésén el- gadta azt a feladattervet, nely az 1979—1980-as évek yüttműködésének alapja. Balassagyarmat városi Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága szintén tegnap délután tartotta soron következő ülé­sét, amelyen a többi között megtárgyalta a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről és feladatairól szóló határozat végrehajtásának helyi tapasz­talatait. Megállapították, hogy a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek száma a meg­felelő intézkedések ellenére, még mindig magas. S bár az oktatási intézmények munká­jának színvonala, valamint az intézmények és a gyámügyi hatóságok kapcsolata évről évre javul, az iskolák, üze­mek és munkahelyek efféle kapcsolatai nem kielégítőek. A gondok megoldására a művelődésügyi osztály a múlt év áprilisában megalakította az ifjúságvédelmi felelősök munkaközösségét, melynek tagjai az iskolai és üzemi if­júságvédelmi felelősök. A munkaközösség szervesen be­épül a város pedagógusainak továbbképzési rendszerébe, az ülések tartalmasak, rendsze­resek, s jól segítik az intéz­mények ifjúságvédelmének felvilágosító és gyakorlati munkáját. A városi TIT-szervezet az elmúlt időszakban több alka­lommal rendezett ismeretter­jesztő előadásokat az általá­nos iskolákban, a „szülők akadémiáján”, valamint kö­zépiskolákban és kollégiumok­ban. A témák ismertetésében pedagógusok, jogászok és or­vosok működtek közre. Tovább javultak az elhe­lyezési lehetőségek az óvo­dákban, napközi otthonokban: a felvételinél a veszélyeztetett gyermekek minden esetben elsőbbséget élveztek. Az in­tézmények vezetői intézke­dési terveikben fogalmazták meg a szükséges teendőket. Ehhez a munkához jelentős segítséget nyújt a szülői mun­kaközösség is. Ezenkívül ál­landó a kapcsolat a kisko­rúak érdekében a gyámható­ság és az iskolák igazgatói, osztályfőnökei között. A végrehajtó bizottság ülé­sén szerepelt még egyebek között az ez évi felújítási címjegyzék jóváhagyása, az oktatás, közművelődés ká­derhelyzete, az árhatósági munka és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásá­nak értékelése. Ezek ismer­tetésére a későbbiekben még visszatérünk. A „külföldi szabadságra” el­utazott Reza Pahlavi sah gazdag felesége vagyonából él. Nem túlságosan távol tőlük, Portugáliában ad nanonta au- denciát hozzá látogató honfi­társainak Umberto egykqri olasz király, aki annak idején a család magánvagyonának nem jelentéktelen részét ma­gával vitte a száműzetésbe. Mihály, volt román király az Egyesült Államokban angol és amerikai cégek vezérkép- viselőjeként tevékenykedik. Rechad egykori tuniszi bej trónfosztása után Bej rútba költözött, de nem ottani bankjának éDületében beren­dezett lakásában, hanem fel­váltva londoni és' párizsi há­zában tölti — gond nélkül — napjait. A legöregebb emig­ráns uralkodó. Idrisz egykori líbiai király Kairóban lakik. Konstantin görög exkirály 1 90 éves és nagyon ritkán je­lenik meg a nyilvánosság előtt. Monte Carlóban él. a kaszinó közvetlen szomszéd­ságában az egykori trónörö­kösből apja, Faruk halála után néhány egyiptomi által királlyá kikiáltott Ahmed Faud. Angliában többen is mene­déket találtak, így például az egykori zanzibári szultán, Seyyid Jamshid bin Abdul­lah, aki Portsmouth egyik elő­városában rendezte be ud­vartartását. Ötven családtag­jával együtt érkezett annak I idején Angliába, $ naay ré­szük ma is mellette él; lét- fenntartásuk költségét jórészt az angol állam fedezi. 1976 óta él Angliában Konstantin görög exkirály feleségével és három gyermekével. Előbb Dél-London Chobham kerüle­tében vásárolt 80 000 fontért házat, ezt azonban nemrég egy elegánsabb környéken le­vő. jóval drágább villára cse­rélte. (A Hampstead Garden egyik csöndes utcájában levő villa ára 350 ezer font volt). Konstantinnak könnyű — gö­rögországi ingatlanaiért kár­térítésként annak idején 15 millió fontot kapott. Az összeállítás végére kí­vánkozik a kérdés: mi lesz a sorsa az „egykori uralkodók klubja” új tagjának, Reza Pahlavinak? Csupán egy do­log biztos: szűkölködni nem fog, hiszen amerikai és svájci bankokban fantasztikus össze­gű betéteit őrzik. Gárdos Miklós Letartó?!áfások Iránban Az elmúlt két napon Irán­ban mintegy száz politikai sze­mélyiséget tartóztattak le, köz­tük volt minisztereket, vala­mint ellenzéki politikusokat. Teheráni, jól tájékozott forrá­sok szerint a letartóztatási hullám legújabb áldozatai kö­zött van Ali Szajed Dzsavadi, a januárban alakult „Mozga­lom” nevű, ellenzéki politikai párt vezetője, aki egyben Irán egyik legismertebb írója is. A letartóztatottak többsége el­len általában az a vád, hogy „korrupciós botrányokba” ke­veredtek. A Kajhan című teheráni napilap hétfőn idézte a had­sereg szóvivőjét, aki cáfolta, hogy az ország katonai vezetői kapcsolatban állnak Khomeini, vei. A cáfolat közzétételével egy- időben a Reuter teheráni ka­tonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, ’ '-»y a vallási ellenzék vezetője elnyerte több ezer olyan katonatiszt támogatását, akik korábban nyugállományba vonultak, avagy eltávolították őket a hadseregből, mert szembenáll- tak az uralkodóval. Ezek a személyek — a forrá­sok szerint — hajlandók nyil. vánosan támogatni Khomeini forradalmi tanácsát, vagy meg­alakítandó ideiglenes kormá­nyát, sőt néhány korábbi ma­gas rangú katonatiszt arra is kész, hogy tárcát vállaljon e testületek valamelyikében. A volt tisztek a hadseregen belül rokonszenvezők cso­portjaira támaszkodhatnak — hangoztatták a források. Hétfő délutáni sajtóértekez­letén Khomeini ajatollah be­jelentette, hogy Meddi Bazar- gant, egyik közeli munkatár­sát jelölte ki ideiglenes kor­mányának elnökévé és felkér­te a kormány megalakítására. Bazargan, aki jelen volt a sajtókonferencián jelezte, hogy elfogadja a megbízatást. Khomeini közölte, hogy az „iszlám forradalmi tanács” javaslatára döntött Bazargan kinevezéséről. (MTI) Eloltották a zsanai gázkitözés lángjait A sikeres vasárnapi elő­készület után hétfőn ered­ménnyel járt a zsanai gáz- lángoítás. A mintegy 40 mé­ter magasra felcsapó láng­oszlopok 9 óra 10 perckor aludtak ki a nagy erejű — az összes vízágyú és a két turboreaktít’ generátor kel­tette — víz- és speciális vegyi anyaggal kevert légsu­garaktól. A kétszáz atmosz­féra nyomással ömlő gázt a vártnál nagyobb körzetbe te­ríti a szél, ezért rendkívüli biztonsági intézkedést léptet­tek életbe. A honvédség és a rendőrség • bevonásával a biztonsági sáv mögé terelik a forgalmat, s közben állan­dóan mérik a levegő gázte­lítettségét. A gázlángok eloltása után megkezdődött az előkészület az ömlő energia elfojtására. Képmagnóra veszik a kút, illetve az azon levő kitö­résgátló beillesztésének he­lyét és a menetek állását. Ezután kerülhet sor arra, hogy a speciális felkészültsé­gű szakemberek, megfelelő biztonsági intézkedések után, megkezdjék munkájukat az aknában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents