Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Akire számíthatnak... M helyéről. Na és az emberek? Micsoda magas képzettségűek lettek az elmúlt esztendők so­rán? Ettől a gondolattól jóleső érzés fogta el. Talán egy hal­vány mosoly is átfutott izga­lomtól megpirosodott arcán. Ilyen gondolatok kergetőztek [ ennyi sok tanácskozás volt már az életben, számolni sem lehetne. De ez a mai, ez mégis meny­nyire más! Nézte a széksorok­ban az emberek arcát. Mind­ahány ismerős, sok jóbarát, mégis valahonnan legbelülről egy idegszála arra biztatta, olvasson az arcukról. Vajon agyában, amikor mit gondolnak most? Keres- hogy róla szólnak, te, kutatta, mégsem talált a rászegeződő tekintetekben semmilyen elváltozást. tJgy néztek feléje, mint máskor. Mert tulajdonképpen miért is kéne hogy másképpen néz­zenek rá? Hiába, az ideg- rendszer az elmúlt évtizedek­be^ megkopott. Mindenre rez- dül, érzékennyé teszi a belső szögletes a mozdulata. Kézbe vetkezetek becsülettel. Azt mondja, hogy Varga Péterék, Lenkó La- josék, a mozgalom akkori képviselői talán éppen ezért egyengették útját a politikai élet felé. A faluja ifjúsági mozgalmistájává nevelték, az­tán az öreg Szedlák Lajos az iskola felé irányította. Szavai hallotta, pergők, amikor emlékeit han- Felriadt, gosan idézi: mert nem szerette, ha dicsé- — Itt kezdődött az én pó­rik, most pedig egyenesen ntikai életem és hogy miként búcsúbeszédnek vélte, ami ró- lettem szövetkezeti ember? la szólt. Szólították, hogy menjen átvenni a magas kor­mánykitüntetést. Nyugalmat erőltetett magára és elindult. Tudta, hogy piros arca és Ki tudja... Lett, mert szükség volt ilyenre. A negyvenéves évek vége felé azt mondták a poli­tikusok, hogy a falusi osztály­akarata ellenére szokatlanul harcot ott, a fogyasztási szö­szerveit, nincs már mint ré­gen olyan ellenállása. Zson­gott a terem és amikor szó­lásra emelkedett, csend lett. Szépen, ahogyan évtizedeken keresztül, most is számot adott a .szövetkezet munkájá­ról és ahogyan belemelegedett a beszédbe, úgy uralkodott el rajta a nyugalom. Amikor befejezte beszédét, megfordult a gondolatában: tehát ez volt az utolsó. Esztendeje már, végső so­ron az egészségi állapota mi­vette azonban a csillogó ki­tüntetést, finoman meghajtot­ta fejét és alig hallhatóan mondta: — Köszönöm... a taps el­nyomta a hangját. megalakításánál kezdték el vívni. Hát nem igazság? De mennyire igaz. Pilinyi László feladata volt többek között a Hangya régi rendet képviselő vezetőinek kezéből kivenni a hatalmat. A megyei szövetkezeti köz- Nem adták szépszerével, pont éléről nyugállományba Nagylócon felkavarták a falu indult Pilinyi László. Azóta rendjét, Hugyagon tettleges­szépen múlnak a napok, ren­dezi dolgait, unokája iránti ségre került sor, Nógrádsza- kálban a pap állt az ellenzők szeretetét elégíti ki és szülő- élére. Visszaemlékezni erre falujában sétákon pihenteti Pilinyinek ma sem nehéz. megfáradt tagjait. Városi la­kó lett ugyan, de mégis az att bejelentette: felmentését igazi a faluja, Mihálygerge, kérj a megyei elnöki tisztség alól. Sok volt már a megfá­radt idegrendszerének a meg­próbáltatásból. Üjból és új­ból átgondolta, tiszta lekiis- merettel búcsúzhat, mert amit megtehetett, becsülettel meg­tette. Ha csupán a szövetke­zeti kereskedelemre gondolt, nincs falu, ahol ne hirdetné ott vannak a gyerekkori cim­borák, ott élednek igazán a szép ifjúkori emlékek, ott ta­lál vissza hozzá a jó egész­ség. nnen indult és ide ta­lált, pedig sok esztendő pergett le azóta, hogy a hatgyerekes Pilinyi bányász­I — De álltuk a sarat és íme a mai falu igazolja az igazságunkat... Az emlékei halmazában ku­tat, homloka ráncolódik ami­kor mondja, hogy nem is a nyílt ellenség elleni harc, ha­nem az ügyesen megbújtak elleni volt a nehezebb. Az­tán mondja halkan, pergetve a szót, hogy amikor felelős­ségre vonta a sikkasztó bol­tost. járást vezető hatósági valamilyen szép, az embere- család egyik tagjaként útra- emberek kényszerítették ható­két jól szolgáló bolt. a szö­vetkezet megyei irányítói. kelt az életbe. Nevetve szok­ta mondani, hogy a szó leg­ahogyan azt várták, elvégez- igazibb értelmében valahol ott ték a munkát. És amikor a Tarnóc és Gerge között, a nagyobb települések kerülnek Ravaszlyuknál látta meg a szóba? Már nem is boltok, hanem áruházak épültek. És épülnek megállás nélkül. napvilágot, mert az anyja már nem ért a faluba megi szülni őt. Attól ilyen szívós. Visszaemlékezett, amikor ország más részéből ide az Aztán tovább keményítette se- öt az élet. Fiatalon a susz­rozatának megmászására. — Hinnem kellett az igaz­ságban, hogy szembe szegül­jek. Ez az igazság nekem a pártom volt.... H arminc évnél több szö­vetkezeti szolgálat, amelyből húszon felül MESZÖV-elnöki tisztség ért reglő vásárlók fordultak meg terpad mellett legénnyé ser- véget az esztendő elején. De a szakboltokban. Aztán a megtermett mezőgazdasági áruk megvásárlása, háztáji jószágoknak a kereskede­lembe fordítása. Igen, mind­ez onnan irányult, a munka­dülés koráig, de apja szigorú árnyékába, meg a megpróbál­csak ezen tisztségek, mert aki letöltötte, az maradt, ki volt, tatásokban, ha kellett részes Pilinyi László, a mozgalom aratóként, ha kellett kocsis­ként, vagy bármi másként a megélhetésért, de mindig tiszta embere, akire mindig számít­hatnak. Bobá! Gyula A népgazdaság és saját érdekünkben Dolgozzunk a mai követelményeknek megfelelően Salgótarján ipari üzemeinek, iparon helüli helye, a sok terméket magába foglaló gyártmányösszetctelc, a sajátos he­lyi adottságaiból származó eredmények és hiányosságok azt követelik a városi pártbizottságtól, az üzemi pártszervcktől és szervezetektől, hogy az ő munkájuk is sajátos legyen. Ezt figyelembe véve értékelte a városi pártbizottság a városban működő ipari termelőegységek 1978. évi tevé­kenységét, illetve a múlt évet befolyásoló korábbi időszak gazdálkodását, az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberi határozata alapján. Ami segítette, ami nem a gazdálkodást Tapasztalataink szerint a mun­kások és munkások, valamint vezetők és vezetők között, igen eltérőek a teljesítmények, ez azonban nem tükröződik az A városi pártbizottság meg- erkölcsi és anyagi elismerés­állapította, hogy a termelés ben. Vagyis, a kifizetett bé­erőforrásait hatékonyabban rek, juttatások több esetben használták ki az üzemek, nincsenek arányban a végzett Mérsékelten nőtt a teljesít- munkával. ménybérben dolgozók aránya, ,A gazdálkodás eredményes­több üzemben javult a mun- ségét több helyen rontotta a kaidő-kihasználás, az időköz- készletek jelentős növekedése, ben megvalósuló fejlesztések Néhány üzemben, a termelés­hatására tervszerűbbé vált a nél jóval nagyobb ütemben munkaügyi tevékenység, ami­nek eredményeként csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A műszakpótlékok bevezeté­se hozzájárult ahhoz, hogy a emelkedtek a készletek. Van­nak gazdasági egységeink, ahol viszont egyes termékeknél ma­gas a tőkésimportból szárma­zó anyag és alkatrész fel­több műszakban dolgozók használása, megközelíti az öt­megmaradtak munkahelyeiken. ven százalékot. Tetézi a válla- Jórészt ennek tulajdonítható, latok gondjait, hogy túl sok hogy a fő technológiai folya- időt, vesz igénybe egyes gaz- matokban alkalmazott bérén- daságtalan termékek gyártásá- dezések, a technológiai kö- nak megszüntetése, más vál- vetelményeknek megfelelően Illatokhoz történő átadása. A három, vagy folyamatos mű- Központilag biztosított anyagi lehetőségek nem eléggé átgon­dolt felhasználása, egyes mun­kahelyeken nem hozta a jogo­san elvárt hatékonyságnöve­kedést. Mezőgazdasági könyvhónap Február hagyományosan a mezőgazdasági szakirodalom hó­napja. Hétfőn, megyénkben is megnyitják az ünnepi kőnyvhónapot, melynek ideje alatt több Író-olvasó találko­zót. könyvankétot, szakmai tájé­koztatót tartanak, kiállításokat rendeznek. Ebből szinte egy köz­ségi könyvtár sem marad ki, együttműködnek az iskolákkal és a helyi gazdasági egységekkel, termelőszövetkezettel és állami gazdasággal a mezőgazdasági szakmai ismeretek terjesztésében, a mezőgazdasági pályák megsze­rettetésében. A kiadott könyvek között szá­mos, ‘a nagyüzemi gazdálkodást segíti — így például az iparszerű kukoricatermesztésről, az állat- egészségügyről, permetezés- és szórástechnikáról, növény védélem- ről, a nagyüzemi állattartásról szólnak. Számos kiadvány segíti a háztáji termelőket is — pél­dául a népszerű Kertészek köny­ve, Gonda Irén: 1000 kérdés, 1000 válasz a ház körüli állattartásról című munkája, a Kertünk, há­zunk. otthonunk című sorozat ú* és még kapható régebbi kiadvá­nyai, a baromfi-, a sertés-, a nyúl- tartásról, a haszongalamb- tenyésztésről, a méhészkedésről. Több kiadvány témája a kisálla­tok egészségvédelme, a háztáji állattartás épületei, eszközei, a termékek forgalmazása. szakban üzemelnek. A vállalatok nagyobb háT nyada az anyag- és energia­takarékossági terveket telje­sítette. Néhány üzemben, így a a Salgótarjáni Ruhagyárban, az SKÜ-ben az üzem- és munkaszervezési intézkedések jelentős eredményeket hozták. Több vállalatnál sor került a gazdasági hatékonyságot növe­lő új termékek bevezetésére, ugyanakkor bizonyos gazda­ságtalan termékek előállításá­nak megszüntetésére. Az új termékek között említhetjük: , .. .. , .. . , a CO, védőgázas hegesztóhu- tervezett elképzelésekhez, mint zalt, az új süllyesztékes ko- az ,elm,ul‘ kozépt/™ *e™ldö- vácsolt termékeket, a bányá- a att- Az ftadott beru­szat igényeit jobban kielégítő, háfások elősegítették a gyárt- nagy teljesítményű szállítósza- mánJ?k e,g/. reszf?« a ™- lagokat, a hazai és külföldi gasabb feldolgozottság! *~'"~ A beruházások és a termelésfelfutás Az Ipari termelőberuházá­sokkal kapcsolatos követelmé­nyek betartásában, a befeje­zési határidők megtartásában ma sokkal közelebb állunk a olajiparban alkalmazott mé­történő értékesítést. fokon Hozzájá­rőberendezéseket, a nagy érté­kű vegyipari termékeket. összetételének korszerűsödésé­At-™»«»*«*, jóval ÍS.J meghaladta az exporttermelés növekedése. Míg 1970-ben a növeléséhez. A technikai szín­vonal emelése pedig lehetővé város nagyobb üzemeinek ÜÍÍVX“ munkahelyek meg- csaknem négymilllárd forintos 7~ termelési értékéből csupán 530 a^[tette a nebéz fizikai mun millió forintos volt az export, addig 1977-ben a hatmilliárd forintot megközelítő termelési kát. Előbbre lehetnénk, ha a ki­vitelezés megkezdésekor ké­értékről 1,6 milliárd forint ér- ?zen le"néaek a teljef1,t1fvd°- tékű áru került az exportpia- kj^ent£cidk, ka a vállalkozás cokra. Ugyanakkor csökkent az vfrak me*I egy dollár, illetve egy rubel előállítási költsége. Igaz, van üzemünk, ahol 17 és olyan is ahol 53 forintért „állítanak elő” egy dollárt. árakkal. A szakaszos tervszol­gáltatás, valamint egyéb okok miatt esetenként a beruházá­sok költségei meghaladták A város üzemeinek döntő terv,eze“ össreget Nehezítette többsége 1978-ban összességé- az építési utem betartását a ben eredményesen gazdálko­beruházásban résztvevő szer­dott. Termékeik egy része vek egymas közti nézeveltére- megfelel a műszaki követel- f® is- Az ccerimenyesebb mun- ményeknek, kielégíti a gazda- kát a kötelező vállalatoknál sági előírásokat, kisebb há- gátolta a nem kielégítő techni- nyadukat azonban nem lehet ka* szint, esetenként _ a mun- hosszabb távon gyártani. A kaszervezes hiányossága, munka hatékonyságát a tér- Nem hagyhatjuk szó nélkül melőegységektől függő és füg- azt a jelenséget, amikor a getlen tényezők is alakították, beruházás határidőre ugyan Csak két-három vállalat bi- elkészül, de a termelés fel- zonyította, hogy az üzem- és futtatása hosszabb időt vesz munkaszervezés jó lehetőséget >g®n7be; mint ahogy az a be­biztosít a létszámgondok meg- rubazasi okmányban vállaltak. oldására. Nem lehet azzal A {a fplaHat vádolni a termelő-gazdálkodó H u iClöuai egységeket, hogy tudatosan, tervszerűen csökkentették vol­na a munkahelyek számát. és a tennivalók Elektronikus vezérlés Mind több terméket készítenek a nagybátonyi harisnya­gyárban. Az elmúlt esztendőben legyártott nyolcmillió- tizenegyezer darab finom szálú harisnyanadrág helyett az idén már kilencmlllió-ötszázhctvenezer darabot küldenek a kereskedelembe. Emellett különböző zoknifélesígek és dur­vább szálú harisnyák is elhagyják az üzemet. 1981-re az üzemben — profiltisztítás eredményeként — már csak fi­nom szálú harisnyanadrágot készítenek majd, a felszabaduló kapacitással is növelve ennek mennyiségét. j— kulcsár — A Bolgár Tudományos Aka­démia műszaki-kibernetikai intézetében a külfejtéseken si­kerrel alkalmazható számító­gép vezérlésű szállítórendszert fejlesztettek ki. Az új rend­szer az „Astra—71” nevet kapta. Az „Astra—71”-et már bevezették például a „Medet” ércdúsító üzemben, s szaba­dalmaztatták a Szovjetunió­tabb problémáját — a szállí­tást, a szállítóeszközök jobb kihasználását. A számítógép üzembe helyezése óta csak­nem megszűnt a járművek állása és sikerült növelni a termelékenységet. Emellett az „Astra—71” ellenőrzi a kiter­melt érc minőségét is. Jelenleg az „Astra—71” al­bán, az Egyesült Államokban kötő gárdája^ egy új, tökélete- és Kanadában. A műszaki szakemberek szerint az. új rendszer segí­tett megoldani a külfejtési munkák egyik legbonyolul­sebb irányítórendszeren doh gozik. Az „Astra—78” alkal­mas lesz néhány tisztán irá­nyitó jellegű feladat végrehaj­tására is. A város üzemeiben tevé­kenykedő pártszervek és szer­vezetek a XI. pártkongresszus határozatának, az V. ötéves terv irányelveinek megvalósí­tásán munkálkodnak. E te­vékenységük során fő felada­tuknak a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását te­kintik, különös figyelemmel a hatékonyság, a termelékenység fokozására, a minőség javítá­sára, az előbbi célokat jól szolgáló gyártmányszerkezet korszerűsítésére, az üzemen belüli tartalékok feltárására és hasznosítására. Azt is mondhatjuk: jórészt rajtuk is múlik, hogy milyen gyorsan teremtődik meg az összhang gazdaságpolitikai elveink és a gyakorlat között. A cél elérése érdekében nö-. vélni kell a gazdaságosan elő­állítható, jó minőségű termé­kek gyártását. A szakmai irá­nyító szervek útmutatása alap­ján el kell végezni a termé­kek csoportosítását, a műsza­ki és gazdasági követelmények alapján. Olyan gyártási fel­tételekre van szükség, amely a piaci igényekre, a termékek gazdaságosságára, a tőkésex­port lehetőségeire épít. Ezzel összhangban tovább kell fej­leszteni a műszaki-technikai színvonalat, licencek, know-ho- wok vásárlása és a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazása útján. A vállalati hatékonyság alapvető tartalékai a termelés erőforrásainak helyes kihasz­nálásában vannak. Lehet munkaerőt megtakarítani gé­pesítéssel, a munkaidőalap jobb kihasználásával, a mun­kaerő minőségi összetételével, a képzettség emelésével, az ösztönzőbb bérrendszer alkal­mazásával. Az eszközök ki­használásának színvonalát le­het növelni az új gépi beren­dezések mielőbbi teljes ki­használásával, az elavult gé­pek, berendezések selejtezésé­vel, illetve cseréjével. A kész­letgazdálkodás hiányosságainak megszüntetése pedig helyes anyaggazdálkodást, az értéke­sítési és szállítási munka meg­javítását kívánja. Mivel a városban működő termelő, ipari egységek gyárt­mányainak egy része megfe­lel a követelményeknek, gyár­tásuk hosszabb távon is kí­vánatos, ezért ezek termelését célszerű dinamikusan növelni. Főleg olyan termékekről van szó, amelyeknek gyártását a közelmúltban vagy a fejlesz­tések eredményeként ebben az évben kezdik meg. Ide tartoz­nak a-kohászati másod- és har­madtermékek, a konfekciós ruhaféleségek, a tovább fel­dolgozott síküveg, az öblös­üvegáruk, a nagy teljesítmé­nyű szállítószalagok, vegy­ipari gépek, berendezések. Ugyanakkor foglalkozni kell azzal is, hogy a mai géppark­kal termelt termékek helyére mi kerül a jövőben, előállítá­suk milyen új szakmai isme­reteket kíván a dolgozóktól és vezetőktől egyaránt, milyen mértékben kell majd növelni a hatékonyságot. Középpontban a végrehajtás A termelés minden mozza­natában nagy felelősség há­rul a munka irányítóira, a vezetőkre. Tőlük nagyobb elő­relátást, több kezdeményezést, kockázat- és felelősségválla­lást várunk. Ennek érdekében meg kell változtatni a jelen­legi szemléletet és gyakorla­tot. A megnövekedett köve­telményeket csak jól felké­szült, határozott és következe­tes vezetők tudják megoldani az általuk irányított kollektí­vák véleményének, javaslatá­nak felhasználásával, a felada­tok megértetésével. A pártszerveknek, alapszer­vezeteknek a politikai és párt­munka minden eszközével, a helyi feltételek megteremteté- sével, a fő célt kell segíteni. Ezért a gazdaságirányító, szer­vező, ellenőrző munka kö­zéppontjába a gazdaságpoliti­kai gyakorlat és a végrehajtás érdemi javítását szükséges ál­lítani. Csak ily módon alakul ki az egységes szemlélet és cselekvés, csak ily módon vál­nak példamutatókká a párt- szervezetek a kezdeményezés­ben, a szemléletváltozásban. Segíteniük kell a mai köve­telményeknek megfelelő sze­mélyi feltételek kialakításá­ban. Álljanak a következetes, határozott gazdaságvezetők mellé, támogassák őket és a kezdeményező kollektívákat. Tevékenyen járuljanak hozzá a munkaerő ésszerű átcsopor­tosításához. magyarázzák en­nek szükségességét, fontossá­gát, népgazdasági hatását a termelékenység és hatékony­ság növelésében. Az agitációs munkában hangsúlyozzák, hogy csak ott lehet növelni • termelést, ahol az együtt ját a népgazdasági egyensúly j+d vitásával. Ozsvárt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents