Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
Ülésezik a Béke-világtanács A béke kilátásai erősödnek, ha csökken a iegyverkezés Képünkön: a Köztársasági Palota ülésterme. A Béke-világtanács berlini rendkívüli ülése szombaton — nagyfontosságú tanácskozásának második napján — bizottságokban és plenáris ülésen egyaránt folytatta a péntek délután megkezdett vitát az enyhülés és a leszerelés alapvető kérdései, ről, a tömegpusztító fegyverek elleni harc fokozásáról, s a nemzetközi békemozgalom feladatairól, a neutrotbomba elleni világméretű kampány további erősítése érdekében. Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője felhívta a figyelmet arra: miközben a NATO 1978. májusi csúcsértekezletén hosz- szú távra szóló fegyverkezési programot fogadott el, addig a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületé 1978. novemberében komplex leszerelési programot terjesztett elő Moszkvából. Roger Mayer, a francia békemozgalom titkára „Az emberiség legnagyobb veszélyének” nevezte „a fegyverkezés magas fokát” Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Béketanács elnöke pedig az imperial i3ta, monopolista körök és a kínai vezetés közötti összhang növekedésére figyelmeztetett. Dr. Johannes Virolainen finn miniszterelnök-helyettes aláhúz- Nta, hogy az 1975-ös helsinki konferencia záróokmánya ma is érvényes és jó alap az enyhülési politika továbbvitelére a világban. A leszerelés és a gazdasági fejlődés összefüggéseivel foglalkozó bizottságban Berend T. Iván akadémikus, a BVT elnökségének tagja felszólalásában elmondotta, hogy világgazdaság nagy átalakulása nehéz helyzet elé állítja a világot. Robbanással fenyeget a nemzetközi egyenlőtlenség, amely napjainkban ; fejlettek és elmaradottak szint különbségét 12:1 arányban alakította ki, a jelen növekedési tendenciák fennmaradása esetén ezek az arányok 2000-ig sem változnak. Hatalmas belső átalakításokra és széles körű nemzetközi akciókra van szükség a különbségek csökkentésére, különösen, ha a felzárkózás során el akarjuk kerülni a környezetrombolás nemzetközi veszedelmeit. Csupán e célra a nemzeti jövedelmek mintegy 2 százalékát kell felhasználni. Mindehhez nem nélkülözhetők a fegyverkezésre elpazarolt hatalmas erőforrások. A hatékonyabb békepropaganda kérdéseivel foglalkozó bizottságban Vajda Péter, a Népszabadság külpolitikai rovatának helyettes vezetője, az Országos Béketanács tagja rámutatott: a jelenlegi nemzetközi helyzetet fenyegető legnagyobb veszély azért is a fegyverkezési verseny új szakasza, mert az nem egyszerűen meredek növekedést, hanem a korábbival szemben új minőséget is jelent. Azok mellett a körök mellett, amelyek mindig is a fegyverkezést hajszolták, az emberiséget fenyegető veszélyek miat‘ most különleges felelősség terheli a kínai vezetőket. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 2. oldalról) lésére hozott intézkedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december 31-én 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya, 2 millióról 2,3 millióra szaporodott. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mező- gazdaságban és a mezőgazda- sági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházó, sok a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásáxolJövedel mek, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet tak'. A, gépivonóerő-kapacitás ^5^5^ emelkedett. A í százalékkal nőtt. nomináljövedelmek növekeAz erdotelepites és -felújítás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megkö. gére 124,9 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 281 milliárd dése valamivel meghaladta az forint volt, összehasonlító áron előirányzatot. A munkabérek 3,9 százalékkal több az előző növekedésében a vállalati hatáskörben megvalósított béremelések mellett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban évinél. A forgalom a tervben számítottnál valamivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1,9 százalékkal, a ruházati zelítette, a közcsatorna-hálózat építése és a szennyvíztisz- kalmazottak egy keresőre ju- títás nem érte el a tervezet- tó havi átlagkeresete meghajt. ladta a 3700 forintot. A nominálbérek tervezettnél né- 42 'II'*' ' i' | •• i' mile8 nagyobb növekedése Szállítás es IlirEiOZVeS mellett a fogyasztói arak is valamivel gyorsabban emel1978-ra is áthúzódó, valamint cikkeké 2,9 százalékkal, a ve- az 1978. évi központi intézke- gyesiparcikkeké 6,7 százalék-, déseknek. A munkások és al- kai fokozódott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldséggyümölcsfélék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálta összességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes terA közlekedési vállalatok év folyamán a személygépko- kedtek a tervben számított- mékcsoportokban azonban toáruszállítási teljesítménye a csi-állomány 97 000 darabbal nál. Így az egy keresőre jutó tervezettet kissé meghaladó, nőtt és az év végén meghalad, reálbér lényegében a terveszemélyszállítási teljesítmé- ta a 830 ezret, ebből 788 ezer nye a tervezettet megközelí- a lakosság tulajdonában volt. tő mértékben növekedett. A közutakon mintegy 1700 A szállított áruk mennyisé- km hosszúságban korszerűsí- ge 4,9 százalékkal volt több tést és útburkolat-erősítést vézett ütemben nőtt és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetvábbra is előfordult választékhiány. A vegyesiparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata kezeti tagok 'és alkalmazottak mosógép, villanybojler, vastö- reálkeresete ennél mérsékel- megcikk, egyes építőanyagok 23,5 km-es szaaz eíőző évinél. A távolsági geztek, 200 km új út épült. Át- tebben emelkedett. Ugyancsak — a kínálat a keresletet nem személyszállítást 1,2 milliárd adták a forgalomnak az M 3- utas vette igénybe, a növeke- as autópálya Budapest—Gödés 1,8 százalék volt A helyi tömegközlekedés 2,5 milliárd utast szállított, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. 1978-ban 15 villamos- és 15 Diesel-mozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab döllő közötti kaszát. A telefonfőközpontok befogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással, 5—5 százalékkal bővült. A • . ... .. települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. reztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év folyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 velfeldolgozo Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. A levéli rányítás korszerűsítésére Budapesten le- automatát hetrolibusz és 26 villamos. Az lyeztek üzembe. Külkereskedelem nőtt a társadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi juttatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 mii. liárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt A nyugdíjasok mértékben, és járadékosok száma 46 ezer- emelkedtek, rel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978. decemberében elégítette ki. A kiskereskedelem üzlethálózata 1978-ban tovább bővült.’ A főváros üzlethálózatának fejlődése a tervezettnél kissé lassúbb, ami elsősorban a lakótelepek üzlethálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb 4,6 százalékkal A számítottat meghaladó növekedés lényegében az égetett szeszes italok július 24-vel. végrehajtott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel ke277 000 anya volt, 13 000-rél vesebb lakás épült fel. AllaA népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsolataink 1978. ban tovább fejlődtek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglevő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb behozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rubel elszámolású forgalomban. kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot- folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év várni erőből — főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás Beruházás A szocialista szervek 196,5 tottnál nagyobb fejlesztési milliárd forintot fordítottak forrásokkal rendelkeztek, be. beruházásra, a tervben elő- ruházásaik az előirányzott irányzott 180—182 milliárd fo- csökkenés helyett gyors ütem- rintnál mintegy 15 milliárd ben, 10 százalékkal emelkedforinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az tek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelentős túllépése. A vállalati beruházások előző évit. A fejlesztési esz- növekedésében szerepe volt az közöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mértékben fordították a folyamatban levő beruházásokra. A központi állami beruházások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek A vállalatok és szövetkezetek a számiexportfejlesztő beruházásoknak. A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az importgépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházásai emelkedtek. MH0GAZMSAGI KOMBINAT >Oiv>i RENDELÉSFELVETEL MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KÖRNYÉ IPARI ÜZEME . . , .JSí*«v.ví, Í4 NAPI, SZÁLLÍTÁSRA MEGRENDELHETŐ KA-6 TIP 6 FÉRŐHELYES HÁROMSZINTES háztáji nyulketrec A KETREC FŐBB MÉRETEI HOSSZ.* 1450 m m. SZÉL-’ 600 mm. MAG.’1500 mm. FESTETT KIVITELŰ FÉM LÁBAKON PONTHEGESZTETT HORGANYZOTT HÁLÖBÖL ÖSSZEÁLLÍTOTT KETRECEK HORGANYZOTT LEMEZEKBŐL KÉSZÜLT SZÉNAZSEBBÉL ELLÁTOTT ÖNETETŐVEL, HORGANYZOTT TRÁGYALEFOLYŐVAL. PIHENŐDESZKÁVAL. PARTNEREINK RÉSZÉRE 5 ÉVES v RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNYI 7'^ TELEX*27255 ^ÉKtíKÖRNYE 1,26 CÍM: MEZŐGAZDASÁGI X'V “ KOMBINÁT 7:; ,? v ;"\ 7‘ 1979. január 1-én az ország népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élveszületett és 13,1 halálozás jutott. Az él- veszületések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás jutott, az előző évi 4,3- del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban, valamint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977- ben. Az összes körzeti orvosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év végén 58 100 volt, 2800-zal több mint egy évvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és decemberben elérte a 345 000-et. Rendszeres iskolai oktatásban az 1978/79-es tanévben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett,. a kö- képfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka, középiskolai tanuló a 14—17 évesek 38,8 százaléka, főiskolai, vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 százaléka. 1978- ban nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozatokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 243 televízió-előfizető jutott. Idegenforgalom 1978-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot felkereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocialista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedésével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió magyar utazott, 16 százalékkal több mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1979. február 3. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 0